Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-12-01 / 12. szám
2 ATOMERŐMŰ Zárt láncú televíziós rendszer Szakmai találkozó A jövő nukleáris üzemanyaga a tórium? Teller Ede paksi látogatása során sajtótájékoztatóra is sor került. Újságírók részéről elhangzott egy sokakban felmerült kérdés: A Föld szén-, kőolaj- és földgázkészletei végesek. Mi a helyzet az uránnal? Mennyi időre elegendő urán van az atomenergia-ipar számára? Teller professzor érdekes választ adott. A ma ismert, a hagyományos bányászati úton kitermelhető urán - figyelembe véve a növekvő igényeket is - kb. 100 évre elegendő. (Más forrásokból is hasonló adatokhozjuthatunk. Japán kutatók messze előre tekintve már a tengervízben oldott urán kinyerésére szolgáló technológiát is kidolgozták. Az így előállított urán előállítási költsége azonban tízszerese ajelenleg alkalmazott technológiával termelt uránénak.) Tudva azt, hogy egy reaktor élettartama 30-40 év, Teller professzor válasza, ha nem is megnyugtató, de elgondolkoztató. A válasz azonban folytatódott. A kutatók szerint az urán nem az egyedüli lehetséges üzemanyaga nukleáris energetika számára. A tudósok figyelme a tórium felé fordult. Néhány érdekes tulajdonságát érdemes megjegyezni. A természetes urán radioaktív-elemek három családba - bomlási sorba - oszthatók, melyek az U-238-cal, az U-235-el, és a Th-232-vel kezdődnek. Ezek sorozatos alfa- és bétabomlásokon keresztül az ólom valamely stabil izotópjává alakulnak át. A tórium-232 izotóp 1,4M010 év (!) felezési idővel alfabomlás útján először rádium-228-á bomlik. A tórium aktinida, vagyis a periódusos rendszerben az aktínium után következő, 90-103 rendszámú elemek közül az első. A csoport valamennyi tagja radioaktív. Közülük csak a tórium (Th), a protaktínium (Pa), az urán (Ú) és a plutónium (Pu) fordul elő a természetben. Az elemi tórium szürke por, vagy tömör állapotban platinaszerűen fénylő, eléggé lágy, nyújtható fém. Kémiailag elég ellenálló, tömény savakban és királyvízben oldódik. Ennek előállításában, dúsításában ill. tisztításában van szerepe. A földkéregben szinte kizárólag a felső 16 km-es sávban található. Részaránya 0,0012%-ra becsülhető, ezzel a természetes gyakoriság sorrendjében a 39. helyen a molibdén és a cézium között foglal helyet. (Ugyanez a gyakoriság az uránra: 0,0004%, azaz a gyakorisági sorrendben az 50., a diszpózium és a bőr között. Az U így is gyakoribb mint a higany, jód, bizmut, ezüst és arany.) A Th a földön a következő ásványokban fordul elő nagyobb mennyiségben: monacit (CeP04), torianit (Th, U)02) és torit (Th Si04). Többnyire ritka földfémekkel vagy uránnal együtt található. Egy 1960-ban készült becslés szerint a szárazföldi készlet, 0,5 millió t tórium-oxidban kifejezve. A legnagyobb lelőhelyek India, Kanada, USA, Brazília. Ha a tengervízkészletet is figyelembe vesszük, több mint négy-ötször nagyobb tórium mennyiséggel rendelkezünk mint uránnal. A tórium jelenlegi fő felhasználási területe Mg-Th ötvözetként a reaktortechnika körében van, de alkalmazzák a vákuumtechnikában is. A legérdekesebb talán az, hogy hasadó uránnal keverve a tórium atomenergia előállításához is használható. Neutronbesugárzás hatására hasadó Ü-233-á alakul. Ez a tény már biztató perspektíva a jövő század utáni időkre is. Szakértők véleménye szerint ezek a technológiák még nem teljesen kidolgozottak. Amíg azonban az emberiségjövőjét latolgatva az évszázad is rövid időnek tűnik, addig a tudomány és technika fejlődésében a hónapok isjelentősek. A nukleáris energetika fejlődésének területén ebben joggal bízhatunk. KEMENES LÁSZLÓ (Folytatás az 1. oldalról.)- a különböző mezőgazdasági termékek, konzervgyári alapanya» gok, illetve az élelmiszerek radioaktív szennyezettségét;- az erőműben keletkezett szilárd hulladékok radioaktív szenynyezettségét. A színvonalas előadásokból kitűnt, hogy senkinek nem kell félnie, hiszen nincs veszély; az atomerőműből kikerülő radioaktív-anyag kibocsátás lényegesen a hatósági korlát alatt van. Fontos tudnunk, hogy már az atomerőmű tervezése, építése időszakában megfelelő intézkedések születtek a környezet sugárvédelmi ellenőrzésére. A közel 400 .résztvevő túlnyomórészt szakember volt, de a szakmán kívüliek is megértették a kisfilmmel, ábrákkal, grafikonokkal bőségesen tarkított előadásokat. Az ötéves mérési eredményeket és következtetéseket összefoglaló kiadvány és a tájékoztató prospektus, melyet a résztvevők Dr. Germán Endre az atomerőmű környezeti ellenőrző labor vezetője előadását tartja megkaptak, - színvonalas műnek mondható. A zárt láncú tv-rendszer l-es kiépítés monitorfala Szabó László előkészítő technikus az irányítópultnál A paksi atomerőműben 4 db WER 440 típusú atomerőművi blokk üzemel. Ezek karbantartása során a legnagyobb aktivitású sugárforrások a reaktorok szerkezeti elemei. A főjavítások alkalmából a védőcsőblokkot, a négyévenkénti teljes zónakirakással járó nagyjavításkor pedig minden szerkezeti elemet ki keü emelni a reaktorból és revíziós helyére, az l-es vagy 2-es revíziós aknába kell szállítani. Ezek a daruzási és szállítási műveletek technológia szerint, nagy pontossággal és a lehető legrövidebb idő alatt kell, hogy megtörténjenek. A műveletek során a dolgozók sugárvédelmét a védőhenger, illetve a víz biztosítja. A nagyjavításoknál szerzett tapasztalatok alapján a védőhenger védőhatása nem kielégítő. Ezzel 'a biológiai védelemmel kell elvégezni a reaktortartályon belüli szerkezetek megfogását, kiemelését, majd a revíziós helyre való szállítást. A precíziós, nagy pontosságot igénylő emelést 250 tonnás híddaruval végezzük. Az erősen sugárveszélyes munkákhoz 1 fő darukezelő, 2 fő daruirányító, valamint a szerkezeti elemek megfogásához 2 fő reaktorszerelő közvetlen helyszíni jelenlétére volt szükség. Ezeknél a műveleteknél minél jobb biológiai védelmet kívántunk alkalmazni. A legmegfelelőbbnek a zárt láncú televíziós rendszert találtuk. A rendszerrel szemben magas követelményeket támasztottunk. Alapvető, hogy a 250 tonna teherbírású híddarut manipulátorként, távvezérléses üzemmódban lehessen használni, azaz a műveletek, A rendszer előnye, hogy a darukezelö külön helyiségből (a 331-es, mely a 10,5 méteres szinten van) irányíthatja a 250 tonnás darut, így közvetlen sugárveszély nem érheti. Kern János a rendszer ellenőrzését végzi. az emelések és szállítások alatt ne kelljen a reaktorcsarnokban embernek tartózkodnia. Csökkentse nagy mértékben a főjavítási dózisokat, valamint kiküszöbölje a darukezelő és daruirányító közti szubjektív hibalehetőséget is. Fejleszthető legyen egy manipulátor-robotként működő karbantartó javító rendszerré. Ezek alapján készítettük el a 14 kamerából álló, zárt láncú televíziós rendszert. A kamerák és a világítótestek biztonsági betáplálással vannak ellátva. A videojeleket mátrixok fogadják, illetve továbbítják a rendszer irányítóhelyiségébe. A revíziós aknákhoz mobil egységeket építettünk ki, amelyek jelelosztókon keresztül rövid idő alatt üzembe helyezhetők. Az l-es és 2-es blokkba közös rendszert építettünk, később a 3- as, 4-es blokkoknál is ezt a módszert alkalmaztuk. Követelmény a rendszer nagy pontosságú használata, ezért a daruhíd-és darumacska-mozgásokat koordináták alapján értékeljük. Itt a kamerák elé felfestett cm-skálát használtuk. A daru csarnokban való helyzetét ellenőrizendő forgózsámolyos, zoomoptikával szerelt távirányítható kamerákat használunk. Ezek a kamerák nagyon hasznosak még a szerkezeti elemek szállítása közben is. A precíz, megbízható használathoz be kellett még építeni kamerával a megfogószerszámot és a védőhengert. A ZTV működtetéséhez több irányítóhelyiséget építettünk ki. Ezek a daru távvezérlő helyiségei, ahova a monitorokon, kezelő és távvezérlőszerveken kívül beépítettünk egy zárt telefonrendszert is. A kezelőpultról megoldható bármely tv-s művelet rögzítése videoszalagra. A próbaüzemek során feltérképeztük az összes lehetséges műveletet, majd adott helyeken ezeket fixáltuk. Az ismert adatokból minden szerkezeti elemhez külön emelési technológiát készítettünk. A ZTV üzembe helyezése után bebizonyosodott, hogy helyes döntés volt a rendszer kiépítése, a dózisterhelés jelentősen csökkent. Összehasonlítás-képpen, az 1- es blokk nagyjavítása során a belső szerkezeti elemek mozgatása 155 mSv kollektív dózist eredményezett, míg a 2-es blokki nagyjavításnál - ahol már használtuk a tv-rendszert - ugyanezen munkáknál a kollektív dózis 13,8 mSv volt. A zárt láncú televíziós rendszerjó működése és technikai színvonala elsődleges feladataink egyike, ezért nem hanyagolható el a folyamatos fejlesztése sem. KATONA ISTVÁN reaktor-karbantartó osztály A tartály biztonsági vizsgálata A modern atomerőművek ma már mindenütt a világon olyan reaktorokkal működnek, melyekben a tartály ridegségét ellenőrző mintákat helyeztek el. Közép-Európában az első ilyen reaktorok Pakson épültek. A tartályban elhelyezett minták ellenőrzésével, vizsgálatával követni lehet a reaktor ridegségét és meg lehet határozni a várható élettartamát. Ezeknek a mintáknak a vizsgálatára létesült és 1984 óta működik az anyagvizsgálati osztály melegkamrásom. Berendezéseinek kiválasztását, elhelyezését a PAV szakemberei, kivitelezését az Izotóp Intézet végezte el. A 10 cm falvastagságú ólomfal biztosítja az ott dolgozók megfelelő védelmét, akik manipulátorokkal végzik a besugárzott minták vizsgálatát. Vizsgálati eredményeik alapján elvégezhető a tartály biztonsági analízise. OSZVALD FERENC laborvezető * Fotó: Horváth Béla
