Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-07-01 / 7. szám
XIII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA 1990. JULIUS Az idei első főjavításunk Átrakógéppel a nyitott reaktor fölött A kezelőpultnál: Rodenbücher József, átrakógép-operátor A gépet kívülről Helfrich János operátor ellenőrzi A reaktor üzemanyagcseréjét egy hatalmas gépóriással, az átrakógéppel végzik. Az 1- es blokk idei átrakása sok-sok izgalmat ígért, az ÉVIG által villamosán korszerűsített és teljesen automatizált üzemmódot is biztosító átrakógép most az 1-es blokkon először debütált. Az első kipróbálás kizárólag csak a helyszínen, korlátozott idő alatt volt lehetséges. A gép üzembe helyezése az 1-es blokki főjavítás „kritikus útjára” volt betervezve, így minden óra késés a főjavítás szűkre szabott idejét növelte volna. Az alapos előkészítésnek köszönhető, hogy kisebb gondok ellenére a próbákat határidőn belül sikeresen elvégezték, éjjel-nappali megfeszített munkatempóban. Az átrakógép irányítófülkéje egy utasszállító repülőgép pilótafülkéjéhez hasonlítható. Itt már a huszonegyedik században vagyunk, a bonyolult vezérlőpulton színes számítógép-monitorok, „rávezető-térkép”, piciny botkormány található. Középen egy nagy piros nyomógomb az átrakógép vészleállításához. Piros, zöld, narancssárga lámpák világítanak, villognak, a kézelőgombok sokaságában csak az avatott átrakógép-kezelők tudnak eligazodni. Minden munka feszült csendben, a legteljesebb odafigyeléssel történik - aki hibázik, sokmilliós kárt okozhat. Automatikus üzemben a több tíz tonnás gép szédítő iramban, tévesztés nélkül hajtja végre a mikroprocesszorok által diktált bonyolult utasításokat. Mégis, az operátor vigyázó szemmel, összpontosított idegrendszerrrel felügyel a gépre, keze a leállítógombra simul. A gép alatt a nyitott reaktorban sejtelmesen, kékes-zöldes fényben foszforeszkálnak az éves munkában „megfáradt” üzemanyag-kazetták, ez a fény a Cserenkov-sugárzás, amely állandóan figyelmezteti az itteni dolgozókat a nukleáris veszélyre. Az erős radioaktív sugárzást többméteres vízréteg tartja vissza, amelyet ilyenkor a reaktor fölé töltenek. Mégis furcsa érzés nyitott reaktor fölött tartózkodni. A friss üzemanyag-kazetták gondos berakása után a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) képviselőjével együtt megtörténik a berakott reaktorzóna ellenőrzése. Víz alatti televíziós kamera segítségével olvassák le a kazettafejekről az azonosító gyári számokat. A számok nagyon aprók, a monitor fátyolos képet ad. A NAÜ szakembere a szemüvegét törölgeti, a számokat ő is szeretné látni. A gépkezelők régi álma egy új, professzionális víz alatti tv-kamera - talán jövőre erre is jut majd pénz. szöVeg: Sy 1990-ben a IV. blokkon hajtottuk végre az első főjavítást - 63 nap alatt. A tavaly megkezdett előkészítő-, tervezőmunka szerint az alábbiak voltak a fontosabb feladataink. Primerkör:- a reaktor teljes zónakirakása;- TRC; TELEKÁR; RID vizsgálata;- a toroidcső cseréje, valamint- a fővízkör 1. és 4. hurok revíziója. Szekunderkor:- mindkét nagynyomású turbina rekonstrukciója;- a kisnyomású turbinák endoszkópozása;- a páratlan turbina nagynyomású előmelegítőinek, illetve a párosturbina kisnyomású előmelegítőinek szerkezeti vizsgálata. Az eddigi főjavításoknak megfelelően most is a reaktor vonala volt a főjavítás kritikus útja. A teljes zónakirakással járó szerelési munkák mellett először jelentkezett a toroid csövek cseréje. A feladatot sikerült jól elvégezni. Fennakadást okozott a szerelőpódium gumilemezéből az összeszereléskor kiszakadt darab. A vízszintességtől 1 mm nagyságú eltérést okozó gumidarabot ismételt zónakirakással távolítottuk el, amely 11 nap többlet karbantartást okozott. A reaktor ismételt összeszerelését fokozott figyelemmel és ellenőrző mérésekkel végeztük. A Dr. Virágh Elemér: tapasztalatokból okulva módosítani kell a szerelőpódium konstrukcióját és az összeszerelés ellenőrzési pontjait. Néhány, nehéz órát okozott a reaktorcsamoki 250 tonnás daru kötélzetének és kötéldobjának meghibásodása. Fontos feladat maradt jövőre az átrakómedence tömörtelenségének megszüntetése. A gőzfejlesztők örvényáramos vizsgálatakor nem találtak indikációt. Az előző blokkokhoz hasonlóan folytatódott a főkeringtető szivattyúk járó- és vezetőkerekeinek hegesztéses javítása a hőfeszültségekből adódó repedések megszüntetésére. Sor került a nagynyomású turbinák kerékszekrényébe a gőzterelő gyűrűk beépítésére, illetve az állólapátok vízleválasztó éleinek cseréjére. Búvónyílást építettek be az alsó átömlő vezetékekbe. A nagynyomású előmelegítők kollektorain talált gyártási varrathibákat kijavítottuk. Folytatódott a szekunderköri armatúrák tömítéseinek tervezett cseréje CHETRA, CHESTERTON gyártmányúra. Természetesen az eddigi kiemelések mellett sok eseményt, munkát lehetne ismertetni - elemezni. Összességében a munkákat az atomerőművi karbantartás kívánalmainak megfelelően hajtottuk végre. Illés József A személyi dozimetriai ellenőrzésről A sugárvédelmi tevékenység fontos eleme a sugárveszélyes munkahelyen dolgozók személyi dozimetriai ellenőrzése. A személyi dozimetria célja: a külső és a belső (inkorporációs) sugárterhelésekből származó DÓZIS MÉRÉSE. A paksi atomerőműben nagy gondot fordítottunk munkatársaink személyi dozimetriai ellenőrzésére. A továbbiakban röviden tekintsük át a legfontosabb személyi dózismérők működési elvét és a paksi gyakorlatot. (Folytatás a 3. oldalon) Naponta csodálhatjuk az atomerőmű főbejáratánál Fabók Gyula festőművész zománckompozícióit, melyet A kompozíción az Einstein által felismert E = mc2 tömegenergia egyenértékűség összefüggés is szerepel, 1982-ben avattak fel Fotó: Polgár amely nélkül az atomenergia felszabadítása nem valósult volna meg
