Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-05-01 / 5. szám
ATOMERŐMŰ 3 Az energia üzlet Az MDF olcsó energiaforrás bővítéseket akar, nem ellenzi az AE bővítését Az ETE PAV-csoportja szakmai fórumot szervezett a 90-es évek energiagazdálkodás kérdéseiről, ahol MDF; ETE; MVMT; PAV vélemények hangzottak el a jelen és a közeljövő energiaszolgáltatásának megalapozásáról. Az MDF-álláspontot dr. Halz! JózsefEnergia Gazd. Intézet) terjesztette elő. Tájékoztatójában kifejtette, hogy az energetikai fejlesztés alapproblémája - amiben a szakemberek eltérő véleményeket tanúsítanak - az erőműépítés ügye. A korábbi elképzelésekben jelentős szerepet kapott az alaperőmű-építés, mint ismert ezek az elképzelések meghiúsultak. A nagymarosi erőmű nem épült meg, a paksi 2x1000 MW-os szovjet alapú bővítés is lekerült az asztalról. A korábbi terv harmadik pillére a Dunamenti Hőerőmű (DHV) rekonstrukciója lenne, ebben nincs még döntés. Az MDF energiakoncepciójának kiinduló pontja, hogy nem számol gyors villamos teljesítményigény növekedéssel, ezt 1,3%/ év becsli. A program egyik fő eleme a műszaki megoldásokhoz kapcsolódó új viszony, mely szerint előtérbe helyezik a meglévő energetikai bázisok korszerűsítését, üzemi erőművek rekonstrukcióját és bevonását az energiarendszerbe. A korszerűsítésnél fontos szerepet szánnak a hőszolgáltatással egybekötött, ún. kombinált ciklusú gáz-gőz körfolyamatú rendszereknek, ezek hatásfoka elérheti a 80%ot attól függően, mennyi a villamos/hőszolg. aránya. Kivitelezési szempontból a legjobb lehetőség a DHV-nál adódik, ezt követhetik a kelenföldi-újpesti erőművek, óbudai hőszolg. központ rekonstrukcióval összekapcsolt bővítése, vidéken Debrecenben, Miskolcon, Dunaújvárosban üzemi erőművek bővítése. A rekonstrukcióval egybekötött bővítések indokaként meg kell említeni, hogy a fenti megoldások olcsók, rugalmasak, energiatakarékosak, figyelembe veszik a hazai gépgyártás adottságait. A decentralizálás hálózati előnyöket is jelent. A program másik fontos eleme az energiaracionalizálás, amelynek fontosságát nem kell hosszan indokolni. Megváltoztak az energiaimport körülményei, előtérbe kerültek a környezetvédelmi problémák. A racionalizálás elemei az árrendszer felülvizsgálata, dotációk megszüntetése, szervezeti-strukturális változtatások az energetikában és a korábban említett műszaki megoldások is e körbe tartoznak. Az alaperőmű-létesítés ügyében az MDF-nek egyelőre nincs állásfoglalása. Az energiapolitikai elképzelések ismertetését követően a PAV szakemberei részéről számos kritikus hozzászólás következett, melyben bírálták az MDF-ETE óvatos gazdasági becsléseit, élénkebb gazdasági fejlődést, növekvő villamosenergia-igényt feltételeznek. Simon Péter üzemviteli igazgató véleménye: nem helyes energiafelhasználás ésszerűsítéséről beszélni. A gond az energiafaló technológiák miatt van, az iparszerkezet a rossz, nagy a nyersanyag-, félkészanyaggyártás aránya, ami kis hozam mellett sok energiát fogyaszt. A programról az a véleménye, hogy a pillanatnyilag meglévő tartalékok felélésére épít, ezt a törekvést nem lehet helyeselni. Gyenge pontja az ismertetett elképzelésnek, hogy jelentős szénhidrogén-fogyasztás növekedést hozna, ezek a források pedig egyre szűkülnek, vagyis ehhez nincs gáz. Környezetvédelmi szempontból is komoly kifogások merülhetnek fel (lásd a C02-egyezmény!) amit még növelne a decentralizálás megvalósulása. Jáifás Géza főmérnök szerint a már eddig megvalósított energiaracionalizálás tapasztalatai azt mutatták, hogy az erre felhasznált pénzeket energiahordozók cseréjére (pl. olaj/gáz) használták fel és ezek inkább villamosenergia-növekedéssel járnak, e tendencia ezután is feltételezhető. Rónaky József nukleáris főmérnök: Az eddigi kormányprogramok jeleskedtek abban, hogy a lehető legrosszabb döntést hozzák az energiahordozók megválasztásánál. Ilyen volt az olajválság utáni szénhidrogén-bűvölet. Ezek a termékek válságövezetekből származnak, bizonytalan ár, bizonytalan utánpótlás. Ez a tervezés akkor a 70-es évek elején háttérbe szorította az AE létesítését. Most is hasonló dolog történik! Zettner Tamás (MVMT részéről) véleménye szerint energiaügyben lehet jól dönteni, annak akinek most kell dönteni. Előnyös az atomenergia beruházói piac Európában és javul a környezetvédelmi-gazdasági megítélés. Szakítani kell azzal a nézettel, hogy az energiaipar kiszolgálja a termelést. Az energia önálló, jó üzlet, ami vonzza a tőkét, ez azt is jelenti, hogy az energiaszolgáltatás gazdaságossága vállalati kategória legyen és az energiahordozó kiválasztását pedig nem országos stratégia tényezői közé sorolják. S. NAGY ISTVÁN Környezetünk védelmében hirdeti az országjáró busz felirata A NOVOFER szervezésében környezetvédelmi kiállítást láthattunk, melyet a képes látható busz belsejében rendeztek. Az igényes, színvonalas kiállítók - az MVMT-hez tartozó erőművek és áramszolgáltató vállalatok - felismerték azt az igényt, hogy a lakosság szeretne minél többet tudni az erőművek működéséről, veszélyeiről, a veszélyek megelőzéséről, ill. csökkentéséről. A kiállítók közt szerepelt vállalatunk is, három téma bemutatásával:- radioaktív kibocsátásaink ellenőrzése és sugárvédelmi értékelése.- a Duna hőtermelése Pakson,- az atomerőművi radioaktív-hulladékok kezelése. A kiállítást az alábbi helységekben láthatták: május 7-11-ig. Atomerőmű-Dunaszentgyörgy-Paks, Cikó-Mőcsény-Mórágy, Dunapataj-Kalocsa, Fajsz-Foktő-Dunaszentbenedek. Az atomerőmű környékén a látogatók kérdéseire a tájékoztatási iroda munkatársa, Kemenes László válaszolt. A spórolás a feleség dolga Milyen a közvélemény energiaügyben? A magyar Közvéleménykutató Intézet közvéleménykutatást végzett a felnőtt lakosság körében 1989. májusában. A kiválasztott személyeket interjú formájában kérdezték meg az energia-áremelésről, az ország energiahelyzetéről és az energiatakarékosságról. 1000 főt (18 évesnél idősebbet) kérdeztek meg, s a reprezentatív minta összetétele megfelelt az ország felnőtt lakossága nem, életkor, iskolai végzettség, foglalkoztatás és lakóhely szerinti arányainak. A kérdezettek összetétele (1000 fö) Nemek szerint: szakmunkásképző, szakiskola24,3 férfi 47,2 középiskola 24,3 nő 52,8 főiskola, egyetem 11,5 Életkor szerint: 18-19 éves 4,2 Lakóhely szerint: Budapest 20,4 20-24 éves 10,7 város 35,7 25-29 éves 7,3 község 43,9 30-39 éves 22,5 Foglalkozás szerint: 8,4 40-49 éves 16,2 vezető állású értelmiségi 50-59 éves 15,4 egyéb szellemi 13,1 60-x éves 23,7 szakmunkás, betanított 17,4 és segédmunkás Iskolai végzettség szerint: önálló 1,8 8 osztálynál kevesebb 16,2 nyugdíjas 27,6 8 általános 23,7 egyéb 11,9 Az elmúlt évtizedekben az energiatermeléssel kapcsolatos döntésekről a közvélemény csak utólag értesült. Az 1989-es év történelmi fordulatokban bővelkedett. Az ország jövője szempontjából az energiapolitikai döntések sorsdöntőek lesznek, ugyanúgy mint más gazdaságpolitikai döntések. A lakosság bevonása, a társadalmi ellenőrzés lehetőségének megteremtése nélkül az energiapolitikai döntéseket nem lehet meghozni. Az energetika az érdeklődés előterébe került. Az elmúlt több mint 40 évben hazánkban az ellátás jónak volt mondható üzemanyagból, tüzelőből, gázból és villanyáramból. A szinte rendszeres és egyre több cikkre kiteijedő áremelés az energiaárakat is elérte. A közeljövőben várható két és félszeres energia-áremelkedést a mai létviszonyok mellett nem viselné el a lakosság. A bős-nagymarosi vízlépcső építésének leállítása, a Csernobil miatt megnőtt veszélyérzet, Ófalui hulladéktemető ügye mind-mind az energiapolitika felé irányította a közvélemény figyelmét. Az energia létszükségleti cikk. Minden második ember tart attól, hogy Magyarországon a közeljövőben energiaellátási problémák lesznek. A megkérdezettek 30%-a szerint nem lesznek ilyen gondok, 20%-a nem tudja, hogy lesz-e vagy sem. Ettől a problémától jobban tartanak a középiskolát vagy egyetemet végzettek (59%, ill. 56%), mint a nyolc osztálynál kevesebb végzettségűek (30%). A fiatalok és idősek kevésbé tartanak efféle zavaroktól, mint a középgeneráció. Milyen erőművet kellene építeni Magyarországon? Erre a kérdésre az alábbi táblázat foglalja össze a válaszokat. M. e.: % szénolajatomvízi nincs Megoszlás erőerőerőerőszükség művet művet művet művet nem tudja Az egész mintában 8,8 2,0 12,3 30,9 46,0 A férfi megkérdezettek 9,5 2,1 15,0 35,0 38,4 A női megkérdezettek 8,1 1,9 9,8 27,3 52,9 18-19 éves 4,8 2,4 21,4 31,0 40,4 20-24 éves 7,5-18,7 35,5 38,3 25-29 éves 5,5 4,1 16,4 30,2 43,8 30-39 éves 6,2 2,2 14,2 36,9 40,5 40-49 éves 11,7-13,6 34,0 40,7 50-59 éves 9,7 3,2 8,4 31,8 46,9 60-x éves 11,4 2,5 6,4 20,0 59,7 8 osztálynál kevesebb 7,4 1,2 3,7 19,8 67,9 8 osztályt végzett 11,0 3,0 6,8 33,2 46,0 szakmunkás 10,5 0,4 10,5 37,5 41,1 középiskola 7,0 3,3 19,3 32,5 37,9 egyetem 6,4 1,8 25,5 23,6 42,7 Budapest 8,8 2,5 13,7 25,0 50,0 többi város 9,8 2,1 16,5 29,7 41,9 község 8,7 1,8 8,2 34,7 46,6 Az energiagazdálkodás jelenéről és jövőjéről szóló írásokban sorrajelennek meg a megújuló energiaforrások is. A sajtó, rádió propagálja a napelemek, a biogázok felhasználását energiatermelési célokra. A közvélemény nagyobb jelentőséget tulajdonít ezeknek, mint a szakmai körök. Arra a kérdésre, hogy „Mit gondol, ha hazánkban a napenergiát, szélenergiát és a termálvizek energiáját kihasználnák teljesen, akkor az ország energiaszükségletének hány %-át fedezné?”, 20%-os arányt említettek a megkérdezettek. Az energiával való takarékosság a válaszokból kitűnik. M. e. % A - NEM takarékoskodik, mert nem törődik ezzel, nem figyel ilyesmire, sehogy sem° takarékoskodik az energiával 8,4 B - NEM takarékoskodik, mert nem tud, nincs lehetősége rá, nem tudja szabályozni pl. a fűtést (távfűtés), nem is érdekelt a takarékoskodásban (ugyanannyit fizet akkor is) 11,4 C - NEM takarékoskodik, de nem pocsékol, annyit használ mindenből, amennyi szükséges, nem spórol 8,0 D - TAKARÉKOSKODIK, odafigyel, minden berendezést, eszközt használ, de nem fűt 20C fölé, leoltja a lámpát stb. 51,5 E - TAKARÉKOSKODIK célszerű, hatékony módszerekkel, energiatakarékos berendezéseket használ, ablakokat, ajtókat szigeteli; tele mosógépet indít, nem mosogat folyóvízzel stb. Tudatosan, tervszerűen foglalkozik a kérdéssel. 8,6 F - TAKARÉKOSKODIK, mert különben nem tudja fizetni a számlát, korlátozza fogyasztását oly módon, ami életmódját megváltoztatja. Kényszerűségből, szegénységből adódó megoldások 8,5 G - Egyéb válasz, nem tudja, nem válaszolt 3,6 Összesen: 100,0 A világítással, háztartási gépek használatával és a meleg vízzel való takarékoskodás a nőket inkább jellemzi, minta férfiakat. Csak a fűtéssel takarékoskodók körében haladja meg a férfi válaszolók aránya a nőket. Sok férfi válaszoló hivatkozik arra válaszában, hogy a háztartás és a „spórolás” a feleség dolga, így nem tud mit mondani kérdésünkre. A fűtés a hagyományos, nemek közötti munkamegosztásban sok helyen megmaradt tehát a férfiaknak. A fűtéssel és háztartási gépek használatával való takarékoskodás a budapestiek körében jobban elteijedt, mint vidéken. Az energia-áremelést a megkérdezettek közül mérsékelten ellenezte 64,7%, felháborodottan tiltakozott 14,8%, megértő volt 10,3%, nem volt véleménye, egyéb válasz 10,2% * A fenti megállapításokat és adatokat Valkó Emőke (Magyar Közvélemény kutató Intézet) Energiaügyek a közvéleményben című tanulmány alapján közöltük. A tanulmány zárófejezete megállapítja, hogy „...a lakosság tűrőképességének, anyagi teherviselő képességének határához érkezett, ezért az energiapolitikai döntések csak az össztársadalmi, politikai, bér- és árpolitikai összefüggések rendszerében, ezek együttes mérlegelésével hozhatók, annak szem előtt tartással, hogy az elemi életfeltételeket (élelem, fűtés) mindenki számára biztosítani kell.” - Zs -
