Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1990-05-01 / 5. szám

4 ATOMERŐMŰ A Tagore sétányról megpillanthatjuk a szívkórházat Füredi fürdőzések A táj nem csupán szép, hanem termékeny is: s az ember ezért már a történelmiség hajnalán megtelepedett a vidéken. A szelíd, szőlővel befuttatott dombok, életet adó völgyek nem­zedékeket kötöttek meg; olyany­­nyira, hogy mára a Balaton-felvi­­dék, s a közeli Bakony, az ország egyik leggazdagabb múltú részé­vé vált. Települések százai nőttek föl az apró, szélvédett öblökben meghúzódó halászfalvakból. Mint egy hatalmas és színes ké­peskönyv! Olyan ez a vidék. A fút­­kározó szél, s a hebehurgyán csapkodó eső évszázadok alatt kialakította a ma is látható formá­kat. A közeli Csopak a Nosztori­­völgy torkában fekszik, s a tó fölé emelkedő dombokon egykor ró­mai villák falai fehérlettek. Onnan látni lehet Füredet, s a kékeszöld távolba vesző apátsági tornyokat is. A vízfelület hatalmas és lenyű­göző, s a napszakok váltakozása, a szél erőssége, mindig és mindig új színeket komponál. Hol sötét ibo­lyát, hol pedig sárgászöldet. „Olyanforma, mintha tiszta fű­zőid vízbe egy kis szennyes sárgát kevernénk” - mondja Cholnoky Jenő. A Balaton s körülvédő hegyei szép harmóniát alkotnak. Az év­századok emberei belakták, ott­honossá tették a vidéket, falvakat, városokat alkottak, s hírül adták, szívesen vendégszeretők. Amit aztán a korabeli sajtó világgá is kürtőit. Elsőként az északi parton, Fü­reden létesült szálloda, az ún. Horváth-ház, amely a Balaton­part legszebb copf épülete volt. Nem véletlen, hiszen a városban és környékén bőven fakadtak sa­­vanyúvízforrások, s ekkor kaptak jelentőséget. A XVII. sz-ban ugyan már történt róluk említés, de csak 1743-tól vált szerepük je­lentőssé, amikor vizüket melegít­ve gyógyfurdőzésre is felhasznál­ták. A füredi források vízét kezdet­től fogva egyaránt használták ivás­­ra és fürdésre. Különösen híresek voltak az érvágással és purgálással egybekötött májusi kúrák, az ún. majálisok. Az ország minden ré­széből tódultak a betegek Füred­re, s foként a szívpanaszok, a vér­­szegénység, a gyomorbántalmak ellen használták pezsdítő vízét. A gyógyforrás első költői „vegy­­elemzését” Garay János adta. S Berzsenyi súlyos vesebaját kúrál­­tatja a füredi kútfőnél. Ugyanakkor a tóban való für­désről a Hazai és Külföldi Tudósí­tások egyik 1821. évi száma ad hírt:....megtudódott, hogy több vendégnek a Balatonba felállítan­dó hideg fürdővel örömest élni kí­vánnának.” A füredi fürdőélet örömei a táncban teljesedtek ki. A vacsorák akár a Horváth-házban, akár a nagyvendéglőben, mindennap bállal folytatódtak, amely nem rit­kán éjfél utáni egy óráig együtt tartotta az úri társaságot. A legelső Anna-bált 1825-ben tartották Szentgyörgyi Horváth József leánya, Anna Krisztina névnapján, s meghívták rá a für­dőhelyen üdülő előlekőségeket. Azóta nem telt el egyetlen füredi nyár sem Anna-bál nélkül. A köz­tudat szerint a reformkorban a nemzeti magáratalálás jegyében zajlottak a mulatságok: sujtásos dolmányban, zsinóros szűk nad­rágban feszítő férfiak járták a tán­cot a színes pruszlikos, gyöngyös pártás honleányokkal, s a polkát, keringőt sorra kiszorította a csár­dás és a körmagyar. Paget leírásá­ból viszont más kép tárul elénk... Ha a bálok nem is, a színház kétségtelenül a magyar szellemet árasztotta. A reformkorszak pezsdítő lég­körében épült meg a füredi kő­színház. Esténként Dérynét hall­hatta a mindig lelkes publikum. 1831. július 3-án nyílt meg. Elmaradhatatlan tartozéka lett a füredi nyaralásnak a kirándulás is. Kedvelt hely volt Arács és Fü­red falu, amely utóbbi olajsimasá­­gú, erős és aranyszínű boráról volt híres. Ám legfőbb kirándulási cél­pont azonban Tihany maradt, ahol a máig meglévő ősi apátsági altemplomban temették el I. End­re királyt. Magyarországon az egyetlen olyan királysír, amely 1061-től napjainkig nem lett meg­bolygatva. Szöveg és fotó: LÁSZLÓ-KOVÁCS GYULA Római katolikus „Vörös templom" épülete Egy erőmű jobb ha nincs, mint ha rossz Ilyen és hasonló alapelveket tulajdoní­tanak sokan a hosszú nevű Állami Energe­tikai és Energiabiztonság-technikai Fel­ügyelet dolgozóinak, akik közül hallgattas­sák most meg egyikük szigorúan vett ma­gánvéleménye, melyért senkit semmiféle felelősség nem terhel. A felügyelő viselkedésének tanulmá­nyozásához nincs szükség bonyolult labo­ratóriumi műszerekre - az alapvető tör­vényszerűségek elméleti úton is megálla­píthatók, különösen ha ismeijük kialaku­lásának körülményeit. A kovakő (az atomerőmű őse) haszná­latához nem volt szükség kezelési utasítás­ra, meg biztonságtechnikai szabályozásra, pedig könnyen belátható, hogy helytelen használat esetén az is sokféle veszély for­rásává válhatott volna (sőt, ha a statisztikai katasztrófa-elméletek igazak, akkor való­színűleg vált is). Mindezek megértéséhez azonban egy átlag ősember primitív agya elegendőnek bizonyult. Az azóta eltelt néhány ezer év alatt na­gyon sok lépcsőben fejlődött az energia átalakításának és hasznosításának techni­kája, és a mind újabb lépcsőfokok figye­lembe vették a megelőző lépcsők sikeres és keserű tapasztalatait egyaránt. Ezek a ta­pasztalatok egy idő után túlhaladták egyet­len ember memóriájának kapacitását, ezért azokat le kellett írni. Amikor az atomerőmű megjelent eb­ben a fejlődési láncban, a tapasztalatok már sokezer kötetre rúgtak - ezeket nem lehetett az erőmű minden dolgozójával megtanítani. A tapasztalatok szabályokká mereved­tek, melyekről elegendő annyit tudni, hogy be kell őket tartani. Elvileg. A szabályokat azonban legalább három szempont szerint szét kell válogatni. Elő­ször is vannak olyan szabályok, amelyek­nek mindannyian ismerjük a magyaráza­tát, vannak amelyekét csak néhányan is­merik. Másodszor vannak olyan szabá­lyok, ahol a megengedhetőség határértéke pontosan ki van számítva és indokolható, másoknál az eltérés folyamatosan változ­hat, és a határok a könnyebb kezelhetőség érdekében vannak feltüntetve a korábbi ta­pasztalat, vagy éppen egy műszaki becslés alapján. Végezetül (de nem utolsósorban) a kü­lönböző szabályok megsértése nagyon kü­lönböző következményekkel fenyeget: erősen eltér a káros következmények való­színűsége és nagyságrendje is. A felügyelő tehát azért van, hogy a leírt szabályok betartását ellenőrizze. Ezt rajta kívül még nagyon sokan végzik, ami ter­mészetes, hiszen az erőmű nukleáris biz­tonságáért végső soron egyértelműen az erőmű üzemeltetője a felelős. Végeredményben az ÁEEF hosszas elemzések után választotta ki az atomerő­mű azon legfontosabb rendszereit, illetve berendezéseit, melyeken az előírások egy részének teljesítését folyamatosan, idő­szakosan, vagy alkalomszerűen ellenőrzi. Ezekben az esetekben az előírásoktól el­térni általában nem szabad, vagy ha ez mégis szükséges, akkor be kell bizonyíta­ni, hogy az eltérés az erőmű nukleáris biz­tonságát nem csökkenti. Ilyenkor szokták a felügyelő életérzését bakter-filozófiának emlegetni. („Abból még nem volt baj, hogy le volt eresztve a sorompó.”) Ez a bizonyítás ugyanis néha rendkívül nehéz. Gyakran derül ki, hogy egy-két előírás eredete nem is olyan vilá­gos, mint korábban hittük, és néha bizony majdnem a kovakőig vissza kell menni, hogy a továbblépés helyes útját megtalál­juk. Ez eddig általában sikerült. Igaz, néha viharos történelemórákat követően. Per­sze, ha szabad még egy bikkfa-fordulattal terhelni az olvasót, nem az a fontos, hogy csend legyen az iskolában, hanem hogy jó legyen a bizonyítvány. TÓTH ANDRÁS ,s TO MERŐM* A helyszínen is ellen­őrizhették a radioak­tív szennyezettséget - vállalatunk részt vett a SECUREX Nem­zetközi Munkavédel­mi és Biztonságtech­nikai kiállításon, melyet a BNV terüle­tén áprilisban ren­deztek. Az érdeklő­dők megtekinthették a sugárvédelmi szol­gálatnál használa­tos kézi műszereket, Hl. az RZB-05 típusú (képünk) radioak­tív-szennyezettség el­lenőrző készüléket. Parancsnoki törzs a tűzoltóknál Előző lapunkban tájékoztattuk dolgozóinkat ar­ról, hogy Üzemi Tűzoltóparancsnoksággá szervez­ték a PAV területén lévő egységet. A parancsnokság illetékességét, hatáskörét és feladatait már ismertet­tük. Most a vezetői törzs tagjait mutatjuk be. Vala­mennyien főiskolai és az előírt szakmai iskolai vég­zettséggel rendelkeznek. Egy kivételével több mint 10 éves szakmai gyakorlatuk van. A törzs átlagélet­­kora 36 év. BÖHM PÉTER tűzoltó százados a parancsnok. A PAV vezetői és dolgozói előtt egyáltalán nem isme­retlen. Több mint öt éve - mint főelőadó - közvetle­nül foglalkozik az erőmű tűzvédelmi ügyeivel. Ter­vezők, kivitelezők, üzemeltetők és karbantartók tudják kiről van szó. Szakmailag jól felkészült, ru­galmas és segítőkész, egyben határozott és igényes ember. Nem híve a sok beszédnek. Az előtte álló feladatokat, elképzeléseket néhány mondatban fog­lalja össze. Feladatának tekinti a parancsnokság ál­lományának felkészítését a speciális feladatokra. Továbbra is kiemeltként kezeli az erőmű megelőző és mentő tűzvédelmét. Fontosnak tartja a színvonal emelését, a biztonság növelését. Szívesen ad segít­séget a tervezőknek a tűzvédelmi tervfejezet elké­szítéséhez, de senki helyett nem végzi el a munkát. Korrekt kapcsolattartásra törekszik. Igényes lesz mint eddig is. A tűzvédelmi biztonság rovására sen­ki ne váljon tőle engedményeket, hiszen esküben vállalt kötelessége az emberi élet és a vagyon védel­me. NYULASl JANOS tűzoltó százados, a tűzoltási és szolgálati főelőadó. Még az egyes blokk indulása előtt ő készítette el a PAV tűzoltási tervét. Tehát ré­szére sem ismeretlen az erőmű. Ezeket a terveket kell naprakész állapotban tartani. Az állománnyal gyakoroltatni, az illetékes vezetőkkel és szakembe­rekkel koordinálni. Szervezi a szolgálat ellátását. In­tézi az állomány kiképzését és személyi ügyeit. Ösz­­szefogja a három szolgálati csoport munkáját. SZEND! JÓZSEF tűzoltó törzsőrmester a techni­kai, anyagi és pénzügyi előadó. A tűzoltó technika, a gépjárművek és egyéb eszközökkel kapcsolatos ügyeket intézi. Ő végzi az állomány bérének kifize­tését. Vezeti az anyagi és pénzügyi nyilvántartáso­kat. TILL FERENCNÉ gépíró és ügykezelő. Korábban a Paksi városi Parancsnokságon volt ilyen beosztás­ban. Az iratok kezelése, iktatás postázás és termé­szetesen a gépírás tartozik a feladatai közé. A törzs tagjai 8 órás munkakörben dolgoznak. Hétfőtől csütörtökig naponta 7-től 15.30-ig pénte­ken félórával hamarabb vagyis 15 órakor fejezik be a munkát. Szombat szabadnap. Telefonszámaik: 75-58 és 79-68. A tűzjelzésére továbbra is a 77-77 szám van fenn­tartva. Az új parancsnokság törzsének és minden dolgo­zójának a munkájához erőt és egészséget kívánunk. CSŐGLEI ISTVÁN Böhm Péter Nyulasi János Szendi József Till Ferencné

Next

/
Thumbnails
Contents