Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1989-03-01 / 3. szám
2 PAKSI ATOMERŐMŰ Az atomerőmű bővítése A hermetikus rész védőburkolata (containment) HL rés A nyomás alatti primerköri berendezések, rendszerek valamint a kiégett üzemanyag tárolására szolgáló pihentető medence a hermetikus részben - containmentben - található. A containment egy henger alakú kupolával lefedett, belső felületén szénacéllal hermetikusan burkolt 0,49 MPa nyomásra méretezett - mintegy 60 000 légköbméter térfogatú épületszerkezet, melynek főbb geometriai méretei a következők: a henger magassága 38 m a henger belső átmérője 45 m a henger falának vastagsága 1,2 m a kupola vastagsága 1,1 m. A containment elvi sémája, a berendezések elhelyezkedése az 1. sz. ábrán látható. Az ábránál látható, hogy a containment által határolt rész két részre osztható. Az alsó térben található a reaktorakna, a fokeringtető szivattyúk, gőzfejlesztők és az egyéb primerköri berendezések. A felső részben - az ún. reaktorcsamokban - a reaktorfedél, a pihentetőmedence, az átrakógép, a polár daru és egyéb a revízióhoz szükséges berendezések találhatók. A containment szilárdságát a szerkezet megépítését követően utófeszített acélhuzal kötegekkel biztosítják. A kötegeket a csatornaképző csövekbe fűzik be, betonozást követően. A hengeres részben a 2. sz. ábrán példaként berajzolt csatornaképző csövekből 96 db található, a kupolában pedig 36 db. A csatomaképző elemekbe egyenként 5 mm átmérőjű, kötegenként 450 huzalból álló végtelenített kötegeket húznak be. A hengeres részben az átlag csatornahossz 170 m, a kupolában 75 m. A behúzott kötegeket a feszítőgép segítségével meghatározott sorrendben - 10001 erővel feszítik. Az építés során a hengert 12, egyenként - 100 tonnás elemekből szerelik össze. A kupola acélszerkezete egybe kerül beépítésre. A henger és a kupola összekapcsolását, lezárását, egy merevítőgyűrű biztosítja, amely egyben a feszítés lehorgonyzását is biztosítja. SZABÓ BENJAMIN Mi is önálló lakáshoz szeretnénk jutni! Előző számunkban mindenki olvashatott a városi ifjúsági szervezet politikai programjából. A program 3 fő részre tagozódik. Először feltérképezi az ifjúság elkeserítő helyzetét, másodszor meghatározza saját szervezetében a szükséges változtatásokat, harmadsorban pedig javaslatokat tesz a tanácsi gazdálkodással kapcsolatban. Mi a KISZ-bizottságban úgy látjuk, hogy ma a helyzet kritikája csak akkor elvszerű, ha a kritikus észrevételek mellé megoldási javaslatokat is csatolunk. Most is egy konkrét észrevétel- és javaslatcsokrot szeretnénk átadni az olvasónak. Az állampolgárok életkörülményeinek és közérzetének egyik legfontosabb tényezője a lakás. Ezért azt gondoljuk, hogy a lakáspolitika megváltoztatása ifjúsági szervezetünk egyik leglényegesebb érdekképviseleti területe. Valljuk, hogy a korszerű lakásgazdálkodásnak a lakáspolitika egészén belül kell kezelnie az ifjúság lakáskérdését. Pakson ma 300 család vár tanácsi, garzon, vagy OTP-s lakásra, és több százra tehető azoknak a száma, akik a közeljövőben lakásgondokkal fognak küzdeni. Tudjuk, hogy a mai magyar lakásgazdálkodási mechanizmus korlátái között a paksi problémákat csupán helyi kezdeményezésekkel lehetetlen megoldani. Ezért támogatjuk a KISZ központi lakáskoncepcióját, mely rugalmas, modem lakásgazdálkodást irányoz elő. Önkényesen egy gondolatot emelnék ki a központi javaslatból.- Statisztikailag bizonyítható, hogy Magyarországon a tanácsi bérlakások több mint felében nem rászorultak laknak. A központi költségvetés jelentős részét még mindig az építőiparra, az ingatlankezelőkre, a tanácsi lakások tatarozására, kedvezményes, lakbérből adódó támogatásokra stb. fordítják. Mi azt javasoljuk, hogy a támogatások ne a lakáshoz, hanem a tulajdonoshoz, illetve a bérlőhöz kapcsolódjanak, és a család mindenkori jövedelemhelyzetéhez igazodjanak. Nem új forrásokat kérünk a lakásszférába, hanem az eddigiek átcsoportosítását. Úgy gondoljuk, hogy a paksi lakásproblémák a tanácsi és vállalati pénzeszközök átcsoportosításával, a már évtizedeken keresztül gyakorolt elosztási, vevókijelölesi mechanizmusok korszerűsítésével jelentősen enyhíthetők. Javaslatainkat a helyi lakásgazdálkodás korszerűsítésére a következő 4 pontban fogalmazhatjuk meg. 1. TANÁCSI BÉRLAKÁSOK Nem értünk egyet azzal, hogy tanácsi lakásokat meghatározatlan időre adnak rászorultaknak és rá nem szorultaknak. Javasoljuk, hogy a továbbiakban csak meghatározott időre lehessen lakásszerződéseket kötni úgy, hogy a bérlőt kötelezzük jövedelmi helyzetétől függő kényszertakarékosságra. A leromlott állapotú tanácsi bérlakásokat a lehetőségektől függően, a bérlőknek fel kell ajánlani reális összegért. A többi tanácsi lakásnál meg kell fontolni a lelépési díj háromszorosról akár hatszorosra növelését is. A tanács így is néhány százezer forintért juthat több milliót érő lakásokhoz. A tanácsi fejlesztési pénzeszközökből lakásgazdálkodási alapot kell elkülöníteni. A továbbiakban az alapot növelje minden lakásgazdálkodással kapcsolatos bevétel (lakbérek, telekárak, tanácsi lakások vételára, üzletek bérleti díja stb.). Az alapot társadalmi bizottság kezelje, melynek összetétele tükrözze a városi ifjúság arányát. A társadalmi bizottság kezelje a tanácsi kölcsönökre rendelkezésre álló alapot is. A garzonlakások számát az igényeknek megfelelően növelni kell. Nagyobb bérlőkijelölési kontingenst kell biztosítani a KISZ városi bizottságának. 2. OTP-ÉRTÉKESÍTÉSÜ LAKÁSOK Az OTP-értékesítésű lakások ára országszerte nagyon magas. A lakásokat általában licitálással értékesítik, így csak a kedvezőbb helyzetben lévő fiatalok juthatnak hozzá. A nehezen megszerzett lakás ráadásul nem megfelelő minőségű, elrendezésű, és nem is ízléses. Javasoljuk, hogy a városi tanács élje el, hogy a Pakson épülő lakásoknál ne az OTP legyen a beruházó, amennyiben a következő kitételeket nem vállalja.- A vevőkijelölés az építkezés kezdetekor történjék meg.- A vevő az építkezés alatt folyamatosan szólhasson bele az építkezési munkákba.- A szakipari munkákat saját igényeinek megfelelően, baráti segítséggel, saját maga által vásárolt anyagból készíthesse el.- A befejező munkák költségeit (kb. a vételár 25%-a) az OTP-kölcsönből készpénzben a vásárló kaphassa meg. 3. CSALÁDI HÁZAK ÉPÍTÉSE Célunk, hogy olyan építkezési lehetőséget biztosítsunk, mellyel a fiatalok olcsón, kevés készpénzzel, rövid időn belül családi házhoz juthatnak. Kezdeményezzük BETONYP alapanyagú házakból mintatelep építését. A BETONYP vüágszerte elterjedőben lévő építőanyag, melynek hő-és hangszigetelő tulajdonságai jobbak, mint például a tégláé. Az építkezés bruttó költsége kb. 1000 000 Ft, az építkezés elkezdéséhez szociális körülményektől függően kb. 250 E Ft-ra van szükség. Az épület a szerződés megkötésétől számított 4 hónapon belül lakhatóvá tehető. A telkek vevőkijelölése a KISZ-bizottság feladata lesz. KISZ-bizottságunk vállalja továbbá a vásárlók és a kisszövetkezet közötti kapcsolattartás, a tanácsi OTP-s és egyéb kölcsönlehetőségek felmérését, és a közös munkák koordinálását. Programunk sikere azon múlik, hogy a városi tanácsnak sikerül-e megfelelő telkeket kialakítani számunkra. 4. NYILVÁNOSSÁG Úgy gondoljuk, hogy a tanácsi munka társadalmasítása kapcsán a tanács munkája demokratikusabbá, nyilvánosabbá és ezáltal hatékonyabbá fog válni. Véleményünk szerint a lakásgazdálkodással kapcsolatban a következő kérdéseket kell nyilvánosan kezelni: 1. Az új lakásgazdálkodási alapot. 2. A tanácsi lakások értékesítését. 3. A tanácsi lakásokra fordított összeget, és a lakbérek összegét. 4. A tanácsi lakások kiutalását. HEVESI ANTAL Helyzetkép az ANYAG ÉS ÁRUFORGALMI FŐOSZTÁLY-ról Bemutatja Dr. Nagy Dénes, a főosztály vezetője, aki így kezdte gondolatait: „Nem szeretek nyilatkozni, csak az általam irányított gazdasági egység jobb megismerése érdekében teszem, de ilyen vonatkozásban nagyon szívesen.” Hogy ki is 8, Nagy Dénes, nehéz volt megtudakolnom. Nem szívesen beszélt magáréi. Amit megtudtam, azok az alábbiak: Régi „iparági dolgozó”. Oroszlányi erőmű 1962-1968-ig, Gagarin Hőerőmű Vállalat 1968-1981-ig. PAV-nál 1981- töl. Negyvennégy éves gépésztechnikus és jogi doktor. Sokat dolgozott karbantartó technikusként. Jelenlegi feladata a fent említett főosztály irányítása - és mint lelkes szavából kivettem - áj rendszerű anyaggazdálkodás kialakítása a vállalatnál, aminek úttörője az MVMT-n belül is. Az Anyag- és Áruforgalmi Főosztály a Karbantartási Igazgatóság részegysége. Fő feladata röviden: anyagellátás és -szállítás. Ez így nagyon egyszerűen hangzik, de a helyzet nem ilyen egyszerű, ha a részfeladatokat kezdjük boncolgatni. Új rendszerű anyaggazdálkodás A főosztály létszáma 129 fő. Jelenlegi felépítésében 1986. január 1- jétől működik. A főosztály két osztályból áll: anyagosztály és szállítási osztály. Két különböző feladat és mégis jól megfér egy irányításban. Először talán röviden a „szállításról”. Három kisebb csoportban 63 fő látja el a vállalat személyszállítási, teherszállítási, és a 77 db vállalati gépjármű üzemeltetési és fenntartási feladatait. Feladatuk még a különleges gépek és a bérautók bérleti szerződéseinek megkötése, és a járművek üzemeltetése. Részfeladatuk van a PAV-os munkásszállítás autóbuszigényével kapcsolatos szerződések megkötésében is, és talán már ne is említsük a sok kerékpárt, kismotort és villamos targoncát, amelyeknek javítása és fenntartása sok munkát ad nap mint nap. Az anyagosztály jelenlegi létszáma 66 fő. Itt is három, munkájában szorosan összefüggő, de feladatkörét tekintve, jól elkülöníthető egység található. Mielőtt feladatukat részletezném, el kell mondanom valamit. Valaha, az ún. „tervutasításos” gazdálkodási rendszerben az anyagellátás rendszere máshogy működött, mint ma. Megvolt a terv a termelésre, és ehhez központi szabályozás biztosította az anyagot a termelőnek. Ez a gazdálkodási rendszer az anyagellátást adminisztratív tevékenységre egyszerűsítette. Iratok, igénylések, kiutalások, számlák, bizonylatok forgalmazása lett a feladat, ennél fogva e munka leértékelődött, egy kontraszelekciós folyamat során a munkakör elbürokratizálódott, és kimondom őszintén, elnőiesedett. Az idő előrehaladtával a gazdasági környezet megváltozott, a „piac” és a „piacgazdálkodás” megjelenésével ez az anyagellátási forma egyre időszerűtlenebbé vált, egyre több gondot jelentett a központi irányítás számára, de a vállalatok számára is. Lassan kialakult, de még most is alakulóban van a termelést sokoldalúan szolgáló (önálló, ám a termelési folyamatba szervesen integrálódó) anyaggazdálkodás. Ez új feltételeket teremtett, új követelményeket fogalmazott meg, és gyökeres változást kívánt meg az anyaggazdálkodás személyi, tárgyi vonatkozásában, szervezeti keretében. Úgy gondolom a vállalaton belül (de talán az MVMT-n belül is úttörőként) a legjobb úton haladunk egy ilyen anyaggazdálkodó egység kialakításában. Visszatérve tehát az eredeti gondolatra az anyagosztály feladataira és felépítésére a következőket mondhatom el: Három részegység dolgozik egymással szoros összefüggésben: a tervezési és készletgazdálkodási csoport, az anyagbiztosítási csoportok, és a Raktáriizem. Az anyaggazdálkodás és anyagellátás feladatait osztják meg egymás közt a szükségletfelméréstől a felhasználásra történő átadásig tartó sokrétű és bonyolult, de szakértelemmel és lelkiismeretes munkával uralható folyamatban. Felkészült szakemberek a tervteljesítéshez Hosszabb távú feladat az éves terv teljesítése. Ezen belül tényleg csak a lényegesebb feladatok:- szükségletfelmérés, szervezés, rendszerezés - központi anyagellátás és készletezéstervezés - hazai forrású és forintra konvertált import beszerzési terv készítése - anyagok és alkatrészek műszaki pontosítása és specifikálása - tárgyalás, szerződéskötés az üzletfelekkel - minőségbiztosítás - közvetlen beszerzés, szállítás - mennyiségi, minőségi átvétel - és az anyag még csak most érkezett be a raktárba. Elképzelhető, hogy a felhasználónak történő anyagkiadásig is még mennyi feladata van a Raktáriizemnek. (Rendszerezés, raktározás, bizonylatolás, leltározás stb.) Látható: ezekhez a feladatokhoz sokoldalú, felkészült szakemberekre van szükségünk. Természetesen nem nélkülözhetjük az anyagokat igénylő és felhasználó gazdasági egységek segítségét sem, főleg az előkészítés fázisában. Jelenleg 2,2 milliárd Ft értékű anyagállománnyal gazdálkodunk. Ez igen nagy érték iparági összehasonlításban is. A vállalati szinten érvényesülő tervszerű anyaggazdálkodásnak köszönhetően - az MVMT elismerését is kivíva - 33,5 millió forintot sikerült - úgymond - „megspórolni” a tavalyi éves terv teljesítése mellett, mely összeg a nyereségalapot növeli. Gondot jelent, hogy a raktárterület relatíve egyre szűkösebb, és ezt a helyzetet az elfekvő készletek csak rontják. Célunk, mely lassan a megvalósulás útjára lép, a számítástechnika bevezetése az anyaggazdálkodásba. Manuális munkával szinte már aligalig uralható az anyagellátás és a készletgazdálkodás mindennapos adminisztrációja és nyilvántartása. A számítástechnika bevezetésétől munkánk nagyarányú mennyiségi és minőségi változását remélem. A számítógépes rendszer megtervezésében felajánlotta segítségét az (ÍVIG, az e rendszerből „profitálni” kívánó vállalati társ szervezetek, és egy külső vállalat, az „ÉG SZÍ”. Remélem az új rendszer bevezetésének fontosságát a társ gazdasági egységek is megértik, és beépítik szellemi tőkéjüket és megfelelő segítséget adnak a rendszer felépítésében. Úgy gondolom ez a tőke mindannyiunk hasznára fog működni, bizonyítva azt, hogy az anyaggazdálkodás értéket teremtő folyamat, a termelés fontos, nélkülözhetetlen része. Befejező gondolatok a főosztályról A dolgozók erősen leterheltek. Nincs a munkájukban „idény jelleg”, mégis vannak terhelési csúcsok a főjavítások időszakában. Úgy gondolom, a jó bérgazdálkodás eredményeként ajövedelem és a premizálás megfelelő anyagi biztosíték és szolgáltatás munkájuk ellenértékeként. A hangulat és a fegyelmi helyzet jó a főosztályon. A brigádmozgalom, nehézségei ellenére is működik, összehozza az embereket. Remélem sikerült elfogultság és túlzott szakmaiság nélkül bemutatnom az Anyag- és Áruforgalmi Főosztályt. Köszönöm a lehetőséget. Az újságíró pedig köszöni a lelkes szavakat és az olvasók figyelmét. MonoGram Épül a városi strandfürdő A paksi városi tanuszoda - mint arról már hirt adtunk lapunkban - februártól a lakosság rendelkezésére áll. Régóta vártuk már a nyitást, arról viszont igazán csak mostanában győződhettünk meg, hogy kevés létszámot tud egyszerre befogadni, s különösen hét végén túlzsúfolt. Öröm számunkra, hogy egy 2000 főt befogadó nyári üzemelésű strandfürdő építését kezdték meg a városi teniszpálya mellett az ürgemező szélén. Tervezője Koczor György a Délterv építésztervezője, beruházó a Paksi Városi Tanács, generálkivitelező a város költségvetési üzeme. Nagy Gábomé a városi tanács fejlesztési osztályvezetője elmondta, hogy jó ütemben halad az építkezés, de a beruházás befejezési időpontját - ami 1990-re várható - nagyon sok tényező hátrányosan befolyásolja. Jelenleg a dunaújvárosi Vízgépészeti Váll. szakemberei dolgoznak a helyszínen. Az 1986- ban készült Szabadidő Központ rendezési terve szerint - a strandfürdőn kívül - épül még ott műjégpálya, szabadtéri mozi, kerékpáros krosszpálya is. Dr. Nagy Dénes - középen - munkatársai körében
