Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1989-03-01 / 3. szám

PAKSI ATOMERŐMŰ 3 Az első szalagavató Az ESZI-ben olyan eseményre került sor, amilyen még nem volt a suli életében, lezajlott az első szalagtűző. Iskolánk már hároméves, így idén először ballagóink is lesz­nek, a harmadéves géplakatosok és az erősáramú berendezés­szerelők. Mostantól ők viselik büszkén a végzősök szalagját. Ezt a különleges eseményt tapasztalatok nélkül is kitűnően, szinte családias hangulatban sikerült lebonyolítani. A légkör ün­nepélyes, de ugyanakkor fesztelen volt. A teljes díszben felsora­kozott végzősök előtt az igazgató úr rövid beszédében megem­lékezett az iskolaalapítás óta eltelt időszakról. Az iskolás évek, a kamaszkor könnyes-boldog éveit Szabó Lőrinc verseivel idézték fel a versmondók. A diszkón nevelkedett diákok ámulva kapták fel fejüket, ami­kor felcsendültek a keringő hangjai. Ilyen tánc is van? A közönség soraiból is kivált néhány táncos lábú páros, és a keringőző diákokkal tartott. A harmadévesek műsora fergeteges sikert aratott, humoros s kissé ironikus módon mutatták be, hogyan látják ők ma a világot. A napot egy tarka fényekkel díszített diszkó zárta, ahol együtt táncolt tanár és diák. Hát így lehet rendhagyóan szalagtűzőt rendezni. Az ESZI ha­gyományt kíván teremteni mindabból, ami jól sikerült. SEBESTYÉN MARIANNA I. B MÁRCIUS (lat.) az év harma­dik hónapja, 31 napos. Mars római istenről nevezték el. Régi magyar neve: böjtmás ha­va. Az 1989. márciusi Paksi Prog­ramfüzet szerkesztőinek. „Szeretettel köszöntjük a nem­zetközi nőnap alkalmából!” írják programfíizetük első oldalán. Nos, nagyon köszönöm! Bár azt hiszem, a hölgyek jobban örülnek annak, ha megszólítják őket! Tisztelettel: Mme. Józsi „Rigolettó-nak. ” A sör házi készítéséről a követ­kezőkben informálhatom. A barna sör készítéséhez te­szünk egy nagy edénybe 12 liter vizet és tűzre állítjuk. Adunk bele 25 deka pörkölt árpakávét darálat­lanul, 2 deka komlót. Mikor forrni kezd, ettől számítva 2 óráig főz­zük, akkor a tűzről levesszük és tiszta ruhán átszűrjük, s teszünk bele 35 deka cukrot. Ha kihűlt, egy csészébe kiveszünk belőle 2 decit és adunk bele egy deka élesztőt, amikor feloldódott, be­leöntjük az árpalébe, letakarjuk, és csak másnap öntjük üvegekbe, természetesen szűrés után. Jól bedugaszoljuk és hűvös helyen tároljuk. Négy-öt nap múlva fo­gyasztható. „Isteni egykedvűség” jeligére. Gondjaira Fekete Gyula írását tudom idézni. „Magánéletben, közéletben egyaránt lényegi kérdés: meddig kívánatos, meddig okos, meddig lehetséges kerülgetni a vészes el­kerülhetetlent.” -T­Nem tetszett... Nem így, de közösen összefogva meg lehetne akadályozni a társa­dalmi tulajdont károsító cselekmé­nyeket. Sok esetben a kiszerelt izzók, jelző- és hívógombok, valamint egyéb berendezések kárösszege nem jelentős, de a pótlásuk már gondot jelent. Napokon keresztül üzemképtelenné válnak fontos be­rendezések. M. J. Új főorvosa van városunknak Hiányos a felszerelés 1989. január elseje óta új igaz­gatója van a Paks Városi Rende­lőintézetnek dr. Brázay László személyében, aki az igazgatói teendők mellett ellátja a városi főorvosi feladatokat is. Két hónap elteltével kérdeztük meg, hogyan látja a helyi egészségügy helyze­tét, milyen fontos feladatokat kel­lene megoldani, és egyáltalán mi­lyen lehetőségek vannak. Először is arra kértem, mutat­kozzon be olvasóinknak. 36 éves vagyok, nős, négy gyer­mek apja. Feleségem óvónő, je­lenleg a negyedik gyermekünkkel gyesen van. Az egyetemet Pécsett végez­tem 1980-ban, majd rövid ideig Bonyhádon, a városi kórházban sebészként dolgoztam. Sajnos a kórházi munkáról hamar le kellett tennem, mert fizetésemből nem tudtam eltartani az akkor már négytagú családot. így kerültem Sárszentlőrincre körzeti orvosnak, ahol eddig dol­goztam. Hogyan értékeled a nyolc év kör­zeti munkáját? Elégedett voltál? Tulajdonképpen mi volt a fő ok, hogy állást változtattál? Az igazság az, hogy mindig szí­vesen fogok visszagondolni a sár­­szentlőrinci évekre. A tanáccsal jó kapcsolatom volt, munkámat messzemenően támogatták, így sikerült valódi körzeti orvosi tevé­kenységet kialakítani. Volt egy kis laboratóriumom, és sebészked­­tem is. Megszereztem a körzeti szakorvosi képesítést. Úgy éreztem, elértem mindent, amit az adott körülmények között elérni lehetett, és amikor az igaz­gatói feladat szóba került, nem tudtam nemet mondani. Csábí­tottak az új feladatok. Őszintén meg kell mondani, hívtak is. A vá­rosi tanács vezetésével régóta jó a kapcsolatom, mivel megyei ta­nácstag vagyok. Mi a véleményed Paks város és környéke egészségügyi helyzetéről, hiszen ezek mind hozzád tartoz­nak? Hát, hogyan mondjam,... lehet­ne jobb is úgy általánosságban. Az egészségügyi ellátás nemcsak műszerezettség kérdése, hanem igen fontos mind az orvosok, mind pedig a szakdolgozók szere­pe. Sajnos nem ritka a szóbeszéd az ellátás anomáliáival kapcsolat­ban. Ezért sokkal nagyobb mun­kafegyelmet várok el a szolgálat minden egyes tagjától, és ezt rendszeresen ellenőrzőm is. Ha szükséges, a tanácsi vezetés - ígérete szerint -, nem fogja meg­kötni a kezemet személyi kérdé­sekben. Mi a helyzet a műszerezettség terén? A rendelőintézet ezen a téren, véleményem szerint, legalább 10 évvel van elmaradva a kívánal­maktól. Nincs kellő számú és minőségű EKG-készülék például a belgyó­gyászati szakrendeléseken. Fel­újításra szorul a laboratórium, és a többi szakrendeléseknek is szükségük lenne újabb, moder­nebb műszerekre. Fő gond, hogy a rendelőintézet már elkészülte­kor nem felelt meg az elvárások­nak. Ezért a szakrendelések kü­lönböző helyeken működnek a városban, s ez a betegeknek szá­mos, fölösleges járkálást jelent... Azt pedig nem kell monda­nom, milyen nehéz így összefogni egy szolgálat munkáját. Ezek után hogyan látod a jövőt? Lényegében egy rövid- és egy hosszabb távú terven gondolko­dom. A végleges megoldást egy új rendelőintézet megépítésében lá­tom. Erre megvan a lehetőség a város további fejlesztésével kap­csolatban. A rövid távú tervekben a fő cél egy ultrahang diagnoszti­kai műszer beszerzése több mint kétmillió Ft értékben. így a bete­geknek nem kell majd Szekszárd­­ra járni, és megszűnik a többhetes előjegyzési rendszer is. Bővítjük a laboratóriumot. Szó van arról, hogy a Fogtechnikai Vállalat műhelyt nyit Pakson. Er­re sikerült helyiséget is találni. A napi betegellátást segítő kisebb kézi műszerek beszerzése is fo­lyamatban van. Hogyan látod a városi körzetek és szakrendelések helyzetét? Február elsejével beindult a VIII. sz. körzeti rendelő. A szakrendelések számát is si­került az elmúlt években növelni. Felnőtt ideggondozó, fül-orr-gé­­gészet és reumatológia kezdte meg működését. Hamarosan beindul a gyermek ideggondozó, és tervezzük kar­diológiai, valamint sportorvosi szakrendelés beindítását. Sajnos állandó gond, hogy ne­héz vidékre szakembert kapni. Mi a véleményed az üzemegész­ségügyi szolgálatról? Az atomerőmű jellegéből kö­vetkezik, hogy az ott dolgozó or­vosok lelkiismeretes és minél ma­gasabb szintű ellátást nyújtsanak. Úgy látom, ehhez mind az anyagi és személyi feltételek adva van­nak. Tudom, egy új rendelőegy­ség ott is időszerű már. Sajnos a városi üzemi szakrendelés hosszabb idő óta betöltetlen. Mi a véleményed a szociális ellá­tásról? A város bölcsődei ellátása meg­felelő. Jelen kapacitása nagyobb, mint az igények. A gondozónői létszámot át kell menteni, hogy a következő évek városfejlesztése során tarthassuk ezt a helyzeti előnyt. Pakson működik egyéb­ként a megye egyetlen módszerta­ni bölcsődéje. A szociális otthoni férőhelyek száma már régóta probléma. Mintegy 30 fős bővítést kellene végrehajtani, de sajnos er­re még nincs pénz. Apropó pénz. Valójában mennyi­ből is gazdálkodtok? Hát nem sokból! A napokban volt az éves költségvetési értekez­letünk. 59 millió amiből mindent meg kell oldani. Ezért nem mondhatok mást a kollégáimnak, tudom, hogy kapitalista munka­tempót várok el, és csak szocialis­ta béreket tudok fizetni, de jelen­leg csak erre telik. Dr. O. M. A jógik „csodái”... Mindannyian bármikor készen va­gyunk arra, hogy amit nem értünk és csodálatosnak tartunk, ahhoz valami­lyen csodás eredetet is hozzá tudjunk képzelni. „... Egy elvarázsolt hal leste el elő­ször a jóga titkait - mondja a jóga ere­detéről szóló egyik monda - magától Shiva istentől, amikor feleségének, Parvatinak mesélt róla. Shiva észrevet­te a kémkedő halat, és üldözőbe vette. A hal sokáig úszott, míg el nem ért In­dia partjaira. A parton a jóga segítségé­vel emberré változott. Áz indiaiak ki­emelték a vízből a hal-embert, akit Maciendrának, a halak urának nevez­tek el. Maciendra hálából megtanítot­ta az embereket a jóga gyakorlataira...” A „Jóga és tudomány” című könyv szerzője, dr. Vigh Béla szerint az indiai jógát a hinduk két ősnépének kultúrája hozta létre: az indusvölgyi, főleg dravi­da jellegű őslakosság, és az őket i. e. 2000 körül meghódító áriák. Régészeti emlékek sora bizonyítja azt, hogy egy történelem előtti ősjóga létezése nem csupán elképzelés, az in­dusvölgyi kultúra jógaülést ábrázoló 4-5000 éves pecsételői, vagy az áriák ősi áldozati szertartásokkal kapcsola­tos szokásai is erre utalnak. Az Euró­pában meghonosodott ún. Schultz-fé­le autogén tréning lényegében a jóga elemeiből tevődik össze, leegyszerűsí­tett légzésgyakorlatokból, tornagya­korlatokból, lazítási gyakorlatokból. A Tele-fere múlt évi novemberi adásában KÁRTYIKNÉBENKEETEL­KA és testvére, CSÁSZÁRNÉ BENKE MÁRIA talán nem gondoltak arra, hogy az ott bemutatott gyakorlatok rö­vid időn belül lelkes követőkre talál­nak városunkban is. Az adást követően SOMOS JÁNOS­­NÉ, a beruházási igazgatóság dolgozó­ja felkereste GÁL REZSŐ PAV szb-tit­­kárt, kérve a szakszervezet segítségét egy jógaklub indításához. A szakszervezet szervezési és pénz­ügyi támogatásának köszönhetően ez év januárjától a klub üzemel. Mintegy 45 állandó résztvevővel az MMK klub­­helyiségében vasárnaponként du. 15-19 között - két csoportban - az említett testvérpár és DR. KERKAPOL Y GÉZA felügyeletével és tanácsaival végzik a különféle gerincgyakorlatokat, biztosít­va a gerinc hajlékonyságát. A fordított testhelyzetű gyakorlatok a szervezet jobb vérellátását szavatolják, a légző­gyakorlatok segítségével a szervezet friss, bő oxigénhez jut, végül a gyakor­latok befejezését a lazítás (relaxáció) jelzi. Az egészséges és helyes táplálko­zás alapkövetelménye - vallják a jógik - a hús teljes kizárása étrendünkből. Áp­rilisban jelenik meg CSÁSZÁRNÉ BENKE MÁRIA „Életünk és ételünk” c. könyve, mely 63 recepttel - a hagyo­mányos ízeket megőrző, de hús nélkül készült ételek - segít szervezetünk nagy ellensége, a koleszterin szintjé­nek csökkenéséhez. A PAV szb anyagi támogatásával megrendezett ételkiállításon az érdek­lődők megízlelhették a szója alap­anyagból készült káposztás, burgo­nyás és sajtpástétomos szendvicseket, díszítésként a „hagyományos” uborka, retek és zöldhagyma kínálta magát. SZABÓ MAGDOLNA közműv. ea. Párbeszéd a szurkolókkal Jó hangulatú eszmecserére került sor a város vezetése, a PSE labdarú­gó- és ökölvívó-, valamint az ASE labdarúgó- és kosárlabda-szakosztá­lyok vezetői, edzői, valamint a sportolók és szurkolók között. A labdarúgás nagyon népszerű Pakson, legyen egy csapat, de az PSE vagy ASE legyen? Ellenfél-e vagy „ellenségbe a két csapat és szurkoló­gárdája? Mennyiért igazolják át a játékosokat? Mi van azzal, aki nem adja a „formáját”? Ilyen és hasonló kérdések sokaságára válaszoltak a vezetők. Mi taga­dás, „állták a sarat”, mert nem volt azon az estén kényes kérdés, bármely szakosztály került is terítékre. A kosárlabda, ökölvívás szépségei, árnyol­dalai is szóba jöttek. A közönség, a szurkolók - volt, aki higgadtan, volt ki emelkedettebb hangon - elmondták, hogy örömmel buzdítják a csapatot, amely színvo­nalasanjátszik, és egyáltalán büszkék arra, hogy Paks város sok élsporto­lót kinevelt már eddig. Március elején a Munkásétterem nagytermében összegyűlt mintegy 200 sportot szerető városlakó egyetértett abban, hogy időnként szüksé­ges találkozni és közelebb kerülni egymáshoz sportvonalon. Az elnökség tagjai váiják a kérdéseket Fotó: ÓDORNÉ Aki megkóstolta, annak ízlett a hús nélkül készült szendvicsköltemény j Még mindig nem kielégítő számomra a válasz - mondja a szurkoló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents