Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1989-11-01 / 11. szám

2 Papp Lajos (40 éves) osztály­­vezető A gyártó osztály a karbantartási igazgatóság szervezésében végzi munkáját. Vállalaton belüli tevékenységét nehéz röviden jellemezni, hiszen az alábbi területeket foglalja ma­gában: hegesztés, forgácsolás, emelő­gép-karbantartás, valamint a szer­számkiadó üzemeltetése és a füg­­gesztékek teherpróbázása. Magyarországon nincs olyan háttéripar, amely kiszolgálná tar­talék alkatrésszel, cserealkatré­szekkel a karbantartást. Ezért egy olyan bázist kellett létrehozni PAV-on belül, amely alkalmas tartalékalkatrészek gyártására is. A gyártó osztály jelenlegi felál­lása:- Előkészítő csoport Süveges Jó­zsef gépészmérnök vezetésével. Alapvetően a leállások alatti mun­kák tervezése, valamint a gyártó osztályhoz kapcsolódó munkák előkészítése a feladata. Hegesztőműhely Viszket György gépészmérnök és hegesztő szakmérnök irányítása mellett dol­gozik, két művezetői egységgel. Feladata a vállalatnál jelentkező hegesztési munkák elvégzése. Ehhez a szervezeti egységhez tartozik még a kautesites csoport. Ez a csoport az üzemzavarok el­hárítását végzi, így teljesítmény­csökkenést akadályoz meg.- Gépműhely Elek Antal gépmű­helyvezető irányításával a forgá­csolási munkákat végzi. Idetartozik a szerszámkiadó üzemeltetése is, amely vállalati szintű feladatokat lát el.- Emelőgép-karbantartó műhely vezetője Madaras József gépész­­mérnök. Feladatuk a több mint 700 vál-Egy „volt” MSZMP-tag- Kiléptem?!- Belépjek?!- Mit csináljak?!- Elhagytak?!- Nem hagytak?!- Nem döntöttem, he­lyettem döntöttek?!- Nem kérdeztek, de tu­datták!- Időt kaptam a gondol­kodásra!- Programot kaptunk, hogyan tovább?- Hogy mi lesz?- Majd meglátjuk!- Ha megérjük...- De addig hogyan lesz?!- Ki ad erre választ?!- Lépjek, ne lépjek?!- Merre lépjek?!- Ki mondja meg?! Dilemma elvtárs PAKSI ATOMERŐMŰ A szerkesztőség kérésére „Bemutatkozik” A GYÁRTÓ OSZTÁLY lalati emelőgép ellenőrzése, vala­mint a vállalat területén és a lakó­telepeken lévő liftek karbantartá­sa. Az osztály létszáma 180 fő, eb­ből 20 fő műszaki állományú dol­gozó. Mindhárom területen az osz­tály a meglévő igényeket csak úgy tudja megfelelő színvonalon és határidőre kielégíteni, ha külső cégeket is bevon a munkába. így a hegesztési munkáknál a PAV te­rületén lévő GYGV, VEGYÉP­­SZER és az Április 4. Gm. kap na­gyobb volumenű átalakításokra megbízást. A tartalékalkatrész-gyártás te­rületén jelentkező igényeket csak úgy tudtuk teljesíteni, hogy a for­gácsolási és a hőkezelési munkák nagy részét külső cégeknél he­lyeztük el. így jó kapcsolatunk van a Nagykanizsai Kőolajipari Gépgyárral. Az emelőgép-karbantartás te­rületén elsősorban a liftek kar­bantartása okoz gondot. Ezért a Pécsi Mikrolift kap tőlünk rend­szeres megbízást a liftek közepes karbantartásának elvégzésére. A megfelelő minőségű munkák elvégzéséhez megfelelő színvo­nalú gépek kellenek. így a hegész­­tés területén gépparkunk a svéd ESAB gyártmányú gépekre épült. A forgácsoló gépparkunk eszter­ga-, maró- és köszörűgépekből áll. Kisebb méretű darabok hőkezelé­sére alkalmas hőkezelő részle­günk is van. 5 db CNC-vezérlésű esztergagép segíti a megfelelő színvonalú szériagyártmányok el­készítését. Emelőgépes területen elkezdtük a liftek mikropro­cesszoros vezérlésre történő áta­lakítását. Az osztálynak a tervezett átra­kások alatt jelentkező munkák nagy leterhelést jelentenek, amit túlórákkal, vagy műszakáthelye­zésekkel tudunk csak megoldani. A kautesites csoportnál, viszont egész éves rendelkezésre állás szükséges, a váratlan üzemzavari helyzetek elhárítása érdekében. Az emelőgép-karbantartók egész évben heti bontású progra­mok szerint végzik az emelőgé­pek szerkezeti vizsgálatát és te­­herpróbázását. A forgácsolóműhely két mű­szakos munkarendben tudja csak kielégíteni a forgácsolási igénye­ket a társosztályok felé. Az osztály dolgozóinak erköl­csi, anyagi elismerése megfelelő, de minden területen van egy-két kiemelkedő felkészültségű dolgo­zó, akiknek a kiemelt bérezését eddig még nem tudtuk megolda­ni. Vagy például: a kautesites cso­port minden dolgozója kap kaute­sites pótlékot, de ezt én kevésnek tartom a munka veszélyességét és a fontosságát tekintve. Az osz­tályon jelentkező fluktuáció nem nagy, a természetes fluktuáció szintjén mozog, azonban az utóbbi időben egyes területeken felerősödött. Legszembetűnőbb ez a nukleáris minősítésű jói kva­lifikált hegesztőknél. A jobb munkakörülmények és a nagyobb kereseti lehetőség hatására több, jól felkészült hegesztőnk kilépett a vállalattól, vagy külföldi, vagy belföldi munkavégzésre. Az előttünk álló feladatokat, valamint a megfelelő minőségű munkavégzést tekintve, a követ­kező lépéseket szeretnénk meg­tenni: ▲ Hegesztéshez szeretnénk vá­sárolni automata hegesztőgépe­ket, amelyek minőségi előrelépést jelenthetnek a hegesztés terüle­tén. A Az újítások kapcsán megva­lósított egyedi forgácsoló célbe­rendezések tapasztalatai alapján, szeretnénk létrehozni egy kísérle­ti műhelyt, ami a szerelésnél, kar­bantartásnál a társosztályok mun­kájához ad segítséget, helyszíni forgácsolási munkáknál. A - Az emelőgépes területen pedig kezdeményeztük egy 400 tonnás hidraulikus henger be­szerzését, ami a nagy daruk te­­herpróbázását megkönnyítheti és meggyorsíthatja. Reméljük, hogy elgondolá­sainkhoz, kezdeményezéseink­hez megkapjuk főnökeink támo­gatását és segítségét. tall°zas az elmúlt hónapok sajtótermékeiből Az 1988-ban meghirdetett tanterv- és taneszközfej­lesztési pályázat eredménye = Pedagógiai Szemle. - 39. évf. 9. sz. (1989. szeptem­ber). (Jutalomban részesült: dr. Gálos István Paksi Atom­erőmű Vállalat.) A paksi konténerek miatt há­­borog Kárpátalja=Dátum. - 1. évf. 131. sz. (1989. októ­ber 4.). Atomerőmű Kanadából? / -haj = A Helyzet. - 1. évf. 24. sz. (1989. október 6.). HVG-posta /Bajsz József= Heti Világgazdaság. - 11. évf. 40. sz. (1989. október 7.). Válasz az „Atomsorompó” c. cikkben írottakra (HVG, szeptember 23.) Paks még Ófalura kacsint= Népszava. -117. évf 241. sz. (1989. október 12.). Ófalut még nem vették le a napi­rendről a hulladék elhelye­zése kapcsán. A PAV számít arra, hogy Ófa­lun építik fel a hulladékte­metőt = Mai Nap. - 1. évf. 207. sz. (1989. október 12.). Igaz-e a hír, hogy a „Péntek- 13” vírus veszélyt jelent Pakson? /D. Varga Márta = TMN. - 39. évf. 243. sz. (1989. október 13.). Gaál Miklós, az Atomerőmű Vállalat szervezési és infor­mációrendszer-fejlesztési osztályvezetője válaszol Földtani vélemény Ófaluról / -haj = A Helyzet 1. évf. 25. sz. (1989. október 13.). „Jó lenne kiárusítani...”: Atomerőművi hulladék az uránbányában?: Piramis lesz a meddőhányó /Mészá­ros Attila = Dunántúli Nap­ló. - 46. évf. 284. sz. (1989. október 14.). Elmarad Paks bővítése? = He­ti Világgazdaság. - 11. évf. 41. sz. (1989. október 14.). Hír az Ipari Minisztérium ál­lásfoglalásáról. Csak a blokk pihen... /Cser Ilona, Ótós Réka = TMN. - 39. évf. 250. sz. (1989. októ­ber 21.). Ófalu kontra Bátaapáti: Vita a fürdőszobák körül: Kinek jó ez? /Árki Attila=TMN. - 39. évf. 252. sz. (1989. okt. 24.). Paksnak nem sürgős: Propa­gandairoda az izotóptemető árnyékában: Veszprémi mérnökök perelik az atom­erőművet /Lékó Sándor= Dátum. 1. évf. 154. sz. (1989. október 31.) Tűzriasztás az atomerőmű­ben: Inkább százszor fölös­legesen... /Árki Attila = TMN. - 39. évf. 260. sz. (1989. november 2.). Paks, Atomerőmű, tűzriadó (téves riadó) Rátosi Ernő HVG-posta /Rá­­tosi Ernő = Heti Világgaz­daság. - 11. évf 44. sz. (1989. november 4.). Cím nélküli levél Hozzászólás az „Atomsorom­pó” c. cikkhez. (HVG. 1989. szeptember 23.) Atomfélelem /Árki Attila, Ótós Réka = TMN. - 39. évf. 262. sz. (1989. novem­ber 4.) - Tolnatáj c. mellék­let. Mit kapunk az új energetikai programtól? Villanyszámlát NSZK márkában, fizetést vietnami dongban Hát megszületett! Az legesleg­újabb! Aggódva és nagy vajúdás­sal várták a szülők, nagyszülők, az egész rokonság a világrajöttét. Óvják is nagyon szegényt - hiszen oly „takarékosra” sikeredett - ne­hogy (biogáz)lángja kialudjon. ’95-ben persze már lesz dögivei. Mondják, még gázturbinás erő­művet is ezzel fognak üzemeltet­ni. Persze dollárért! (A valutavál­tás mintaszerű volt!) Egyszer már volt egy hasonló szülés ennek őseitől - olefinprogramnak ke­resztelték -, akkor csak a népgaz­daságunk, no meg a szénbányá­szatunk ment rá. Erre az újszü­löttre az ingünk-gatyánk is rá­megy. Sebaj! Majd kiváltjuk a va­lutánkat, azzal fizetjük a villany­­számlánkat és felvesszük a fizeté­sünket vietnami dongban! A többi torzszülöttel is csak az volt a baj, kissé nagyra sikerültek. Lásd: Bicske, Nagymaros, eocén- és liászprogramok, Tengiz és Jamburg. Igaz, több tucat milliárd árán sikerült őket aztán „takarék­ra” tenni. Csak azt nem tudni, ha az előző szülések ilyenre sikered­tek, mi a biztosítéka annak, hogy az újabb szülött különb lesz elő­deinél ugyanabból a rokoni fok­ból eredően? (Nagy genetikusunk ezeknél nem fedezett fel még kro­moszómaeltérést?) A nyilatkozó örömszülők sza­vaiból ítélve ugyanis nem sok jóra számíthatunk: ösztönzőbb - azaz drágább - világpiaci árak beveze­tése szükséges az újszülött élet­ben tartása érdekében. A díjbeszedők a megmondha­tói, hogy fizetésképtelenség miatt hány villanyórát kell kikapcsolni! Ha az a cél, hogy ezek száma nö­vekedjék, nos, akkor felesleges volt azon tépelődni, hogy hány százalékos növekményt kell ala­pul venni a prognosztizáláshoz! Kötelezni kell a Tüzépet, hogy bio eredetű (szalma, kukorica- és napraforgószár, szárított trágya) tüzelőanyaggal is bővítse válasz­tékát. Többtarifás mérőket kell al­kalmazni, kizárni a fogyasztót a délelőtti, a délutáni, az esti csúcs­ból, a nappali, az éjjeli fogyasztás­ból, és mindenkit kizárni, büntet­ni aki villamos energiát akar fel­használni! Említik még, hogy átmenetileg (?), az alaperőmű építéséig kb. 900 MW összteljesítménnyel gáztur­binás erőművet kell létesíteni. (Az amúgy is szakadozó keleti orientációjú köldökzsinórt to­vább terhelve!) Nos, az erőműve­ket 25-30 évre szokás méretezni. Mi a biztosíték azonban, hogy 25-30 év múlva is ezekkel a felté­telekkel és árakkal kapjuk majd a gázt? Vagy az „átmeneti idő” - 5-10 év - múlva ismét más ener­giahordozóra fogják átépíteni ezen erőműveket? Volt már szerencsénk az ole­finprogram tündöklését és buká­sát is megérni! Az illetékes ható­ságok még pályázatokat is írtak ki a mielőbbi és olcsóbb (?) olajtüze­lésre való áttérés ösztönzésére, majd az isteni szikra robbanása­kor ugyanők újabb pályázatokat írtak ki az olcsóbb (értsd: széntü­zelésre való visszatérés) energia­­hordozóra történő áttérés ösztön­zésére! Ebben az időben fogant meg az eocén- és liászprogram, melyekbe milliárdokat öltek bele! És most ugyanezt a játékot akar­ják velünk eljátszani a gáz vonat­kozásában. Van ugyan szó a több lábon ál­lás szükségességéről, ám ehhez hiányzik még a nyugati orientá­ciójú köldökzsinór, melynek vár­ható költsége ismét csak a fo­gyasztók számláinak súlyát fogják növelni. De arról sem lehet meg­feledkezni, hogy minél jobban igyekszünk elszakadni a keleti köldökzsinórtól annál nagyobb árat (dollárt) kell majd érte me­gint csak a fogyasztónak fizetnie! Programok tehát születnek, jobbnál jobbak, ezekkel csak az a gond, hogy megtalálható mögöt­tük az egy-egy személyhez vagy érdekcsoporthoz való kötődés, íróasztal mellett fogantak, messze-messze figyelmen kívül hagyva a hazai lehetőségeket, ter­mészetes igényeinket. Ha annak az európai közösség­nek a fogyasztási kultúráját, lehe­tőségeit vesszük alapul, melyhez csatlakozni akarunk, akkor messze-messze elmaradottnak és nagyon de nagyon szegényesnek tűnnek a mi eszköztáraink. Ott nem büntető árakkal igyekeznek visszaszorítani a fogyasztást, in­kább kedvezményekkel ösztönzik a fogyasztókat. Nálunk még a téli­nyári időszaki kedvezményt is megvonták! Ilyen energetikai háttérrel, fel­tételekkel akarjuk, hogy működő tőkékkel lepjenek el bennünket, akarunk világra szóló kiállítást rendezni!? Itt legalább akkora - ha nem nagyobb - a lemaradá­sunk, mint pl. a kommunikációs eszközök vonatkozásában! A jelenlegi energetikai program szerint csak világpiaci árakat ígér­nek, ázsiai bérek mellett. Alapve­tő gondunk azonban ezzel még­sem oldódik meg, ötről mégsem jutunk a hatra, csak a gondokat, problémákat görgetjük magunk előtt, mint tettük eddig is. MÁRMAROSI MIKLÓS BQS 600-as típusú biztonsági hűtővízszivattyú kiemelése karbantartáshoz A biztonsági hűtővízszivattyú - összesen 6 db - a vízkivételi mű­ben (XYW rendszerben) helyez­kedik el. (Paraméterei:- fordulata 980/perc- emelőmagassága 62,5 m- teljesítménye 460 1/sec) A szivattyú a hidegvízcsatomá­ból, mechanikai szűrőkön keresz­tül szállítja a hűtővizet. Egy-egy szivattyú karbantartá­sát meghatározott üzemóra után kell elvégezni. Kiemelés után tar­talék szivattyút építenek a karban­tartáson lévő helyére. A komoly szakmai ismeretet igénylő szerelést a KÁIG vízve­gyészeti karbantartó csoport vég­zi. Salamon Bezzegi József az egyik CNC-esztergapadnál

Next

/
Thumbnails
Contents