Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1989-10-01 / 10. szám

2 PAKSI ATOMERŐMŰ Atomerőmű bővítése Villamos főberendezések (VI. rész) ARCOK HAJBA ANTAL az ASE kajak-kenu szakosztály vezető edzője Vajnai Irina grafikája Röviden a segélyezésről Háziiizemi energiaellátás A blokk háziüzemi fogyasztói­nak betáplálása (ábránk) két 63 MVA teljesítményű transzformá­torról történik, 24/6,3/6,3 kV-os feszültségen. A háziüzemi transz­formátorokhoz négy darab 6 kV- os kapcsolóberendezés tartozik (a főkeringtető szivattyúk számának megfelelően). Az atomerőmű biztonságos üzemeltetése a SZU-ban elfoga­dott koncepciókon alapul. Ennek megfelelően három autonóm táp­lálási rendszer létesül a biztonsági rendszerek és technológiák szá­mára, 6 kV-os, 0,4 kV-os és 220 V- os egyenáramú feszültségszinten (dieselgenerátorok, akkumulátor telepek, átalakítók). A három biz­tonsági rendszer felépítése és mű­ködése annyiban tér el az 1-4 blokki rendszerektől, hogy az energiaellátás csak abban az eset­ben történik dieselekről, ha a 6 kV-os háziüzemi sínszakaszokról eltűnik a feszültség, minden más esetben az üzemzavar lokalizálá­sa a háziüzemi 6 kV-os sínsza­­kaszról két sorba kötött megszakí­tón keresztül vételezett energia felhasználásával történik. Tovább vizsgálva az eltéréseket az épülő blokkokon új az, hogy a gépházi nagyértékű berendezések (generátor, turbina stb.) valamint ezek segédberendezéseik számá­ra azok üzemzavari esetben törté­nő biztonságos leállítása érdeké­ben a két blokkra közösen 2 db „közösblokki biztonsági rend­szer” létesül. Feszültségkieséskor a táplálást az automatikusan indu­ló közös blokki dieselgenerátorok biztosítják a fenti nagyértékű be­rendezések károsodás nélküli leállításához. A két blokkra közös két db 6,3 MW-os teljesítményű közös blokki dieselgenerátorok kölcsönösen tartalékolják egy­mást, üzembehelyezésük az 5. blokkal egyidejűleg történik. A 6 kV-os kapcsolóberendezé­sek tartalék betáplálása normál üzemben két háziüzemi tartalék transzformátorról történik (blok­konként 2X63 MVA; 120/6,3/6,3 kV), melyek a Paks II állomás 120 kV-os osztott gyűjtősínjeire kap­csolódnak. Minden energetikai blokk fő­épületében 16 db 0,4 kV-os házi­üzemi főelosztó van, melyek be­táplálását 1 MVA teljesítményű 6/0,4 kV-os feszültségű transzfor­mátorok biztosítják. Azon 0,4 kV-os fogyasztók, amelyek feszültségkimaradást nem engednek meg, szünetmen­tes betáplálási rendszerekről kap­nak ellátást 380/220 V feszültsé­gen. A szünetmentes táplálási rendszer akkumulátorból, egyen­irányítóból, inverterből, egyen­áramú és váltóáramú elosztóból áll. Normál üzemi körülmények között a fogyasztók a táplálást egyenirányítón, inverteren, míg üzemzavari helyzetekben akku­mulátor telepről inverteren ke­resztül kapják. Mindegyik energetikai blokk­hoz 7 akkumulátortelep kerül be­tervezésre:- 3 telep, 220 V-os, a biztonsági rendszerek számára;- I telep, 220 V-os, a folyamat­­irányító számítógép számára;- két telep, 220 V-os, a közös­blokki terhelések számára;- 1 telep 110 V-os az SZBV be­rendezés számára. A főépületen kívüli létesítmé­nyekben (segédépület, műhely­blokk, egyesített laborépület stb.) alkalmazott berendezések és kap­csolások hasonlóak az 1-4. blok­kon alkalmazottakhoz. Fontos megemlíteni, hogy az összes villamos berendezést, amely az atomerőmű biztonságát szolgálja földrengésálló kivitel­ben kell legyártani és beépíteni (elosztók, akkumulátor telepek stb.) Röviden szólva a kábelezésről meg kell említeni, hogy a kábele­zés szervezése, a kábelnyomvo­nalak kialakítása, a biztonsági rendszerek elválasztásának krité­riumai nem sokban térnek el a 1-4 blokkon alkalmazottaktól. Jelen­tős eltérés a kábelek minőségi kö­vetelményeiben mutatkozik. A reaktortérben olyan speciális kábelek kerülnek alkalmazásra, amelyek megfelelnek a normális és üzemzavari állapotok által tá­masztott követelményeknek és amelyek elviselik az üzemeltetés közbeni esetleges elárasztást. A kábelek külső szigetelő köpenye égést nem tápláló (terjesztő) anyagból kell, hogy készüljön. Főbb háziiizemi villamosberendezések elhelyezkedése TURBINACSARNOK: A ±0,00 szinten helyezkedik el a kábelszint, amely tűzbiztos vá­laszfalakkal négy hosszanti sza­kaszra van osztva. Ezen a szinten helyezkedik el az 1. sz. közös­blokki akkumulátortelep is. A + 3,60-as szinten helyezked­nek el a háziüzemi nem biztonsá­gi 6 kV-os elosztók, a hozzájuk tartozó szünetmentes táplálás be­rendezései és az egyenáramú elosztók valamint a 2. sz. közös­blokki akkutelep. REAKTORÉPÜLET A reaktorépület körépítményé­ben helyezkednek el a biztonsági rendszerekhez és a normál üze­meltetéshez tartozó villamosbe­rendezések. A biztonsági rendszerhez tarto­zó 6 kV-os, 0,4 kV-os szünetmen­tes elosztói, transzformátorai, egyenáramú elosztók, a +20,40 m-es szinten helyezkednek el. A hozzájuk tartozó akkutelepek a +13,20 szinten vannak. A kör­építmény + 24,00 m-es szintjén helyezkednek el az SZBV rend­szer táblái, akkutelepe, valamint a számítógép akkutelepe. A 41,40 m-es szinten helyezke­dik el 8 db 0,4 kV-os elosztó, amely a reaktorépület fogyasztóit táplálja (szellőzés, technológia, térfogatkompenzátor stb.) Reméljük, hogy a cikk olvasása után sok a bővítéssel kapcsolatos kérdésre sikerült megkapni a vá­laszt. Amennyiben bővítéshez kapcsolódóan a villamos szakte­rületet érintően további informá­cióra lenne szüksége a kedves ol­vasónak, úgy szívesen állunk ren­delkezésére, hisz néhány olyan speciális kérdést mint a villamos­védelmek, vezérlések, szabályo­zások szándékosan nem érintet­tünk, mert megítélésünk szerint ezek a témák csak a szűkén vett szakmát érintik és nem tartoznak a nagyközönség érdeklődési köré- Kp NYIRATI GYULA BÉRIG mérnöki iroda A segélyezést egy nyolc tagú bizottság vég­zi, a következők szerint: a segélyt kérő kitölt egy nyomtatványt, amit a szakszervezeti bizalmitól kap. A bizalmi az indok alapján vagy javasolja a segélyt, vagy nem. Ezután a bizottság összegyűjti a segély­kérő lapokat, és általában minden hónap első hetében elbírálja azokat. A bizottság munkáját nagyban segíti a segélyezési szabályzat, - me­lyet a közeljövőben átdolgoznak -, valamint a segélykérő lapon lévő indokok és adatok. Ilye­nek pl.: az egy főre jutó jövedelemről tájékoz­tatás, mennyi ideig volt táppénzen, milyen a szociális helyzete, stb. A nettójövedelmet minden esetben igazol­ni kell (bizalmi dolga), így ki lehet szűrni azo­kat, akiknek az egy főre jutó jövedelme az or­szágos minimumnak két-háromszorosát is meghaladja, és közben segélyt kér. A segély három fő típusát különböztetjük meg:- szülési, - temetési, - szociális. A szülési és a temetési segélyt automatiku­san megkapják az igénylők. A szociális segély összetettebb; magában foglalja a beiskolázási, valamint a táppénzen lévők segélyezését. Kifizetett segélyek összesen: ’88. I. félév 105 fó 119300,—Ft '88. II. félév 226 fő 368800,-Ft ’89. I. félév 127 Tó 259150,-Ft Meg kell még jegyezni, hogy beiskolázási segélyben a fentiekből 1988-ban 125-en, 1989- ben októberig, 149-en részesültek. BOCZEK PÁL Múlt és jelen Voltak s vannak kiváló diákok, jó képességű szakmunkásjelöltek, ta­nulmányi versenyek győztesei. Mi történik velük az iskola elvégzése után az új munkahelyen, hogyan élnek, mik a terveik? Mit csinál például Szabó Gábor a hatvani győztes, aki a szakmunkásta­nulók Elektrotechnikai Tantárgyi Országos versenyén a tavalyi tanévben első lett? Elégedett-e a munkájával? Erről beszélgettünk Gáborral. Múlt­ját már ismertük, jelenére voltunk kiváncsiak. Az iskola elvégzése után munkahelyéül a Paksi Atomerőmű Vállalatot választotta. Tanulmányait korántsem fejezte be. Szakirányú továbbképzés mellett gimnáziumban is tanul az érettségi megszerzéséért. Gáborból időközben a villamos főosztály villamos laborénak dolgozója lett, az elektronikus csoportban műszerész, viszont még „diáknak” érzi magát. A beszélgetésből laderült, hogy számításait megtalálta. Ajó munkahely mellett a kitűnő légkör is se­gíti a beilleszkedésben. Ez nem jelent neki komoly nehézséget, hisz könnyen feltalálja magát és a munkatársai is fiatalok. Kérdésemre, hogy nehéz-e számára az új munka, azt felelte, hogy lényegében nem a nehéz­ségen van a hangsúly, hanem a pontos munkavégzésen, precízségen. A Gáborral való beszélgetés során megragadott az, ahogyan a munka­helyéről, munkatársairól beszélt. Remélem a jelent még sikeresebb jövő lógja követni számára. KIS CSABA III. B. Tanulmányúton a HTE-vel Főállásban a mellékállásról A Híradástechnikai Tudományos Egyesület PA V helyi csoportja 3 napos ta­nulmányúton vett részt az elmúlt hónap­ban. A szervezés az elején nehézkesen indult, azonban nagy lendületet adott az, hogy a ,bebocsáttatási” kérelmünket meglepő készséggel fogadták mindenhol. Az indulás után első lendülettel Bala­­tonfüredig jutottunk el. Kis nehézség csak akkor támadt, ami­kor fel kellett cserélnünk a levegős terasz kényelmes foteljeit, a fülledt busz szűk üté­seire. Pilótánk is marasztalt volna még egy kicsit bennünket, ugyanis kemény rex-par­­ti közepén tartott és persze nyerő passzban volt. Délután eljutottunk Szombathelyig, ahol megtekintettük a Magyar Posta je­lenleg legmodernebb, tárolt programvezé­reit digitális központját. Ez a központ 20 ezer előfizető kiszolgá­lására képes, nem mindennapinak nevez­hető szolgáltatások lehetőségeivel. A Kőszegen telepített 5 ezres központ felügyeletét és ellenőrzéseit szintén innét látják el, természetesen számítógépen. Ugyanilyen központot az ország több váro­sában telepítenek, így közel 80 ezer előfize­tő juthat rövidesen telefonhoz az ország­ban. Szállásunk Győrben, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola kollégiumá­ban volt. Jó üzleti érzékkel minden nyáron olcsó szállodaként üzemeltetik, és a kü­lönleges szolgáltatás, hogy nincs konti­nentális reggeli. M,r, nap kipihenten, többen a régi em­lékeketJélidézve megnéztük a főiskola hír­közlési laborjait. A műszerparkot nézve sajnos meg kellett állapítani, hogy az el­múlt években ide sem jutott a nagy kalap­ból pénz fejlesztésre és a napi műszaki színvonalnak megfelelő készülékek be­szerzésére. Megcsodáltuk Győr és vidéke látképét madártávlatból, vagyis a győri TV-torony antennáitól. Az enyhe tériszonyban szen­vedőket jobban érdekelte a kellemesen klí­­mázott modem hírközlő berendezésekkel telezsúfolt műszaki épület. Ez az építmény biztosítja a környék rá­dió- és tv műsorainak szórását, valamint köldökzsinórként kapcsolja Győr és kör­nyéke hírközlő rendszerét az országos há­lózatra. A hasznos programok után. a kellemes programok sora következett. A pannonhalmai látványosságok meg­tekintése után Bábolna volt az úticélunk. Megnéztük az állami gazdaság csikóte­lepét, múzeumát, valamint a párját ritkító vadászgyűjteményét. Egy hatalmas teremben, eredeti lakó­környezetükben megleshettük a környék jellegzetes állatait, sajnos kitömött álla­potban. A vaddisznó támadásra lendülő pózát látva mégis úgy döntöttünk, hogy csak job­ban tetszik kitömve. A postagalambot csodálva, azon gondolkodtam, milyen szerencse, hogy a posta fejlesztési irány­ként a digitális átviteli rendszereket céloz­ta meg. Másnap,... hát igen. Hétfii hangulat­ban, de friss élményekkel tele azon kezd­tük tömi a fejünket, hogy ha legközelebb ismét összejön egy kis „lehetőség” vajon mit nézzünk meg? POÓR ZOLTÁN Az elmúlt év végén sok vihart kavart kormánybejelentés után - miszerint a munkáltatói kollektív szerződés kötésének kötelező jel­legét megszüntetik - kompromisz­­szumos megoldás született; az or­szággyűlés tavaszi ülésén elfoga­dott módosítás általános szabály­ként kötelezővé teszi a kollektív szerződés megkötését. Vállalatunknál az éves rendes módosítás előkészítése már feb­ruárban elkezdődött. Felelősség­­teljes munkát kíván, sok időt és energiát emészt fel. Optimális az évi egy módosítás vagy kiegészí­tés lenne, azonban - ahogy mondják az élet kényszerít rá - az időközben megjelenő jogszabá­lyok, rendeletek miatt vagy az egyik vagy a másik fél (vállalat ill. szakszervezet) kezdeményezése révén több módosítás készül. Eddig akármelyik fél volt is a kezdeményező a módosítást ille­tően, a sok vita, „veszekedés” után megegyezés született a válla­lat vezetése és a dolgozók (képvi­selőik) között. Az 1986-90-ig érvényes kollek­tív szerződés 6. számú módosítá­sa körül azonban erősen felszínre törtek a nézeteltérések. A több fordulós egyeztetések után - volt közöttük „maratoni” is - hat kérdés maradt fenn a rostán. Néhány közülük;- túlóra elszámolásnál a meg­kezdett órákból mennyit számol­janak el,- túlóra elrendelése esetén az egyszemély által kötelezően el­rendelhető túlmunka nagysága,- gépjárművezetési pótlékot el­­törlik-e?- engedélyezik-e a mellékfog­lalkozást és milyen körben? A szeptember 26-án - e témá­ban - megtartott Vállalati Bizalmi Testületi (VBT) ülés után egy pont maradt függőben: a mellék­­foglalkozás. A vállalat a következőket java­solja: 31.) A Kollektív Szerződés 39. ponttal egészül ki: ”39. Mellékfoglalkozás, mun­kavégzésre irányuló egyéb jogvi­szony 1989. évi V. tv 32/D (2) bekez­dése. A mellékfoglalkozás és az első állás munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez a vállalat előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. A mellékfoglalkozás és az első állás munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését a vállalat ál­talában tiltja. Kivételt képeznek az alábbi te­vékenységek, ha azok ellátásához vállalati érdek fűződik:- oktatás (ESZI szakközépisko­la, főiskola)- műszaki dokumentációk for­dítása- szakértői, tervezői tevékeny­ség A dolgozó eziránti kérelmét a benyújtást követő naptól számí­tott 8 munkanapon belül köteles a vállalat elbírálni és a dolgozót a döntésről írásban értesíteni. A kiadott engedélyt a vállalat vissza­vonhatja, ha a foglalkoztatás a dolgozó főállásból eredő kötele­zettségeinek teljesítését veszé­lyezteti. A szakszervezet véleménye: „A beterjesztett szövegtervezet a meglévő rendelkezésekhez ké­pest túlzott szigorítást tartalmaz. Az egyeztetések során kiderült, hogy a vállalat részéről a szigorí­tás elvi alapját a dolgozó munka­képes állapotának javítása, a jó kondíciójú rendelkezésre állás ké­pezi. Megjegyezzük, hogy a válla­lat heterogén munkaerő szerke­zetét vizsgálva a várható leterhelt­ség rendkívül eltérő, s mindenkire egyaránt ráhúzható sablon nem létezik. Összegezve: elfogadjuk a válla­lat javaslatát - a kivételt képező tevékenységi körök kiszélesítésé­vel (pl.: lakossági szolgáltatást végzők), vagy azon munkakörök meghatározásával, amelyekre ezen tiltás vonatkozik (pl. ügyele­tes mérnök, operátorok, vezetők stb.) Nem felel meg a munkaválla­lók érdekeinek az a vezetői állás­pont, hogy míg egyfelől a vállalat érdekében végzett túlterhelésnél (egy leértékelődött túlóradíjazás mellett) a vállalat nagyvonalú, ad­dig az esetleges munkavállalói ér­dekből végzett túlmunkavállalás elbírálásánál rendkívül szigorú.” Mindkét fél ragaszkodik saját álláspontjához, megegyezés nem történt, a vita rendezésére egyez­tető bizottságot jelöltek ki, 2-2 fő részvételével. * „A K. SZ. 6. sz. módosítása 198........?............-tói hatályos.”- Zs -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents