Atomerőmű, 1988 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1988-03-01 / 3. szám
Ülésezett a kivitelezői pártbizottság Forradalmi ifjúsági napok Március I5-én a 140 esztendővel ezelőtt megteremtett nemzeti önállóságunkat, az önálló nemzeti lét forradalmi kivívását ünnepeljük. Egyre nyilvánvalóbb, hogy ez az ünnep nemcsak az ifjúságé, hanem egész népünké, és joggal vallhatják magukat a forradalmi hősök méltó utódainak mindazok, akik úgy szeretik hazánkat, hogy készek és képesek a haladásért cselekedni is. A magy ar nép 140 esztendővel ezelőtt más népekben is rokonszenvet keltő elszántságot mutatott, hogy meghaladja a saját múltját, s hogy felzárkózzon a modernizáló Európához. A 48-as forradalmár elődök müvét az 1918-as őszirózsás forradalom, majd a Tanácsköztársaság folytatta, és a ma élő nemzedékeknek kell betetőzni. Ha csak a vágy aink lesznek korszerűek, a cselekvéseink pedig maradnak a régiek, akkor aligha lehet reményünk a felzárkózásra a világ mai élvonalához. A világ most megint kihívásokkal teszi próbára képességeinket. Bizonyos, hogy helytállással, forradalmár elődeink szelleméhez méltó cselekvéssel ezen a próbatételen is túljuthatunk. Nyugalmunk érdekében Lehetséges, hogy sokan unják már a polgári védelemmel kapcsolatos híreket és egyesek úgy vélekednek: „na ezek is csak azért csinálják, hogy bizonyítsák fontosságukat”. Természetesen ezt a vélekedést nem magamtól találtam ki, hanem ilyen információk jutottak el hozzánk az utóbbi hetekben. Ezek a megnyilvánulások nem zavarnak, mert az így vélekedők hasonlóan nyilatkoznak a tűzvédelmi és a munkavédelmi oktatásokról is, de ezek az emberek kiabálnak leghamarabb rendőrért ha bajbajutottak, előtte viszont a leghangosabban szidják őket. Hangsúlyozom ezek az emberek és vélekedéseik nem zavarnak. Viszont nagyon zavar és felháborít a rémhírek kitalálása és terjesztése. Az utóbbi hetekben szárnyra kelt Pakson a hír: kitelepítési gyakorlat lesz és a zárt lakásokat is feltörik. Tisztelt polgártársaim! Ne higgyenek az ilyen rémhírterjesztőknek és ne dőljenek be ezeknek a vad dolgoknak. Természetesen azt is tudjuk, hogy azért van ez, mert nincs megfelelő információ és tájékoztatás. Szerencsére az illetékesek is rájöttek erre és már készíthetjük a propagandaanyagot, melyben sok hasznos tudnivalót felsorolunk. Ezek a tájékoztató anyagok a külföldi szakirodalomra támaszkodnak, melyek már évek óta rendelkezésünkre álltak, csak mostanra jöttünk rá fontosságukra. A városi polgári védelmi parancsnokság úgy tervezi, hogy talán május-júniusra el tudja készíteni ezeket a tájékoztató anyagokat és a gázálarcok kiosztásával egy időben ezek is kiosztásra kerülnek. A rémhírek megelőzése érdekében írom le: a Il-es és Ill-as kitelepítési körzetekben a szakszolgálat emberei megkezdték a „családregiszterek” kiosztását, és a szükséges gázálarcméretek megállapítását. Minden 14 évnél idősebb paksi lakos méretének megfelelő gázálarccal lesz ellátva az év folyamán. Többen jelezték felénk aggályaikat a kitelepítéssel kapcsolatban, miszerint ki fogja a házat őrizni és az állatokat ellátni? Abban az esetben, ha kitelepítési gyakorlatot rendelnek el, az nem azt jelenti, hogy a család minden tagja, vagy egy városrész minden lakója kitelepítésre kerül. A gyakorlatot elrendelők is tudják azt, hogy nem hagyható a lakás őrizetlen, az állatokról nem is beszélve. Végezetül még egy kérdésre térek ki: gyakran keresnek meg azzal, hogy ők a vállalatuknál már be vannak osztva a polgári védelembe, ezért a városi kitelepítési szakszolgálatból vegyük ki. Erre eddig is és ezután is csak azt tudom válaszolni, hogy a városi feladatra történt beosztás mindenkor megelőzi az üzemi beosztásokat, mert ha nem így lenne, akkor csak a városi tanács hatvan dolgozóját és a nyugdíjasokat oszthatnánk be. Tisztelt polgártársak! Tudjuk, hogy ebben a nyugtalanító világban az idegek terheltebbek a „megengedettnél”, idegesebbek és érzékenyebbek lettünk, ezért a nyugalmunk érdekében kerüljük a rémhírek terjesztését és próbáljanak nagyobb bizalommal viseltetni a polgári védelem iránt. Beregnyei Miklós őrnagy Az MSZMP Atomerőmű Beruházás Kivitelezői Bizottsága március 14-én kibővített ülést tartott. A napirenden szerepelt Tóth Györgynek, a beruházási igazgatóság távlati fejlesztési főmérnökének tájékoztatója, a kivitelezői pártbizottságnak az 1986. évi választások óta végzett munkájáról szóló beszámoló és a gazdaságpolitikai munkabizottság beszámolója a kivitelező vállalatok tavalyi tevékenységéről. Tóth György tájékoztatta a résztvevőket az 5., 6. számú, ezer megawattos blokk kivitelezésének előkészítésével kapcsolatos kérdésekről. Elhangzott, hogy a műszaki tervet az idei év végére szállítja le a Szovjetunió, annak védése 1989 első negyedévében lesz. A megvásárolt szovjet mintaterv lehetővé teszi a felkészülés megkezdését, a műszaki előkészítést. A PAV BÉRIG és a kivitelező vállalatok között előszerződések készültek, két vállalat, a 22-es és a 26-os ÁÉV már alá is írta azokat. Az előszerződések keret jellegűek, a vállalkozási terjedelmet, a nagyságrendet, a kivitelezés ütemtervét és hálótervét, valamint a PAV szolgáltatási feltételeit tartalmazza. Az előszerződé-A napokban kezembe került egy friss tanulmány, címe: „Paks város fejlettségi színvonalának elemzése néhány ellátottsági színvonalat kifejező mutató alapján”. A tanulmány szerzője néhány fontos mutató alapján elemzi városunk helyzetét, összehasonlítva a 125 magyar városéval. Az eredmények meghökkentettek, mert még a megyében is több olyan város van, melyek mutatói jobbak a paksinál, pedig ott nem épül erőmű. Valahogy az az érzésem támadt, mi nagy csinnadrattával építettük az erőművet és Paksot, más városok pedig finoman és csendben elhúztak mellettünk. Ezt a lemaradást kulturális vonalon érzem igazán, hiszen a megyében van nagyközség, ahol több múzeum is van, míg Pakson egy sincs. Vannak városok, ahol éves rendszerességgel könyvet - kalendáriumot adnak ki, kábeltelevíziót működtetnek... stb., míg nálunk ez sincs. Véletlen ez, vagy törvényszerű? Tettem fel a kérdést az említett tanulmány szerzőjének: Jákli Péter tanácselnöknek.- A kérdésfelvetésből is érződik egyfajta lakossági hangulat. Hiszen van egy vasúti múzeumunk, legfeljebb kevesen tudnak róla. Sajnos a városiasodással nagyon sok érték devalválódott, de nemcsak újkeletű gondjaink és bajaink vannak, egyesek gyökerei visszanyúlnak több századig.- Itt a pincékre gondolsz?- Pontosan. 1986-ban elkészítettük Paks pinceprogramjának műszaki és gazdasági vizsgálatát. Kiderült, több pincénk van mint Szekszárdnak. Feltártunk 1550 pincét. Ezek összesen 68 500 légköbméter terjedelműek. Az országos pinceprogramhoz már évekkel ezelőtt csatlakozhatott volna Paks. így sajnos önhibájából esett el jelentős mértékű központi támogatástól. Nálunk nem rosszabb helyzetű „pincés” települések 100 millió Ftos nagyságrendben részesültek támogatásban. sek lehetővé teszik a vállalatok számára a felkészülést. Ugyanakkor még sok nyitott kérdés van. Konkrét válaszok, szerződések szükségesek. Választ kell találni rá, hogy kinek a feladata a felvonulási létesítmények, gépek, eszközök biztosítása, ki vállalja ennek finanszírozását, milyen konkrét szociális, ellátási feladatok jelentkeznek. Új vonás, hogy a PAV BÉRIG a főépület kivételével valamennyi kivitelezési munka elvégzésére versenyezteti a vállalatokat. A tervek feldolgozására, a műszaki előkészítésre a kivitelezők műszakiak, mérnökök munkáját igénylik. Ez elősegíti a közös munkát, az együttgondolkodást. Az előszerződésben szerepel, hogy a kivitelezők megkapták a zaporozsjei előterveket és meghatározták a vállalkozási határok terjedelmét. Nem tartalmaz az előszerződés viszont konkrét feladatokat az átmeneti időszakban biztosítható munkalehetőségekről. Mindössze a műhelyek, raktárak, szállások biztosításáról van szó, külön szerződés alapján meglehetősen magas térítési díjért. Elhangzott, hogy az 1987-re bővítésre előirányzott pénzből 1 De sorolhatnám tovább gondjainkat. A szennyvízbefogadó határértéken van, új rákötésre már „szabályosan” nincs mód, szeméttelepünk betelt, 10 ezer lakosra jutó távbeszélő főállomások számában 116-tal elmaradunk a megye városaira számított hasonló mutatónál; szabad telefonvonal nincs, a megyei középiskolák között a legzsúfoltabb a mi gimnáziumunk, az általános iskolai zsúfoltságot egyelőre 8 tantermes „barakkiskolával” enyhítjük, de említhetném a régi városrészben az utak, járdák hiányát, míg az új városrész elégtelen parkosítását is. A fejlődést és a fejlettséget nem szabad összetéveszteni! Félreértés ne essék, én nem felelősöket és bűnbakokat keresek. Igaz, időnként találkozom sértődött emberekkel, akiknek úgymind „érdekük” a problémáink elhallgatása, sőt ha tehetik, megkérdőjelezik összefogásunk eddigi - lakosságunk és vállalataink áldozatvállalását bizonyító - szemmel is látható eredményeit.- Azért már dolgoztunk le ebből a hátrányból.- Igen, az út- és járdaprogramunk igen szép eredménnyel zárult az elmúlt két évben és ez elsősorban a lakosság áldozatkész munkájának köszönhető. Azért azt látni kell, hogy ezután olyan munkákat is sorra kell vennünk, melyek jóval több pénzbe kerülnek és nem társadalmasíthatóak annyira.- Itt az újabb eredőjű gondokra célzol, mint a tanulmányodban?- Igen. Ha nézzük a népességnövekedés dinamikáját, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a városba történő nagyfokú népességbeáramlás lényegesen csökkent. Ennek ellenére Pakson a legmagasabb a 125 város közül, sőt a fejlesztési elképzelések ismeretében nagy a valószínűsége annak, hogy ezt a pozícióját az ezredfordulóig meg is fogja tartani. A jelenlegi népességnövekedési helyezésünket és a prognózist nem milliárd 876 milliót használtak fel. Az idei feladatokat az ötödik blokk 1995-re tervezett indítása, és az ehhez tartozó alapgödör 1989. július 1-jén esedékes megnyitása határozza meg. Az idei, 3,4 milliárdos (20%-os ÁFÁ-t is magába foglaló) pénzügyi tervből 1,37 milliárd forint nettó költség jut a bővítésre. Pillanatnyilag hiányzik az 1989-es gödömyitás feltételeihez mintegy 400 millió forint. Ennek előteremtéséhez kormányzati segítséget várnak. Ebből a pénzbői kell fedezni a tervezést, a műszaki előkészítést, a beruházás szervezési költségeit, a terület felszabadításának, az áttelepülésnek, az új felvonulási terület, az út és vasút kiépítésének költségeit. A kivitelezők számára közművesített felvonulási területet biztosítanak. Az egyes vállalatok önmaguk készítik el a kivitelezéshez szükséges létesítményeket, biztosítják munkájuk feltételeit. A tájékoztatóban szó volt arról is, hogy a PAV nehezen tud adni a kivitelezőknek munkát. Az I-IV- es blokkok kiegészítő, biztonságnövelő munkálataiban csak néhány vállalat, a Vegyépszer, a GYGV, az Április 4. Gépgyár mint sikermutatót, hanem mint elkerülhetetlen tényt említem, mely olyan ellátási gondok forrása, melynek megoldása túlnő egy város, egy megye lehetőségein.- Ezek a megállapítások hogyan tükröződnek a lakásprogramban?- A jelentős lakásépítési program ellenére a laksűrűség a megye városait tekintve Pakson a legmagasabb. 100 lakásra jutó lakosok száma 387 fö, mely alapján az országos rangsorban az utolsó, a 125. Paks. A három- és többszobás lakások aránya Pakson 42%, míg ez a mutató Bonyhádon 45%. A meglévő lakásállomány 81,8%-a be van kapcsolva a közüzemi vízhálózatba, de a megye városaiban ez az arány 82,4%. Viszont a közcsatornába bekötött lakások tekintetében még nagyobb Paks lemaradása, hiszen 14%-kal elmaradunk a városok hasonló mutatójától. Nem jobb a helyzetünk a még annyiszor emlegetett útépítés területén sem, hiszen a belterületi kiépített utak 57%-os arányával az 1986- os értékelés alapján Paks országosan a 83. helyen állt, és érdemes felsorolni a megye többi városainak a helyezéseit: 33. Szekszárd 85% kiépítettséggel, 58. Bonyhád 72% kiépítettséggel, 68. Dombóvár 66% kiépítettséggel, 72. Tamási 63% kiépítettséggel.- Nem sok dicséretet kap a lakosságtól a kereskedelem, itt milyen eredményeket illetve eredménytelenségeket tudunk felmutatni?- A különböző ellátottsági mutatók alapján Paks az országos rangsorban kivétel nélkül az utolsó negyedben foglal helyet a 125 város közül. Például az egy főre jutó eladási forgalom 1986-ban 25%-kal alatta maradt a megyei városok átlagának. Kirívóan alacsony a vegyes iparcikkek forgalmának részaránya, hiszen az egy főre jutó értéke 37%kal elmarad a városok átlagától. Sajátos ellentmondása a fejlődésnek, hogy a népesség növekedését a kereskedelem a mai vállalkozási politikával, adórendszerrel nem tudja vesz részt. A KAIG-nál a leállások és a karbantartások alkalmával van még némi munka, de ezek sem igazán számottevőek. Megfogalmazódott, hogy a kivitelezőknek az átmeneti időszakban segítségre van szükségük dolgozóik, az összeszokott kivitelezői gárda megtartása érdekében. A továbbiakban a résztvevők megtárgyalták a kivitelezői pártbizottság 1986. évi választások óta végzett munkájáról szóló beszámolót, majd a kiegészítésekkel együtt elfogadták a dokumentumot, amely a március 21-i küldöttértekezlet elé kerül. A beszámoló értékeli az 1986. február 18. utáni időszakban a politikai, szervezeti és mozgalmi munkában végbement változásokat, az alapszervezetek tevékenységét, a gazdaságpolitikai, a pártépítési és az agitációs-propaganda munkabizottság munkáját, valamint kitér a jövő feladataira. Harmadik napirendi pontként elhangzott a gazdasági munkabizottság beszámolója, majd az ülés résztvevői elfogadták a kivitelezői vállalatok tavalyi munkájáról és a további feladatokról szóló állásfoglalást. Ezt követően személyi kérdésekről volt szó. -klkövetni, sőt a lemaradás egyre fokozódik.- Végezetül megkérdezem milyen hatást váltott ki tanulmányod a vitapartnereidből az eddigi fórumokon, s mit vársz s nyilvánosságtól?- Elsősorban azt szeretném, ha tisztán látnánk, ezzel tartozunk egymásnak. A helyzetünk reális megítélése elengedhetetlen egy következő szintén dinamikusnak ígérkező városfejlesztés előtt. Szeretném még egyszer felhívni a figyelmet a fejlődés és fejlettség különbségére. Itt Pakson óriási fejlődésnek vagyunk tanúi, hiszen sorra épülnek a közintézmények, a lakások s egyéb létesítmények. De látni kell azt is, hogy a népesség növekedésével párhuzamosan nem tudott mindenben lépést tartani az ellátási színvonal, több területen hátrányos helyzetbe kerültünk, csak félek, hogy néhány területen már túl nagy késésben vagyunk. Igaza van lakosságunknak, amikor ezt szóvá teszi, természetesen elemzések nélkül saját tapasztalat alapján is lehet érzékelni ezeket a gondokat. Úgy gondolom, a város vezetésének nemcsak a helyzet megmagyarázása a feladata, hanem az őszinte, nyílt elemzések után problémáinkra megoldások keresése. Csak félek, hogy néhány területen már túl nagy késésben vagyunk. - béri -Mennyire fejlett Paks? Jákli Péter tanácselnök
