Atomerőmű, 1988 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1988-03-01 / 3. szám

2 PAKSI ATOMERŐMŰ A vállalat NŐNAP támogatja a művelődést Kezembe vettem a vállalati művelődési bizottság kézi­könyvét, amely a Táncsics Könyvkiadó gondozásában 1981-ben jelent meg. Csak a címekből válogatok: Miért növekszik a munkahelyi művelődés jelentősége? Mi­lyen célok vezessék a művelő­dési bizottság felnőttoktatást segítő tevékenységét? Hogyan alakul a szocialista brigádok művelődése? Mit kell tenni a művelődési szempontból hát­rányos helyzetű dolgozók ér­dekében? Hogyan lehet segí­teni a nők, a gyermekgondo­zási segélyen levők művelődé­sét? Milyen nyilvánosságot kapjon a bizottság munkája? A nyilvánosság kérdésénél meg is állhatunk, és elidőzhe­tünk egy keveset. Önkritiku­san be kell vallani, hogy a Pak­si Atomerőmű című lap ha­sábjain is több lehetőséget kellene biztosítani erre. Most mindjárt tudatjuk is az érde­keltekkel, hogy február 1-jétől új titkára van a PAV Művelő­dési Bizottságának Szabó Magda személyében (csak névrokona az írónőnek), és egy másik írásunkban az idei közművelődési tervekről is ol­vashatnak. Amikor az új titkár elképzelései felől érdeklő­döm, Széchenyire hivatkozik. Az 1827-ben megfogalmazott eszmék ma is nagyon idősze­rűek: Széchenyi azt javasolta, hogy a közművelődés, a köz­hasznú eszmecsere, a kelle­mes társalgás előmozdítására egyesületet kell létrehozni.- Ezt a mai viszonyok kö­zött hogyan képzeli? - kérde­zem én, és ő pedig máris lelke­sen magyarázza:- Létre szeretnék hozni Pakson egy kaszinót, ahol az emberek meghitt környezet­ben találkozhatnak, beszél­gethetnek, kicserélhetik gon­dolataikat. A helyiség még nincs meg, de hamarosan meglesz. Azt hiszem, hogy egy önálló nyelvklub is érdek­lődésre tarthat számot. Itt, az Ötórai Cola névvel ellátott nyelvklubban találkozhatná­nak a különböző nyelveket beszélő emberek és gyakorol­hatnák a nyelvet. Össze aka­rok hozni olyan embereket, akik valamilyen speciális ér­deklődési körrel rendelkez­nek, és szeretnének találkozni hasonló érdeklődésűekkel. Ezt szellemi és hobbibörze­ként képzelem el. Az érdeklő­dési körök a legkülönbözőb­bek lehetnek, pl. gyűjthet va­laki vasúti motívumos bélye­geket, vagy régi francia ételre­cepteket és ehhez keres társa­kat. Felajánlhatja valaki, hogy átadja ismereteit pl. a Mantra jógáról, vagy hajlandó máso­kat kosárfonásra, batikolásra stb. tanítani. Jeligével hirdetnénk ilyen és ehhez hasonló témákban a Paksi Atomerőmű újságban, ha erre van lehetőség. Ha több ember összejönne, akkor lét­rehozhatnánk afféle speciális klubokat is.- Szorítunk helyet ezeknek a jeligés hirdetéseknek...- Akkor most mindjárt is­mertetek is hármat: Keresek olyanokat, akiket érdekel a ha­gyományos és a matematikai logika és szeretnének vele fog­lalkozni, akik érdeklődnek a filozófiai problémák iránt. Jel­ige: „Arisztotelész”. Keresek vállalkozót, aki kotta nélküli játékra, kíséret szerkesztésére oktatna (zon­gorán, harmonikán) magyar­nóta, tánczene műfajban. Jel­ige: „A zene öröme”. C-64-re programot cserél­nék, egyszerűbb saját progra­mok fejlesztésére segítőt, illet­ve tapasztaltabb támogatót keresek. Jelige: „Nem játék”. Szabó Magda a hangosbe­mondót is fel kívánja használ­ni a közművelődés céljaira, kapcsolatokat akar teremteni a vállalaton belüli társadalmi szervekkel, a várossal, az isko­lákkal, a művelődési központ­tal, egyszóval mindenkivel, aki szeretne valamit tenni a közművelődésért (részletesen lásd az Idei közművelődési tervek c. írásunkban). Április 19-re férfinapot ren­dez, ahol - tréfát félretéve - bensőséges műsoros ünnep­séget tartanak majd, ahova a férfiakat családostól hívják meg. Megígérhetjük, hogy ezek­ről az eseményekről, az ered­ményekről tájékoztatjuk olva­sóinkat. Akit tehát érdekelnek a jeligés hirdetések Szabó magda címére a PAV Szak­­szervezeti Bizottságára juttas­sák el leveleiket, és azok is oda küldjék el elképzeléseiket, akik hirdetni szeretnének a fentiekhez hasonlóan, jeligé­vel. T. Cs. Új feladatok a munkaversenyben A paksi atomerőmű-beruházáson dolgozók között tavaly kibontakozott munkaverseny tapasztalatait értékelték március 9-én megtartott tanácsko­zásukon a munkaverseny szervezői. A megbeszélésen, amelyen Dombi Im­re, a megszűnt szakszervezeti intézőbizottság titkára mondott beszédet, részt vettek a kivitelezői párt- és KISZ-bizottságok vezetői. Dombi Imre részletesen szólt a munkaverseny eredményéről és hangoz­tatta: a szakszervezeti intézőbizottság megszűnése új helyzetet teremtett. Keresni kell a Paksi Atomerőmű Vállalat Szakszervezeti Bizottsága és a vá­rosi szakszervezeti bizottság közötti együttműködés fejlesztésének útjait. Elhangzott az is, hogy az ezer megawattos blokk kivitelezése új, az eddi­gitől eltérő feladatok elé állítja a munkaverseny-mozgalmat. A tanácskozás végeztével Dombi Imre megköszönte a munkaverseny szervezésében részt vevők munkáját és jutalmakat adott át. -ti-Az erőműben dolgozó gyen­gébb nem népes táborát köszön­töttük március 8-án a nemzetközi nőnap alkalmából. A PAV-nál tartott ünnepségen Horváth Ká­roly szakszervezeti főbizalmi rö­vid köszöntőjében emlékezett az ünnep történelmi előzményére: épp nyolcvan éve tartották a New York-i nők azt a tüntetést, ame­lyen egyenjogúságukat követel­ték. A szónok szólt a nőpolitika idő­szerű kérdéseiről. Hangoztatta: sok helyen még mindig nem való­sult meg a nők valódi egyenjogú­sága. Nem kapnak továbbra sem azonos bért azonos munkáért, holott a dolgozó nők többsége munkája mellett családját is ellát­ja .. Ünnepi beszédében Horváth Károly rámutatott: további lépé­seket kell tenni a nők valódi egyenjogúsítását célzó intézkedé­sek megvalósítására. A beszédet követően Szabó Jó­zsef, a vezérigazgató általános he­lyettese kitüntetéseket adott át. Kiváló Munkáért miniszteri ki­tüntetésben részesült Tallósy Já­­nosné és Vilmányi Tiborné. Hu­szonnyolcán a vállalat kiváló dol­gozója címet kaptak. Idei közművelődési tervek Mára olyan dolgozói kollektíva alakult ki az erőműben, amelynek komoly közművelődési igénye van. Ezeket az igényeket minden szin­ten ki kell elégíteni - mutat rá a PAV Közművelődési Bizottsága az idei év feladatait meghatározó je­lentésében. A gazdasági célkitűzések között szerepel, hogy a közművelődésnek segítséget kell nyújtania abban, hogy a dolgozók helyesen értel­mezzék a magyar gazdaság, és a vál­lalat problémáit. A művelődési fel­adatok között fontos szerepet ka­pott a tömegpolitikai és iskolarend­szerű oktatás új, színesebb formái­nak bevezetése. A lakótelepi KISZ- klubban az országos szakértők mel­lett a helyi párt- és tanácsi vezetők­kel szervezett találkozókra is sor ke­rül. A legfontosabb, hogy megho­nosodjék egy fiatalos, aktív, politi­záló légkör. Nagy jelentőségű az általános műveltség emelése is. Ezért a PAV anyagi és szervezési támogatással keresi a minél szorosabb együttmű­ködést az MMK-val, amely a város és a környéken lakók kulturális igé­nyeinek kiszolgálására hivatott in­tézmény. Megfogalmazódott, hogy erősíteni kell a vállalat közönség­­szervezői hálózata és az MMK kö­zötti kapcsolatot. Tökéletesíteni kell a műsorfüzetek szórását. To­vább kell bővíteni a nőnapi, gyer­meknapi, karácsonyi és az ART­­UNION művészeti - vásárlással egybekötött - bemutatókat, ame­lyeknek az MMK ad otthont. Az egyre szélesedő művelődési igények kielégítésének egyik leg­fontosabb módja az önképzés, amely élményforrást, jellemformá­ló erőt jelent, hozzájárul az egyéni­ség még teljesebb kibontakozásá­hoz. Ilyen meggondolásból a mű­velődési bizottság szorgalmazza az MMK-val együttműködve egy ön­képzőkör megalakítását. A kör ke­retében lehetőség nyílna egy szín­játszó, irodalmi kör, illetve egy is­meretterjesztéssel foglalkozó cso­port létrehozására. Az idén lesz tízéves a város. Eb­ből az alkalomból kiállítás nyílik. A művelődési bizottság keresni fogja a kapcsolatot a város különbö­ző kulturális intézményeivel, a könyvtárral, az Ifjúsági és Úttörő­házzal, a Városszépítő Egyesülettel és a TIT-tel. A bizottság a jobb együttműködés érdekében tanul­mányozni fogja ezek munkatervét. Az idegennyelv-ismeret bővítése érdekében pedig nyelvklub létesíté­séről is szó van, hangzik a jelentés.-til-A sugárzás biológiai hatásai Az ionizáló sugárzások bioló­giai hatásának tanulmányozása egyidős a röntgensugarak felfede­zésével. A sugárbiológia a sugár­zás hatásait vizsgálja a biológiai szerveződés valamennyi szintjén: molekuláris, sejt, organizmus és ökológiai rendszerben. Már tizenöt évvel ezelőtt is jól ismerték e hatásokat. Az állatkí­sérletek folyamatos megfigyelése, az elváltozások elemzése előrelé­pést eredményezett a védekezés terén. A sugárzás következmé­nyeinek tekintetében megkülön­böztetünk szomatikus (testi) és genetikus hatást. A kísérletek és üzemi balesetek kapcsán leírták az emberi akut su­gárbetegség kórképét is. A tüne­tek: bőrpír, hányinger, hányás, ét­vágytalanság, a szőrzet kihullása stb. E tünetek mindegyike megfe­lel illetve azonos más hagyomá­nyos betegség tüneteivel. Legkorábbi sugárbiológiai is­mereteink egyike volt a vérképzés sugárérzékenységének felismeré­se. Már a század elején felismer­ték, hogy a vérsejtek számának csökkenése arányos volt az el­nyelt dózissal. Röntgensugarakat már kezdetben alkalmaztak test­részek átvilágítására röntgenfel­vételek készítésére. Évente járunk tüdőszűrő vizsgálatra és mégsem szenvedünk egészségkárosodást. Hogyan lehetséges az, hogy bizo­nyos esetekben nincs elváltozás a szervezetben, vagy ha történik is, erről nem szerzünk tudomást, egészségesek maradunk? A szer­vezet védekezik a külső besugár­zás ellen? A kérdés megválaszolásához is­mernünk kell, hogy az ionizáló sugárzás hatására mi történik a sejtben, molekuláris illetve szöve­ti szinten. A sejt magból, az azt körülvevő citoplazmából és ezt határoló sejt­hártyából áll. A sejtmagban he­lyezkedik el a DNS (dezoxiribo­­nukleinsav) nagy része. A DNS- molekulának óriási szerepe van életünkben. A DNS sugárhatásra bekövetkező károsodása a szerve­zet alapvető anyagcsere-funkciói­nak és genetikai információinak megváltozásával jár. Az enzimek, enzimrendszerek megbénulása a DNS kiesése révén az élet meg­szűnését is eredményezheti. A sejthalál legfőbb oka tehát a DNS károsodása. Mindezek alapján érthető, hogy a DNS-molekulát tekintjük a biológiai sugárzás legfőbb táma­dáspontjának. Ezt támasztják alá a kísérletek is, amelyek szerint je­lentős különbségek mutatkoznak a sejtmag illetve a citoplazma be­sugárzása esetén. A DNS-en kívül más komponenseknek is van sze­repe a sugárreakciókban. Érzé­keny vizsgáló módszerekkel ki­mutatták, hogy a DNS-ben há­romféle elváltozás jöhet létre: a láncszakadás, a bázislézió és a ke­resztkötés. A DNS kettős szálának egyik vagy mindkét lánca elszakadhat. Ha mindkét szál eltörik, akkor a sejt elpusztul. A tudomány mai állása szerint a láncszakadásokat tartjuk az ionizáló sugárzás leg­fontosabb következményének. A bázisléziók (báziskiesések), a ke­resztkötések a DNS és a fehérje­molekula között, a sejt funkciójá­nak kiesését okozzák. A hatvanas évek sugárbiológiai vizsgálatai révén a kutatók az élő­lények olyan mechanizmusát fe­dezték fel, amelyek a DNS-mole­­kulában keletkező hibákat képe­sek kijavítani. Ilyen mechanizmus a fotoreaktiváció, a bemetszéses reparáció, a posztreplikációs re­kombinációs reparáció. E folya­matok pontos történését még nem ismerjük teljesen. E mecha­nizmusoknak az a lényege, hogy a molekula enzimek segítségével állítja helyre az eredeti állapotot. Amennyiben ez nem sikerül, a sejt megszűnik a funkcióját ellát­ni, vagy működése lelassul. A szervezet védekezőképessé­ge tehát igen fontos tényező éle­tünkben. így védjük ki a kozmi­kus sugarakat is, vagy a földből jö­vő radioaktív sugárzást. A földgo­lyó népessége állandóan ki volt, és jelenleg is ki van téve a kozmi­kus sugarak és a természetes ra­dioaktív elemekből eredő gam­masugarak hatásának. Az ionizáló sugárzás azonban nemcsak rajtunk kívül létezik. Forrásai benne vannak az élelmi­szerekben, amelyeket meg­eszünk, a vízben, amelyet meg­iszunk, a levegőben, amelyet be­lélegzünk. Az ionizáló sugárzás minden fajtája jelen van és mindig is jelen volt az evolúciós folyamat minden szakaszában. Ezért az ember maga is bizonyos fokig ra­dioaktív, hiszen a J0K (kálium), a 14C (szén) és sok más radioaktív izotóp állandó útitársunk. Különös, de tény, hogy az élő szervezetekben a fejlődés folya­mán nem fejlődtek ki a sugárzást felfogó érzékszervek. Igaz ugyan, hogy a mesterséges sugárzás nem jelentett veszélyt az élőlények számára. Mi történik akkor, ha az ionizá­ló sugarak energiaáramlata betör az élő egészséges sejtbe? Az elnyelt energiamennyiség kicsi, a biológiai hatás mégis je­lentékeny. A besugárzott energia keresztülhatolhat a sejten úgy, hogy abban elváltozás nem törté­nik. Nem minden sugárhatás vált ki a szervezetben reakciót. A be­sugárzott energia egy része, vagy egésze elnyelődhet és kifejtheti káros hatását. A sejthártya első védelmi vonalként szerepel. A be­hatolás következtében megválto­zik a membránok áteresztő képes­sége. Az enzimek jelentős része a membránokba épült meghatáro­zott rendben. A sugárhatás követ­keztében ez a rendezettség meg­bomlik, és anyagcserezavarok lépnek fel a sejten belül. Lelassul a sejtosztódás is. Ha a citoplazmá­­ban található energiacentrumok károsodnak, az energiaellátás szenved zavart. Leginkább egy nagyváros energiaellátásában be­következett zavarhoz fogható ez az állapot. Előfordul, hogy a rizoszómákat éri a támadás. Ekkor az ezek belse­jében lévő enzimek a sejtet pusztít­ják el. Ez az önemésztés. A sejtsérü­lés komplex jellegű. A sérülés egy­idejűleg jelentkezik a legkülönbö­zőbb mikrostruktúrákban elhelyez­kedő biokémiai rendszerek egész sorában. A sugártámadás bioké­miai káoszhoz vezet, megállítja, vagy lefékezi az anyagcsere-folya­matokat, megszünteti a sejtosztó­dást. A daganatok sugárkezelése so­rán szerzett tapasztalatok kapcsán általánossá vált az a nézet, hogy egyes szervekben, szövetekben ész­lelt kóros elváltozás többsége visz­­szavezethető sejtszintű elváltozá­sokra. A szubletáris (nem halálos) sugárhatások között az egyed szem­pontjából, hogy hogyan alakul a to­vábbi sorsa, döntő jelentőségű a kromoszóma aberráció, a malignus transzformáció és a mutáció. Az örökítőanyag (kromoszóma) megváltozását aberrációnak nevez­zük. A mutáció, vagyis az előre meghatározatlan változás létrejö­het a testet felépítő sejtekben, vagy pedig az ivarsejtekben. Az ivarsej­tekben létrejövő elváltozás, geneti­kai mutáció az utódokon jelentke­zik fejlődési rendellenesség képé­ben. A fejlődési rendellenességre közvetlenül a születés után, vagy a fejlődés későbbi szakaszában derül fény. A malignus transzformáció a daganatos elváltozást jelenti. A dó­zistól, a sugárzás fajtájától, a besu­gárzási időtől, az egyéntől (férfi, nő, fiatal, öreg, egészséges, beteg) füg­gően alakulhat ki a betegség, amely­nek különböző lehet a formája és lefolyása. Vérrák (fehérvérűség), bőrrák, a belső szervek daganatai, stb. Vannak olyan sejtek, amelyek vi­szonylag rövid idő alatt elpusztul­nak (pl. bélhámsejtek), viszont né­hány sejtféleség egészen az organiz­mus haláláig él és funkcionál (pl. idegsejtek). Mások élettartama né­hány hónap (vörösvérsejt). Ezek a sejtek is különféle módon reagálnak a sugárhatásra. Valamely szövet vagy szerv válaszreakciója egy adott dózisra két tényezőtől függ: a szervet felépítő sejtek sugár­érzékenységétől és a sejtkinetikától, vagyis a legalapvetőbb sejtpopulá­ció osztódási aktivitásától. Az osztódó sejtek jelentőségétől és arányától függ, hogy valamely szerv vagy szövet kismértékben vagy nagymértékben károsodik, azaz sugárérzékeny, vagy sugárre­­zisztens. A szervek működésében bekö­vetkező rendellenességekből ret­­rográd úton visszavezethető a su­gárhatás. Mindenfajta sugárhatás­nak van egy kockázata. Kockázaton valamilyen eseményhez, magatar­táshoz, vagy döntéshez társuló ked­vezőtlen hatások bekövetkeztének valószínűségét értjük. Ennek meg­felelően a sugárzás onkogén (daga­natos) hatásának kockázata azt a növekedést jelenti, amely a dagana­tos esetek előfordulási, vagy halálo­zási gyakoriságában várható a besu­gárzott populációhoz képest. Ezt a kockázatot rendszerint a dózisegy­ségre vonatkoztatott járulékos eset­számmal fejezzük ki. Ez a kockázati tényező az atomiparban nem na­gyobb az egyéb ipari területekhez képest. Dr. Vábró László Mi legyen vele? A város legnagyobb és legjelen­tősebb műemlék jellegű épülete a - Béke éttermet és az Ifjúsági Há­zat magába foglaló - volt Erzsébet szálló. A művelődési tárca nem tudja fenntartani az Ifjúsági Há­zat, ezért a februári tanácsülésen javasolták az Ifjúsági Ház eladását raktár céljára. A tanácstagok tiltakoztak a ja­vaslat ellen. Az ügy azzal zárult, hogy a tanács művelődésügyi bi­zottsága vizsgálja meg a hasznosí­tás lehetőségeit, majd tegyen ja­vaslatot a tanács végrehajtó bi­zottságának az épület sorsára vo­natkozóan. Tisztelt Olvasó! Kérjük, támo­gassa a „Béke” ügyét, jelezze le­vélben véleményét és javaslatát, hiszen csak közös gondolkodás eredményezheti ebben a pénzte­len világban a múlt emlékeinek kötelességszerű felvállalását és tárgyi emlékeinek megóvását a köz érdekében. - ibrányi -Szabó Magda

Next

/
Thumbnails
Contents