Atomerőmű, 1988 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1988-12-01 / 12. szám
I PAKSI ATOMERŐMŰ 3 A tárgyalóteremből Az embereket, az egyes szervezeteket, sőt magát az egész társadalmat különböző érdekek befolyásolják, irányítják, Ezek egymással ütközhetnek. Ha az ilyen érdekellentéteket nem egyeztetik, vagy különösen a jogszabályok végrehajtása során a társadalmi, a vállalati és az egyéni érdekek összhangjának megteremtése helyett valamelyiket a másik rovására indokolatlanul előtérbe helyezik, konfliktus, adott esetben munkaügyi vita keletkezik. Első fokon e vitákban vállalatunknál is munkaügyi döntőbizottság jár el. Megkerestük Topor Bélát, a PAV MDB elnökét és érdeklődtünk miként folyik nálunk ez a munka. Szerencsénk volt, mert a megkeresés időpontjában éppen tárgyalásra készültek, így élesben is volt alkalmunk megfigyelni tevékenységüket. A jelenlévők arcán megilletődöttség... Az elnök és két társa alkotja a munkaügyi döntőbizottságot. Ezen a tárgyaláson az egyik tag Petiik Gyuláné, aki a Szekszárdi Munkaügyi Bíróságon is segíti a bíró munkáját mint népi ülnök. A másik tag Kákái Istvánná, aki hosszú időn át végzi ezt az egyáltalán nem könnyű társadalmi munkát. A tárgyalás jegyzőkönyvét Dömötör Aranka vezeti. A felek: - ezt így mondják - T.-né aki beadvánnyal fordult a VMDB-hez a vállalat egy határozata ellen, valamint a vállalat képviselője dr. Bencsikné dr. Szinger Zsuzsanna a munkaügyi osztály vezetője. A tárgyalás elkezdődik, s mi nem alkalmatlankodunk tovább, hanem kiváijuk amíg határozatot hoznak és újból megkeressük az elnököt.- Mióla tölti be az elnöki tisztet, hány tagja van a bizottságnak?- A vállalati munkaügyi döntőbizottságot 1986-ban választották újjá, az akkori szakszervezeti választások során. Ekkor lettem MDB-elnök. A munkabizottságnak két elnökhelyettese van, Pákái László és Tötök Frigyesné. Ezentúl nyolc tag segíti a munkát, akik különböző munkahelyeket képviselnek. Közülük kettőt vonok be egy-egy ügy kapcsán, így áll össze a mindenkori csapat.- 1988. évben hány ügyet tárgyaltak?- Tizenöt esetben keresték meg a dolgozók a VMDB-t. Ebből persze nem tárgyaltunk csak tíz esetben. A többi kérelmet vagy visszavonták, vagy az elnök saját hatáskörében rendelkezett. Két esetben helyt adtunk a dolgozó kérelmének, hét esetben elutasítottuk és egy esetben részben helytadó határozatot hoztunk.- Soknak tűnik az elutasított kérelem.- Ha statisztikusan nézzük, valóban úgy tűnik. De ha az okokat is sorra vesszük, belátja nincs ebben semmi különleges. Példaként csak a legutóbbi két esetet emelném ki, amikor munkahelyi italozás miatt bocsájtottak el két dolgozót. A munkajog nagyon szigorúan ítéli meg az ilyen eseteket és a legszigorúbban bünteti.- Az MDB határozatai ellen a Szekszárdi Munkaügyi Bíróságon lehet keresettel élni. Ennek tükrében hogyan állják meg helyüket az önök döntései?- 1988-ban négy esetben fordultak a munkaügyi bírósághoz határozataink ellen. Ebből mindössze egy esetben változtatott a bíróság.- Hallhatnánk példákat az idei év ügyeiből?- Igen. Az idén munkahelyi átszervezések miatt több felmondás született. Három ilyen ügyet tárgyalt döntőbizottságunk. Egy esetben az előkészítés időszakában megoldást találtunk, s a dolgozót más munkahelyen a vállalat alkalmazta. V. Sándor ügyének tárgyalásán, ahol a dolgozót a jogsegélyszolgálat képviselte, menet közben derült ki, a dolgozónak olyan az egészségi állapota, hogy képtelen lenne elhelyezkedni. Méltányosságból az MDB úgy döntött, hogy helyben hagyja a dolgozó kérelmét, ami azt jelentette, hogy a vállalat nem mondott fel a dolgozónak. M. Zsolt ügyében elutasító határozatot hoztunk, mert nem találtunk semmi mentő körülményt. Ebben az ügyben született az egyik munkaügyi bírói döntés, ami helybenhagyta határozatunkat.- Működésük során gond volt-e a fiiggőségi-függetlenségi viszony?- Szigorú rendtartás szerint dolgozunk, s a jogszabályok meghatározzák, mi az amivel és ahogyan foglalkozhatunk. Sokan félreértik az MDB szerepét. Mi nem „csak” a dolgozó érdekeit védjük, hanem a jogszabályok alapján az igazságot próbáljuk megkeresni. Természetesen létezik egyfajta szolidaritás, hiszen adott esetben a dolgozó, tájékozatlansága miatt hátrányban van egy vállalati apparátussal szemben. Szerintem ezért is találták ki a döntőbizottságot. Határozatainkat meg kell indokolni és jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztani. Úgy gondolom, aki már találkozott ilyesmivel, az tudja, hogy ebben az esetben függőségi viszonyról beszélni értelmetlen. Az ügyek előkészítése és tárgyalása során természetesen megvívjuk kis csatáinkat, amelyben ki-ki vérmérséklete szerint vesz részt. Azt azonban ki merem jelenteni, hogy ezen a területen lelkiismeretes munka folyik. Egy fontos dologról itt még beszélnem kell. Tudatában vagyunk annak, hogy nem vagyunk jogászok. Marad az önképzés és a józan paraszti ész, valamint a tapasztalat. Sok segítséget kaptam Papp Gyula kollégámtól, aki ebben a tisztségben hosszú ideig elődöm volt, valamint a többi „öreg rókától”, pl. Kalmár Gyula, Fazekas Lajos munkatársaimtól, akik ma is tagjai a bizottságnak.- Van-e továbbképzési lehetőségük?- Igen. A SZOT megbízásából,a Magyar Jogász Szövetség minden évben indít tanfolyamot a munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselőinek és tagjainak. Erre a tanfolyamra évente két embert iskolázunk be, így folyamatos a képzés. Az idén Györffi József és én veszünk részt ezen a tanfolyamon.- A mostanában divatos megújulás, reform, érintheti-e a bizottságot, a jövőben is lesz létjogosultsága?- Természetesen érintheti, sőt, ahogy figyelem a ma zajló társadalmi vitákat, biztos vagyok benne. Az elmúlt években már tapsztalhattuk mindannyian, pl. a munkafegyelem megszilárdításáért hozott intézkedéseket. Ma folyamatos vita folyik a SZOT és a kormány között. Keményednek a munkavállalási, munkavégzési feltételek. Ezen események nekem azt jelzik, hogy a mi munkánk is megújul. Szerintem lesz létjogosultsága a döntőbizottságnak, hacsak nem helyezik teljesen új alapokra a szakszervezeti jogokat. De ez már más lapra tartozik.- Az elnök más munkakörben dolgozik. Ha pályakezdő lenne, vonzaná-e a „bírói" pálya?- Pályakezdőként ez a gondolat nem foglalkoztatna. Szerintem hosszú munkában eltöltött idő és tapasztalat kell, hogy az embert ilyesmi érdekelje. Én szerettem ha a környezetemben dolgozó emberek dolgai rendben vannak, mindig is foglalkoztatott. így kerültem kb. tíz éve a munkaügyi döntőbizottságba mint tag.- Ha önnek lenne munkaügyi vitája azt ki tárgyalná?- Valószínűnek tartom, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottság „új” elnöke!... Na de félretéve a viccet, én nem gondolkodtam ezen még, s remélem a későbbiek során sem kell ezzel foglalkoznom. Egészségünk érdekében Az egészségmegőrzés társadalmi programjának gyakorlati megvalósítói a megyei, városi, illetve községi egészségvédelmi tanácsok. Feladatuk kettős: egyéni felelősség tudatosítása az egészség megőrzésében, valamint a közgondolkodás megváltoztatása az egészség értékként való elfogadása érdekében. A lakosság egészségi állapotában bekövetkezett kedvezőtlen hatásokat elsősorban életmódváltoztatással lehet megszüntetni. Preventív tevékenységünk a népesség két csoportjára irányul. Az egyik, s a legfontosabb a felnövekvő nemzedék, a másik pedig a felnőtt korosztály. Felmerül a kérdés, vajon a gyógyítás vagy a megelőzés igényel magasabb ráfordítást. A válasz egyértelmű. Franklin Benjamin ezt így fogalmazta meg: „aki feláldozza egészségét, hogy vagyonossá váljon, később feláldozná vagyonát, hogy egészsége legyen ”, Célunk az elkövetkezendő években a gyerekek helyes életmódra nevelése, egészséges táplálkozási szokásaik kialakítása. Ebben a feladatban nemcsak a pedagógus szerepe meghatározó, hanem a családé is. A Városi Egészségvédelmi Tanács által szervezett egészségnevelési és fogászati hónap rendezvényeivel, tartalmas családi programokkal kívánjuk rendszeres mozgásra és az eddiginél egészségesebb életmódra ösztönözni a város lakosságát. LUKÁCS FERENCNÉ egészségnevelö Mi volt a Mikulás puttonyában? Korán érkezett és nem mindennapi ajándékot hozott a Mikulás a Paksi Atomerőmű Energetikai Szakképzési Intézet tanulóinak. 1988. november 30. történelmi jelentőségű nap volt iskolánk életében: sportcsarnokot avattunk! Hosszas, megfeszített munka eredményeként befejeződött őszre az építkezés, az utolsó simításokkal is elkészültek és kezdődhetett a megnyitó. Örömmel ismertük fel a műsorvezető személyében Déri Jánost, a televízió ismert riporterét. Vendégek is érkeztek az ünnepélyre. Králikné Cser Erzsébet, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettese, dr. Géczi István, a Ferencváros legendás hírű válogatott kapusa, valamint a megye, a város és az erőmű vezetői. Az ünnepi hangulatban már nem gondoltunk a nehéz pillanatokra, a sokszor előforduló anyaghiányra, a néha vékonyan csordogáló anyagi támogatásra, az előre nem látható nehézségekre. Most csak örültünk, diákok s felnőttek egyaránt, a sok érdekes programnak, volt itt rock and roll bemutató, tapsolhattunk a város legjobb művészitoma-csapatának, ízelítőt kaphattunk a kosárlabda fejlődéséből, táncoltak az iskola lányai is, és végül barátságos kosárlabda-mérkőzésen izgulhattunk. Természetesen a paksiak legyőzték a Műszaki Egyetem csapatát. Van tehát sportcsarnokunk! Reggeltől késő estig használhatják a sportolni vágyók. Köszönjük ezt a szép Mikulásajándékot a városnak, az erőműnek s mindenkinek, aki segített létrehozásában. KISS CSABA II. B. A csarnok belső képe Atomlecke mindnyájunknak Könyvről Novemberben egyszerre két könyv jelent meg a paksi atomerőmű létesítéséről. A PAV-nyomda gondozásában készült „Atomlecké”-ről kérdeztük a szerzőt, Kováts Balázst, az Energetikai Szakképzési Intézet igazgatóját. I- Sokan „A bomlás melege" ellenkönyvének tartják írását.- Abszurdum. Vicsek Ferenc öt évvel ezelőtt írta könyvét, a kéziratát sohasem láttam. Egyébként az egyetemen évfolyamtársak voltunk, azóta is igen jó viszonyban vagyunk egymással. A szóbeszédre az a fantasztikus véletlen adott okot, hogy Feri könyvének paksi bemutatóját megelőzően másfél órával jött ki az „Atomlecke” első példánya a nyomdából. Könyveinket azon a napon örömmel cseréltük ki egymással a nyilvánosság előtt. I- Melyek az „Atomlecke"megírását motiváló tényezők?- Mániákus archiváló vagyok. Folyamatosan gyűjtöm azokat az írásos emlékeket, melyek az életemet valamilyen módon befolyásoló eseményekhez kötődnek. Az atomerőmű pedig ezek közül az egyik meghatározó. Ezen túlmenően műszaki ember vagyok, tizenkét éve a PAV dolgozója, és mindemellett paksi őslakos. A könyv megírásához a végső lökést a Városszépítő Egyesület felkérése adta, akik „A 10 éves város” c. kiadvány egyik fejezetének megírására kértek fel. Ez túl hosszúra sikerült, így önálló könyv lett belőle. A kéziratot egyébként 1987 novemberében készítettem el. I- A könyv minden közreműködője - szaklektorok, fotósok, kiadó - PAV-dolgozó. Miért van így?- Az elmúlt 20 évben újságcikkek, tudósítások és riportok százai jelentek meg a paksi atomerőmű kapcsán. Ezeket zömében kívülállók írták rólunk, az ő nézőpontjukból. Itt volt már az ideje, hogy végre írásban és képeken megjelenjen a saját véleményünk a saját munkánkról. Tudom, szokatlan műfaj ez: emlékkönyv. I- Ami nem kapható könyvesbolti forgalomban. Mi a magyarázata?- Úgy ítéltem, hogy tartalma olyan, amely az energetikai szakma, illetve Paks város határain túl különösebb érdeklődésre nem tarthat számot. A terjesztés problémáival nem kívántam foglalkozni, és a társadalmi munkában írt könyvet felajánlottam vállalati kiadásra. A PAV-nyomda - véleményem szerint - igen szép munkát végzett. A megjelent 2000 példányból kapnak a paksi és szekszárdi könyvtárak, a helyi társadalmi, politikai, kulturális és oktatási szervezetek. Szeretnénk juttatni mindazoknak, akik támogatói és tevékeny részesei voltak az első atomerőmű létrehozásának Magyarországon. Vállalaton belül az igazgatóságok és főosztályok kapnak több példányt. Elsősorban a közreműködő szakemberek és az érdeklődő városlakók polcára szántam ezt a könyvet.- sz -Ember, segíts! „Fehérköpenyes orvosok jönnek... műszer csendül... pulzus kihagy... járok... és mondom... sírva kiáltom: „Embertársam!... Életet adj!" Kapuja nyílt a szív nedűjének... Jty, már cseppenként elpereg!... Járok... és mondom... sírva kiáltom: „Ember, hozd hát a véredet" A maradék életért könyörgő ember segélykiáltása cseng ki Bujdosó Ágnes: Az életmentők című versének idézett soraiból. A rászorulók jajkiáltása szerencsére már évszázadok óta eljutott és jut el ma is a névtelen véradókhoz, az életmentőkhöz, a „halállal küzdő hadsereghez”. A Vöröskereszt 1987. december 5-6. között megtartott VII. Kongresszusán a névadók társadalmi megbecsülésének jeleként november 27-ét „a véradók napjának” fogadták el. A szakmai program országos szinten évi 600 ezervérvételben látja biztosítottnak az egészségügyi ellátás vérszükségletét. A véradást minden alkalommal szűrővizsgálat előzi meg. A vérképben mutatkozó bármilyen nemű eltérés újabb kórképvizsgálatot szükségeltet. Korunk alattomos betegsége, az AIDS veszélyezteti-e a véradást, fogalmazódik meg a kérdés a donorban és a rászorulóban egyaránt. A vérvételnél használatos eszközök egyszeri igénybevétele teljességében kizárt bármilyen veszélyt a véradást illetően. A vért kezelő személyzet biztonságát pedig a zárt rendszerű vérvételi technika szavatolja. 1988. november 24-én a Paksi Városi Tanács termében, városunkban először került sor a térítésmentes véradók önzetlen segítségnyújtásának méltatására, köszöntésére. Balesetek, gyomorvérzés, a különböző szövődmények megelőzése, a szervátültetés valamint a korszerű gyógymódok alkalmazásának elengedhetetlen velejárója a vér és a különböző vérkészítmények használata. Az elmúlt néhány év alatt a gépjárművek számának hathatós növekedése, a műszaki fejlesztés, az élvezeti cikkek mértéktelen fogyasztása egyre emeli a balesetek és a betegek számát, az azonnali beavatkozás szükségességét és mintegy tízszeresére sokszorozza a kért és felhaszált vérmennyiséget is. Jákli Péter a Városi Tanács elnöke 77 véradónak nyújtott át kitüntetést. Elsőnek Virgula András a térítésmentes véradómozgalom egyik kiváló úttörője negyvenszeres véradó vehette át a messzemenő megbecsülést jelentő kitüntetést. Önzetlen segítőkészségük elismeréseként harmincszoros véradásért még 14, tizenötszörösért 19 és tízszeres véradásért pedig 22 fő részesült kitüntetésben. A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége a „Kiváló Véradásszervező” kitüntetést Laid Endrének, a Tolna megyei vezetőség pediga Paksi Atomerőmű Vállalat és a Konzervgyár kollektívájának a véradásban és szervezésben nyújtott munkája elismeréseként emlékplakettet adományozott. Az est kedves színfoltja volt az Energetikai Szakképzési Intézet diákjainak - név szerint Merk Helén, Péger Györgyi, Liptai Zsolt és Negele Éva, akik egyébként derekasan kiveszik részüket a vöröskeresztes mozgalomban - erre az alkalomra összeállított irodalmi montázsa. Végezetül talán még annyit, hogy a ma nekem, holnap neked jól ismert mondás, új értelmezésben így hangozhatna: ma én adok, holnap én kapok. SZABÓ MAGDOLNA közművelődési ea. Jönni, látni és. Makovecz Imre az elkövetkezendő időben nem munkálkodik a városban mint városi főépítész. Tanácsadói minőségben foglalkoztatják a város építészeti, városfejlesztési területein. Gondolatébresztés Az értelmező szótár szerint minden olyan dolog ajándék, amit figyelmességből, szeretettel adunk valakinek. Függetlenül az értékétől. Ez a kis dísz jelképes ajándék, mélyebb tartalma van. Bejut a gyertyafényes karácsonyi otthonokba, elindít az emberekben egy gondolatot. A karácsony magában hordja a szeretet és béke gondolatát. A mai világban, amikor mindenki valami többre és jobbra vágyik, ez nem biztos, hogy sikert arathat. Csak gondolatokat akarunk vele ébreszteni! Amikor a fenyőillatú gyertyafényes estén kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánunk egymásnak, szeretteinknek, gondolatban tegyük hozzá: ugyanígy jövőre és mindig! Békében és szeretetben! Gyerekek, vágjátok ki ezt az emblémát és tegyétek fel a karácsonyfára, hogy a szüléitek is láthassák azt, és talán sikerül gondolatokat ébreszteni vele! Virgula András átveszi a kitüntetést
