Atomerőmű, 1988 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1988-10-01 / 10. szám
XI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 1988. OKTÓBER ♦ Az atomerőmű bővítése Képek a 2x1000 MW-os blokk előkészítő munkáiról POLGÁR ANDRÁS felvételei Befejeződtek a kísérleti talajtömörítés munkálatai. A kísérletsorozat kiértékelése folyamatban van. A szovjet szakértőkkel történő tárgy alások után kiválasztják azt a tömörítési eljárást, melyet az 5. sz. blokk építésénél fognak alkalmazni. [ Készül a munkagödör a turbina alapozása alatti talaj vibrációs állékonysági vizsgálatához Változtattunk, hogy változzunk „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de miről a nemzet félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése nehéz és mindig kétséges.” Deák F. Pártunk működésének egyik döntő elve a demokratikus centralizmus. Ennek érvényesülése a cselekvés mozgatórugója, az egység biztosítéka. Az MSZMP májusi pártértekezlete a politikai intézményrendszer átalakulásával kapcsolatos kérdések tisztázásával modellt adott, de nem írta elő az alsóbb pártszervek konkrét teendőit. Várni vagy cselekedni helyzet alakult ki. Az MSZMP Paks Városi Bizottsága 1988. szeptember21-i kibővített ülésén megtárgyalta „A pártirányitás, a munkastüus, munkamódszer korszerűsítésének feladatai” című döntéskényszert teremtő anyagot. A pártbizottság munkájában részt vett dr. Váradi László elvtárs, az MSZMP Tolna Megyei Bizottság titkára. Az alternatívákat a júliusi pártbizottsági ülésen megbízott három munkabizottság a párttagok döntő többségével való elbeszélgetéseken megfogalmazott vélemények figyelembevételével dolgozta ki. Kiderült, hogy a párttagság útmutatást vár a pártmunka elméleti és gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban, ezért nem szabad késlekedni a felmerülő kérdésekre adandó válaszokkal. Ennek szellemében a pártirányítás, a munkastüus, munkamódszer korszerűsítésének feladatai között a pártbizottságnak vállalnia kell, hogy saját testületéinek működési elképzeléseit az általa irányított pártszervek - szervezetekhez való viszonyának elveit és gyakorlatát, valamint a pártbizottság munkaapparátusa feladatainak a módosítását, továbbfejlesztését tisztázza. A pártbizottság egy része - másmás aspektusból - felvetette a pártértekezlet összehívásának gondolatát. Az üyen felvetés - mely a pártbizottsági ülésre készített és előre kijuttatott írásos anyagban megjelent - abban az esetben tartotta szükségesnek a pártértekezlet összehívását, ha a pártbizottság úgy döntene, hogy egytestületes, a jelenleginél kisebb létszámú pártbizottság működne a végrehajtó bizottság nélkül. Mások úgy vélik, hogy a pártszervezeteknél, egyes párttagoknál tapasztalható elbizonytalanodás feloldására szükség van a pártértekezlet összehívására. A véleményt nyilvánítók többsége azonban úgy ítélte meg, hogy a szükséges változás irányát és jellegét pártértekezlet összehívása nélkül is ki tudja jelölni a pártbizottság. A városi pártbizottság szervezeti felépítéséről és működéséről alternatív megoldásmódok alakultak ki: 1. Változatlan szervezeti felállás mellett két testület működjön:- 47 fos pártbizottság, 11 fos végrehajtó bizottság,- az időközben megüresedett testületi helyek betöltése nélkül 36 fos pártbizottság, 9 fős végrehajtó bizottság. 2. Egytestületes pártbizottság működjön:- jelenlegi lecsökkent létszámú pártbizottság 36 fővel,- újonnan választott 21 fos testület. A testületek munkáját segítő munkabizottságokkal kapcsolatban két javaslat született: 1. Állandó munkabizottságok (fegyelmi - pártépítési, gazdaság-és szövetkezetpolitikai - agitációs és propagandabizottság) jelenlegi szervezeti és működési rendje ne változzon. Tartalmi munkájuk az új követelményekhez igazodjon. 2. A fegyelmi bizottság kivételével az állandó bizottságok megszűnnek. Az új követelményként megjelenő nagyobb szakszerűség biztosítása érdekében, testületi tagokból és szakemberekből álló egyegy feladatra orientált munkacsoport működjön. A választási rendszert a delegálás intézményének létrehozásával, rendjének kidolgozásával javasolták korszerűsíteni. A pártbizottság tagjainak döntési lehetősége - az előzőekben javasolt szervezeti változások függvényében - az alábbiak szerint alakult: 1. Két testület esetén (pb, vb): a) minden megüresedő helyet delegálással lehet betölteni; b) részben delegálással, részben a jelölő bizottság javaslata alapján kooptálással kiegészíteni a pártbizottságot; c) a megüresedett pártbizottsági, végrehajtó bizottsági helyek ne kerüljenek betöltésre és a két testület kisebb létszámmal dolgozzon tovább. 2. Egytestületes pártbizottság: a) a jelenleg működő lecsökkenő létszámú pártbizottság (36 fo) egytestületes pártbizottságként működne tovább, pártértekezlet nélkül, saját hatáskörben kimondva a végrehajtó bizottság megszűnését; b) a pártbizottság javasolt létszáma 21 fő. Delegálási jogot kap minden 50 főnél nagyobb létszámú pártszerv és szervezet, ami esetünkben 10 fő delegálási jogot jelent. A többi fennmaradó hely választással kerül betöltésre, pártértekezlet keretében. A delegálás rendjénél a fo rendező elvek a következők legyenek:- a városi pártbizottság által kijelölt pártszerveknek és szervezeteknek meghatározott számú delegálási joga van;- a delegálást gyakorló pártszervek, szervezetek a személy(ek) kiválasztásakor és a delegáláskor a párt választási szabályainak megfelelően (jelölő bizottság, titkos szavazás) kell eljárni;- a delegálás jogával együtt jár a delegáló szerv részére a visszahívás joga is;- a delegálót és a delegáltat szükség esetén jogorvoslat illesse meg;- a delegált és választott testületi tagok jogaikat tekintve minden szempontból egyenjogúak. A testületek új munkamódszerére tett javaslatok tartalmazták az ülések előkészítésének módosítását. A testületi ülések munkarendje változásához javasolták, hogy alternatív megoldásokat dolgozzunk ki. Nevezetesen, a tisztségviselők vagy a pártbizottság egy erre felkért tagja vezesse az ülést, illetve a határozatok végrehajtását is a levezető elnök irányítsa. Kezdeményezték a javaslattevők azt is, hogy a pártbizottság által tárgyalandó előterjesztések kapjanak nyilvánosságot a helyi sajtóban, s a végrehajtás ellenőrzésére a határozatban megfogalmazottak szerint kerüljön sor. Megfogalmazódott, hogy a pártmunka társadalmi kontrolljának biztosítása érdekében az információs munka során igényelje a pártbizottság a párttagok és pártonkívüliek véleményét, jelzéseit a határozatok, állásfoglalások végrehajtásáról, valamint a meghozott döntések helyességéről. Megalapozott vélemények hangsúlyozták: Ä pártbizottság a pártszerveket és alapszervezeteket irányító munkája során törekedjen arra, hogy az érintettek munkáját segítse, orientálja a poütikai, ideológiai, cselekvési egység érdekében, és hogy ezáltal is megvalósuljon a pártszervek és az alapszervezetek önállósága. Az önálló munkavégzés kérdése - mondták a pártszervek és szervezetek vezetői - állítja a legnagyobb dilemma elé a párttagságot. Egyrészről azt várják, hogy a helyi kérdéseket állíthassák munkájuk középpontjába, másrészről nem tudják eldönteni, melyek ezek és ehhez központi iránymutatást kérnek. A megoldás e téren az lehet, ha a feladatok gyors feltárása és tisztázása közös munkával történik, a megoldást pedig minden pártalapszervezetnek egyedileg, de nem egyedül, magára hagyottan kell megtalálnia. Talán ez az a pont, ahol a testületi tagok, a tisztséget ellátók, és az apparátus helyszíni, testületi együttélése a pártalapszervezetekkel biztosítja a helyi sajátosságoknak megfelelő megoldások feltárását. Az államélet, társadalmi és tömegszervezetek, tömegmozgalmak pártirányítása során a már hagyományosan jól működő formákat kell támogatni, míg az újonnan létrejövő mozgalmak, egyesületek munkájában - amennyiben azok alkotmányos keretek között működnek, dolgoznak és elismerik a párt vezető szerepét - a párt tagjai kezdeményezően vegyenek részt és segítsék elő céljaik megvalósítását. Azon egyesületek ellen, melyek az előbbi feltételeket nem ismerik el, a politikai színtéren minden törvényes eszközzel fel kell lépni - hangsúlyozták a vélemények. Az elképzelések próbája az érvek kifejtésével nyíltan történt. Az előterjesztés feletti vitában 12 hozzászólás hangzott el. A vita során több felszólaló a kéttestületes szervezeti felállás mellett sorolta fel érveit. Fő érvként a végrehajtó bizottság kis létszámából fakadó mobilitásra, a gyors reagálás hangzott el. A vélemény abban már jobban megoszlott, hogy a kéttestületes felállás mellett a 47 fos pártbizottság és 11 fos végrehajtó bizottság, vagy a 36 fos pártbizottság és 9 fős végrehajtó bizottság ajobb megoldás. Az előbbi megoldás mellett érvelők az új tagok bevonásának lehetőségével és az ebből fakadó előnyökkel érveltek, míg az utóbbi megoldás mellett szólók a kisebb létszámot ütőképesebbnek tartották. Voltak, akik a párhuzamosságok teljes kiküszöbölését, a döntések egyszintűségének megteremthetőségét látták az egytestületes pártbizottság működtetésével és ezért ezen forma mellett agitáltak. Az érvelések során is megfogalmazódott a pártértekezlet összehívása. Szükségességét a felszólaló azzal támasztotta alá, hogy a kitűzött feladatot a kibővített pártbizottsági ülés el tudja végezni, de talán szerencsésebb lenne ezt a munkát a párttagság nagyobb körének, pártértekezletnek elvégeznie. A hozzászólók között szinte egyhangú volt az a vélemény, hogy a testületi ülések levezetését - a mindenkori igényeknek megfelelően - a tisztségviselők, illetve a testület egy-egy tagja egyaránt vezethesse. A többség abban is egyetértett, hogy a fegyelmi bizottság megtartása mellett a többi állandó munkabizottság szűnjön meg és ideiglenes, egy-egy feladatra szervezendő bizottságok működjenek. Heves vita alakult ki a delegái.ak jogairól. Aki delegál, annak legyen joga visszahívni is - ismételték egymást néhányan - ,míg a jogorvoslat szükséges mellett érvelők elsősorban azt említették, hogy a lehetőséggel még nem minden közösség tud élni. Mértéktartást is tükröz, hogy sokan a megüresedett helyek betöltésénél a választás és delegálás együttes alkalmazását tartották szükségesnek, de volt olyan felszólalás is, hogy minden hely delegálással legyen betöltve. A hozzászólók közül szinte mindenki hangsúlyozta a nyilvánosság, nyíltság szükségszerűségét, a vitakultúra színvonalának emelését és szembeállította a területi munka fontosságát az „előteijesztések gyártásával”. Volt hozzászóló, aki szerint fontos, hogy az alapszervezetek a tagdíjakból saját pénzügyi alapot képezhessenek, a helyi kiadások finanszírozásának eddigi ellentmondásos útja szűnjön meg. A hozzászólások úgy foglalhatók össze, hogy a munkát nem az új forma fogja megváltoztatni - az csak kereteit adja annak -,hanem a testület tagjainak, az általuk alkalmazott módszereknek kell megváltozniuk ahhoz, hogy a formát új tartalommal lehessen megtölteni. Megegyezés A vita után a pártbizottság nyílt szavazással az alábbi határozatot hozta:- a testület „A pártirányítás, a munkastílus, munkamódszer korszerűsítésének feladatai a városi pb 1988. július 7-i állásfoglalása alapján" című anyagot egyhangúlag elfogadta. Többségi szavazással úgy döntött, hogy:- a pártértekezlet megtartása most nem szükséges;- a továbbiak során kéttestületes formában (47 fos pártbizottság, 11 fos végrehajtó bizottság) működik;- a delegálás jogával együtt jár a delegáló szerv részére a visszahívás joga is;- a pártbizottság megüresedett helyeit 7 fo esetében delegálással, 4 fö esetében választással, míg a végrehajtó bizottság esetében megüresedett 2 helyet választással tölti be. Egyhangúlag úgy döntött, hogy:- delegálási jogot ad a paksi atomerőmű pártbizottságának 2 fő esetében, az atomerőmű kivitelezői pártbizottságnak, a bölcskei pártbizottságnak 1-1 fő esetében, a Németkér községi tsz pártalapszervezetnek 1 fő esetében, Madocsa (községi és tsz-alapszervezetnek közösen) és Sárszentlőrinc (községi és tsz-alapszervezetnek közösen) 1-1 fö esetében;- a fegyelmi bizottság kivételével az állandó munkabizottságok megszűnnek és ideiglenes jelleggel egy-egy feladatra orientáltan munkabizottságok működnek;- a testületi üléseket a mindenkori igényeknek megfelelően a tisztségviselők és a testület tagjai egyaránt vezethetik. Az anyag egészének elfogadása után a testület zárt ülésen 9 főt felmentett - személyes, munkahelyi okok, nyugdíjazás, illetve területről való elkerülése miatt - pártbizottsági tagsága alól, míg a végrehajtó biztottság esetében 2 fö felmentésére került sor. A pártbizottság megbízta a jelölőbizottságot, hogy a soron következő pártbizottsági ülésre terjesszen elő javaslatot a 4 üres pártbizottsági, illetve 2 üres végrehajtó bizottsági hely betöltésére. A városi pártbizottság tagjai megegyeztek a legfontosabb kérdésekben. Ezzel a pártmunkában fokozódott a problémaérzékenység, finomodtak a módszerek? Igen is - nem is. Megváltoztak a feltételek ahhoz, hogy a terület politikai vezető testületé olyan kérdésekkel foglalkozzon, melyekben valóban dönteni kell. Fokozódott a kényszer, hogy a testület tagjai a pártbizottság előzetes véleményét tolmácsolják az üléseken. Megerősítést nyert, hogy a döntésben és a megvalósításban való közreműködés egyaránt fontos feladata a testületi tagoknak. Mindenkiben tisztázódott, hogy hozzászólni nem hivatalból kell, hanem érdekből. Valamely elképzelést támogatni vagy támadni ezentúl kevésbé személyes ügy, mint inkább a közösségi érdek képviseletéből származtatható kötelesség. Ezt kell felismernünk és megtanulnunk, s sikerülni fog, ha magunk mellett tudjuk a párttagokon kívül a pártonkívülieket is. Szakmai felkészülés A PAE 2 db WER-1000 típusú blokkal való bővítés felkészülésének keretem belül, 1988 májusától - kisebb megszakításokkal - 2, ill. 4 hetes időtartamú. szakmai felkészülések (betanulások) folynak a szovjetunióbeli Energodárban. Külön csoportok indulnak szakterületenként Jelenleg az 5. sz. blokk melegjáratásával kapcsolatban üzembe helyező szakemberek tartózkodnak kint. A szakmai felkészüléseken a tervező és kivitelező vállalatok dolgozói is részt vesznek. [ Nag) átmérőjű, ún. parti szűrésű kutak készülnek a tűzivíz- és iparivíz-igény biztosítására
