Atomerőmű, 1988 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

2 PAKSI ATOMERŐMŰ A város biztonságának fokozása érdekében A tömegkommunikációs esz­közök egyre gyakrabban adnak hírt üzemi, természeti, baleseti katasztrófákról és ilyenkor az ese­tek nagy részében arról is értesül­hetünk, hogy településeket, váro­sokat kellett kitelepíteni. Az említett katasztrófák követ­kezményeinek enyhítése érdeké­ben a világon mindenütt felké­szülnek már előre, hiszen csak eb­ben az esetben lehetséges a haté­kony védekezés. így vagyunk ez­zel mi is, mert a polgári védelem egyik fő feladata pontosan ez. Paks helyzete, fekvése bizo­nyos szempontból jó: itt folyik a Duna, a város szélén fut a 6-os főútvonal. Viszont egyben ve­szélyforrást is jelentenek, hiszen a hajón és az országúton szállíthat­nak veszélyes anyagot, de maga az erőmű jelenléte is potenciális ve­szélyforrás. Ezt a különleges helyzetet fi­gyelembe véve, különleges intéz­kedésekre van szükség, melyet a városi tanács és a Polgári Véde­lem Parancsnokság közösen foga­natosít. Ezekről a várható intézkedé­sekről kívánok szólni annak érde­kében, hogy a pletykát elkerüljük és a rémhírek ne terjedjenek. Talán még nem tudja minden­ki, ezért adjuk közre: Paks város lakossága részére tárol a polgári védelem légzésvédő eszközöket, magyarul gázálarcot. Ezek a légzésvédő eszközök egy helyen vannak tárolva, egy adott esetbeni kiosztásuk talán egy teljes napot is igénybe venne. Márpedig adott esetben nincs ennyi időnk. Ezért a biztonságo­sabb és gyorsabb védekezési lehe­tőség megteremtése érdekében, KÍSÉRLETKÉPPEN kiosztásra kerülnek a gázálarcok a következő polgári védelmi körzetekben: a li­es és a III-as. Azt, hogy ezekhez a körzetek­hez mely utcák tartoznak, arról értesülnek majd a tanácstagi be­számolók során. A két körzetben lakók névre szólóan megkapják majd a gázálarcokat, melyeket a lakásban kötelesek tárolni és óv­ni. A gyermekek részére - az egész várost beleértve - az isko­lákban kerülnek elhelyezésre a gyermekgázálarcok. Tisztelt állampolgárok! Kéijük Önöket, ezt a kísérletet ne úgy fogják fel, hogy „ha ezek készül­nek valamire”. Nem! A nyugal­munk érdekében tesszük ezt, azért, hogy egy esetleges - remél­jük soha be nem következendő - katasztrófa ne érjen váratlanul és főleg védtelenül senkit. Erről a tervről és a további el­képzelésekről részletesebben tá­jékozódhatnak majd és véle­ményt is cserélhetünk a tanácsta­gi beszámolókon. Ugyanis min­den tanácstagi beszámolón öt percet ennek a témának a megbe­szélésére fordítunk. Kérünk min­denkit: észrevételeiket - javasla­taikat mondják el ezeken a fóru­mokon, hiszen csak a közös gon­dolkodás viszi előre az ügyet. Ter­mészetesen véleményeiket meg­írhatják a szerkesztőségnek is, hi­szen a szerkesztőség azt össze­gyűjti, majd eljuttatja a tanácsi és polgári védelmi vezetéshez, mely­re választ is fognak kapni a beszá­molókon és itt a sajtóban is. BEREGNYEI MIKLÓS őrnagy polgári védelmi törzsparancsnok Nevelési tanácsadás A nevelési tanácsadók az alap- és középfokú nevelési-oktatási in­tézményekkel együttműködve képesség- és tehetségvizsgálattal előmozdítják a tanulók személyi­ségének fejlődését. A paksi nevelési tanácsadó sze­mélyi feltételei: gyógypedagógus, tanító, óvónő. A rendeletben fog­laltaknak nem tudunk maradékta­lanul eleget tenni, mert psziholó­­gusra és logopédusra lenne szük­ségünk a még hatékonyabb és szakszerűbb munkavégzéshez. Alapvető működéshez szüksé­ges tárgyi feltételekkel rendelke­zünk. Munkarendünk a nevelési-ok­tatási intézményekhez igazodik. Kihelyezett, vidéki rendelése­ket is szerveztünk, hogy a szülők­nek kevesebbet kelljen utazniuk gyermekükkel. Minden hónap második csütör­tökén Nagydorogon, minden hó­nap második péktekén Dunaíold­­váron szervezünk kihelyezett ren­delést. A megyei Pedagógiai Intézet minden hónap harmadik szerdá­ján pályaválasztási tanácsadást tart székhelyünkön: Paks, Dózsa Gy. u. 89., III. Sz. Alt. Iskola. A nevelési tanácsadó tartalmi munkája több területre oszlik. Tanév elején minden nevelési­oktatási intézményt felkeresünk. Az osztályfőnökökkel, gyermek­­védelmi felelősökkel megbeszél­jük a problémás eseteket. Infor­mációt cserélünk egy-egy eset kapcsán, természetesen a titoktar­tási kötelezettség figyelembevé­telével. Az első osztályokban megfi­gyeljük a vizsgált gyerekeinket, ill. a tanító jelzésére másokat is. Megpróbáljuk a tanulási nehéz­ség okait feltárni és a terápiában segítséget nyújtani a nevelőknek. Az óvodában az óvónőknek segí­tünk a szűrésben, a felzárkóztatás és a biztonságos döntés érdeké­ben a beiskolázásnál. Megbeszéljük a veszélyeztetett és beszédhibás gyerekek eseteit. A feltáró munkánk eredményét feldolgozzuk és fontossági sor­rendbe rangsoroljuk. Az óvodákban szűrővizsgálat segítése, fejlesztő anyag kidolgo­zása egy-egy részterületre. Félévkor kérésre képességvizs­gálatot végzünk az iskolában 1-2. osztályban a továbbhaladás el­döntése érdekében, ill. dysle­­xia-dysgraphia felderítésére. Magatartási és tanulási nehéz­séggel küzdő tanulók vizsgálata folyamatosan és kihelyezett ren­delések alkalmával. A vizsgált gyerekek közül ha szükséges másfajta szakvizsgála­tot is kezdeményezünk, pl. gyer­mekideggondozóba, szemészet­re, fülészetre, logopédiára irányít­juk őket. A fejlettség szerinti beiskolá­záshoz az óvónői szakvélemé­nyek alapján vizsgálatot végzünk február-március hónapban. Pedagógiai gondozást próbá­lunk végezni segédanyagok kiadá­sával, népszerűsítésével. Feltáró, felzárkóztató foglalkozásokat ter­vezünk a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek részére. Az első osztályok gondozását fontos feladatnak tartjuk. Szakér­tői vizsgálatra küldés, tanácsadás a határesetekben szintén fontos feladatunk. A többszörösen évismétlő gye­rekek pedagógiai gondozása, az osztályfőnökök segítése is célunk. Segítjük a pályaválasztást is. Pszichológiai gondozást csak na­gyon szűk körben tudunk végez­ni, de feladatunknak tartjuk a pszichológushoz irányítást is. A nevelési-oktatási intézmé­nyek gyermekvédelmi felelősei­vel szoros munkakapcsolatot ala­kítottunk ki, a felderítésben - gondozásban egyaránt. Családgondozási tevékenysé­günk kiegészíti a pedagógiai, pszichológiai gondozást. Szükség esetén eljárunk a ta­nács gyámügyi szervével, a szülő munkahelyénél a gyerek és a csa­lád érdekében. Javaslatot teszünk az életmód megszervezésére, se­gítjük a veszélyeztetett családok beilleszkedését, a gyermekekkel szembeni felelősség kialakítását. Folyamatos munkakapcsolatot szeretnénk kialakítani minden nevelési-oktatási intézménnyel, legalább havonta szeretnénk el­jutni hozzájuk. A gyerekek egész­ségügyi problémáinak rendezése érdekében kapcsolatot alakítot­tunk ki a gyermekszakrendelések­kel (városban és városkörnyéken) és a megyei gyermekideggondo­zóval. Szeretnénk szorosabb munka­­kapcsolatba lépni főleg a preven­ció érdekében a társadalmi és tö­megszervezetekkel: KISZ, HNF, Vöröskereszt, rendőrség, bíróság, stb. Folyamatos a kapcsolatunk a megyei módszertani központtal, a pedagógiai intézettel. TAKÁCS ISTVÁNNÉ, nevelési tanácsadó-vezető Konkurencia A PAV étkezdéjében a Tolna Megyei Vendéglátó­ipari Vállalat biztosítja - az üzemi étkezésen kívül - az üdítőitalokat is, mégpedig 50-80 fillérrel drágábban, mint a tengelici mgtsz moz­góbüfései. Nyilván nem ver­senytárgyaláson kapták meg az árusítás lehetőségét és jo­gát, mert akkor biztosan for­dítva lenne a dolog: a tengeli­­ciek árulnának bent, míg a vendéglátók kint. Ha a pénztárcánk oldalá­ról nézem a dolgot, én nem is bánnám, ha fordítva lenne. M. J. Lesz kezese Új biztosítótársaság alakult a fővárosban, egymilliárd-ötven­­millió forint alaptőkével. A rész­vénytársasági formában működő pénzintézetnél elsősorban olyan biztosításokat lehet kötni, ame­lyek alapján a pénzintézet garan­ciát vállal az ügyfelek hiteleinek visszafizetésére, így hitelhez jut­hat majd az is, akinek nincs ke­zese. A Garancia Biztosító Rész­vénytársaság ez évben kezdi meg munkáját. Az országos hálózatot fokozatosan építik ki, s azt terve­zik, hogy hatszáz szakembert foglalkoztatnak majd. Megbízot­taik legtöbbje az OTP-fiókoknál dolgozik, így az ügyfelek egy he­lyen, pénzügyeik lebonyolításá­val együtt rendezhetik biztosítá­si ügyeiket is. Segítség! Tűz van! Mit kell tudni a tűzjelzésről Sokszor hangzik el ez a kétség­­beesett kiáltás. Nem egy esetben ilyenkor döbbenten megállunk és hirtelen nem tudjuk mit csinál­junk. Pedig a gyors intézkedés megelőzheti a nagymérvű károso­dást és az esetleges tragédiát. Idő­ben jelezni, gyorsan és szaksze­rűen beavatkozni: ez az eredmé­nyes tűzoltás feltétele. Az ehhez szükséges ismeretek megszerzé­séhez kívánunk segítséget nyújta­ni e néhány sorban. Mikor, mi­lyen módon és eszközzel kell és lehet tüzet jelezni. Hova, milyen adatokat kell közölni. Melyek az állampolgárok kötelességei, fel­adatai. A mulasztásnak milyen következményei lehetnek. Mikor és hogyan kell a tűz bejelentési kötelezettségnek eleget tenni. Ezekkel kapcsolatos tudnivalókat szedtem egycsokorba össze. Mi a tíujelzés, ki köteles megtenni azt A tűzjelzés nem egyéb, mint a segítségkérés továbbítása a tűzol­tósághoz. Sajnos ez a kérés nem, vagy csak túl későn érkezik el a megfelelő helyre. Az ijedtség, a következményektől való félelem gyakran megbénítja az embere­ket. Mindennel próbálkoznak, de nem jutnak el a tűzoltóság értesí­téséig. Pedig a gyors és szakszerű jelzés az egyik feltétele a sikeres oltásnak. Ezt a tényt elődeink már több mint 200 éve felismerték. Temp­lomok és tűztornyokban, vagy magaslatokra figyelő őröket állí­tottak. Ők ha tüzet észleltek a ha­rangok kongatásával, mozsár­ágyúból lövéssel, kürttel hozták a lakosság tudomására. Nappal pi­ros zászlóval, éjjel rúdra szerelt lámpával mutatták az irányt, amerre a tüzet észlelték. Fontos személyek voltak eb­ben az időben a bakterok (éjjeli­őrök) akik járták az utcákat, fel­ügyeltek és énekelve hívták fel a figyelmet. Ezzel jelezték ébersé­güket és figyelmeztették a ház la­kóit a következőképpen: - „Tűz­­re-vízre vigyázzatok, le ne égjen a házatok”. Amennyiben a figyelő őrök, vagy a bakterok nem vették észre, illetőleg nem jelezték a ki­tört tüzet, kegyetlenül megbün­tették őket. A ma érvényben lévő jogszabá­lyok értelmében: - „Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást sze­rez, köteles elsősorban a tűzoltó­ságnak, akadály esetén a rendőri, vagy tanácsi szervnek késedelem nélkül jelezni”. Aki ezen kötele­zettségének nem tesz eleget, sza­bálysértést követ el és pénzbírság­gal sújtható. Ugyanígy büntetik azt a személyt, aki félrevezető, megtévesztő jelzést ad. A fentiek­ből adódóan három fontos körül­ményre kell odafigyelni:- Ha valahol tüzet észlelünk, a jelzéssel ne késlekedjünk. Azon­nal értesítsük a tűzoltóságot. Ezt kell tenni akkor is, ha közvetlen veszélyt tapasztalunk, pl.: feny­ves erdő, szalmakazal, vagy épület közvetlen közelében avar ég.- A határban ha füstöt látunk, győződjünk meg arról, hogy köz­vetlenül veszélyeztet-e valamit, ugyanis sok esetben - különösen a nyári időszakban - tarlót éget­nek felügyelet mellett. Ilyenkor feleslegesen vonulna ki a tűzoltó­ság a jelzés alapján.- Nem létező tűzjelzésével ne kísérletezzünk, mert az adott sze­mély kiléte hamarosan ismertté válik és keményen megbüntetik. A tűzjelzés módjai, technikai eszközei A tűz jelzése az adott helytől, ott lévő technikai eszközöktől függően a következők szerint tör­ténhet:- személyesen,- postai telefonon, utcai fülké­ből, lakásból, irodából vagy se­gélykérő állomásról,- közvetlen telefon útján,- üzemi telefonon,- CB- vagy URH-rádión,- telexgépen,- a tűzveszélyes, vagy a népgaz­daság szempontjából fontos he­lyiségekből és üzemekből beépí­tett önműködő tűzjelzési beren­dezéssel. A tűzoltóságnak információra van szüksége ahhoz, hogy a sike­res oltás érdekében meg tudja ha­tározni a riasztási fokozatot, illet­ve, hogy milyen erőket, speciális fecskendőket vonultasson a hely­színre. Ezért a tűzjelzésnek a kö­vetkező adatokat kell tartalmaz­nia:- a tűzeset pontos helyét (hely­ség, utca, házszám, emelet),- mi ég, milyen terjedelemben,- mit veszélyeztet, ember van-e veszélyben,- kijelzi a tüzet (a jelző személy neve),- telefonszám, ahonnan a jel­zést adják. Ezeket az adatokat jó ha ismer­jük, de akkor sincs baj, ha elfelej­tettük, mert a tűzoltóság ügyele­tese mindezeket kérdezni fogja. Ezért a hallgatót ne tegyük le ad­dig, amíg a tűzoltó a jelzés vételét be nem fejezi. A könnyítés és gyorsítás érdekében az üzemek­ben, intézményekben lévő fővo­nalú telefonok, a közvetlen ké­szülékek és a telexgépek mellett ajánlatos ezeket az adatokat ki­függeszteni a tűzoltóság hívószá­ma mellé. A tűz jelzése telefonokon A tűz jelzésére legáltalánosab­ban használt eszköz a postai tele­fon. A kézikapcsolású központok­nál be kell mondani, hogy „tűz van, kérem a tűzoltóságot”. Ilyen­kor a központ kezelője köteles azonnal kapcsolni a tűzoltóságot, de ellenőrzés céljából lehallgat­hatja a beszélgetést. A kapcsolást soron kívül el kell végezni, a tele­fon használata pedig díjmentes. Ez azt is jelenti, hogy az automata készülék nem számolja fel a be­szélgetést, a pénz bedobásával működő pedig visszaadja pénzün­ket. Magyarországon a tűzjelzésére a 05, régebbi központokban a 005 kapcsolási számot tartják fenn. Tehát, ha valahol a postai vonala­kon ezt a számot lehívják, jelent­kezni fog a legközelebbi tűzoltó­ság. Az ottani ügyeletes ezt a vo­nalat továbbkapcsolni nem tudja és külső hívásra sem használhatja fel. Amennyiben hívásunkkor foglaltat jelez a készülék, lehet, hogy az általunk jelzett tüzet más is észrevette. Ilyenkor a biztonság kedvéért ajánlatos ismételt hívást eszközölni. Sosem baj, ha azonos tüzet többen is jeleznek. Nagyon fontos szabály, hogy a dolgozók, különösen az éjjeliőrök és portá­sok ismerjék a tűzjelzés, valamint a telefon használatának módját. A készülék ne legyen előlük elzárva. Bérházak, OTP- és szövetkezeti há­zaknál a lépcsőházban ki kell füg­geszteni, hogy melyik lakásban, il­letőleg hol található a legközelebbi telefon. A jogszabály értelmében mindenki köteles segélykérésre, a készülék használatát megengedni. Ellenkező esetben bírságolható. Községekben a posta épületénél úgynevezett segélykérő telefonok vannak elhelyezve. Ezeken lehet a tűzoltóságot, mentőket és a rendőr­séget értesíteni. Közvetlen telefon-összekötte­tést fontosabb helyekről kell bizto­sítani. Ez azt jelenti, hogy az adott helyen felemelik a telefonkészülék hallgatóját és a tűzoltóság jelentke­zik. Ilyen készülékek vannak pél­dául Szekszárdon és Pakson a tíz­emeletes házaknál abban a lépcső­házban, amelyikben a gondnok la­kik. Ezeken a készülékeken heten­ként próbahívást kell eszközölni, aminek tényét egy füzetben rögzí­tik. Üzemi telefonon ott lehet tüzet jelezni, ahol tűzoltóság működik. A CB-készülékeknél a 9. számú csatorna van fenntartva segélyké­­résre._ Amennyiben a tűzoltóságot akarjuk értesíteni az adott város ne­vét és a 05-ös számot kell említeni, például Szekszárd 05 jelentkezz. Természetesen a szükséges adato­kat itt is közölni kell. A rádióamatő­rök, illetve URH-val rendelkezők ugyancsak segítséget adhatnak, il­letve hívhatnak az ügyeletük útján. Itt jegyzem meg, hogy a mentő, vagy rendőrségi gépkocsiban lévő URH-készülék segítségével is lehet tüzet jelezni. Ez esetben a központ­juk telefonon továbbítja az adato­kat a tűzoltósághoz. Telexgéppel valamennyi megyei tűzoltóparancsnokság rendelkezik. Az utóbbi időben több városi pa­rancsnokság is kapott ilyen készülé­ket. Tulajdonképpen elgendő, ha a megyei ügyelet gépén adjuk a jel­zést, mert az ottani ügyeletes azon­nal riasztani fogja a területileg üle­­tékes tűzoltóság egységét. Tolna megyében lévő tűzoltóságok telex­számai a következők: Szekszárd (megyei) 14-227, Paks 14-408. Eze­ket a számokat a telexgép mellett ajánlatos feltüntetni. Beépített, önműködő tűzjelző berendezést a veszélyesebb és fon­tosabb üzemekben, intézmények­ben kell létesíteni, ahol azt az első­fokú tűzvédelmi hatóság elrendeli. Ez a berendezés füst, hőmérséklet­emelkedésre, vagy a fényre reagál és egy központban jelzést ad. Az ott lévő ügyeletes személy egy úgyne­vezett hurok nyilvántartásból meg­állapítja melyik helyiségből jelzett a készülék. Ezeket az adatokat köz­vetlen telefonon továbbítja a tűzol­tósághoz. CSŐGLEI ISTVÁN Tavaly decemberben a Népraj­zi Múzeumban adták át a mú­zeum által meghirdetett Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtő Pályázat díjait. Beregnyei Miklós III. helyezést ért el tanulmányá­val, melynek címe: A Paksi Refor­mátus Egyházközség kereszteltek és meghaltak anyakönyve, 1861- től 1900-ig. A születéseken és ha­lálozásokon kívül a tanulmány tartalmazza a bábák neveit, betű­rendes családmutatót, a kereszt­nevek, mesterségek és betegségek gyakoriságát. Országos pályázaton nyert díjat

Next

/
Thumbnails
Contents