Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1987-12-01 / 12. szám

2 PAKSI ATOMERŐMŰ Negyedszázados jubileum Az orvos szemével A Tolnai úti iskola az 1962—63-as tanévben kezdte meg működését. A jubileumi tanév alkalmával felkerestem Schiller Józsefnét, az iskola igazgatóját, és egy rövid visz­­szatekintésre kértem meg, aki így kezdte: A kezdet — 1963 — Az első tanévben 527 ta­nulója, 17 nevelője, 2 taka­rítónője volt az iskolának. Ma 500 tanulóval 32 nevelő foglalkozik, és 6 takarítónő biztosítja a tisztaságot és ren­det. Sokáig voltak olyan osz­tályok, melyeknek létszáma megközelítette az 50 í . Az alsó tagozatosok déieiott és délután váltották egymást. 1967-ben még csak egy nap­közis csoport volt 62 tanuló­val, ma 8 napközis csopor­tunk van és 350-en ebédelünk az „iskolában”. Az elmúlt 25 évben 1514 tanulónk fejezte be az általános iskolát, évente átlagosan 60 fő. Ezeknek a gyerekeknek 8 éven át az is­kola jelentette sikereiknek és kudarcaiknak a színhelyét. Ügy tapasztaljuk, hogy régi tanítványaink szeretettel gondolnak az iskolára, érté­kelik és hasznosítják az itt szerzett ismeretanyagot, sokó­juknak pedig már a gyerme­kei is itt végeztek. Ez a fo-Egy kis beszélgetésre hív­tam Makovnik Istvánt, a Vegyépszer függetlenített biztonságtechnikus dolgozó­ját. Érdeklődésem különös hobbijára irányult, ezt sze­retném az újság olvasóinak bemutatni. — Szeretném, ha megismer­tetnél bennünket e számunk­ra különös szabadidős tevé­kenységeddel. — Körülbelül 25 éve kezd­tem el gyűjteni az ásványo­kat. Eredetileg lakásom dí­szítésére egy-egy darabot gyűjtöttem. Ezeket a korábbi természetjárásaim során, bar­langászás és az alpesi szikla­­mászás során találtam. A családalapítás után is folytat­tam ezt a gyűjtögetést, és mondhatom, ma már teljes szenvedélyemmé vált, és ki­tölti minden szabad időmet. A család növekedésével fiai­mat is elvittem egy-egy gyűj­­tőutamra, és így őket is be­vontam ebbe a tevékenység­be. — Ma hol gyűjthet az em­ber kristályokat? — A természetben található kristályok bárki számára sza­badon begyűjthetők. Azon­ban ahol igazán lehet találni; barlangokban, bányákban, természetvédelmi területeken, a gyűjtéshez külön engedély­re van szükség. — Gyűjtésed milyen ered­ményekkel járt? — A gyűjtési eredményeim­mel olyan fokot értem el, hogy 1982-ben a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletével vé­detté nyilvánította saját sze­mélyes gyűjteményemet. Azt hiszem, ez a legmagasabb el­ismerés, amit ezzel a tevé­kenységgel elérhettem. Gyűj­teményemből jelenleg kettő­ezer darab áll védettség alatt. Ez ma Magyarország legtel­jesebb és legszebb magyar anyagú kalciumkarbonátos gyűjteménye. lyamatosság segít bennünket a szokások-hagyományok ki­alakításában. — A számszaki adatokon túl, milyen pedagógiai ered­ményekre büszkék? — Nevelőink sokféle új eljárást és módszert próbál­nak ki annak érdekében, hogy a tananyagot minél jobban, mélyebben sajátítsák el ta­nulóink. Az anyanyelv ok­tatásában Zsolnay József módszerét is alkalmazzuk. Az elmúlt évben végzett az első 8. osztályunk, amely a módszer segítségével igen jó eredményt ért el. Katz Margit tanítónő Babits emlékplaket­tet, kitüntetést kapott az anyanyelv ápolásáért, és Koch Józsefné pedig a Kiváló Mun­káért kitüntetést. Az anya­nyelv ápolásában végzett munkájáért az iskola már korábban elnyerte a Kazinczy-díjat. — A jövő nemzedéke szá­mára igen fontos a nyelvis­meret, úgy tudom, Önöknél német nyelvet is oktatnak. — Igen, iskolánk tanulói­nak a fele német nemzeti­ségi nyelvet tanul elsős korá­tól az iskola befejezéséig. Igen sok munkájuk fekszik abban, hogy elsajátítsák a nyelvet, és kutassák a még fellelhető hagyományokat. A nyelvtanulás és nyelvtudás befolyásolja a gyerekek pá­lyaválasztását, életútját is. — A dolgozók esti oktatá­sát is Önök végzik. — Már több mint tíz éve dolgoznak a nevelőink a hon­védségnél szervezett felnőtt­­oktatásban, hol átlagban évente közel száz személy ke­rült beiskolázásra. Ez a munka, amelyben fá­radt hallgatókat este kell ok­tatni a már fáradt nevelők­nek, nagy áldozatvállalást, hivatástudatot követel meg a nevelőktől, és munkájuk eredményeit csak a vizsgákon látják. — Hogyan kívánják megün­nepelni a negyedszázados ju­bileumot? — Természetesen még több munkával és rendezvénnyel. Megpróbálunk a régi diák-Tudományos értékben ez a gyűjtemény egyetlen ma Ma­gyarországon. A kristályok csak zárt térben keletkeznek, tehát kőzetek üregeiben, re­pedéseiben. Ennek a gyűjtőmunkának az adja a varázsát, hogy a kőzetek belsejében ezt az üreget kell megtalálni. Ehhez persze ismerni kell, milyen területen érdemes gyűjteni A szükséges elméleti felké­szültséget földtani, geológiai szaklapokban és szakkönyv­tárakban szerezhetjük meg. Az elméleti felkészülés után még hosszú évtizedes gya­korlat volt szükséges ahhoz, hogy a gyűjtés eredményes legyen. A megfelelő haté­kony gyűjtéshez szükségesek megfelelő szerszámok, hegy­mászó-felszerelések. A kristálygyűjtés tulajdon­képpen egy túrázás. Olyan helyen érdemes gyűjteni, ahol valamilyen okból már „moz­gott a föld". Ilyenek az elha­gyott bányák, vagy a még je­lenleg is működő felszíni bá­nyák. Ha szerencsés az ember, a megfelelő szemrevételezéssel kiválasztott kőzet szétpattin­­tása után már meg is talál­tuk a kristályt. A huszonöt­éves gyűjtőtapasztalat alap­ján egy-egy gyűjtőúton 2—3 kristályt találunk. Eredményeink mennyisége és színvonala arra ösztönzött, hogy nyilvánosan is bemu­tassuk gyűjteményünket. Er­re a megyében több gyűjte­ményes kiállítás keretében került sor. öt évvel ezelőtt egy állandó jellegű kiállítás szervezését is megkezdtük, mely jelenleg a fertődi Esz­­terházy kastély pálmatermé­ben található. Negyven va­jainktól fényképeket, tárgyi emlékeket összegyűjteni és ezeket egy kiállítás keretében bemutatni. Régi vágyunk és ámunk, hogy az iskolánknak nevet adjunk. Most folynak az iskolai viták és megbeszé­lések, hogy ki legyen az a lehetőleg paksi születésű ne­ves és példaképnek is állít­ható személy. Tanulmányi versenyt hir­detünk és az iskola legjobb matematikusa, biológusa stb. címet adjuk a nyerteseknek. Ezen kívül számos más ren­dezvénnyel kívánjuk megün­nepelni a 25 éves évfordulót. — Sok sikert és még ered­ményesebb 25 évet kívánok az iskola minden pedagógusá­nak, tanulójának, dolgozójá­nak. Beregnyei FELHÍVÁS ÖREGDIÁKJAINKHOZ A Paksi III. Sz. Általános Iskola e tanévben ünnepli fennállásának 25. évforduló­ját. Ebből az alkalomból is­kolatörténeti kiállítást rende­zünk 1988. május 7-én iskola­napon. Kérjük iskolánk volt ta­nulóit és szüleiket, hogy a birtokukban lévő iskolai em­lékeiket a kiállítás idejére bocsássák rendekezésünkre. Szeretnénk kiállítani; fény­képeket, okleveleket, ellen­őrző-könyvet, kisdobos- és úttörőigazolványokat, füze­teket, dolgozatokat, őrsi- és rajnaplókat, újságcikkeket az iskoláról, tanulókról, úttörő­újságokat, emlékkönyveket, ballagótarisznyákat, gyakor­lati foglalkozási munkadara­bokat, rajzokat, sportverse­nyek okleveleit, érmeit, diák­levelezés emlékeit és bármi­lyen más gyermekkori emlé­ket. Szívesen kiállítanánk rövid írásos visszaemlékezéseket. A kiállítás anyagát gondos őrzés után a tulajdonosnak visszajuttatjuk. Schiller Józsefné igazgató Egy gyűjtőúton 2—3 kris­tályt találnak rinben ezerkétszáz kristály, a teljes gyűjteményünk egy­negyede van kiállítva, öt éve építjük Fertőrákoson egy műemléki környezetben lévő parasztházat, melyben végle­ges helyet kap gyűjtemé­nyünk. Hiúsági kérdést csi­náltunk abból, hogy a gyűj­teménybe csak az került be­le, amit két kezünkkel gyűj­töttünk. Az utóbbi időben azonban cserélünk és veszünk is. a gyűjteményünk telje­sebbé tételére — Hogy viszonyul a csa­lád. a feleség ehhez a külö­nös szenvedélyhez? — Az egész gyűjtés fő ál­dozatvállalója a feleség és Rosszat álmodtam... Ezzel ébred egyre több gye­rek, a szülők és nagymamák értetlenül magyarázzák isme­­rősnek-ismeretlennek. Egy nagymama azért panaszko­dott, mert az unokája ki­nyomkodja a babák szemeit. Láttam olyan gyereket, aki felnőttes dühvei taposta-ti­­porta a betonon futkározó hangyákat. A mai gyerekek egyre idegesebbek és agresz­­szívebbek. Ennek sok oka le­het, de az egyik biztosan a video. A családok egyre tehető­sebbek — vagy kivagyibbak — és megveszik a drága fel­szerelést. Ez még nem baj, ennek örülnünk kell, hiszen gyarapszunk, ha szellemben nem is, legalább tartós fo­gyasztási cikkben igen. A gond ott kezdődik, hogy a videoműsorok zöme horror, szex és pornó. Egyszer betévedtem egy olyan vetítésre — szűk baráti társaságba —, ahol becsem­pészett anyagot vetítettek. Talán az ardeneki csata ide­jén lőttek ki annyi lövedéket, mint ebben a filmben a fél­meztelen, felpumpált, — kite­nyésztett — izomzatú alak egyedül. Az volt az érzésem, hogy vérben tocsogok, és ott is hagytam az egészet, pedig utána jött a pornó. A kazetták vándorolnak kézről-kézre, a családok együtt nézik — tisztelet a ki­vételnek —, majd ha a szü­lők elmennek dolgozni, vagy még nem jöttek haza, a gye­rekek ezzel szórakoznak, kü­lönösen szünidőben. Ez még nem elég, mert jön a számítógép — a tehetőseb­beknél — és itt is ilyen lö­völdözős programok vannak túlsúlyban. Ezek után még csodálkozunk, hogy rosszat álmodott a gyerek. — br — édesanya, — PAV Bérig gondnokság dolgozója —, aki­re a hosszú, magányos vára­kozáson kívül még a hobbi miatt erősen megcsappant anyagi helyzet egyensúlyozá­sa is hárult. Minden külön munkánk díjait a gyűjtő­munkára fordítottuk, ez évi 120—150 ezer forint. A gyűjtőmunka mellett elő­adásokat tartunk iskolákban, táborokban, évente körülbelül ötezer diák számára. Társa­dalmi munkában segítjük az iskolák ellátását kőzet, ás­vány és maradványok terén. Tolna megye valamennyi ál­talános iskoláját és a közép­iskolák egy részét elláttuk ezekkel. A megyében mint­egy 100 000 darab kőzetet gyűjtöttünk és adtunk az is­koláknak. A kisebbik fiam, Péter, — aki jelenleg a paksi gimná­zium harmadik osztályába jár —, a kőzetgyűjtésen kívül komolyabban foglalkozik ős­maradványok gyűjtésével. Közel száz darab kormány­­rendelettel védett ősmarad­vánnyal rendelkezik. Ezek közül egy darab világviszony­latban egyetlen eddig előke­rült példánya az antilopfélék eddig ismeretlen fejlődési ágából származó koponya, szarvakkal együtt. Ez az ál­lat 2 millió évvel ezelőtt élt a Villányi hegységben. — Végezetül mit tudsz ajánlani e sorok olvasóinak? — Mindenkinek tudom ajánlani a kőzetgyűjtést, ás­ványgyűjtést. mely az ország tájainak részletes megisme­résén kívül ragyogó élménye­ket nyújt. — Wollner — A testbe behatolt idegen anyagok ellen az immun­­rendszer védi szervezetünket. A szervezet számára a „sa­ját” és az „idegen” az egyed­fejlődés korai szakasza során alakul ki. Mindaz az anyag vagy sejt, amellyel az immun­­rendszer, ez a védelmi had­sereg az egyedfejlődés korai szakaszában találkozik, saját anyaggá válik. Ezeket az anyagokat a rendszer sejtjei eltűrik, ellenük nem véde­keznek. Minden egyéb anyag és sejt idegennek számít. Ezeket a rendszer sejtjei el­távolítják, közömbösítik. Ezt a folyamatot nevezzük im­munválasznak, az immunvá­laszt kiváltó anyagokat pe­dig antigéneknek. ALLERGIA Előfordul, hogy az immun rendszer bajt okoz működe sével, mivel egyes, nem saját anyagokra kórosan reagál. Ezt a megváltozott, kóros reakciót túlérzékenységnek, más néven allergiának hív­juk. Az allergiás kórképeket megkülönbözteti az immun­válasz többi jelenségeitől az, hogy bennük kevésbé nyilvá­nul meg az egész immunmű­ködés legfőbb célja, a szerve­zet antigénintegritásának vé­delme, az idegen anyagok megsemmisítése. Az allergiás jelenségek intenzitásuk, tar­talmuk szempontjából rend­szerint túlhaladnak azon a ponton, amelyre még az emlí­tett célok szempontjából szükség lenne. A túlfokozott reakció, a közben felszaba­duló kémiai anyagokkal szembeni túlzott érzékenység értelmetlen szövetpusztulásba torkollhat, amelynek meg­akadályozása az allergia ke­zelésének egyik fontos célja. Az allergiás kórképek a né­pesség 10—30 százalékát érin­tik. E betegségek jelentőségét növeli, hogy számos ide so­rolható, az életet veszélyez­tető kórkép mellett nagy számban találhatók olyan megjelenési formák, melyek évekig, évtizedekig fennáll­nak, és ha életveszélyt nem is, de folyamatosan kellemet­len tüneteket okoznak a bete­geknek. Ezek leküzdése és ezáltal az élet minőségének javítása fontos orvosi feladat. A kórisme felállításához bi­zonyos feltételeknek kell tel­­jesülniiik. A kiváltó ok az al­lergén behatolása a szerve­zetbe. Ez az allergén azon­ban más, nem allergizáló an­tigénektől sem szerkezetében, sem méreteiben nem külön­bözik, hanem csak az általa kiváltott reakció minőségé­ben és nagyságában. Az aller­gia döntő eleme tehát nem az allergén, hanem kórosan, megváltozottan reagáló szer­vezet. További feltétel, hogy az allergiás reakciót allergizáló­­dásnak kell megelőznie. To­vábbi jellegzetesség, amely ismét aláhúzza a szervezet fontosságát a reakciók létre­jöttében, hogy általában nem lehet szoros párhuzamot ta­lálni a kiváltó allergén meny­­nyisége és a válaszreakció nagysága között. Másfelől azonban igaz, és mind a kór­­ismézésben, mind a kezelés­ben fontos elv, hogy az aller­gén távol tartása a tünetek enyhülését, majd megszűnését kell, hogy maga után vonja. SZÉNANÁTHA A kórkép jellegzetességei a reakció színhelyéből vezethe­tők le. Az allergén rendsze­rint valamilyen virág, fű, fa vagy gyom pora (=pollem A tünetek jelentkezése szigo­rúan igazodik bizonyos nö­vények virágzásához. Ezért a pollennaptár, a virágzási nap­tár ismeretében, szezonális panaszok esetén viszonylag' könnyen igazolható az aller­gén. A legjellegzetesebb tüne­tek: nagy mennyiségű, híg. vizes váladék ürülése, állandó tüsszögés, az orrlégzés aka­­dályozottsága a nyálkahártya duzzanata miatt. Elsősorban az orrot érinti, de részt vehet a nyálkahártya-reakcióban az orr-melléküregek nyálkahár­tyája is. Gyakori az orrpolip., A betegség bármely életkor­ban jelentkezhet, kialakulá­sában családi tényezők is szerepet játszhatnak. A PAKSIAK SZÉNANÁTHÁJA Minden évben, augusztus közepe táján a Pakson élőket, dolgozókat tömegesen betegíti meg a szénanátha. A beteg­ség tünetei egyik napról a másikra, hirtelen jelentkez­nek, és körülbelül október közepéig tartanak. Ilyenkor hirtelen nagyszámú beteg je­lentkezik az orvosi rende­lőkben. Ezért, a robbanássze­rűen sok embert megbetegítő hatásért egy „biológiai bom­ba”, a vadkender virágpora a felelős. A vadkender nevű gyomnö­vény elterjedését segítette, hogy az erőmű építkezésének földmunkái megbontották a korábbi növényökológiaí egyensúlyt: a földmunkák után a gyomok települtek először vissza a termőtalajba Oki tényezőként szerepel, hogy ezt a gyomot nem irt­ják. A betegség szempontjá­ból kedvező a szélhatás érvé­nyesülése és a lakótelepi la­kások szőnyegpadlója a vi­rágpor számára tartós „búvó­helyet” nyújt. (A nyári meleg miatt nyi­tott ablakokon keresztül nagy mennyiségű pollen kerül a lakóépületekbe.) KEZELÉS A legfontosabb lenne az al­lergén eliminációja (pl. rend­szeres gyomirtás). Az anató­miai eltérések (orrpolip, orr­­sövényferdülés) rendezése a fül-orr-gégészre tartozik. Az immunterápia injekciós keze­lést jelent. Ilyenkor az aller­gén kivonatát egyre maga­sabb koncentrációban adjuk, a betegnek, ezáltal mintegy „hozzászoktatjuk” és termé­szetes immunvédekezésre kényszerítjük a beteget. Szisztémás gyógyszeres ke­zelés során allergia-ellenes, gyulladáscsökkentő szereket adunk. Lokális, helyileg alkalma­zott kezelés során is a fenti­hez hasonló vagy ugyanolyan gyógyszereket használunk. Tapasztalataink alapján a lokális kezelés vált be leg­jobban, mivel mellékhatási egyáltalán nem észleltünk. A lokális kezelés előnye a jó hatásfok és kevés mellék­hatás, hátránya a napi több­szöri befúvás. csepegtetés, nem hat a szemtünetekre Ezt választjuk, ha a tünetek néhány hétre-hónapra korlá­tozódnak. Dr. Bárok József Védett gyűjtemény tulajdonosa

Next

/
Thumbnails
Contents