Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1987-12-01 / 12. szám

rácsi atomekömC 3 Tele a garázsfészek Győri tapasztalat Senki nem vetheti a sze­münkre, hogy unalomig pub­likáljuk a paksi FUZIÓ­­LAGAMÜD Lakásépítő és Felújító Szövetkezet ügyeit. Már csak azért sem, mert éppen 3 éve közöltünk utol­jára egy „ügyvitelelemző'’ írást a szövetkezet oltalma alatt kínálkozó építési lehe­tőségekről. Azóta tény és való, hogy sok garázs és la­kás épült fel a szövetkezet közreműködésével, amelynek mennyiségi mutatójától csak a panaszosok száma a maga­sabb. Nos, ezúton nem a lát­ványos eredményekről, ha­nem a tagokat ért sérelmek­ről számolunk be. A tagság túlnyomó része — azon felül, hogy a belépési nyilatkozatot aláírta — a szövetkezet szervezeti és működési szabályzatát nem látta, nem ismeri. Nem cso­da, mivel a szabályzat a megalakulás után 3 évre szü­letett meg; egy házi jogta­nácsadó melléklete révén, amelyet „szégyelltek” a helyi viszonyokra megreformálni. Nincs rendszeres küldött-, illetve közgyűlés, ahol az el­nökség ismertetné a szövet­kezetét érintő közügyeket, ahol megvitatnák a felmerülő problémákat. Egyébként nem buzgóbb a vezetőség sem. A szövetkezeten belül nem érvényesül a demokrácia. Nincsenek közös döntések, s a vezetőség ilyenformán önha­talmat gyakorol. Akár találós kérdés is le­hetne az, hogy ki jogosult Pakson lakásépítésre, s a je­lentkezők között milyen sor­rendiség dominál. A válasz is nyilvánvaló sokunk számára, hisz’ ismerjük a valóságot. Itt és most ezekről! Van, aki gyermeke részére épít már garázst, és van, aki „sorszá­mozott” igényével a fejpár­nája alatt, évek óta csak ál­modozik róla, — ha még nem unta meg azt is. Van, aki már a harmadik garázst adja el csillagászati áron, és van, aki kénytelen megvenni, — fel­téve, ha van miből. Kezdetben hangoztatták a szövetkezet bölcs és korrup­ciómentes politikáját, hir­detve az építési lehetőségek tiszta és korrekt szétosztását. De volt olyan is, aki az ál­lampolgárok rangsoráról be­szélt, s arról, hogy a protek­ció sem elvetendő szempont. Akinek végre megadatik az építési lehetőség, mind­járt ott van a telekár-prob­léma. Mert van, akinek cse­kélyke, (ez a kiváltságos?) van, akinek az előzőhöz ké­pest kétszeres és van olyan, akinek ötszörös a telekár. Pénzügyi probléma az is. hogy az építkezők irreálisan magas összegeket fizetnek telekalakítás, bonyolítás és előzetes költségek címén. A kérdés csupán az, hogy a be­kasszírozott összegek mire folynak el, amikor a meg­állapodott munkálatok csak részben, vagy sehogy sem valósulnak meg, pl. közmű­vesítés, kocsimosó, lakások, stb... A nyíltság és a bizalom nagyon fontos szempont az együttműködésben. Bár ez jelen esetben fenkölt foga­lom, mivel a szövetkezeten belül nincs pénzügyi elszá­molás a tagok felé, követke­zésképp így hiányos az épít­ményeredetet bizonyító do­­kument, amire a jövőben nem árt több figyelmet for­dítani. Nos, ezek és még sok apró árnyalatok telítették be a pohárt, amelynek következ­ményéről a Népújság novem­ber 13-i számában olvashat­tak a rendőrségi közlemény­ben. Ezek után nyilván új idők új dala fog következni, amely reméljük, nem lesz ilyen fals. G. Szabó Pál A „Város-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövet­sége” a nyáron Győrben tar­totta közgyűlését, melyen a paksi egyesületet Kern István és Beregnyei Miklós képvi­selte. A házigazdák igen hasznos kiadványokkal és sokszoro­sított anyagokkal segítették az egyesületek munkáját. Az országos szövetség kérte az egyesülteket, hogy 1987. má­jus 15-ig küldjék meg a szer­vezetük rövid történetét és a statisztikai adatlapjukat. E kérés eredményeként 104 egyesületről futott be adat. Egyesületünk ezt az értékes adatgyűjteményt beköttette és a Városi Honismereti Bi­zottság (Lenin u. 2.) levéltá­rába elhelyezte, így a kutatók és a téma iránt érdeklődők bármikor megtekinthetik, ta­nulmányozhatják. Ma az egyesületek és ba­ráti körök szervezésének re­neszánszát éljük, hiszen a szövetség 1982-ben megtartott II. országos találkozóján még csak 15 egyesület képvisel­tette magát, szemben a jelen­legi 140 egyesülettel. A nagy egyesülési hajlam lényeges oka, hogy a lakos­ság egyre érzékenyebb az épített és a természeti kör­nyezet bármilyen előjelű mi­nőségi változására. Az egyre nehezebben megvalósítható értékvédelem és közvagyon­gyarapítás pozitív hatása, hogy napról-napra többen tekintik szívügyüknek a meg­lévő értékeink védelmét, egyre többen ajánlják fel se­gítségüket szűkebb környe­zetük védelmében. A tanácskozás résztvevői városnéző sétán is voltak. A győri egyesület igen sok emléktáblát helyezett el és anyagi eszközökkel segítette egy-egy szobor vagy épület helyreállítását. Szép ered­ményeket könyvehet el a győri egyesület. Másnap Ráday Mihály, az egyesület alelnöke vezetésé­vel folytatódtak a hozzászó­lások. Mivel annyi hozzá­szóló volt, hogy talán öt nap­ra is szükség lett volna, így Ráday azt javasolta a köz­gyűlésnek; mindenki öt per­cet beszélhet csak. Ekkor történt egy olyan esemény, amilyenre az el­múlt 30 évben nem volt pél­da. Az egyik országos szerv „illetékese” már a tizedik perce mondta a bármilyen gyűlésen elmondható általá­nos beszédét, amikor a hall­gatóság megunta az üres szó­­cséplést, és fergeteges taps­viharral az „illetékesbe” folytotta a szót. Érdekes módon, ezután az incidens után mindenkinek elég volt öt perc a véleménye kifejtéséhez, és a mondandók tartalma is kézzelfoghatóbb volt. Gondolom, a Kedves Olvasó is megúnta már az írásom, ezért mielőtt még eldobná az újságot, befejezem beszámo­lómat. B. M. Az ifjúsági k, 1985. szeptember 7-én alakította a KISZ PAV Bizottsága. Fő feladata tartalmas sza­badidő, művelődési és szóra­kozási lehetőség biztosítása a lakótelep ifjúsága számára. A rendezvényeket mindenki látogathatja, aki klubtagsági igazolvánnyal rendelkezik. Az ifjúsági klubnak jelen­leg 150 igazolvánnyal rendel­kező tagja van. Nyitva tartás: kedd, csü­törtök 17.00—21.00-ig, szom­bat 18.00—22.00-ig. A klub nyitva tartása 1988. Megkezdődött a dunaköm­­lődi ásatáson előkerült leletek rendszerezése és feldolgozása. A leletek raktározásához és a munkálatokhoz megfelelő helyiségeket a helytörténeti gyűjtemény épületében biz­tosított a város. Dr. Visy Zsolt tanár úr vezetésével négyen érkeztünk Paksra. Itt dr. Németh Imre, a helytör­téneti gyűjtemény alapítója fogadott bennünket. Néhány mondatban ismertette velünk a gyűjtemény történetét, be­mutatta főbb darabjait. Délután nekiláttunk a le­letek osztályozásának. Az ása­tások utolsó napjaiban előke­rült jó néhány láda kerámia­töredéket és csontot még meg kellett tisztítani a rárakódott január 1-től megváltozik. Uj nyitva tartás: hétfő, szerda 17.00— 21.00-ig, péntek 18.00— 22.00- ig. Klubtagsági igazolványok január 1-től folyamatosan érvényesíthetők, illetve igé­nyelhetők. Klubtagsági díj: 120 Ft év. Videoműsor: 1987. december 24: A tüzes íjász (feliratos spanyol ka­landfilm). 1988. január 6.: Hét csodála­tos harc (hongkongi film). Január 13.: Lúdas Matyi (magyar rajzfilm). földtől. Ez a munka hosszú időt vett igénybe. Először be kellett áztatni a leleteket, hogy az időközben csontszá­razzá vált földet könnyen le lehessen mosni róluk, anél­kül, hogy ezzel sérülést okoz­nánk. A nagyobb darabokat körömkefével, a kisebbeket — bármilyen furcsán hangzik is — fogkefével kell súrolni, így a finomabb repedésekből, minták közti kis résekből is könnyebb kitisztítani a rá­rakódott szennyeződést. A cserepek mosása mellett a már megtisztított bélyeges téglákat és terra sigillatákat kellett lelőhely szerint cso­portosítani és lerajzolni. Ez különösen a bélyeges téglák esetében érdekes munka. A Január 20.: A Sárkány vis/.­­szatér (hongkongi film). Január 27.: Telemark hősei (amerikai film). A filmek 18.00 órakor kez­dődnek. Teadélután: 1988 január 25-én 18.00 órakor; az ifjúsági klub ed­digi tevékenységéről számol be a klubvezetőség. Igényfel­mérés, további feladatok meghatározása lesz még a napirenden. Mindenkit szeretettel vár a klubvezetőség. legtöbb téglán az idők során elkopott a bélyeg, ránézésre szinte teljesen olvashatatlan­ná vált a szöveg. Óvatos sa­­tírozással le lehetett másolni ezeket a szövegeket úgy, hogy kivehetővé váljanak a betűk körvonalai. Ezeket áthúzva olvashatóvá válnak az egyes szavak, hacsak nem nagyon kopott a bélyeg. Ezek a szö­vegek nagyon fontosak, mi­vel a téglákat készítő római hadtestek, légiók és segéd­csapatok nevét és sorszámát tartalmazzák. így megtudhat­juk, mely csapatok állomá­soztak a környéken, követ­keztethetünk arra, hogy a római kor mely periódusai­ban tartózkodtak Pannóniá­ban. A keresett erőd korának meghatározásában is döntő jelentőségűek lehetnek. A terra sigillata a római kor luxusedénye, fényes, má­zas, vörös színű kerámia. A terra sigillaták is fontos ada­tokkal szolgálhatnak a kuta­tás számára. Motívumkin­csük, formájuk, színük, a rajtuk található mesterbé­lyegzők utalhatnak Lussoni­­um kereskedelmi kapcsola­taira. Megtudhatjuk, hogy mely területekről, mikor és mely műhelyekből szállítot­tak ide edényeket. Ezek ismeretében érthető, hogy nagy örömmel dolgoz­tunk. Emellett sokat jelentett, hogy munkánkhoz biztosítot­ták a feltételeket: megfelelő helyiségeket, munkaeszközö­ket és kénvlemes szállást. K. J. — Sz. J. Lehullott az első hó 1987. december 9-én reg­gelre leesett az idei tél első hava. A gyerekek örültek a nagy pelyhekben hulló hó­nak, a felnőttek már kevés­bé, mert összefagyva várták a buszokat. Késtek a buszok, késtek a dolgozók a munka­helyükről. A vidéki járatok közül a faddi 1 órát késett. Aki tehette, saját kocsival indult a munkahelyére. Egész évben hangoztatják az illetékesek, hogy készül­nek a télre. Készülnek, ké­szülnek, de amikor az utak síkossá válnak, egy kis hó esett, akkor tűnik ki, hogy nem készültek fel eléggé. Ilyenkor jó magyar szokás szerint mutogatnak egymás­ra: a KPM jogutódja, a Köz­lekedési Felügyelet a Volán­ra, az pedig vissza. Van olyan ország, ahol ilyen esetben kártérítést fizetnek a dolgozóknak, és az érintett vállalatoknak is. Ha nálunk is bevezetnék, valószínű, rö­vid időn belül megváltozna a jelenlegi helyzet. Pedig jó volna a munka­napot bosszankodás nélkül kezdeni, nem átfázva, és idő­ben beérni a munkahelyre. Majoros János Szúrja a szemünket! A tél beálltával szúr csak igazán szemet a képen lát­ható buszváró, amelynek üvegezése meglehetősen hi­ányos. Vajon ki törte ki? Cserepek vallatása Egyetemisták és a leletek Intézményesített besúgás A KIOSZ paksi szervezete december első napján köz­gyűlést tartott, melyen az új adózás volt a téma. A kiala­kult hangulatot egy szóval lehet jellemezni: gyászos. Nem kívánom részleteseb­ben elemezni az elhangzot­takat, csak egy témát emelek ki: ezután ha valaki besúgja, mondhatom úgy is: beköpi a kisiparost, mert szerinte több a jövedelme, mint amennyit talán bevall, és az adóhatóság kiszállva, ezt va­lóban megállapítja — és miért ne állapítaná meg, hi­szen ő is a piacról él —, ak­kor a besúgó jócskán része­sül a kirótt büntetés befolyt összegéből... Hátborzongató események történnek majd, hiszen a ne­héz körülmények amúgy sem lovagiasságra szoktatják a magyar állampolgárt. Eddig is sokan voltak olyanok, akik abból éltek, hogy azt szajkóz­ták, amit más mondott, és mindig jelezték az „illetéke­seknek”, hogy X Y mit mon­dott. Ezután hivatalosan, ta­lán a személyi igazolványba is beírt szakmának minősí­tik a besúgást. Ezt tovább gondolva: besúgják a besú­gót is, mert szerintük többet keres, mint amennyit össze­súgott. A családban a papa­mama nem beszélhet a gye­rek előtt — volt már ilyen — nehogy az elszólja magát egy idegen előtt. Az iskolákban tanítják majd, hogyan keli emberségesen, szocialista em­berhez méltóan besúgni? Nem lenne jobb. embersé­gesebb és kifizetődőbb abból kiindulni, hogy az emberek alapvetően becsületesek és feltételezni, hogy egy becsü­letes adórendszer esetén az emberek túlnyomó többsége eleget tesz kötelezettségei - nek? Beregnyei Postánkból Uborkaszezon lesz jovore is Uborkatermelő szakcso­portunk immár második mér­legét készíti el, amely aktív eredménnyel zárult. A szezonban százhetvenen szorgoskodtak a tizenegy hek­tárnyi földön, és 46 vagon uborkát tudtunk átadni a Paksi Konzervgyárnak a szigorú minőségi követelmé­nyeket kielégítve. A napi munkában új ismeretségek születtek, még barátságok is kötődtek, hiszen a parcellá­kon együtt dolgozott orvos, pedagógus, PAV-os, áfészes, stb. A földet az áfész bérelte az állami gazdaságtól, a talaj megművelésén és a mag el­vetésén kívül a többi munka — kapálás, szedés — a ta­gokra várt. Az átvételt a szövetkezet biztosította — pontosan, szervezetten. Az eredményesség arra ösz­tönöz, hogy jövőre is össze kell fogni, és ismét vállal­kozni kell. Dömötör Zsigmondné Ha... Ha majd az emberek bér­ből és fizetésből gondtalanul meg tudnak élni. Ha majd a pénzünkért — ha drágán is — meg tudjuk vásárolni a szükséges dolgo­kat, és csak alig lesz ismert az áruhiány. Ha majd borravaló nélkül is hozzá lehet jutni a kurrens dolgokhoz. Ha majd a közlekedési jár­művek nem késnek, és kul­turált, kellemes körülmények között utazhatunk. Ha majd az emberek köz­érzete újból úgy igazán jó lesz... Tényleg! Mi lesz akkor? M. J. T PAV Ifjúsági Klub

Next

/
Thumbnails
Contents