Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1987-12-01 / 12. szám
X. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM. 188?. DECEMBER Megtanulunk békében élni A tanácsdemohrácia fejlesztéséért Kellemes karácsonyi ünnepekéi és boldog új évei kívánunk minden kedves olvasónknak ! Karácsonyi jegyzet Napjainkban elsőrendű békemozgalmi feladatnak kell tekintenünk azt, amiért most az új kormány és a parlament dolgozik: gazdasági életünk reformját. Minden embernek, aki magyarnak vallja magát e nemzetben, vállalnia kell a maga részét nemzeti megújulásunkban, amely végül is a rendet, a békét, az élet minőségét szolgálja anyagilag és erkölcsileg. Meggyőződésünk, hogy népünk, amely a történelem folyamán sok hatalmas áldozatot, sokszor véráldozatot hozott (sokszor értelmetlenül), most értelmes célok érdekében erkölcsileg erős lesz további felemelkedése érdekében a szükséges anyagi áldozatot meghozni. Társadalmunk egyensúlya, gazdasági és erkölcsi válságainak leküzdése olyan feladat, amelyben egyeknek kell lennünk népünkkel. Ez a nemzeti közmegegyezésünk békés építőmunkánk hitelét erősíti. A közös feladat nem csekély: a stabilitás, a gazdasági fellendülés indokoltságát és sürgető szükségszerűségét mindannyian valljuk. A közjó előmozdítása minden egyes személynek és közösségnek feladata, mely egyszerre segíti a jólétet, ugyanakkor a belső békét, de szolgálva az egyetemes békességet is. A kibontakozás időszakának elején járunk, az életszínvonal várható csökkenése a régi feszültségek mellé egy sor újat hoz magával, ami eddig nem volt. Meg kell értenünk, a holnap békéjéhez vállalni kell a ma békétlenkedéseit. A békének bennem, emberben kell elkezdődnie. A béke szó az élet teljes rendjét, egyensúlyát jelenti egyéni és közösségi méretekben egyaránt. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk azért, hogy harmonikus személyiségek legyünk, kiegyensúlyozott, tiszta családi életet éljünk, hogy munkahelyünkön munkánkkal és magatartásunkkal a jó légkör megteremtéséhez hozzájáruljunk. Olyan világban élünk, ahol az élet nagyon felgyorsult. Természetessé vált a rohanás, már-már megszokottá a türelmetlenség, a figyelmetlenség, vagy éppenséggel a közöny. A változások bizonytalanságot, s egymás iránti érdektelenséget, bizalmatlanságot is szülnek. Sokszor úgy tűnik, hogy általános emberi értékek — becsület, tisztesség, barátság, szeretet, tisztelet — is háttérbe szorulnak. Ennek nem kell törvényszerűen így lennie. Mindenki tehet a megváltoztatásáért, ha több figyelmet, érdeklődést szánunk családunknak, barátainknak, társainknak: jó úton járunk. Ha bizalommal, megértéssel, türelemmel fordulunk az emberek felé: fontos lépéseket tettünk békénk érdekében. Ehhez persze belső békénkre, gondolataink rendjére és emberséges magatartásra is szükség van. Az ember nem befejezett lény. Akkor válik majd igazán emberré, ha társadalmi és nemzetközi méretekben megtanul békében élni. Ma itt, Magyarországon, illetve Európában, ahol több mint negyven éve békében élünk, határozottan hitet teszünk a nukleáris háború ellen, a leszerelés és a fegyvermentes világ célja mellett. 1987. december 8-án Washingtonban Gorbacsov és Reagan aláírta a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök teljes felszámolásáról szóló szerződést. A szovjet—amerikai kapcsolatokban kialakuló enyhültebb légkör, és az egyre szélesedő együttműködési hajlandóság arra enged következtetni, hogy lesz tartós béke. A most m.egkötött szerződés lehetőséget ad arra, hogy atomfegyverektől megtisztított világban éljünk. Mi egy félelem és fenyegetés nélküli világot akarunk. W. P. Lépten-nyomon azt hallja az ember: fejlődésünk, előbbre jutásunk egyik lényeges záloga a demokrácia kiszélesítése. Ha valahol ez igaz, akkor a tanácsoknál valóban az, hiszen a mai világban az egyik legnagyobb pénzhelyettesítő eszköz a demokrácia gyakorlási színterének növelése, a nép és lakosság hatalmának valóságos, frázisoktól mentes gyakorlása. Városunk is küszködik a pénztelenségtől, bár a remény megvan arra, hogy javuljon pénzügyi helyzetünk az erőmű továbbfejlesztésének beindulásával. Mivel a továbbépítés eldöntött tény — csak ki kell várni —, Pakson pénz is lesz, de demokrácia szűkében sem leszünk — lehetünk. Erről kérdeztem dr. Tóth Lajos vb-titkárt, ki nagyon szívesen beszélt erről a témáról: — A tanácsdemokráciának két igen fontos területe van, az egyik a lakossági, a másik a belső-testületi demokrácia. A tanácsi vezetésnek mindkét területet egyformán kell működtetni, egyik területnek sem szabad prioritást biztosítani. A vezetés célja, hogy a lakossággal közösen döntsön minden lényeges kérdésben. Az a nyitottság, melyet szeretnénk megvalósítani, sok buktatókkal jár, nincs jól bevált recept, de azt hiszem, ha a törekvés és szándék mindkét félnél megvan, akkor már fél sikert értünk el. — Milyen formában kívánjátok a már megindult nyílt várospolitikát még nyiltabbá tenni? — A nyitottságra már utaltál a kérdéseddel, és erre jó példa az 1986/87-ben lezajlott Általános Rendezési Terv (ÁRT) vitái. Az ÁRT kialakításában részt vett a város túlnyomó többsége, és maga a tanácsülés — mely jogosult az elfogadásra — is kétfordulós volt. Az most más kérdés, hogy a terv elkészült, a tanácsülés elfogadta, a lakosság pedig várta a kivitelezés megkezdését, de az nem indulhatott meg, mert a tervben megfogalmazódtak megvalósítására még nem nyílt meg a lehetőség (lásd az Alvég esete). Ez az átmeneti időszak nem akadályozhat bennünket a tervezésben, az igények felmérésében a gondok és problémák összegyűjtésében — leltározásában. — Milyen tanácsi testületet tekintetek példaképnek? — Szeretnénk elérni: ne a tanácsi vezetés mondja meg a tanácstagoknak, hogy mit tűzzenek napirendre, hanem a tanácstagok szabják meg. a mindennapi élet és igényeknek megfelelően. Hiszen az az igazi tanácsülés, ahol olyan témát tárgyalnak, mely az állampolgárok mindennapi gondjával foglalkozik, és életszaga van. Azt szeretnénk, ha a tanácstagok jönnének a javaslataikkal, hogy mit vigyünk tanácsülés elé. Ezt megelőzően jó lenne, ha a népfront különböző bizottságai jeleznék a tanácstagoknak a problémát, illetve megbíznák a tanácstagot egyegy megoldásra váró feladat képviselésével, tanácsülésre vitelével és megoldásával. Ebben az esetben a tanácsi apparátus feladata a tanácstagok felkészítése a tanácsülésre, minden információ megadása, a megoldási lehetőségek és módozatok felvázolása. — Ezt úgy értsem, hogy a tanácsi apparátus „szürke eminenciásként”, szinte háttérben dolgozva — segítve figyeli a tanácstagok és a tanácsülés munkáját? — Lényegében igen, hiszen minden a lakosságért van, a Lakosság érdekét kell. hogy szolgáljuk. — Ejtsünk néhány szót a tanácsi demokrácia másik területéről is. — A nyílt várospolitika az igazgatás berkeiben is begyűrűzött. Példaként említem a szociálpolitikát és a lakáselosztás helyzetét. A szociálpolitikánk gyökeres megváltoztatását eredményezte az a hatalmas felmérés, melyet 1986—87-ben végeztünk el. Több mint 2000 családot látogattunk meg, térképeztük fel helyzetüket. A felmérést együtt csináltuk a HNF aktivistáival, a vöröskeresztesek nagy csoportjával és a pedagógusokkal. Ezzel a közös munkával lépéselőnybe kerültünk, nem az események után kullogunk. Tudjuk, mit kell tennünk, és így a terveink nem légből kapott adatokon és feltevéseken alapszik. A másik neuralgikus terület a lakásügy. Létrehoztuk a lakásügyi területi társadalmi bizottságot. Tizenegy vállalat delegált a bizottságba olyan embereket, akik képesek tárgyilagosan dönteni, nincsenek elkötelezve még a rokonságuknak sem. A megbízatásuk egy évre szól, így kizárt annak a lehetősége is, hogy esetleg korrumpálódhatnak. Ez a bizottság dönti el minden lakásépítéssel, lakásvásárlással kapcsolatos igényt. Ezen kívül már ismert a telekvásárlásoknál alkalmazott nyíltlicites árverésünk. Ezt a formát jónak tartjuk, mert nyíltan, a tömeg előtt történik egy-egy telek odaítélése. Ilyen és hasonló nyitottságot próbálunk megvalósítani a tanácsi munka minden területén. B. M. Múltunkat és történelmünket tanulmányozva, korszakhatárok segítenek az eligazodásban, a tájékozódásban, az események jobb megértésében. Ilyen korszakhatárhoz érkezünk el az év végén is. Bizonyos értelemben mondhatjuk, hogy adventi időszakot élünk mind egyházi, mind pedig világi értelemben. Az adventi idő, előkészítő idő Jézus születésének karácsonyi ünneplésére, mely idő alatt lakodalmat, ünnepélyt tartani nem szabad. I A régi keresztény egyház hat hétre terjesztette ki az adventi időt, a katolikus egyház négy advent-vasárnapot számlál, és az eljövetelt, Krisztus születését december 25-én ünnepli, mely ünnepet így is nevezzük: nagykarácsony. A keleti egyház a IV. század óta ünnepli a karácsonyt december 25-én. Karácsony az emberek számára a béke és a szeretet ünnepét jelenti. Október elején kezdődött a gyermek- és ifjúsági írók országos tanácskozása Fadd- Domboriban. A tanácskozáson résztvevő írók találkozhattak kis olvasóikkal is. Paksra örsi Ferenc, a „Tenkes kapitánya” és Varga Domokos látogatott. Az őszi megyei könyvhetek alkalmával Pakson és környékén színes programokat szervezett a városi könyvtár a nagydorogi és a paksi Áfész anyagi segítségével: Nagydorogon az általános iskolában, Sárszentlőrincen a pártházban látták vendégül Marosi Júliát, aki Élő népköltészet című műsorával szerepelt; Kóka Rozália a városi könyvtár vendége volt az Egy asszony két vétkecskéje c, műsorával — kísérte Gulyás Ferenc. Ugyancsak a városi könyvtárban dr. Szirmay Endre, a kaposvári tanítóképző nyugdíjas igazgatóhelyettese, költő és felesége Bayer Erzsébet festőművész, nyugdíjas tanár tartott művész—közönség találkozót, melyen Kettős portré A béke és a szeretet napján még a rosszalkodó gyereket sem szabad megverni. Ezen a napon érződik igazán, mennyire vágynak rá és óhajtják az emberek a szeretetet és a békességet. A család, a rokonság és a barátok összejönnek, mindenki megváltozik, a jobbik és szebbik arcát mutatja. Meghallgatjuk egymást, figyelünk a másikra, szinte úgy tűnik, vezeklünk ezen a napon. Megpróbáljuk elfelejteni az elmúlt évben elkövetett vétkeinket, bűneinket. Ezt a napot kellene megsokszoroznunk, hogy minél több örömet szerezhessünk másoknak, és ezzel önmagunknak is. Azt mondtam, adventi időt élünk világi értelemben is, annyi különbséggel, hogy az advent 2—3 évig is eltarthat, hiszen amibe kerültünk, abból kimászni kell ennyi idő. — b — c. új közös kötetüket mutatták be. Az est vendégei korábbi tanítványaik voltak, ezért a színvonalas irodalmiképzőművészeti programon túl bensőséges hangulatú baráti beszélgetés is kialakult. Herczeg Ágnes TIT-tanfolyamok A TIT Paks Városi Szervezete 1988. januári kezdéssel a következő tanfolyamokat hirdeti: könnyűgépkezelő, nehézgépkezelő, titkárnőképző, angol nyelvtanfolyam, német nyelvtanfolyam, minimum-tanfolyam, (élelmiszeripari dolgozók részére élelmiszer tárolhatósága, eltarthatósága stb.) Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a városi TIT-szervezet tanfolyamok, előadások, kiállítások szervezését, rendezését vállalja. John Lennon: Képzeld el Képzeld el, nincs mennyország, Pokol sincs, hol elkárhozol, Könnyebb lesz, ha elképzeled, Felettünk csak egy az ég, Képzeld el, minden ember Csakis a mában él. Azt mondod, én csak álmodom, De nem vagyok egyedül, Úgy hiszem, egyszer velünk jössz, S a világ egyesül. Képzeld el, nincsen határ, Mely elválaszt, s te szemben állsz, Nincs miért a fegyver szóljon. Nincs értelmetlen halál. Képzeld el, minden ember, Békében jól él. Gondold el, nincs ki mondja, Enyém ez és a tiéd, Nincs kapzsiság és nincs éhség, Legyen hát testvériség, Lássad azt, hogy a világ Hány darabra szakadhat szét. (Fordította: Csizmadia Sándor) Hírek a városi könyvtárból !
