Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1987-11-01 / 11. szám

4-PAKSI ATOMERŐMŰ SPORT SPORT SPORT SPORT Cselgáncs Atom Kupa felsőfokon Most hirtelen gondolkod­nom kellene, mennyi Atom Kupa sportesemény volt már Pakson, de azon aligha, hogy az összes eddigi közül melyik volt a legszínvonalasabb. A válasz: az utolsó. És ez nem holmi udvariaskodó, „hagyo­­m nytisztelő” megállapítás, hanem a realitás sugallata, amelyről többet Tóth Béla vezető edzőtől tudtam meg. — Béla, tudomásom van róla, hogy korábban „Ganz Electric Kupa” néven rendez­ték Magyarországon a junior nemzetközi cselgáncsverse­nyeket, de bizonyos érdekelt­ségek változása révén a spon­­zorok nem vállalták a további rendezést. Gondolom, a II. Atom Kupa előzménye és sze­repe nem spontán ez. — Valóban nem. Mint is­meretes, az első 1986. október 5-én volt, közvetlen a sport­­csarnok ünnepélyes átadása után, amely nagy közmegelé­gedést váltott ki úgy külföldi, mint hazai részről. Elsősor­ban ezért kaptuk meg az idén is a rendezés jogát. Másod­sorban az ASE sportvezetésé­nek menedzserpolitikája, amely eredményeinket mér­legelve, igyekszik fiatal ver­senyzőinket a nemzetközi vér­keringésbe juttatni, ezzel is elősegítve a tehetségesek ki­bontakozását, a lehetőségek ilyen irányú biztosítása mel­lett. Nem mellékes az a tény sem, hogy a házhoz hozott versenyek légköre, atmoszfé­rája pszichésen is befolyásol­ja versenyzőinket, ami sok esetben a végső tartalékokat is képes megmozgatni — élő példánk Krausz Tamás mos­tani szereplése. — És most beszélj azokról, akik házhoz jöttek! — Korábban 15 nemzet je­lezte részvételi szándékát, de a végén „csak” 13 ország kö­zel 250 versenyzője lépett ta­tamira. Ez egyben a novem­ber elején sorra kerülő wros­­lovi EB előtti válogató verse­nyek részvételi csúcsát is jelenti. A magyarázat egy­szerű : ez volt az EB előtti utolsó megméretés. Épp ezért szakmai szempontból úgy vé­lem, nagyon színvonalas küz­delmeket láthatott itt a kö­zönség, mivel erős mezőny jött össze. Minden nemzet igyekezett az EB-re méltó versenyzőit elhozni, hogy ön­maguk is képet kapjanak ar­ról, a jobbak között is kik a legjobbak, nemzetközi mér­cével mérve. — Ilyen nemzetközi meg­méretésben hogyan szerepel­tünk mi, magyarok, és hogyan a mieink? — Az ASE-színeivel elkö­telezett módon, hadd kezd­jem a mieinkkel, s azzal az ismert ténnyel, hogy egyesü­letünket hat fiatal versenyző képviselte: 60 kg-os súlycso­portban Bernáth Péter, 65 kg-ban Puskás Jenő, 71 kg-Krausz Tamás és Törteli Zol­tán. Már az is ismert, hogy közülük Krausz Tamás szere­pelt a legfényesebben dobo­gós helyezésével, és ezzel együtt biztos tagja lett az EB-re utazó magyar váloga­tott keretnek. További rész­letezésbe nem merülök bele, így szereplésünkről csupán annyit állapítok meg, hogy ilyen mezőnyben a többi ha­zai versenyzőhöz mérten nincs mit szégyenkeznünk és végső soron nagyon meg vagyok elégedve. Hogy szerepeltünk mi, ma­gyarok? Nem az én felada-A maroknyi közönségből egetverő üdvrivalgás tört fel, amikor a 95 kg-os súlycsoport II. helyezettjét, Krausz Ta­mást, az ASE ifjú titánját szólították. Arcáról a meg­hatottság sugárzott. Lelkében az öröm és az elégedetlenség viaskodott, mert mennyivel szebb lett volna minden, ha a bolgárt legyőzi. Milyen nagy sansz lett volna az EB-re Tamásnak, aki már eddig is fényes sikereket élt meg. Néz­zük csak! Krausz Tamás Paks szülötte, aki 1969-ben látott napvilágot... Tatamit 1981- ben itt, az ASE-nél. Nehéz­súlyú úttörőként kezdte, aki­ről volt edzője, Váradi János így emlékezik: „a sok cse­mete közül járt hozzám egy, a társai között már akkor tiszteletet parancsoló fiúcska, aki végtelen szorgalmas, ügyes és szófogadó volt”. És Tamás, mintha ezt a tényt igyekezett volna igazolni, élete legelső versenyén, Szek­­szárdon I. helyezést ért el. Ezzel együtt ő lett a cselgáncs szakosztály legelső arany­érmese. És milyen a csillaga — a legelső klasszisa is! 1982-ben már mint serdülő vidékbajnok indult Miskolcon az országos bajnokságon, ahol még a VII. helyen végzett. De ezentúl fokozatosan lépett előre az eredménylistán, míg­nem 1985-ben a kellemetlen emlékű debreceni országos bajnokságon térdsérülést szenvedett, amely kényszer­­pihenőre juttatta. „Kényszer­­pihenő” — ugyan már! Épp a Hoffmann Ervin mellett le­hetett pihenni, aki mellesleg Tamás lelki jó barátja. Tör­tént ugyanis, hogy a fiúk unalmas óráikban, reggeltől estig a mázsás súlyokkal bí­belődtek, amitől a hónapok óta nem látott ellenfelek nem akartak rájuk ismerni. No, igen, ez sem tartott sokáig. Budapest Bajnokság. Üttörő II. leány: 30 kg Kónya Judit II., 35 kg Láhm Gyöngyi III., 40 kg Pék Andrea I., 44 kg Till Ágnes I. Üttörő I. leány: 35 kg Borbély Zsuzsa II., 40 kg Fritz Ágnes I., Füredi Krisztina II., 48 kg Mozsár Jolán I., +56 kg Kővári Dóra I., Balezer Szilvia III. Serdülő leány: 44 kg Balogh Judit III., 48 kg Kasza Tímea II., Barna Ágnes III., 52 kg Gavaldi Réka II., tóm ezt megítélni, csupán a véleményemet mondom el. Ha most a helyezéseink mér­legét nézem (három II. és két III.), azt kell mondanom, ez nem rossz eredmény a nem­zetközi porondon. Azonban más a megítélés, mivel egy­két fiataltól jobb eredményt várt a szakvezetés, mert ezt a mérleget olyanok is képe­zik, akiktől nem remélték. De ez szolgáljon mindannyi­unknak tanulságul, hogy az elkövetkezőkben a magyar cselgáncssport legyen több úgy az európai, mint a világ­­versenyek színterén. i 1 Krausz Tamás Két évig. Ervin a világ, Ta­más Európa előtt mutatkozott be. Tamás európai „turnéi”: 1987. május Csehszlovákia, július Bulgária IBV III. hely, szeptember Ausztria III. hely és október az Atom Kupa II. hely. Egyértelmű a tendencia, ha figyelembe vesszük azt, hogy májusban még nem sok­kal büszkélkedhetett, ezzel szemben októberben már a II. helyen végzett. A kérdés csupán az, a formaidőzítés hogyan sikerült a „koncert”­­re? Mivel ez még lapzártáig rejtély, így csak röviden a felkészülésről tudtunk meg egyet s mást Tóth Bélától: — A szakosztály vezetése mindent megtett azért, hogy Tamás megfelelően felkészül­hessen az EB-re. Rendszeres keretedzést biztosítottunk, a versenyeztetés is ideális volt, és én úgy érzem, Tamás is becsületesen teljesítette a tőle elvártakat. G. Sz. P. 56 kg Bán Zsuzsa II., 61 kg Bányai Éva I., Benkő Mariann II., +61 kg Földesi Katalin I. Junior fiú: 60 kg Bernáth Péter III., 65 kg Puskás Jenő II., 86 kg Grill László II., 95 kg Törteli Zoltán III. Cegléd, ÉVIG Kupa. Üttörő II. fiú: 29 kg Húsz Ignác I. Budapest, orsz. rsv. Leány: 61 kg Bányai Éva III., +61 kg Földesi Katalin II., Kiss Judit III. ban Ihos Gábor, 86 kg-ban Grill László, 95 kg-ban PAKSI ATOMERŐMŰ Felelő« szerkesztő: Torma Csaba Szerkesztőség címe: Paks, Pf.: 71 Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71. 7101 Engedélyszám: III/ÜHV/300/T Megjelenik havonta Készül a Szekszárdi Nyomdában. 6000 87.3334 Felelős vezető: Benizs Sándor Válogatott kerettag A szakosztály októberi eredményei Ötkarikás tömegsportnap Nem tudom, lehetet volna-e méltóbb módon tisztelegni a NOSZF 70. évfordulóján, mint ahogy azt tették városunkban a késő őszi napon. A sport szerelmeseiről van szó, akik a hűvös idő ellenére meg­mozdultak városszerte a kü­lönböző sporteseményeken, amelyek között legjelentősebb volt az ötkarikás tömegsport­nap elnevezésű rendezvény, ami az ASE sporttelepén ke­rült megrendezésre. Gazdag programban dúskálhattak gyerekek és felnőttek egy­aránt. Az asztalitenisztől a tömeg (es) futóversenyig min­den volt. Netalán, aki nem talált megfelelő elfoglaltsá­got, az soron és nevezésen kívül ingyenesen látogathatta a teaházat, ahol gőzölgő tea mellett rajzolhatott vagy KRESZ-totót tölthetett ki, amelyben nem lehetett át­hágni a szabályokat. No, de nézzük, mi történt a versenyeken. Az asztalitenisz-bajnokság érdekességét emeli az a tény, hogy asztalhoz álltak a város­­környéki sportbarátok is, így nem csoda, ha Novák Lajos, a mezőny nesztora, a végére elfáradt, ami némiképp ma­gyarázat egyéni II. helyezé­sére. Eredmények: Páros: I. Harmath Béla— Novák Lajos (Paks), II. Béda György—Laták István (Pál­­fa), III. Kiss Zoltánná—Gö­dör Tibor (Paks), IV. Pötz János—Schuckert József (Paks). Egyéni I. Harmath Béla (Paks), II. Novák Lajos (Paks), III. Gódor Tibor (Paks), IV. Béda György (Pálfa). A kispályás labdarúgótor­nán nagyon szép serleget le­hetett nyerni, amelyért az építkezés csapatai mellett harcba szállt a költségvetési üzem és az Agrokémia csa­pata is. A békés egymás el­leni harc politikáját vallva, nagyon sportszerű találko­zók voltak, ahol az alábbi eredmények születtek: I. PAV, II. BÉRIG, III. Budostal. „Nem hivatalos” nemzet­közi találkozó volt a röp­labdatorna, amely a 2. sz. ál­talános iskola tornatermében került lebonyolításra. A hi­vatalos versenyjegyzőkönyv alapján viszont az alábbiakat közöljük. Női röplabda: I. 2. sz. általános iskola (!), II. Szovjet szakértők, III. PAV. Férfi röplabda: I. Szovjet szakértők, II. TÁÉV, III. PAV. A tömegsportnapon voltak úgynevezett fakultatív ver­senyek is, amelyek a legna­gyobb létszámot kötötték le. Mindjárt itt van például a tömegfutóverseny, ahol „ne­vezetes” távot, 1917 métert kellett szabad akarat alapján futni. Bár voltak olyanok is. akik úgy félút táján kiegyez­tek volna István fejedelem királlyá koronásának dátu­mával, de hát a kiírás és az idő visszafordíthatatlanságá­nak értelmében nem lehetett És még így is volt eredmény­­hirdetés, de mi most csak a kategóriagyőzteseket közöl­jük. Lányoknál: Szabó Csilla, Hermész Éva, Cseh Szilvia, Farkas Krisz­tina. Fiúknál: Vayer Gábor, Kónya János, Lakner Gábor, Váczi Attila A BMX ördögeinek, már­mint ördögien kerékpározók­nak is volt verseny, ahol gyorsasági és nagy tetszést kiváltó lassúsági, valamint ügyességi számokban méret­tek meg. Itt is csak a kate­góriagyőzteseket közöljük. Lányoknál: Czidor Ale­xandra, Cseh Szilvia, Földi Antje, Fäger Ágnes. Fiúknál: Vayer Gábor, Somodi András, Hanoi Zol­tán, Király Zoltán. Mindamellett, hogy első alkalommal került megrende­zésre ez az esemény, örven­detes és elgondolkodtató a résztvevők száma, amely el­érte a 300 főt. Volf Ernő, az ötkarikás tömegsportnak mozgatórugója elmondta, hogy 1988-ra érvényes prog­ramot dolgoztak ki ilyen „tömegesített” formára, amelyre szeretnék, ha minél többen eljönnének, de előtte még december 31-én lesz egy szilveszteri futónap. Nosza, lehet készülődni iránytűvel, paksi térképpel, több napi élelemmel, mert ki tudja, milyen idő jön ránk szilveszterre. Lövészet Azt hiszem, nem lett volna november 7. emlékéhez mél­tó (teljes) ez a nap, ha nem lett volna valami „katonásdi”. Ezennel nem olyan céllal és hévvel, mint hetven évvel ezelőtt. Volt egy békés, nyu­godt lövészet, amely a NOSZF tiszteletére második alkalom­mal került megrendezésre. Helyszín a szokásos, ponto­sabban a városi lőtér, ahol a „harcosokat” Adorján Fe­renc, az MHSZ paksi városi vezetőségének titkára köszön­tötte, majd röviden méltatta a NOSZF eseményeit. A megnyitó után kezdetét vette az ilyen célszerű „alsó széle közepének” leküzdése. A ver­seny két kategóriában folyt, amelyben a következő ered­mények születtek: Fegyveres kategória, csapat: I. Területi Honvédelmi Klub (188 ke); Adorján Ferenc, Kiszely Károly, Szinger Fe­renc. II. BM Vízirendészeti őr­ség (186 ke), III. Paks, Városi Rendőr­­kapitányság (164 ke). Egyéni: I. Gaszler György (87 ke), II. Kiszely Károly (76 ke), III. Csipszer János (74 ke). Üzemi kategória, férficsa­pat: I. PAV 1. (238 ke); Pipa Károly, Tóth András, Vidi Ferenc, II. PAV 3. (213 ke), HL Paksi Konzervgyár (206 ke). Egyéni: I. Pipa Károly (88 ke), II. Vidi Ferenc (81 ke), III. Rauth József (80 ke). Üzemi kategória, női csa­pat: I. Paksi Konzervgyár (129 ke); Tóth A. Csilla, Kajári Katalin, Rauth Józsefné. Egyéni : I. Osztermayer Lajosné (68 ke), II. Tóth A. Csilla (67 ke), III. Meigner Györgyi (65 ke). A rendezőség (MHSZ paksi városi vezetősége, Területi honvédelmi klub) vándorser­legét az az üzem vagy válla­lat kapja, amelynek férfi-női csapata együttvéve a legtöbb köregységet éri el. Nos, ez 1986-ban a PAV BÉRIG, az idén a Paksi Konzervgyár volt. G. Szabó Pál Küldjön egy képet! Kedves Olvasó! Biztosan található az otthoni fényképei között egy-egy érdekes felvétel, amely egy jól eltalált címmel közölhető lenne lapunkban. Küldje el címünkre, és mi közöljük. Év végén a legjobb felvételeket külön is díjazzuk. A fényképhez mellékeljék nevüket és címüket! Takács Csaba (Bonyhád, Fáy Up. 29.) ezzel a címmel küld­te be képét: Nem a tévének jutott a főszerep.

Next

/
Thumbnails
Contents