Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1987-02-01 / 2. szám
X. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1987. FEBRUÁR XI. Országos Békekonferencia A konferenciát megelőző napon újjáválasztottuk az Országos Béketanács elnökségét és tagjait. Az új elnök Sztanyik B. László, az Országos F. Joliot- Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet főigazgató-főorvosa, egyetemi tanár. A főtitkár továbbra is Barabás Miklós lett. Sebestyén Nándorné a tiszteletbeli elnöki címet kapta a Béketanácsban kifejtett több évtizedes eredményes munkája elismeréseként. Az elnökség 36 tagú, az újjáválasztott tagok száma 402, tiszteletbeli tag 32 fő. A XI. Országos Békekonferencián Tolna megyét 35- en képviseltük, közöttük 7 fő OBT-tag. A magyar békemozgalom egyik elsődleges tennivalója volt az elmúlt két év alatt, hogy a világ dolgairól jól informálódó tömegkommunikáción túlmenően mélyítse el a tájékoztatást a leszerelésről, enyhülésről folyó küzdelemről, a világszerte működő békeerőkről, és teremtsen fórumot a nyugtalanító kérdések kötetlen megvitatására. A X. Békekonferencia meghatározta, hogy munkánkban főleg két rétegre kell koncentrálnunk: azokra, akik valamiképpen kívül maradtak a megszokott társadalmi-szervezeti kereteken, és azokra, akik a béke kérdései iránt különleges érdeklődést mutatnak. Mindkét rétegben nagy számban voltak jelen fiatalok, akikre amúgyis jellemző a cselekvési vágy. Ezt az igényt elégítette ki az ifjúsági békeklubok és békeközösségek elterjedése. Sajátos felvilágosító munkánk másik fontos terepiéül a meglévő társadalmi és tömegszervezetek kisebb egységei szolgáltak. Azért a kisebbek — a korábban túlsúlyban lévő nagygyűlésekkel, tömegmegmozdulásokkal szemben —, mert az egyre bonyolultabbá váló nemzetközi viszonyok közepette nőtt az emberek igénye a visszakérdezésre, egy-egy probléma szőkébb körben történő megvitatására. Akik érdeklődést mutatnak a békemozgalom iránt, azok a szellemi aktivitáson túl cselekedni is kívánnak. Felvilágosító munkánkat hagyományos és újszerű formákban végeztük. Ezek közül talán leghatékonyabb az „őrizzük a békét” című felhívás „népszavazásra” bocsátása volt. A plakát formájában közzétett állásfoglalást az évek során különböző rendezvényeken, összejöveteleken írták alá fiatalabbak és idősebbek. Ilyen aláírásgyűjtést az erőműben és Paks városban is folytattunk, és több ezer aláírást gyűjtöttünk. Az aláírásgyűjtést igyekeztünk összekötni személyes beszélgetéssel, vagy akár vitával, hogy az aláírás ne formai aktus, hanem tudatos azonosulás legyen a békefelhívás üzenetével. Országosan milliókra tehető az összegyűlt aláírások száma. A hazai békeévi megmozdulások egyik sikeres és nagy figyelmet keltő akciója a Magyar Televízióval közösen rendezett „Hétvégén a békéről” eseménysorozat volt. A „Hétvége” műsorának keretében 1986. augusztus 30—31-én egyenes adásban, és folyamatosan számolt be a nyílt utcán politizálok — magyarok és külföldiek — vitáiról, különböző helyszíneken zajló eseményekről. A békeév hazai jellegzetessége volt a kultúra nemes eszközeinek fokozott megjelenése munkánkban, pl. az „Élni akarunk!” jelmon dat jegyében meghirdetett nemzetközi gyermekraj z-pályázat, és a Hair c. rockmusical korszerűsített, a mához szóló formában való bemutatása. Szinte megszámlálhatatlanok a békeévben a helyi kezdemények alapján rendezett esémények, megmozdulások. A múlt év végén került sor Koppenhágában a Béke-világkongreszszusra, melyen a magyar békemozgalom is képviseltette magát. Az elmúlt két év időszakában a magyar békemozgalom munkáját az egység és a sokszínűség dialektikája, az újonnan felmerülő kérdések iránti nyitottság jellemezte. A mozgalom tevékenysége hozzájárult a nemzeti közmegegyezés erősítéséhez, melynek egyik alapvető stabil tényezője a béke. Az elmúlt két évben tovább szélesedett a békemozgalom társadalmi bázisa, erősödött az ifjúság aktív részvétele, nőtt a mozgalomban résztvevő munkások, szocialista és munkabrigádok száma. A magyarországi egyházak és felekezetek békeszolgálata tovább fejlődött az elmúlt időszakban. Ma már szinte hagyományos az évenként megrendezett májusi Béke és Barátság hónap, vagy az őszi Leszerelési Hét, a különböző szolidaritási akciók lebonyolítása. Az Országos Béketanács tovább erősítette kapcsolatait a társadalmi szervezetekkel, mindenekelőtt a Hazafias Népfronttal, a KISZ- szel, a SZOT-tal, iparági szakszervezetekkel, a szövetkezeti szövetségekkel, az MSZBT-vel. A XI. Országos Békekonferencia állásfoglalást fogadott el, amely meghatározza a következő időszak feladatait. Ezen állásfoglalásból idézek egy-egy mondatot: „A béke ügye minden ember legszemélyesebb közügyé. Reális remények élnek bennünk. Az atomhár ború elkerülhető. Az elmúlt két évben született leszerelési javaslatok lehetőséget nyitnak arra, hogy a harmadik évezred küszöbét a tömegpusztító fegyverek terhétől megszabadulva léphessük át. Ez a lehetőség a békemozgalom számára kötelességgé fokozódik: meg kell győznünk minden embert arról, hogy ragadja meg ezt az alkalmat. Űj politikai gondolkodásmód van kialakulóban, amely a kölcsönösen elfogadható kompromisszumokat keresi. Kezet nyújtunk mindenkinek, akivel szót tudunk érteni a béke megvédésében. Országépítő munkánkat a korábbinál nehezebb feltételek között végezzük. Nemzeti fejlődésünk programja a szocializmus értékeinek őrzése és gyarapítása. Ez mozgalmunk programja is. A béke igénylése az egységes magyar békemozgalom alapja. Ez cselekvő erő, melyet meg kell őriznünk. A békemozgalom a népinemzeti egység egyik alkotó eleme. Közös gondolkodásra, közös tettekre hívunk, várunk mindenkit!” Wollner Pál OBT-tag Hibaigazítás Januári számunkban megjelent Felavatták a III. blokkot című cikkünk két adata nem volt pontos. A helyes adatok: december 1-ig teljesítette a 72 órás próbaüzemet a III. blokk, és december 18-ig 623 millió kWh áramot termelt. Várakozó helyzetben Volt egy értekedet 1986- ban, amely sok kételyt, félelmet, tanácstalanságot idézett elő a kivitelező vállalatoknál. Az október 23-án megtartott, kivitelezői pártbizottság által kezdeményezett koordinációs tanácskozásról van szó, ahol a tárgyaló felek megvizsgálták a IV. blokki teendőket, és szó esett a bővítésről is, sajnos, nagyon szűkszavúan. Ma a kivitelező vállalatok társadalmi szervezeteinek egyik fő gondja, hogy az embereknek választ adjanak olyan fontos kérdésekre; lesz-e szükség rájuk a bővítésnél, ha lesz, a közbenső időszakban hol kapnak munkát, és tudnak-e ezen keresni? Fontos lenne ezekre a kérdésekre időben megnyugtató választ adni, mert a bizonytalanság nem a legmegfelelőbb háttér a IV. blokki munkálatok felgyorsításához, de a bővítés időbeni megkezdéséhez is szükség van a kivitelezők együttműködési készségére. Megkérdeztük Pásztor Bélát, a kivitelező vállalatok pártbizottságának titkárát, mekkora létszámnak kell az '9P7-ben befejeződő IV. blokki és az 1989-ben kezdődő 1000-es blokki építkezés időszaka között átmenetileg más munkát vállalni? — Az építkezés magja úgy 3500 főre tehető. A nagyobb vállalatok; a 22-es AÉV, GYGV, VERTESZ, VEGYÉPSZER lényegében megoldották a foglalkoztatást erre az időszakra, — bár itt is vannak még nyitott kérdések —, gond a kisebb, de a szerzett tapasztalatok szempontjából azért fontos gazdasági egységeknél van. A következő beruházás jövője szempontjából az lenne a fontos, hogy a termelő egységek úgy maradjanak meg itt Pakson, hogy az egység szerkezete, szervezete ne változzon, legyen egy váz, amire az erőműépítkezés majd 1990-ben támaszkodhat. Javaslat van arra, hogy a vállalatok keressenek munkát Paks környékén, és paksi telephelyről irányítsák ezeket, illetve volt beruházási létesítményekben végezzenek bérmunkát, előgyártást. — Jónak látszik ez a megoldás? — Nem tudni előre, mekkorák lesznek ezeknek a munkáknak a költségei. Idegen munkáról van szó, nem ismertek a PAV bérleti díjai, ezekhez a munkákhoz igénybe kell venni csarnokot, műhelyeket, szállásokat, irodákat, amit eddig a vállalatok szinte ingyen kaptak, és a termeléshez hozzájönnek még a szállítási költségek is. — A jelenlegi gazdasági körülmények között nem nagy áldozat ezeknek a munkahelyeknek a fenntartása? — Szerintem erkölcsi kötelesség is. hogy a beruházáson eddig is kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok kapjanak lehetőséget arra, hogy munkaerejük javát megtartsák. Beruházási oldalról a PAV-nál a bővítést előkészítő főmérnökség foglalkozik az 1000-es blokki építkezés felvonulásának megtervezésével, ahol Tóth György főmérnök vállalkozott a tájékoztatásra. — Az ország gazdasági helyzete az 1986-os évet tekintve nem mondható jónak; hogyan hat ez egy ilyen nagy beruházás előkészületeire? — A VII. ötéves terv pénzzseközei nagyon szűkösek, a munkákat úgy kell csoportosítanunk, hogy a nagyobb pénzeket igénylő munkálatok a következő tervidőszakra tolódjanak. Hogy konkrétabb adatot is mondjak, a Minisztertanács a költségvetési tervben az 1987-re 760 millió forintot hagyott jóvá állami alapjuttatásként a bővítés előkészítésére. — Hol tart most a bővítés előkészítése, mikor várhatók a kivitelezők szempontjából használható tervek, pl. mely vállalatok kapnak megbízást, mekkora létszámmal ? — Ebben a félévben tervezve van a kivitelezőkkel egy vállalkozási előszerződés megkötése, amelyben körvonalazzuk a bővítésben rájuk háruló feladatokat, ennek mennyiségét, ütemezését. Ennek ismeretében a vállalkozó a létszámát beállíthatja a szükséges szintre, mi adunk ugyan létszámjavaslatot, de kivitelezője válogatja, hogy egy bizonyos munkát mekkora létszámmal tud megoldani. Egyébként a bővítés előkészítésére 1987-ben úgy 90 főnyi kivitelezői létszámmal számolunk, ha engedélyt kapunk ebben az időszakban bizonyos munkák elvégzésére. — Tételezzük fel, hogy az erőműépítésben jártas vállalatok az 1000-es blokki építésnél is kapnak megbízást, a beruházás-előkészítés időszakában ezek hol fognak dolgozni ? — Célunk, hogy a törzsgárda együtt maradjon, az átmentésre többféle lehetőség is van. (Folytatás a 2. oldalon.) KISZ felkészítő tábor A PAV KISZ-bizottsága januárban felkészítő tábort szervezett Balatonfüreden, KISZ-titkárok és aktivisták számára. A szervezők célkitűzése az volt, hogy mindennapi környezetből kiszakítva, jó ellátási feltételek mellett a fiatalok ismerkedjenek meg aktuális politikai teendőkkel/ KISZ-es munkamódszerekkel, kapjanak elsőkézből bővebb információkat vállalatukról. A kétnapos rendezvényen Kápolnai György, az MSZMP KB tömegpolitikai osztály vezetője, Gyarmati László, a PAV pb-titkára, Balogi Jenő műszaki vezérigazgató-helyettes, Rácz László, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának titkára és Vajda Tjbor, a KISZ Paksi Városi Bizottságának titkára tartott előadást, a házigazda szerepét Berkó János, a PAV KISZ- bizottságának titkára vállalta. A tartalmas előadások közül érdemes felidézni Kápolnai György által mondottakból egy részletet: „...Alapvető feladatunk jó politikai feltételeket biztosítani a gazdasági munkához. A gazdasági életünk átmeneti megtorpanása rossz közhangulatot szült, és ez megalapozottnak tűnik, gondoljunk az alacsony nyugdíjakra, ahol a legfeszítőbb a gond, és a kialakuló vagyoni rétegeződésre, amelyhez közvéleményünk nincs hozzászokva, politikus feladat ebben az esetben a reális, helyes és körülményekhez szabott értékelés. Fontos, ebben az időszakban ne maradjanak megválaszolatlan kérdések, türelmes, higgadt válaszok szükségesek Csak egészséges, jó közérzettel, jobb tudati feltétellel tudunk úrrá lenni a bajokon. Gazdaságunknak régi, megoldatlan gondja a teljesítmény szerinti bérezés. Régi, több évtizedes beidegződések működnek itt. Szociális ihletésű érvek támogatják a rendszeresen alulteljesítők biztos megélhetését, nem elfogadottak a többség sorából kiemelkedő jövedelmek sem a közvéleményben. Fontos feladat vár a fiatalokra, hogy az egyenlősdi eszméjén túllépve, akár konfliktusokat vállalva is, értéket, rangot adjanak a munkának...” Nagy érdeklődés kísérte Balogi Jenő előadását, aki arról beszélt, milyen hatása van az atomerőmű beruházásnak" a magyar iparra, és a szűkebb környezetben milyen fejlődést hozott az építkezés. Az előadást követően sokféle kérdésre kellett válaszolni a vezérigazgató-helyettesnek, a fiatalokat az energiagazdálkodási problémáktól kezdve, a tartalékalkatrészellátásig minden érdekelte. Nem elhanyagolható eredménye az ilyenfajta felkészítésnek az, hogy a különböző munkahelyek KISZ- vezetői itt jobban megismerhették egymást, és más munkahelyek gondjait, _ és nem utolsósorban a tapasztaltabb vezetők munkamódszereit. — ag — Kápolnai György, az MSZMP KB munkatársa tartja előadását
