Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1987-06-01 / 6. szám
Pedagógusaink köszöntése Németh László írja A pedagógus hite című írásában: Ha valaki gyors kémlelő eljárást keres, amellyel eldöntheti, hogy akivel szemben áll, optimista vagy peszszimista-e, azt ajánlom, puhatolja ki úgy, hogy gyanút ne fogjon, mi a véleménye a pedagógiáról. Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet. Vadász Pál Vadász Páltól, a városi tanács művelődési osztályának vezetőjétől azt kérdeztem, ő hisz-e a pedagógiában? — Én azt hiszem, ezt a kérdést meg kell fordítani. A pedagógus csak optimista lehet, mert ha ez az optimizmus hiányzik, akkor nem beszélhetünk pedagógiáról. — A mindenkori gondok gyengíthetik a hitet. Milyen gondjai vannak ma a pedagógusoknak? — Az egyik nagy gond az oktatási reform helyes értelmezése. Jelenleg a reform kellős közepén tartunk, de nem állíthatom, hogy minden pedagógus teljes részleteiben ismeri a reform célját. — Mikor indult ez a reform? — 1972-ben indult a párt oktatáspolitikai határozatával, melynek figyelembe vételével új tanterv készült — hat napra. Közben ötnapos lett a tanítási hét és ez alatt kellett a hat napra megszabott anyagot tanítani. Ez önmagában hordja a feszültséget, hiszen a tanterv sok esetben túlfeszített, nem igazodik eléggé a gyerekekhez, ezért átdolgozására kell számítani, ahogy a gyakorlati élet mutatja. — Érdemes foltozgatnitoldozgatni? Nem lenne jobb egy új, átfogó és átgondoltabb reform? — Azt hiszem, időnként így is kapkodónak tűnik az oktatás, hát még egy újabb reform meghirdetése esetén milyen lenne. Több ezer pedagógust kellene gyorsított ütemben átképezni, ami irtózatos munka lenne. Aztán a pedagógus nem gép, hogy átprogramozom ma, és holnap már másképpen oktat, teljesen elfeledve a tegnapi módszert. Én a helyzet javulását inkább a megfontoltabb, lassúbb intézkedésektől várnám. — Mi a másik nagy gondjuk a pedagógusoknak? — A másik maga a gyerek! Soha nem volt még ennyire elmaradva a családi nevelés az elvárástól, attól a szinttől, melyet az iskola követel, melyre alapozza tantervét. A szabad idő hiánya, az igen kevés együttlét nem jó irányba tereli a gyerekeket, hanem a brancsszellem erősödik, ennek törvényei hatnak jobban a gyerekekre. — Erről a „brancsról” jut eszembe, hányán vannak egy osztályban? — Mi aránylag jól állunk, hiszen öt iskolánk van, melybe 3034 gyermek jár, 101 tanulócsoportba és 103 tanterembe. Ez azt jelenti, átlagban közel 30 gyermek jut egy tanteremre és 198 pedagógus oktatja-tanítja őket. — A város eddig egy dinamikus fejlődést mutatott, mi várható ezután? — Egy ugyanolyan dinamikus fejlődés előtt állunk, mint 10—15 évvel ezelőtt, hiszen az építkezés II. üteme megkezdődik. Ez új lakótelep-részeket jelent, ahová megfelelő iskolákra van szükség. Itt a megfelelőt húznám alá, mert nem szeretnék 32 tantermeseket, de még 20 tantermeseket sem építeni. Az ideális nagyság a 16 tantermes iskola. Ha az én nagyon optimista kívánságomat itt megszellőztetjük, akkor elmondom, hogy én kb. 48—50 tanulócsoportot várok az elkövetkezendő időszakra. Akkor ez azt jelenti, hogy minimum 3 db 16 tantermes általános iskolát kell építenünk. Ha középiskolában gondolkodok, akkor ott is 16 tantermes, tehát 4 párhuzamos osztállyal induló gimnáziumra lenne szükség, de minimálisan egy 12 tantermes új gimnázium létesítését tartom szükségesnek. — A sok gond ellenére biztosan vannak eredményeink is? — Természetesen vannak eredményeink, csak manapság mindig a gondokkal hozakodunk elő. Szép eredményeket érnek el tanulóink a megyei és országos versenyeken, ez különösen elmondható a gimnáziumra, ahol a kissé mostoha körülményeit ellenére is emelkedő tendenciát mutat a tanulmányi átlag. A jól végzett munkát fémjelzi többek között az is, hogy az idei pedagógusnapon hányán és milyen kitüntetéseket kaptak. — Igen! Pali bácsi! Megköszönöm a beszélgetést, és engedd meg, hogy szerkesztőségünk nevében személyeden keresztül nagy tisztelettel köszönte ük pedagógusainkat, és külön köszóntsük az alábbi kitüntetetteket. Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott: Rompf Nándor. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott: Gold Imréné, Gyútai Attiláné, Haaz Ferencné, Horváth Ferenc. Iker Istvánné, Jantner Ferencné, Jantner Károlyné, dr. Keszthelyi Magdolna. Nagy Istvánné, Sárosi Zoltánná. Miniszteri Dicséretben részesült: Fillér Ferencné, Fritz Jánosné, Juszt Andrásné, Kiss Jánosné, Laszlóczki Imréné, Till Józsefné, Varga Lászlóné. MUSZ. Érdem Éremben részesült: Bencze Barnabás. Kiváló Űttörővezető kitüntetést kapott: dr. Fehér Tiborné, Betlehemi Antalné, Hontiné Schmidt Klára. Dicsérő Oklevelet kapott: Hlavaty Józsefné, Schämer Imréné, Kernné Tuba Erzsér bet, Pach Pálné, Kovátsné Udvardi Mária. Kiváló Ifjúvezetői Munkáért dicséretet kapott: Gaál Erika és Csók Edina gimnazisták. Beregnyei Miklós Hírek, események Május 1 ti - tol iuijti'lta re a paksi „Takács György' munkásőregység négynapos tavaszi koncentrált kiképzését, Fadd-Domboriban. * * * A PAV tanácstermében tartotta soros ülését május végén az Országgyűlés Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága Straub F. Brúnó akadémikus elnökletével. Tájékoztató hangzott el az atomerőmű működéséről, a környezetellenőrzés tapasztalatairól, szó volt Tolna megye terület- és településfejlesztésének feladatairól és a környezetés természetvédelem országos eredményeiről, feladatairól. Kibővíteti ulest tarlóit június 1-én az MSZMP PAV Bizottsága, melyen dr. Ötös Miklós üzemi főorvos az üzemegészségügyi szolgálat munkájáról, a dolgozók általános egészségi állapotáról, Gál Rezső vszb-titkár pedig a PAV SZB munkájáról számolt be. ♦ * * Ülést tartott az Atomerőr mű-beruházás Szakszervezeti Intéző Bizottsága, melynek első napirendi pontjaként tájékoztató hangzott el a munkahelyi étkeztetés és egyéb szolgáltatások eddigi tapasztalatairól, és koncepciókat alakítottak ki az V.—VI. blokk építésének időszakára, ugyanezen témakörben. A tájékoztatóban megfogalmazott megállapítások az elmúlt évtized írásos dokumentumai alapján készültek, így folyamatában követhető, hogy a beruházó hogyan oldotta meg feladatát az étkeztetés és szolgáltatások terén, illetve hogyan készült fel rá, és milyen erőfeszítésekkel próbáltak úrrá lenni a feszültségeken. A tapasztalatok ilyen összegzése nagy segítséget jelenthet a jövő szempontjából, hogy mire kell odafigyelni a bővítés kapcsán a beruházónak, tervezőnek és egyéb szervezeteknek. Diszkót Városunk sok-sok szállal kapcsolódik a vízhez és a halhoz. Ezt az ősi kapcsolatot szimbolizálja az a diszkót, melyet június 4-én vett át a város nevében Frast Antal, a Városszépítő Egyesület elnöke. A diszkót históriája tíz évvel ezelőtt indult, akkor kapott megbízatást Kiss Kovács Gyula szobrászművész, aki 1924 január 6-án született, és fájdalom, 1985 július 20-án meghalt. Munkáját, megbízatását feleségére. Tóth Emőkére hagyta. Tóth Emőke szobrászművész birkózott. meg a nagy feladattal, melyben nagy segítségére volt a Link Péter építészt felváltó Polonyi Károly Ybl-díjas építész. A szobor fogadasa igen kedvező volt a város lakói részéről, hiszen már május 28-án, az összeszerelés-felállítás napján jöttek a város lakói és hosszú perceket töltöttek el a kút körül. Igen sokan köszöntötték Tóth Emőkét, és gratuláltak munkájához. Milyen ez a munka ? Szép! Szemet gyönyörködtető, lelket pihentető és megnyugtató, a természethez közelebb vivő, azza! összekötő, az örök élet sejtelmeit fellebbentő jelenség. Polonyi Károly ajánló beszédében így mutatta be a szobrot: „egy szép, fiatal, tiszta fiú, a régvolt paksi halászoknak valamilyen késői unokája, aki újra akarja éleszteni a természetet, aki a halaknak is vissza akarja adni az életet.” A szándékot és az azt megtestesítő alkotást köszönjük Tóth Emőkének és Polonyi Károlynak. Az építész beszédében azt is mondta, hogy vállunkra helyezi a kút és környékének gondozását-ápolását. E feladat megvalósításában a Városszépítő Egyesületen kívül minden paksi lakosnak van feladata. Igen sokan érdeklődtek a költségek után. íme: kiviteli költség 887 000 Ft márvány alapzat 175 252 Ft (a kő ára) szállítás 50 000 Ft alapozás, parkrendezés 644 000 Ft A költségeket megyei beruházásból és a városi tanács beruházási költségéből fedezték. Van mire vigyáznunk. BM A városi könyvtár május 26-án zsúfolásig megtelt érdeklődő és emlékezni kívánó olvasókkal. Az ünnepi könyvhét — könyvtári napok megyei rendezvénysorozatának nyitó programjaként a 75 éve született Darvas Józsefre emlékeztünk. Darvas József mint az Írószövetség elnöke. 1968. július 5-én a Paksi Városi Könyvtár megnyitásán hirdette meg az országos „Olvasó Népért” mozgalmat. Ebből az alkalomból írta a könyvtár emlékkönyvébe a következő sorokat: „A paksi könyvtár megnyitója volt az Olvasó Népért mozgalom meghirdetésének az alkalma. Jó helyen történt ez, egy kitűnően működő könyvtárban. Azt kívánom, hogy az új, szép környezetben még jobb, még lelkesebb munka folyjék, — az Olvasó Népért. Darva.J.” Ezek a sorok megtisztelőek, és egyben kötelezettséget is jelentenek mind a könyvtár, mind pedig a város lakói számára. Az elvetett mag kihajtott, öröm volt nézni a sok középiskolás diákot, de még kellemesebb volt hallgatni azt az öt tanulót, akik „A léleknek kenyere" című emlékműsor keretében a . Részeg — eső”-ből tolmácsoltak — nagyon meghatóan — részleteket. Dr. Czine Mihály, az ELTE professzora és Dobos László szlovákiai magyar író előadásaikban, visszaemlékezéseikben közénk idézték Darvas József szellemét A bensőséges ünnepség zárásaként a megyei Hazafias Népfront Darvas József emlékplakettet adománvozott: dr. Bellus Sándorné dombóvári, Herczeg Ágnes paksi, Kiss Ferencné faddi könyvtárosoknak. A kitüntetettek érdemeiről Lovas Henrik a megyei könyvtár igazgatója szólt, és Varjas János, a megyei HNF titkára nyújtotta át a plaketteket. örülünk annak, hogy a kitüntetettek között van a városi könyvtárunk igazgatója, aki fáradhatatlanul szolgálja a könyvtár ügyét és az olvasó népet. ibráiu < Paksi halászoknak késői unokája Tízéves a könyvtár A kitüntetettek: Kiss Ferencné, dr. Beilus Sándorné, Herczeg Ágnes
