Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1987-05-01 / 5. szám
2 PAKSI ATOMERŐMŰ Május elsején flaksi itpomerótttii 'Pakakrt HÁftOMSZOfíOS KIVÁLÓ VÁLLALAT Elképzelni is nehéz volna szebb, verőfényesebb időt, mint amilyen május elsején volt, így ezen az amúgy is vidám ünnepen az éltető napfény szinte minden egyes felvonuló arcára mosolyt varázsolt. A felvonulást követően pedig az igen gazdag program adott okot a nevetésre, a szórakozásra, úgy az Ürgemezőn, mint az ASE sporttelepén. A néptáncegyüttesek, az akrobaták, a kaszkadőrök, a beat-együttesek, a bohócok, a fúvós zenészek, a citerások, a kutyabemutató résztvevői, stb. mind-mind nagy sikert arattak. Jövőre is szeretnénk látni a szakközépiskolásokból és a PAV-os dolgozók gyermekeiből alakult társulatok szellemes paródiáit, „színjátékát”. Volt persze mindenütt ennivaló és innivaló bőven, a nyárson sült malacokról nem is beszélve. A játékos vetélkedőket, a sportversenyeket külön is meg kell említeni. Itt aztán nagy volt az izgalom, és akik nyertek, mindnyájan valamilyen jutalomban részesültek. Talán a legnagyobb érdeklődés mégis a sárkányrepülők utasrepültető programját kísérte: 120 felszállással 120 utas élvezhette a repülés örömeit. Dicséret illeti a szervezőket, a rendezőket ezért a szép majálisért. Fotók: Polgár András Neveld az utódod Ifjúsági Tanácsadó Testület A világban felértékelődik a tudás, egyre nagyobb szerepet kap az emberi erőforrások jobb kihasználása. Nálunk még sok tartalék van ezen a területen, nem hasznosítjuk kellően azt az erőforrást, amiből relatív bőséggel rendelkezik az ország. Ez, a világgazdasági változásokhoz való nem kellő alkalmazkodás gazdasági teljesítményeink folyamatos leértékelődéséhez vezet. Ebből adódóan a szellemi energiák hatékonyabb felhasználása napjainkra nemzeti sorskérdéssé vált. Persze, ennek megoldását nem vállalhatja magára sem egy kisebb közösség, sem egy szervezet, ez társadalmi feladat. De ez egyben azt is jelenti, hogy a szükséges változás csak akkor következik be, ha ez ügyben mindenki megoldja saját részfeladatát, ha minden szervezet elvégzi becsülettel azt a munkát, ami a társadalmi munkamegosztásból rá hárul. A PAV KISZ-bizottsága erre a kihívásra kezdő lépésként kezdeményezte az Ifjúsági Tanácsadó Testület (ITT) létrehozását. A testület 1986. májusában alakult meg. Az alapító létszám 15 fő. Az ITT-nek négy fő célkitűzése van: adjon segítséget a KISZ- bizottság — rajta keresztül a vállalatvezetés — számára olyan jellegű feladatok megoldásával, melyek az ifjúságot érintik, illetve melyek többfajta szakismeret felhasználásával vagy különböző szervezeti érdekek harmonizálásával végezhetők el; biztosítson értelmes cselekvési teret azoknak a fiataloknak, akik érdeklődnek és tevékenyen részt kívánnak vállalni a vállalati közélet alakításában, formálásában; dolgozzon ki, majd működtessen egy új rendszert, melynek feladata az ifjúság, a KISZ eredményesebb részvétele a műszaki fejlődésben; teremtsen kapcsolatot más vállalatoknál működő hasonló szervezetekkel. Tavaly szeptemberben elkészítettünk egy meglehetősen nagy visszhangot kiváltó anyagot, amely 30 oldalon a vállalati dolgozók közérzetét rontó tényezőket foglalta össze. Ennek összeállításához 17 munkaterületről közel 200 embert kérdeztünk ki előre meghatározott szempontrendszer szerint. Az anyagot, mely végül a Szonda címet kapta, a vállalatvezetés is megtárgyalta. A testület folyamatosan látta el véleményező, tanácsadó funkcióját. Legutóbb pl. az ipari miniszter felkérésére — hasonlóan több nagyvállalati KlSZ-szervezethez — az ipar VII. ötéves tervét véleményeztük. Hosszú előkészítő munka után a következő hetekben végleges formát kap „A KISZ szerepe a műszaki fejlesztésben” c. anyagunk. Tekintettel a téma jelentőségére, szeretnénk majd a lapon keresztül nyilvános vitára bocsátani a koncepciót. Előzetes tárgyalásokat folytattunk a Lenin Kohászati Művek és a Győri Rába Vagon- és Gépgyár FMKT szervezeteivel kapcsolatfelvétel ügyében. A testület munkájának értékelése korai lenne, mindenesetre az egyéves működés reményt keltő. Az időközben szerzett tapasztalatok alapján két szervezeti módosítást hajtottunk végre. A hatékonyabb munka érdekében a jövőben nemcsak a végeredményt lenne célszerű megismertetni a gazdasági vezetéssel, hanem szeretnénk a probléma feltevésétől a megvalósításig az egész folyamatba bevonni őket, és a konzultációk során folyamatosan csiszolni, fejleszteni a készülő anyagokat. Ennek realizálása érdekében a vállalat gazdasági vezérigazgatóhelyettesét felkértük, hogy ilyen értelemben is segítse munkánkat. A kitűzött céloknak megfelelő működés megkívánja munkánk további társadalmasítását. Bár a korábbi időszakban 'alkalmilag bevontunk új tagokat a testületbe, témának megfelelően, de a jövőben az ITT állandó létszámát is szeretnénk gyarapítani, másrészt létrehozni egy közel ötven fős véleményező testületet. Aki a testület céljaival egyetért és szívesen részt venne egy ilyenfajta munkában, azt várjuk sorainkba. Molnár László az Ifjúsági Tanácsadó Testület elnöke. A Paksi Atomerőmű Vállalat szakszervezeti bizottsága és KISZ-bizottsága a műszaki szakközépiskola szemléltető eszközeinek elkészítése éljából „Mutasd be munkádat" pályázatot hirdetett szocialista brigádok és KISZ-alapszervezetek részére. A pályázatra rajzokkal, leírásokkal, makettekkel, valamint oktatási célra alkalmassá tett berendezésekkel tizenöt közösség nevezett. A közösségek felfedezték a pályázatban, hogy ez is egy lehetőség arra, hogy a vállalat dolgozói elősegítsék a leendő kollégáik ismereteinek bővítését. Mert a szervezők és a versenyen résztvevők hiszik, ha az utánpótlásról van szó, akkor nem lehetnek közömbösek. A munkába járás buszok nélkül szinte elképzelhetetlen. Éppen ezért a busz állandóan reflektorfényben van. Ha kényelmesen utazunk, pontosan beérkezünk a munkahelyünkre, nem késik a járat, akkor minden a legnagyobb rendben van. De ha valami probléma adódik, akkor az utazók igen érzékenyen reagálnak. Sőt, szidják a Volánt vagy a buszvezetőt. Mi, utasok, közvetlenül érezzük, észreveszszük a hiányosságokat, problémákat. De bennünket, utasokat hogyan látnak a volánosok? Hogyan viselkedünk, milyen magatartást tanúsítunk a buszon? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ. A feltett kérdésekre Nemeskéri Zsolt, a Volán paksi kirendeltségének osztályvezetője válaszolt. — Először a Volán paksi üzemegységének munkájára’ tennék említést. 1986-ban az erőmű dolgozóinak szállítására 57 busz volt biztosított. Ebből 47 buszt a paksi üzemegység biztosított, illetve üzemeltetett. Szerződés értelmében kirendeltségünk 2,6 millió kilométert teljesített. Ez éves szinten 11 millió utast jelentett. Létszámgondjaink ellenére igyekeztünk az elvárásoknak megfelelni. A célunk közös: kényelmes, kulturált körülmények között utaztatni a dolgozókat, biztosítani a pontos menetidőt, mindent elkövetni annak érdekében, hogy késés ne legyen. Tudjuk, hogy a pontosság a munkafegyelem egyik feltétele. A késés nemcsak emberi mulasztásból adódhat, ezt A nevezett pályamunkákból a szakközépiskola tanárainak és diákjainak segítségével az iskola II. emeletén kiállítás készült. A kiállítás megnyitója 1987. április 30-án 14 órakor volt. A kiállítás megnyitóján részt vettek a nevezett közösségek, a vállalati szakszervezeti bizottság és KISZ- bizottság, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának tagjai, valamint a szakközépiskola tanárai és diákjai. A kiállítás május 8-ig tartott nyitva. A zsűri által kiválasztott legjobbv három pályamunka, valamint a legtöbb közönségszavazatot kapott alkotás díjazva lesz. A díjakat a szakközépiskola tanévzáróján adják át. b. tudja mindenki. Az ok lehet műszaki hiba is. A késés nemcsak a dolgozóknak jelent problémát, hanem a Volánnak is. A buszvezető vállán van a legnagyobb felelősség. Emberek élete biztonsága van rábízva. Éppen ezért, ha valakinek panasza van, ne kezdjen el vitatkozni, panaszával mindenkor a forgalmistához forduljon. Jogos panasz esetében mindenkor orvosoljuk a hibát. A dolgozók fegyelmezett magatartásukkal elősegítik a buszvezetők munkáját a közlekedésben. Buszparkunk elöregedett Szerencsére az év első negyedévében 10 busszal sikerült javítani a gépjárművek műszaki színvonalát, megbízhatóságát. A buszoka' rendszeresen takarítjuk igyekszünk tisztán tartani Nagy általánosságban ezt az utasok figyelembe is veszik de mégis sokan olajos, festékes ruhával ráülnek az ülésre. Az ilyen személyek nemcsak a vállalatunknak okoznak kárt, hanem utastársaiknak is, ha 'cárt tesznek azok ruházatában. Ezúton is kérjük az utasokat hogy vigyázzanak a buszok állagára, tisztaságára. Megragadva a lehetőséget szeretném megköszönni mun katársaim nevében a segítséget mindazon dolgozóknak akik segítséget nyújtottak munkánk végzésében. Javaslataikat, észrevételeiket kö zöljék vállalatunkkal. Ezután is igyekszünk a jogos kéréseknek, elvárásoknak eleget fenni. M. J. Elöregedett buszpark Daganatos sejtel vá ltozás Az elmúlt év augusztusában nagyjelentőségű esemény színhelye volt Budapest. Itt tartotta ugyanis negyedévenként esedékes kongresszusát a Nemzetközi Rákellenes Unió. Ebből az alkalomból a Tudomány című havilap különszámot adott ki, melyben a rákkutatás legjelesebb szakértői számoltak be a rákkutatás jelenlegi helyzetéről. A kiadvány egyik legérdekesebb cikke az onkogének szerepével foglalkozik. Á kifejezés magyarázatát egy kissé élőbbről kell kezdeni. Sokak előtt ismert dolog, hogy a sejtszaporodás során a sejt magjában örökítő anyag felel a kialakuló új egyednek az anyával megegyező tulajdonságaiért. Az örökítő anyag (DNS) kémiailag egy láncszerű vegyületcsoportból áll, bonyolult felépítéssel. Ez a lánc kémiai egységekre oszlik, és egy-egy egység, melyet génnek nevezünk, felelős egy-egy meghatározott vegyületcsoport, sejtalkatrész kialakulásáért. A gének tulajdonképpen biológiai értelmű parancsokat tartalmaznak, és ezek utasítására alakul ki egy sejt meghatározott egysége. A legegyszerűbb sejtes élőlények a vírusok. Ezek örökítő anyaga csak néhány, 5-től egy-két száz gént tartalmaz. Bonyolult szervezetek több tízezer gént is tartalmaznak. A daganatkutatók régóta tanulmányozták már a vírusok szaporodását, mivel sokáig úgy vélték, ezek a kórokozók felelősek az emberi daganatok kialakulásáért. A fáradozások — néhány betegséget eltekintve — nem jártak eredménnyel. A daganatokból vírust nem sikerült kimutatni. Az eredmény sok kutató számára azért is elkeserítő volt, mivel már a század eleje óta ismertek olyan vírusok, amelyek a szárnyasokban a legkülönfélébb daganatos elváltozásokat okozzák. Ezek az úgynevezett retro vírusok. A daganat keletkezésének kutatásában ezen víruscsoport tanulmányozása jó modellnek mutatkozott, annál is inkább, mivel az elmúlt évtizedben kiderült, ezek a vírusok nemcsak szárnyasokban, hanem mesterséges sejttenyészetekben is képesek rákos elváltozásokat kiváltani. A retrovírusok további jellemzője volt, hogy örökítő anyaguk csak nagyon kevés gént tartalmaz. Mivel az örökítő anyagban a gének mintegy gyöngyfüzérszerűen helyezkednek el, ezek a legújabb vizsgálati módszerekkel fel is darabolhatok. A különválasztott géneket azután be lehet építeni más, például baktériumsejtek örökítő anyagába. A gén parancsára termelődött anyagot így nagyobb mennyiségben elő is lehet állítani, és kémiailag pontosan meghatározható lesz. A sejttenyészetek vizsgálata során érdekes megállapítás született. A retorvírusok néhány génje közül csak egy felelős a daganatos sejtelváltozás kialakulásáért. fgy azt a gént, ami a kóros, rákos elváltozást létrehozza, onkogénnek nevezték el. Az onko szó a daganatos elváltozásra utal. Az első felfedezést a csirke szarkómás betegségét okozó vírussal tették, ezért az onkogént „src”-génnek nevezték el, utalva a szarkómás betegségre. Ma már a retorvírusokban kimutatott onkogének száma 16-ra emelkedett. A kutatók természetesen az „src”-gén felfedezésével tudni akarták, mi az a kérdéses anyag, ami ezt az elváltozást okozza. Az eml?tett módon ezért a vírus örökítő anyagát feldarabolták, az onkogént elkülönítették, és baktériumokba beültetve előállították a keresett anyagot. Ezt a vizsgálati módszert egyébként génsebészeti módszernek hívják. A keresett anyag meghatározása nagy meglepetést jelentett a kutatók számára, mivel kiderült, hogy egy úgynevezett protein kináz enzimmel állnak szemben, aminek a feladata, hogy a fehérjék alkotóelemeit képező aminosavak egyikét, a tirozint, foszfor-ionokkal kösse össze. Ez a folyamat, a foszforizálás, jól ismert a biológiában. A sejtek ugyanis a különböző anyagcserefolyamatokhoz szükséges energiát ilyen foszforizálással biztosítják. A további meglepetés az volt, hogy az enzim hatására a sejtek foszforizált tirozin tartalma az egészséges sejtekhez viszonyítva csaknem tízszeresére emelkedett, tehát a sejt nagymennyiségű energiával telítődött fel. Ennek alapján feltételezik, a daganatos átalakulás egyik oka a jelentős energiafelesleg. Ezen a ponton a további biokémiai folyamatok még nem tisztázottak. Az azonban biztos, hogy ez a protein kináz enzim további zavarokat is okoz. Többek között beépül a sejt magjába is, ahol az örökítő anyagban okoz még pontosan nem ismert elváltozásokat. További jelentős megfigyelés az is, hogy az enzim megtalálható a sejtek tapadó korongjaiban is. Ezek a tapadó korongok biztosítják a sejt adott helyen való rögzítését. Az enzim a tapadó korongban lévő vinkulin nevű fehérje tirozin aminosavát foszforizálja. Ennek következtében a vinkulin nem tudja a sejt tapadását biztosítani, és a sejt elvándorol a helyéről. Ez a magyarázata a daganatos betegségekben az áttétek képződésének. A retrovírusok onkogénjeinek kutatása további érdekes eredményt is hozott. Kiderüli ugyanis, hogy az egészséges sejtek génjei között is találhatók olyanok, amelyek csaknem megegyeznek a retrovirus onkogénekkel. A nagyfokú hasonlatosság miatt olyan retrovírusok, amelyeknek hiányzik az onkogénjük, az egészséges sejt ilyen típusú génjével képesek kiegészülni, és daganatos elváltozást létrehozni. A retrovírus-onkogének és az egészséges sejtek ilyen típusú, mondhatjuk onkogénjei között azonban óriási különbség van. Ezek a gének bár termelnek protein kináz enzimet, mégis szótfogadnak a sejtszaporodás szigorú szabályainak. A keletkező foszforizált tirozin mennyisége nem haladja meg a normális értékeket. A kutatók feltételezik: az egészséges sejtek ilyen génjei a sejt örökítő anyagában rejtett, elnyomott helyen vannak, melyek vírusok, kémiai' szerek, vagy egyéb tényezők hatására aktív állapotba kerülnek és elindítják a daganatos elváltozást. Az is biztos a kutatók számára, hogy egyetlen behatás önmagában még nem képes a folyamat elindítására. Több behatásra is szükség van, másrészt a szervezet egyéb lehetőségekkel is bír a keletkező daganatsejt helyreállítására, illetve elpusztítására. Ezeket a lehetőségeket később még ismertetjük. Dr. Ötös Miklós
