Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1987-04-01 / 4. szám
2 PAKSI ATOMERŐMŰ Pártbeszámolók Ny uQdíj-előta karékosság Az év első két hónapja a pártéletben az elmúlt évi értékelés és az éves munka tervezésének időszaka. A pártfórumok kiemelten foglalkoztak a gazdaságirányítási teendőkkel, tapasztalatokkal. A helyi teendők megfogalmazásánál kitűnik, hogy a jelenlegi gazdasági feladatok magasabb követelményeket állítanak a párttagság elé, megnőtt a jelentősége mind a feladatok meghatározása, mind ezek elfogadtatása terén a gazdasági propagandamunkának. A PAV-pártbizottság irányítása alá tartozó ÜIG, KÁIG és a BÉIG pártvezetőségei és az AE kivitelezői pártbizottsághoz tartozó 22. Sz. ÁÉV és a GYGV (a közvetlen irányítású alapszervezeteket most nem számítva) pártvezetőségei számoltak be összevont taggyűlésen az egyéves tapasztalatokról, és határozták meg az 1987. év teendőit. A pártvezetőségekben és az alapszervezetekben több személyi változás volt, talán ennek tudható be, hogy a beszámolók a kelleténél többet foglalkoztak szervezeti gondokkal. Valamennyi helyen jelezték, hogy a pártvezetőségekben nem kellő mértékű a munkamegosztás. A pártcsoportok — mint szervezeti egységek — nem funkcionálnak megfelelően, idegenkednek a kisebb csoportok az önállóságtól, a helyi érdekek mellett (vagy ellene) való kiállástól, a kivitelezői körökben — a területi szétszórtság miatt — gondok vannak az információs munkával, és a munkaerőmozgás miatt a káderhiánnyal is állandóan számolni kell. Tartalmi vonatkozásban erősödtek a bíráló hangok. PAV-os körökben volt olyan vélemény, hogy a központi (kormányzati) intézkedések ne foglalkozzanak kis ügyekkel — mint például a szabadságolás rendjének szabályozása (bízzák ezt a vállalatokra) —, hanem lényegretörő, stratégiai intézkedéseket kell hozni. Megfogalmazódott az is, hogy a gazdasági munkához viszonyítva fáziskésésben van a politikai tevékenység. Az emberek egy része nem talál magyarázatot a megszokott, szocialista modelltől eltérő jelenségekre (gmk, kisipari termelés, új pénzügyi megoldások, stb.). Több helyen szóba került a párt káderpolitikájának jelentősége, követelményként az, hogy teljesítménycentrikus, vállalkozó típusú, munkafegyelmet megkövetelő vezetőket kell támogatni. A korábbinál szigorúbb követelményeket fogalmaztak meg a párttagok saját maguknak is: a jövőben erősíteni kell a problémafeltáró tevékenységet, a munkahelyeken politizáló légkört kell kialakítani, bátrabban kell vállalni az előre mutató elemző munkát, az érdekviszonyok pontos feltárását, az összvállalati és a népgazdasági érdekek képviseletét. A problémafeltárást említve, ide kívánkozik egy olyan megállapítás is, hogy a párttagság elmegy a nyilvánvalóan jó vállalati eredmények mellett a nehézségek, a problémák bűvkörébe esve. (Hiba a meglévőt nem észrevenni.) Mindkét pártbizottság területén voltak az elmúlt időszakban jelentős átszervezések a gazdasági irányító munka területén, melynek kapcsán több helyen, elsősorban kivitelezői területen bírálták a pártszervezetek helyi irányítóit, hogy a tagság által megfogalmazott észrevételeknek, javaslatoknak nem tudtak kellő határozottsággal, következetesen érvényt szerezni. (Ilyen esetek voltak az átmeneti — két beruházás közti — időszak foglalkoztatási kérdéseinek gyors rendezése, káderkérdések, beruházói szolgáltatások megszűnése, stb.) A kivitelezők véleménye szerint a beruházás ütemének felgyorsulása is okozott némely munkahelyen hangulati gondokat — a tervezett ütemtől itt-ott lemaradt az anyagellátás, a munkaterületeket nem lehetett időben átvenni különböző üzemi próbák miatt. Sajnos ezen hiányosságok felszámolására a párttaggyűléseken nem készült határozat vagy javaslat. E szempontból bíztató az a körülmény, hogy az 1987. évi munka megtervezésénél egy-egy alapszervezetnél célul tűzték ki az atomerőműépítkezés irányítása eddigi tapasztalatainak értékelését. A pártmunkában ez évben fő feladat lesz a IV. blokk tervezett időre történő megépítése, e munkának politikai eszközökkel történő támogatása, de helyi vonatkozásban új teendők is adódnak. A legfontosabb a bővítés előkészítésének segítése, a foglalkoztatás ésszerű szinten tartása, ahol van ilyen, a vállalati tanácsok munkájának értékelése, szakszervezetben az ifjúsági tagozatok működtetése. Az alapszervezetek 1987- ben kevesebb kötelező napirendi pontot kaptak. A helyi teendőkre kell koncentrálniuk, és a munkatervüket ennek megfelelően elkészíteni. A beszámolók előtti elbeszélgetések során a párttagság körében elhangzottak olyan vélemények is: nem érdemes ezzel vagy azzal előhozakodni, évek óta mondjuk, mégsem történik semmi. Máshol: hiába mondunk itt bármit, a mostani nehéz külső és belső gazdasági körülmények között. Erősen vitatható vélemények ezek. Teendők vannak „fent” is, meg „lent” is, és nem kifizetődő, sőt káros időveszteség a felfelé mutogatás — ott majd megoldják —, vagy van még ennél rosszabb is, a halogatás: majd elrendeződnek a dolgok valahogy. A társadalmi folyamatok változásai lassúak, nem mindig érezhető, hogy az egyének véleménye beépül a nagy egészbe, de az 1968 óta zajló gazdasági reformfolyamatokra figyelve sok változás érzékelhető mind a gazdasági, mind politikai vonatkozásban — még ha ezek a mozgások nem is azonos irányba mutattak mindig. Érdemes megszívlelni azokat a véleményeket, melyek a pártmunka javítását, szervezeti lés szemléleti megújulását sürgetik, pont azzal érvelve, hogy megváltoztak a gazdasági és politikai munka feltételei. Változatlanul fontos elemnek tartják a cselekvő példamutatást. A pártmunka nem nélkülözheti a jól elvégzett gazdasági munka tekintélyét. N. I. Aránylag új betétkonstrukció az életbiztosítással egybekötött nyugdíj-előtakarékossági betét a 35—50 év közöttieknek. Erre az OTP- vel lehet szerződést kötni, mely szerint az ügyfélnek vállalnia kell, hogy saját maga vagy az általa megnevezett személy javára: — tetszés szerinti, de legalább 10 000 forint induló alapösszeget helyez el betétben (a befizetésnek ezerrel oszthatónak kell lennie), továbbá, hogy — tíz éven át, rendszeresen azonos (de minimum 300 Ft) összegű befizetést teljesít a betétszámla javára. Ezen takarékbetét után évi 9 százalékos kamatos kamatot számolnak el. További évi 1 százalék az OTP által viselt életbiztosítási kockázat fedezetét képezi. Az ügyfél tehát a biztosítási szolgáltatásért különdíjat nem fizet. A takarékossági időszak alatt a szerződésben vállalt összeget módosítani (csökkenteni, kiegészíteni), illetve a betétből részösszeget felvenni nem lehet, de a szerződés bármikor megszüntethető, és 30 napi felmondás után a befizetett összeg a tényleges takarékossági időtartamtól függően, kamatokkal együtt felvehető. Egy éven belül felbontott szerződésnél kamattérítés nincs. Második évben történő megszüntetéskor a kamat évi 4 százalék, harmadik évben 6,5 százalék, negyedik és ötödik évben történő megszüntetéskor a kamat évi 8 százalék, a hatodik évben évi 8,5 százalék, hat év eltelte utáni megszüntetés esetén a kamat évi 9 százalék, minden esetben visszamenőleges hatállyal, vagyis a betételhelyezés teljes idejére. Amennyiben az ügyfél 90 napig nem teljesíti a befizetési kötelezettségét, a szerződés és az életbiztosítási jogosultság megszűnik. A betételhelyezés — indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján — egyszeri alkalommal maximálisan egy évig szüneteltethető. Ez alatt a takarékpénztár életbiztosítási kockázatviselése is szünetel. Ebben az esetben a takarékossági időszak (legfeljebb egy évvel) meghoszszabbodik, azonban a takarékpénztár életbiztosítási kockázatviselése legfeljebb a betételhelyező 60. életévéig áll fenn. Ha a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesültek, a 10 éves takarékossági időszak után a betételhelyező a befizetésének teljes, 9 százalékos, kamatos kamattal növelt összege felett a következők szerint rendelkezhet: a) felveszi az esedékes követelés teljes összegét, vagy annak egy részét, b) a teljes, vagy a fennmaradó követelését a pénzintézetnél tovább kamatoztatja, c) azonnal, vagy bármely későbbi időponttól kezdődően negyedévenként járadék formájában felveszi követelése esedékes kamatait, d) ugyancsak azonnal, vagy bármely későbbi időponttól kérheti, hogy követelését és annak további hozadékát (kamatait) egy általa meghatározott időszak alatt negyedévenként, egyenlő részletekben felvehesse. Ha a betét 10 év után is a takarékpénztárnál marad, akkor az elszámolható kamatláb az akkor érvényben lévő legmagasabb takarékbetét-kamatláb + 1 százalék (prémium). Egyébként a járadékfizetés időszaka alatt a tőke vagy annak egy része bármikor felvehető. A nyugdíj-előtakarékosság — előzetes orvosi vizsgálat megkövetelése nélkül — életbiztosítási szolgáltatással is összeköthető. A szolgáltatást kizárólag a befizetési időszak alatt kapja a szerződésben megnevezett személy. Ez azt jelenti, hogy mivel a biztosított életkora a szerződéskötéskor legfeljebb 50 év lehet, az életbiztosítás maximum 60 éves korig érvényes. Az életbiztosítási szolgáltatás nagysága a befizetett összegektől és a szerződéskötés, valamint a biztosítási esemény (elhalálozás) bekövetkezése között eltelt időtartamtól függ. Az összeg három részből tevődik össze: — a biztosított haláláig teljesített befizetések visszatérítéséből, — a befizetések után járó évi 9 százalékos kamatos kamat elszámolásából és kifizetéséből, végül — a biztosítási összegből. A biztosított személy elhalálozásakor a kedvezményezett — a szerződéskötés óta eltelt időtartamtól függően — a következő összegek felvételére jogosult: — 6 hónapon belül az induló betét és a hat havi befizetés összegére, — a 7. hó első napjától a 36. hó végéig az összes befizetett betétre, annak 9 százalékos kamatos kamatára, valamint biztosítási öszszegként a vállalt havi befizetés egyéves összegére, — a 37. hó első napjától a 48. ihó végéig az összes befizetett betétre, annak 9 százalékos kamatos kamatára, valamint biztosítási öszszegként a szerződés lejártáig vállalt és még be nem fizetett összeg 75 százalékára, — a 49. hó első napjától a 120. hó végéig az összes befizetett tőkére, annak 9 százalékos kamatos kamatára, valamint biztosítási összegként a szerződés lejártáig vállalt és még be nem fizetett összegre. Az életbiztosítási összeg maximum 150 000 forint lehet. Ha a szerződő fél halála a járadékfolyósítás időszakában következik be, az örökös — vagy felveheti a fennálló követelés összegét, — vagy a tőkét betétben hagyva, továbbra is igényt tarthat a járadékra, — vagy a tőkét bármely más takarékbetét-formájában jogfolytonosan —, tehát a legmagasabb kamatláb mellett — elhelyezheti. E betétforma egy másik változata az 50 éven felülieknek készült. Nekik az életbiztosítás helyett a kamaton felüli évi 1 százalék prémiumot fizetik. Uj oktatási központ Városi ifjúsági nap Az eddigi jelentősebb atomerőművi üzemzavarok (1979. Three Mile Island, 1986. Csernobil) tapasztalatai is egyértelműen bizonyítják, hogy az üzemzavarokat nem a műszaki berendezések aránylag csekély hibáinak összejátszása, hanem a kezelőszemélyzet ismerethiányai, bizonytalansága és sorozatos tévedései okozták. Az atomerőműben foglalkoztatott személyzetnek tehát olyan szintű képzettséggel, készséggel, tapasztalattal, jártassággal, egészségipszichológiai állapottal kell rendelkeznie, hogy joggal lehessen elvárni azt, hogy felelősséggel tudjon olyan döntéseket hozni, amelyek az erőmű biztonságos és hatékony működését szolgálják. Mindez a vállalat részéről a magyar ipari gyakorlatban eddig alig vagy egyáltalán nem ismert, mennyiségében és minőségében egyedülálló oktatómunkát igényel. E tevékenységet a Paksi Atomerőmű Vállalatnál az Oktatási és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya (ONKO) szervezi, amely a közelmúltban foglalta el végleges otthonát a vállalati oktatási központ új épületében. Itt nyert elhelyezést a műszaki könyvtár, s hamarosan ide költözik a pszichológiai laboratórium és építés alatt van a blokkszimulátor-épületszárny is. A blokkszimulátor magyar—finn együttműködéssel, a Központi Fizikai Kutatóintézet és a finn NOKIA cég kooperációjában 1988- ban készül el. A létesítménynek a tulajdonképpeni „Oktatási Központ”-ot képező része viszont már lassan „kialakul”. Itt folyik az ONKO szervezésében az ismeretkiegészítő képzés, a speciális szakképzés, a munkaköri jogosító vizsgáztatás és az ismeretfelújító — szintentartó képzés. Az üzemeltető személyzet kiképzése több lépcsőben történik. Minden dolgozó előzetes orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálaton esik át. Az oktatás vállalati szervezésű tanfolyamok keretében, ismeretkiegészítő és szintrehozó képzéssel kezdődik. Ennek során megtörténik a dolgozók sugárvédelmi alapképzése is, majd vizsgáznak a dolgozók a vállalati sugárvédelmi szabályzat ismeretéből. A speciális szakmai képzés és továbbképzés munkakörre orientált, és egymásra épülő rendszert alkot. Az első lépésben elméleti szakképzésre kerül sor tanfolyami formában, melyek munkaidőn kívül kerülnek lebonyolításra. Sikeres vizsga esetén tematikus gyakorlati betanulás következik, s e program teljesítése után kerül sor a munkakör önálló betöltésére jogosító bizottsági vizsgákra. Hasonló módon kerül sor a speciális szakmai továbbképzésre. Ebben azok vehetnek részt, akik már az adott munkakörben önálló munkavégzéssel bizonyították szakmai alkalmasságukat, teljesítették az előbbrelépéshez szükséges minimális gyakorlati időt, rendelkeznek a magasabb szakmai végzettség megszerzéséhez szükséges képzettséggel, orvosi-pszichológiai alkalmassággal, továbbá a munkahely vezetője is javasolja a továbbtanulásra őket. A legfontosabb atomerőművi munkakörök betöltéséhez jogosítvány szükséges, mely meghatározott összetételű hatósági vizsgabizottság előtt letett jogosító vizsga sikeres teljesítésével szerezhető meg. Az új oktatási központ mindehhez nagyon jó feltételeket biztosít. Az elméleti oktatás célját szolgáló előadótermek korszerű oktatástechnikai berendezésekkel vannak ellátva. A zárt tv-lánc mellett írásvetítő és egyéb audiovizuális berendezések, valamint számítógép vezérelte „feleltető-rendszer” áll az oktatók és a tanulók rendelkezésére. A kiscsoportos, interaktív oktatás helyiségei a kabinetek, melyek működő és szerelhető modellekkel, makettekkel vannak felszerelve. Külön kabinethelyisége van a primerköri, a szekunderköri és a villamos képzésnek, s hamarosan rendelkezésre áll egy számítógépes terem is. Az audio-vizuális programok készítéséhez korszerűen felszerelt oktatástechnikai és videostúdióval rendelkezünk, mely egyben a zárt tv-lánc központja is. Videoszalagra rögzítjük az oktatás szempontjából szükséges legfontosabb szerelési, karbantartási műveleteket, a kisebb-nagyobb üzemzavarok elhárítását, valamint a vállalat életével, munkájával kapcsolatos eseményeket. A kamerák ott vannak a jelentősebb városi eseményeken is, s a videostúdió lesz a technikai bázisa a tervezett városi televíziónak. A szemléltetéshez szükséges fényképek, diák elkészítését egy jól felszerelt, színes fotólaboratórium teszi lehetővé. Az új létesítmény megteremtette egy, a korábbinál is hatékonyabb, színvonalasabb, igényesebb szakemberképzési munka tárgyi feltételeit. Donkó András osztályvezető 1987. március 21. dupla ünnep volt városunk ifjúsága számára. 68 évvel ezelőtt kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot, és 30 éve, ezen a napon bontotta ki zászlaját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Az ifjúkommunisták méltóképpen tisztelegtek történelmünk nevezetes eseményeinek. Programjukat már két héttel előre olvashattuk a hirdetőtáblákon, 20-tól pedig városszerte hallottuk a feldíszített „KISZ kikiáltó autó” hangszóróján keresztül. Március 21-én reggel 8.00 órakor az ASE sportcsarnokban kispályás labdarúgóbajnokság kezdődött, melyen 15 csapat versengett a Paks Konzerv Kupáért. A bajnokság szünetében a több száz főnyi közönség ünnepi pillanatoknak lehetett tanúja. A Paks Városi KISZ Bizottság és a Paksi Atomerőmű Vállalat KISZ Bizottsága már régóta készült erre az eseményre, azaz a nagy októberi szocialista forradalom tiszteletére alapított jubileumi emlékfáklya fogadására. A fáklya Leningrádból indult, és a szocialista országok városain keresztül november 7-én érkezik vissza a Szovjetunióba. A küldöttséget fiatal kerékpárosok várták Paks határában, és vezették fel a sportcentrumba, ahol a köszöntő után a Vak Bottyán Gimnázium irodalmi színpada adott az alkalomhoz illő, ünnepi műsort. A jubileumi fáklya és kísérete hamarosan továbbhaladtak. Délután 16.00 órától a Munkásművelődési Központ klubjában az Évfordulók vetélkedő városi döntőjére került sor. Utána Sándor György humorista politikai kabaré előadását tekinthették meg az érdeklődők. Az ifjúsági nap programja az ifjúsági házban tartott diszkóval ért véget. Hevesi Antal
