Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1987-04-01 / 4. szám

Békehónap A magyar békemozgalom az elmúlt évek hagyomá­nyaira támaszkodva idén is május 8. és június 8. között a Hazafias Népfronttal és a többi társadalmi szerve­zettél közösen megrendezik a béke- és barátsági hóna­pot. A béke- és barátsági hónap megyei megnyitójára május 8-án Szekszárdon, a Művé­szetek Házában kerül sor. Az országos megnyitó a ha­gyományokhoz híven a Par­lamentben lesz, május 9-én. Reméljük, hogy az el­múlt évben, a nemzetközi békeév során a közvéle­ményben megnyilvánuló fo­kozott érdeklődés a béke. a leszerelés és a társadalmi haladás kérdései iránt 1987- ben is aktív cselekvésben teljesedik ki. Az Országos Béketanács javasolja, hogy az idei béke­barátsági hónapot az atom­fegyvermentes világért való küzdelem akcióhónapjává kell tenni. A Szovjetunió az elmúlt két évben újabb és újabb leszerelési javaslato­kat fogalmazott meg, ame­lyekben már az új politikai gondolkodásmód érződik, amely a kölcsönösen elfo­gadható kompromisszumo­kat keresi. Mai világunkban a béke­törekvések politikaformáló tényezővé válnak, az emberi civilizáció megmentése a cél. Gorbacsov leszerelési javaslatai lehetőséget adnak arra, hogy az emberiség még az ezredforduló előtt megszabaduljon az atom­fegyverektől, és a hagyomá­nyos fegyverzetek terén je­lentős csökkentést hajtsanak végre. Főbb rendezvényeink Pak­son: május hónapban a Lengyel Tájékoztató és Kul­turális Központ A nemzeti újjászületés hazafias moz­galma címmel tart előadást; május 19—21. között Tolna megyében bolgár barátsági hét kerül megrendezésre, jnelynek keretén belül Pak­son is lesz rendezvény. Wollner Pál OBT-tag Tapasztaltabb a hivatal Paks Város Tanácsa 1987. március 26-án összappará­­tusi értekezletet tartott, melynek egyik fontos napi­rendi pontja volt az appa­rátus tevékenységének érté­kelése, melyet a tanácstagi beszámolók előkészítésében, levezetésében és a következ­tetések, a tapasztalatok ösz­­szegzésében végzett. Jákli Péter tanácselnök elmondta, nagyon örült an­nak az aktivitásnak, ami a tanácstagi beszámolókat kí­sérte. Igen sok hasznos ta­pasztalattal lett gazdagabb a hivatali Vezetés. Ügy ér­tékelte a végzett munkát, hogy amit célul tűztek ki, azt sikerült megvalósítani. Az egyik fő cél ugyanis az volt, hogy a feltett kérdések túlnyomó többségére a hely­színen tudjon a hivatal vá­laszt adni. Ezt az elképze­lést szem előtt tartva, jelen­tek meg minden tanácstagi beszámolón. Nem azért — mint egyesek hinni vélték —, mert a népszerűséget hajhászták, bár ez sem egy megvetendő szempont. Mel­lesleg minden szervnek, szervezetnek és intézmény­nek megadatik az a lehető­ség, hogy a lakossággal köz­vetlenebb kapcsolatot te­remtsen, csak jobban kel­lene élni ezzel. A beszámolókon felvetett problémákat jegyzőkönyvben rögzítették annak biztosítá­sára, hogy utólag is ellen­őrizhessék a tett intézkedé­seket. Itt kitért az elnöki elemzés a munka bírálatára, mikor felrótta az apparátus számlájára azt a 18 felve­tést (hozzászólást), amit nem rögzítettek jegyzőkönyvbe (a jegyzőkönyv vezetője hagyta ki azokat). Az értékelés után vázolta a tanács elnöke a köz- és állampolgári ügyek minél szélesebb és nyíltabb fóru­mon történő intézésének le­hetőségeit. Feladatuknak tekintik a minél nagyobb nyilvánosság megteremtését, a nyílt és őszinte tárgyalást és ügy­intézést. Erre több példát említett, melyekből én csak egyet citálok elő: A lakások elosztásánál olyan formát kell megte­remteni, amely biztosítja az érintettek teljes megjelené­sét és a nyílt eredményhir­detést. A hivatalnak fel kell vál­lalnia, hogy a döntéseit a nyilvánosság előtt hirdesse ki, és indokolja is igenlő és elutasító állásfoglalását. A kivételeket is őszintén meg kell mondani, mert ilyenek azért hébe-hóba adódnak, hiszen előfordulhat, hogy egy sportolónak vagy peda­gógusnak lakást kell biz­tosítani. Ezt a „kell”-t mer­jük bevallani, de nem csi­nálhatunk belőle rendszert, valóban csak ritka esetben kerülhet ilyenre sor. A választó polgárok ki­érdemelték és rászolgáltak a nyíltabb és őszintébb be­szédre, a döntések nagyobb nyilvánosság előtti előké­szítésére és kihirdetésére is. A jövőbeni eredményes együttműködés zálogát a nagyobb nyilvánosság meg­teremtésében látja a tanács elnöke. — ibrányi — Szabad hazánkat köszöntöttük Ünnepség Április 3-án délután 5 órakor az MMK-ban ünnepi megemlékezést tartottak áp­rilis 4. alkalmából a városi intézmények és szervezetek. Az ünnepségen Tamás Ádám, a Tolna Megyei Ta­nács általános elnökhelyet­tese, Paks város megyei ta­nácstagja, szovjet részről N. J. Verevszkij, a duna­­földvári helyőrség szovjet törzsfőnöke mondott beszé­det. Az ünnepi köszöntők után Hazám, hazám címmel operarészletekkel és ünnepi versekkel köszöntötték jeles évfordulónkat, valamint a jelenlévő közönséget; Mezei Annamária, Moldován Stefá­nia és Csák József színmű­vészek. Kitüntetések átadása Felszabadulásunk évfordu­lója alkalmából a területi munkaversenyben kiemelke­dő eredményt elért dolgo­zóknak kitüntetési ünnepsé­get rendeztek, melyen részt vett Lipovszky Gyula, az MSZMP Paks Városi Bizott­ságának első titkára, Egyed Dezső, a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának főmunkatársa, Bajor Lajos, a Kormánybizottság titkára, Gyarmati László, az MSZMP PAV Bizottságának titkára, Pásztor Béla, az MSZMP AE Kivitelező Bizottságának tit­kára, Gyányi Zsigmond, a KISZ AE Kivitelezői Bizott­ságának titkára, valamint Simon Péter, a PAV üzem­viteli igazgatója. Varga Tibor értékelte az elvégzett munkát A rendezvény keretében Fonyó Lajos, a Szakszerve­zeti Intéző Bizottság tagja tartott ünnepi megemléke­zést hazánk felszabadulásá­nak 42. évfordulójáról. Ezt követően Varga Tibor, a PAV főosztályvezetője ér­tékelte az 1986. évi munkát és ismertette a területi szo­cialista munkaverseny ered­ményeit. Hangsúlyozta, hogy az atomerőmű építésén dol­gozó szocialista brigádok jó határidőkkel, jó minőségű munkával építették meg a III. blokkot és hozták a IV. blokkot olyan szintre, hogy sor kerülhetett az üzembe helyezés első főfázisára, a cirkulációs mosatásra 1986. december 10—29 között. A III. blokk a próbaüze­mek és eddigi tényleges üzeme során nemzetközileg is figyelemre méltó paramé­tereket ért el, ez az ered­mény az üzemeltetők mun­káját és a kivitelezők mun­káját egyaránt dicséri. A III. blokk átadásakor mond­ta 'az üzemeltetők közül va­laki a kivitelezőknek címez­ve: „jól megépítettétek ezt a blokkot, és mi ezt be is bizonyítjuk” — emlékezik Varga Tibor. A szocialista brigádok lista brigád (26. Sz. ÁÉV), Enrico Fermi és Minőség szocialista brigádok (PAV), Neutron szocialista brigád (VERTESZ), Ybl Miklós szocialista brigád (22. Sz. ÁÉV), Zrínyi Miklós szo­cialista brigád (OSZV). „A Paksi Atomerőmű épí­tésében végzett kiváló mun­káért” oklevél kitüntetésben részesült : Agria szoc. br. (CSŐSZER), Bánki Donát szoc. br. (22. Sz. ÁÉV), Gagarin szoc. br. (PAV), Sipeki József (22. Sz. ÁÉV), Somlyay Miklós (ERBE), Sztronga Zoltánná (GYGV), Tóth István (VER­­TEESZ), Várszegi Pál (22. Sz. ÁÉV), Verner József (Á4GM). „Atomerőmű Építéséért” plakett kitüntetésben része­sült: Ambrózy János (VER­TESZ), Ábrahám Gyula, Barsi Tamás (PAV), Boc­­henek Zdzislaw (Budóstal— 2), Csizmadia Imre (Ganz A kitüntetési ünnepség résztvevői Fotók: Bokrosi Judit néni mindennapi gazdasági munkájuk mellett mint szo­cialista közösség is jól vizs­gáztak, nem mentek el kör­nyezetük, lakóhelyük és vá­rosuk megoldásra váró gond­jai mellett, megtalálhatók a szakközépiskola, a sportcsar­nok építkezésén, anyagiak­kal segítették az SOS gyer­mekfalut, a szekszárdi cse­csemőotthont, a mozgássé­rültek megyei intézetét, a bölcskei szociális otthont. A főosztályvezető végül megköszönte az élenjáró kollektíváknak, egyéneknek a kimagasló munkát. A to­vábbiakban kollektív és egyéni kitüntetések átadá­sára került sor. „A Paksi Atomerőmű épí­tésében kiemelkedő brigád­munkáért” zászló kitüntetés­ben részesült: Achim L. András szocia­(Vegyépszer), Kék Duna szoc. br. (ERŐTERV), Komplex szoc. br. (Hőtech­nika), Komplex szoc. br. (OSZV), Paks ’81 szoc. br. és Paton szoc. br. (GYGV), Pattantyús szoc. br. és Pax szoc. br. (PAV). „A Paksi Atomerőmű épí­tésében végzett kiváló mun­káért” plakett kitüntetésben részesült: Bánkövi István (Vegyép­­szer), Blaskó Jenő (26. Sz. ÁÉV), Bogár Csaba (PAV), Édenhoffer Norbert (VER­TESZ), Kaczor József, Kazi Elemér (OSZV), Klemm Kál­mán (GYGV), Kóbor József (ERBE), Kőműves István, Lukács Zoltán (PAV), Nagy Ferenc (Hőtechnika), Nagy László (CSŐSZER), Panasz­­kov Alekszandr Viktorovics (KOATEP), Papp Ádám (Vegyépszer), Simon Gyula Electric), Gregus Mártonná (ERŐTERV), Gusa Imre (OSZV), Heberle Joachim (Opole), Hídvégi János (Á4GM), Horváth Sándorné (Bükkvidéki VV), Kalmár Gyula (PAV), Kállai Mihály (GYGV), Kiss András (PAV), Kovács Kornél (ERŐKAR), Kravcov Alekszandr Danilo­­vics (KOATEP), Majkowski Ryszard (Energomontaz), Major Balázs (Vegyépszer), Németh László (Ganz- MÁVAG), Orzech Marian (Instal), Piri Ferenc (ÉGV), Simon Károly (22. Sz. ÁÉV), Szikoráné Fehérvári Zsu­zsanna törzsőrmester (MN 2986), Szlávik Ferenc (22. Sz. ÁÉV), Szűcs István (CSŐSZER), Vadász Györgyi (TMVV), Vidákovics Ger­gely (26. Sz. ÁÉV), Wit­­kowski Stefan (Elektro­­budowa). Koszorúzás A Németkéri úton április 3-án 10 órakor a felszaba­dító harcokban elesett szov­jet katonák sírjánál Led­­neczki Ferenc, a Paksi Kon­zervgyár pártvezetőségének titkára és Jefanov Leonyid Szergejevics, a beruházáson dolgozó szovjet szakértők párttitkára tartott ünnepi megemlékezést. A síremlék­re a kivitelezői pártbizott­ság, a SZIB, a KISZ, a Paksi Konzervgyár, a szov­jet szakértők és Németkér község képviselői helyeztek el koszorúkat. Április 3-án 16 órakor a Tolnai út mellett lévő szov­jet hősi emlékműnél is ko­­szorúzási ünnepséget tartot­tak. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után — melyet a Paksi Zeneiskola fúvószénekara adott elő — koszorúkat helyeztek el az általános iskolák, a városi tanács, a fegyveres testüle­tek, a dunaföldvári szovjet alakulat, a beruházáson dol­gozó külföldi vendégmunká­sok, a PAV, a Konzervgyár és a szocialista brigádok képviselői. A Tolnai út melletti emlékműnél

Next

/
Thumbnails
Contents