Atomerőmű, 1985 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1985-11-01 / 7. szám

2 ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI Segítőkész emberek, kiváló szervezés Berhiria — ez a helység­név mára fogalommá vált: hallatára mindnyájan az au­gusztusi földrengésre, a földrengés károsultjaira gon­dolunk. Újságunk korábbi számá­ban már hírt adtunk az atomerőmű dolgozóinak Ber­hidán végzett társadalmi munkájáról, írtunk azokról, akik időt, fáradtságot nem sajnálva felajánlották mun­kájukat a rászorulóiknak. Az operatív szervező bi­zottság november 10-én ké­szített összesítésében a kö­vetkezőket olvashatjuk: Paksról 256 dolgozó vett részt a megrongálódott há­zak újjáépítésében: a 22. sz. ÁÉV-től 87, a PAV-tói 47, a VERTESZ-től 33, a 26. sz. AEV-től 13, az OSZV-től 11. a Bajnai tsz-től, 10, a GYGV bölcskei kirendeltségétől és a KW-tői 4—4, a P. ÁG-tól 3, valamint a GYGV-től, a Fémmunkástól és a Hőtech­nikától 1—1 fő. A honvéd­ség 41 főt küldött Berhidára. A helyreállított házak szá­ma 25, az elvégzett munka értéke pedig 1 217 930 Ft. Lehetőség nyílt arra is, hogy a brigádok pénzátuta­lásával, helyszíni pénzát­adással fejezzék ki segítő­szándékukat. A 22. sz. ÁÉV szocialista brigádjai 22 200 Ft-ot, az ERBE 2100, a VER­TESÉ 3740, a PAV 15 100, a GYGV 1800, a Hőtechnika 10 500, az Á4GM 20 000, a VEGYÉPS2ER kollektívái pedig 24 000 Ft-ot gyűjtöttek össze erre a célra. Néhány kollektíva már ko­rábban rendezett gyűjtést, amelyet maguk fizettek be. így a beruházás dolgozói több mint 100 eFt-ot adtak össze. A munkálatokban ■részt vevők részére az ope­ratív szervező bizottság em­léklapokat és tárgyjutalma­kat osztott ki. A turnusveze­tők részére külön elismerést biztosítottak. • •• A Berhidán töltött napok tapasztalatairól, élményei­ről beszélgettem Körmöczi Zoltánnal, a 22. sz. ÁÉV mű­vezetőjével. — Az elsők között érkeztél Berhidára Paksról, méghoz­zá az első turnus vezetője­ként. — Valóban, mi voltunk a partraszállók. Amikor meg­kaptuk a felhívást, kollektí­vánk azonnal jelentkezett. Elvállaltam a csoport veze­tését, bár akkor még nem tudtam, mivel is jár ez. Dol­gozni mentem, de konkrét fizikai munkám csak 4—5 óra volt. — Hogyan történik a mun­ka előkészítése, minek kö­szönhető, hogy híresek lette­tek a körültekintő, jó szerve­zésről? — Az itteni vezetők alap­­koncepciója az volt, hogy az emberek abszolút felkészül­ten érkezzenek Berhidára. E célból alakult meg az ope­ratív szervező bizottság. amely biztosította a gyors, hatékony szervezést, a meg­felelő irányítást. Turnusvál­tások előtt összeült a bi­zottság, döntöttek a létszám­ról, a szakmai összetételről, az első turnus visszaérkezé­se után pedig a munka át­adására és a tapasztalatok elmondására is sor került. A Veszprém Megyei Beru­házási Vállalat irányítása alatt dolgoztunk, ők mondták meg, mit csináljunk, de a szakmai irányítást, a munka felosztását „házon belül” ol­dottuk meg, vittünk ma­gunkkal művezetőt, brigád­vezetőt, kitűzőt, önellátóak voltunk olyan szempontból is, hogy a felújításhoz szük­séges építőanyagon kívül az állványanyagtól a habarcs­­keverő-gépig minden szük­séges szerszámmal fölszerel­keztünk. Mivel feladatainkat rész­­letetobemenően ismertük (még az utazás előtt az oszb néhány tagja végigjárta a javításra váró házakat Ber­hidán), a csapatot már a bu­szon felosztottam, odaérkez­ve pedig tüstént munkához láthattunk. Szóval, a szervezés kiváló volt. Bárcsak ilyen lenne az erőműben is mindenütt! A beihidai példa mintául szol­gálhatna: megfelelő embe­rek kerültek a megfelelő be­osztásba, nagy felelősséggel — s meg is lett az eredmé­nye. — Hogyan fogadtak benne­teket a község lakói? — Vegyes érzelmekkel: volt, aki örült, másoknak kétségei voltak. Az egyik brigád első él­ménye például az volt, hogy amikor meglátták őket az ottaniak, elkezdték az ócsá­­rolást, mondván: Ezek is pont úgy néznek ki, mint akik már itt jártak, több kárt csinálnak majd, mint hasznot. Ezt hallva, persze keserű lett a szájízünk, és munkált bennünk a „csak­­azértis megmutatjuk”. Hamar bizonyítottunk is: azt a munkát, amit két tur­nusra terveztünk, a Budai ■Mihály vezette csoport 3 nap alatt elvégezte. Természe­tesen futótűzként terjedt a [faluban, hogy a paksiak munkájának látszatja is van Másnap sorbaálltak a lakók. s szinte könyörögtek, hogy hozzájuk is menjünk. Rossz érzés volt visszautasítani, de ha a szívemre hallgatva ígérgetek, abból káosz lett volna. Végül értünk versengtek már a falu újjáépítésre szo­ruló körzeteinek felelősei is. Így aztán nekünk nagyon könnyű volt munkát szerez­ni. — Milyen volt a csapat hangulata? — Remek, és szinte nem is lehetett elrontani. Adódhatott részben abból, hogy többségé­ben fiatal, önkéntesen vállal­kozó emberek voltunk, akik felkészülten állhatták mun­kába. Kényelmes szállást kap­tunk, a háromágyas szobá­kat tetszés szerint foglalhat­tuk el. Igen pozitívan befolyásol­ta a hangulatot az is, hogy ■jó kapcsolatunk alakult ki a lakókkal, szinte minden ■házban a tenyerükön hordoz­tak. étellel-itallal kínálgat­­tak bennünket. Mértéktartó­an, de nem aszkéta módon éltünk. Még az időjárás is a kedvünkben járt. — Úgy gondolom, a jó hangulathoz egy cseppet sem mellékes dolog is hozzájá­rulhatott: a tudat, hogy em­berségből ezúttal mindnyá­jan jelesre vizsgáztatok. Egy levél: „Tisztelt Körmöczi úr! Kérem, szíveskedjék kö­­szönetünket tolmácsolni az odaadó, becsületes munkáért, amit nálunk, Berhidán vé­geztek. Igaz a közmondás, miszerint bajban tudja meg az ember, ki az igazi barát. önök ilyennek bizonyul­tak, amikor segítségünkre siettek. így megnyugodva nézünk a tél elé. önnek is köszönjük a köz­reműködését, és mindnyájuk munkájához sok sikert és erőt, egészséget kívánunk. Tisztelettel: Varga Imre és felesége 8181 Beríhida, Veszpré­mi u. 29.” Az egyéni befizetéseken túlmenően az újjáépítésiben nagyobb létszámmal résztve­vő brigádok, valamint a na­gyobb összegű pénzt befizető brigádok: 22. ÁÉV: Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Valkó, Kos­suth Lajos, L. I. Brezsnyev, Corvina, Május 1., Lechner ■Lajos, Kossuth Lajos, Rá­kóczi II., Petőfi Sándor, KISZ '78, Atom, Ybl Miklós, Rózsa Ferenc, Bánki Donét. Bá­thory, November 7., Andro­pov, Salvador, Karikás Fri­gyes, Széchenyi István, Len­dület, Alkotmány, Reaktor, Lechner, Anyag. Operatív, Március 15. VER TESZ: Fortuna, Ság­­vári Endre, Helikon, Impul­zus, Szlávjanov, Urán. PAV: Zalka Máté, Mező Imre, Kontakt, Edison, M9ZBT, Albert Sdhweitzer. Jedlik Ányos,. Patyolat, Munkácsy, Teleki Blanka, Főelzáró tolózár, Vegyész. GYGV: Paton, Paks ’»1. VEGYÉPSZER: Lenin, No­vember 7., Május 1., Gaga­rin, Tavasz, II. Rákóczi. Apr. 4. GM: Szekunder, Sallai Imre, Mező Imre, Pe­tőfi, Komplex. Ambrózi Ilona Új vezetőség az ETE-csoportnál Nyílt várospolitika Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) Paksi Atomerőmű Csoportja megtartotta ez évi beszámo­ló taggyűlését, melyen meg­jelent a PAV gazdasági ve­zetésének képviselete mellett Láczaj Szabó Tibor, az IPM főtanácsosa, valamint Bárácz Imre, az ETE Országos Erő­mű Szakosztály vezetőségi tagja. Jártás Géza megnyi­tója után Dankó András, az ETE helyi csoportjának tit­kára tartotta meg az 1980— 85 közötti időszakban végzett munkáról szóló beszámoló­ját. Elmondta, hogy a cso­port taglétszáma 90 fő, mely a megelőző évekhez viszo­nyítva csökkenő tendenciát mutat, bár ez egy termé­szetes folyamat, mivel hosz­­szú távon csak azok marad­nak meg o csoportban, ak.k, aktív részesei a munkának. Megállapította, hogy az ETE helyi csoport rendezvényei közvetve vagy közvetlenül a Buszon Véget ért megint egy nap gondolom magamban, ami­kor ballagok a kapu felé. ■Nem is volt rossz napom, alig kellett bosszankodnom ■néhány apróság miatt. Ki­érek a kapuhoz, mutatom a táskám, aztán irány a busz. Fel akarok szállni, amikor látom, hogy a sofőr jegyeket osztogat. Jól nézek ki, bent hagytam a bérletemet is, pénztárcámat is. Megyek a csuklóshoz, szerencsére ott minden ajtó nyitva, felszál­lók a második ajtón. Gyűlik a nép, egyre töb­ben leszünk, majd végre el­indulunk. Az első kanyar­ban elrendeződnek a „sorok”, jó szorosan állunk egymás mellett, nem nagyon lehet mozgolódni. Alig érünk a 6-os útig, megszólal egy ér­ces férfihang: „Kérem a bér­technológiai berendezések szerelése, üzembe helyezése, ezt követve az I—II. blokk ■üzembe helyezése, ill. üze­meltetése minél magasabb szintű végrehajtását támo­gatták. 1984. február 21-én küldöttségünk részt vett az ETE XIX. küldöttgyűlésén Budapesten, ahol Varga Ist­ván főtitkárunk hosszasan és részletesen foglalkozott a paksi ckoport tevékenységé­vel. Kiemelte az újszerű vo­násokat, és példának állított minket az ország többi szer­vezete elé. A beszámolót követve Bárácz Imre szólalt fel, és elmondta, hogy az ETE Erőmű Szakosztálya szeretne szorosabb együtt­működési kapcsolatot kiépí­­tenni a helyi csoporttal. (Mi nem tartozunk közvetlenül a csúcsszervezet egységébe, mivel rendszerünk az atom­technikába illik.) A szándé­kok kapcsán ez év márciusá­ban együttműködési szerző­ieteket ellenőrzésre felmu­tatni”. Mindenki nézeget a hang irányába, szedegetik elő a bérleteket, ki a zsebéből, ki a táskájából, ki a szatyrá­ból. Bajban vagyok, hiába tak­tikázom, itt is le fogok buk­ni — villan belém. Ügy csi­nálok, mintha én is a táská­ból akarnám kivenni, majd ■mint aki ebben a zsúfoltság­ban nem akar lökdösődni, félbe hagyom a próbálkozást. Közben lesem, hogy mer­re van az ellenőr. Biztos hát­rafelé indult. Milyen lassan megy ez a busz? Csöpög ró­lam a víz. INa végre megér­keztünk, gyorsan leszállók. Mesélem az egyik ismerős srácnak, — aki szintén ab­ba az irányba tart, mint én, — hogy milyen szerencsém volt. Mire ő: nem is volt semmilyen ellenőr, az egyik vegyépszeres kiabált be vicc­ből. ..” TOCS dés aláírására került sor, ami e rövid idő távlatában is pozitív eredményeket ho­zott. Ezután Láczai Szabó Tibor kért szót, aki a WER —1000 típusú blokkók tele­pítésének lehetőségéről, je­lentőségéről szólt. Kifejtet­te, hogy a bővítéssel járó összes feladat elvégzése nagy volumenű többletmunkát je­lent vállalatunknak, ame­lyet jól szervezett keretek között, kitartóan, nagy szí­szervezete a helyi csoportot kitüntetésre terjesztette fel az Országos Béketanácshoz, és ezen felterjesztést az ETE elnöksége is támogatta. A felterjesztést a Béketanács elfogadta, és csoportunk megkapta a „Békemozgalom­ban végzett eredményes munkáért” járó oklevelet. A gyűlés 3. napirendi pontjaként az új vezetőség tagjainak megszavazására került sor. amelyet az előze­A képen: Bárácz Imre, Jártás Géza, Dankó András, Lác­zai Szabó Tibor, Pónya József (Fotó: Polgár András) ■vóssággal lehet csak sikere­sen teljesíteni. Az ország bizalmat szavazott a válla­lat szakmai közösségének, az itt összegyűlt szellemi, fi­zikai kapacitásnak, a fiatalos lendületnek. A helyi csoport eddig vég­zett munkáját az ETE elnök­sége és a MTESZ Tolna me­gyei szervezete jónak, ered­ményesnek értékeli. Az el­múlt időszakban tanúsított aktív munkájukért a csoport három tagja, Pónya József, ■Donkó András és Kováts Ba­lázs a „Kiváló aktíva” ki­tüntetést kapta. A „Szikla Géza”-díj arany fokozatát egy fő, Donkó András kapta. A MTESZ Tolna megyei tes elbeszélgetések alapján Tétényi László terjesztett be. Az ETE Paksi Atomerőmű Csoport elnöke Pónya József, titkára Donkó András, míg a vezetőségi tagok: Jártás Géza, Kováts Balázs, Erős Imre, Kiss Zoltán és Vámos Gábor lettek. Végezetül Kováts Balázs ismertette az 1986. évi mun­katervet, amelyről szándéko­san nem számolunk be, he­lyette javasoljuk, hogy kí­sérjék figyelemmel az ETE- programokat, amelyek ga­rantáltan sok érdekességgel fognak szolgálni az érdeklő­dőknek. SZABÓ PÁL Keveset tudósítottunk a népfront-mozgalom munká­járól. életéről, szervezeti fel­építéséről, és ezt több olva­sónk is hiányolta lapunknál. Ezért felkerestük Nándori Lajost, a Hazafias Népfront Paks Városi Bizottságának titkárát, akitől az alábbi fel­világosítást kaptuk a moz­galom legutóbbi eseményei­ről. Városkörzeti tanácskozáso­kat tartottak szeptember 23. és október 9. között a Ha­zafias Népfront 5 körzetében az alábbiak szerint: I. kör­zet MMK-ban, II. körzet a népfront székházában, III. körzet az Ifjúsági és Úttörő­­házban, IV. körzet Duna­­kömlődön, V. körzet Gya­­pán. Mindegyik tanácskozásnak 3 napirendi pontja volt: 1. Beszámoló a körzeti nép­front elmúlt 5 éves mun­kájáról, a település fejlesz­tését segítő tevékenységéről. 2. Jákli Péter (a Paks Váro­si Tanács elnöke) tájékozta­tója a VII. ötéves terv fel­adatairól. 3. Választás. A körzeti népfrontbizott­ságokba 15—15 fő került megválasztásra. Ez alól csak Gyapa kivétel, ahol 11 fő. így az öt városkörzeti bizottság­nak összesen 71 tagja van. A városi népfrontbizott­ság 45 tagú, melyből 12 főt a népfrontmozgalomba tö­mörült politikai és társadal­mi szervezetek, mozgalmak, szakmai és érdekképviseleti szervek, egyesületek testületi vezetőségi ülésein javasoltak. Az október 26-án megtartott tanácskozáson mintegy 100 fő vett részt, és 1,1 hozzászó­lás hangzott el. Az egyértelműen leszögez­hető, hogy a népfrontmoz­galom keretén belül is erősö­dött a közéleti munka rang­ja. És persze megbecsülése is, amit az is tükröz, hogy a tanácskozásokon a város első számú vezetői, a gyárak, üzemek igazgatói, tömegszer­vezetek vezetői is részt vet­tek. Megfogalmazásra került, hogy cél „a nyílt várospoli­tika megvalósítása, a közös gondolkodás, az egységes cselekvés”. A tanácskozáson a közmegegyezés létrejött, most már a közös cselekvés mikéntjén kell munkálkodni. A választott tisztségviselők névsora: Városi népfrontbizottság: elnök: dr. Krasznai Iván ügyész, titkár: Nándori La­jos. Körzeti népfrontbizottság: I. körzet: elnök Fazekas La­jos (PAV), titkár: Németh Ferenc (boltcsop. ig.), város­­politikai munkabizottság ve­zetője: Bogáncs János (PAV). II. körzet: elnök Klement Istvánná (MSZMIP Városi Biz.), titkár Sütő Ferenc <IME(H). III. körzet: elnök Zrínyi ■Miklós (GMV üzemvez.), tit­kár Kiss Miklósné (védőnő). IV. körzet: elnök Katona Já­nos (PAV), Kiss Mihályné (Városi KISZ-biz.) V. körzet: elnök Szobó And­rás (P. ÁG), titkár Jegesi Já­­/ )S (nyugdíjas). VÁGÓ JANOS Egyik napról a másikra elkészült az új homlokzat

Next

/
Thumbnails
Contents