Atomerőmű, 1985 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1985-11-01 / 7. szám

ATOMERŐMŰ ÉPfTÖI 3 Caűgiel látván: Tűzvédelem a paksi atomerőműben OLTÖRENDSZEREK A keletkező tüzek oltására mindenekelőtt a hagyomá­nyos tűzivízhálózat jön szá­mításba. A szükséges oltóvízmeny­­nyiséget az akkor érvény­ben lévő 4/1974. (Vili. 1.) BM sz. rendelet alapján számí­tottuk ki. Ez a főépület védel­mére 10,2 köbméter/min. ká­bel- és olajvédelemre pedig további 1.2 köbméter/min., összesen 11,4 köbméter/min. Az említett mennyiséget ol­­tóvízszivattyúk szolgáltatják. Az első kiépítés (1—2. blokk) során az atomerőmű és se­gédépületei számára 2x1,7 köbméter/min. és 3x4,8 köb­méter/min. teljesítményű szi­vattyúkat építettek be. Az alapnyomás 5 bar, amire az alkalmazkodó középhab- és a szórtvizes oltórendszer miatt van szükség. A rend­szer szivattyúi sorba kap­csolódnak be a nyomásesés­kor. Ügy szabályozták be a rendszert, hogy a legvize­sebb tűzszakaszban működ­tetett szórtvizes oltórend­szer kiszolgálásakor ,s meg­legyen az 5 bar nyomás a legkedvezőtlenebb helyen lé­vő tűzcsapnál. Erről próbák során győződtünk meg. Mindezeken felül az olajtá­roló térrtél és a kazánház­­nál külön telepített négy, egyenként 2,7 köbméter/min. szállítóképességű szivattyú áll rendelkezésre. Jelenleg 12 bar a nyomásteljesítményük. A második egység kiépíté­sekor (3—4. blokk) készített szivattyúházban további két, egyenként 4,8 köbméter/min teljesítményű szivattyú tele­pül tartalékként. Elvi dön­tés van arról is, hogy a 3—4. blokkot magas (12 bar) nyo­mású tflzcsaphálózattal kell körülvenni. Itt szeretném megemlíteni, !hogy az erő­mű tervezésekor, de a jelen­leg érvényben lévő rendelet is csak olajtároló telepeknél és finomítóknál írja elő a 12 bar nyomást. Jogszabály és tapasztalat hiányában az 1—2. blokknál nem tudtuk megkövetelni a magas nyo­mású tűzcsaphálózat kiépí­tését. Pedig a nagy teljesít­ményű transzformátorok, a gépház és a csaknem 30 mé­ter magas tetőszerkezet tü­zének mobil oltását csak nagy nyomáson működő víz­ágyúkkal lehet megoldani. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a következő jogszabály megalkotásakor ezt a kér­dést figyelembe kell ven­ni. A körkörös rendszerű oltó­vízhálózatra — az épülete­ken belüli fali tűzcsapok tömlővel, sugárcsővel van­nak ellátva. A gépház tetőzetének égé­sét a reaktorblokk mellé épült ún. lokalizációs to­rony tétjéről lehet a legha­tásosabban oltani. Mivel a torony közel 50 méter ma­gas, ezért a falára védőko­saras vaslétrát, mellette szá­raz felszállóvezetéket épí­tettünk. Az épület tetején szerelvényszekrényekbe he­lyeztettük a sugárszereléshez szükséges felszerelést. így adott esetben csak az oltást végző személyeknek kell a létrán feljutniuk és a bea­vatkozást végrehajtaniuk. A szükséges vizet a szárazve­zetékre kapcsolt mobil tűz­oltófecskendő szolgáltatja. További vízvételre alkalmas helyeket alakítottak ki a gépház mellett az ún. csa­padékvíz-csőrendszerben, ebben több ezer köbméter víz van. A szabadtéri hálózati transzformátorokról az ottani vezénylőbe, a blotoktransz­­formátorokról pedig az adott blokk vezénylőjébe érkezik a tűzjelzés. A jelzőkészülék ■hangot ad. Ezzel egyidőben az oltást indító tábla megfe­lelő kapcsolója mellett is vi­lágít egy lámpa. A vezénylő ügyeletese ilyenkor ellenőrizheti a jel­zés helyességét, vagy a kap­csoló benyomásával indítja az ún. ketreces szórtvizes ol­tórendszert. A transzformá­tort csőhálózat veszi körül, s arra szórófejeket helyeztek. A kapcsológomb megnyomá­sakor az elektromos szelep kinyit és szórt víz veszi kö­rül a transzformátort. Ez a rendszer a helyszí­nen is indítható egy akná­ból. Ezt a helyet táblával je­lölik. A transzformátor má­sodik oltórendszerét a mobil fecskendőről — később a 12 baros tűzcsaphálózatról — táplált hab-vízágyúk alkot­ják. A kAbelterek, alagú­tár Es CSATORNÁK TÜ­­ZEINEK OLTÁSA: A külső kábelalagútak, a — csatornák tüzeit könnyű —, illetve középhabbal oltják el. A kábelalagútakra a hab bevezetésére minden tűzsza­kaszon habcsúszdát építet­tek. Erre kapcsolva a hab­generátor tömlőjét árasztják el az alagutat. A kábelcsatornákat ugyan betonlapokkal fedték le, de a tűzszakasz végénél mind­két oldalon vas lemezlapokat helyeztek a hab bevezetésé­re. Itt helyezhető be a hab­­sugárcső. Ezeket a helyeket természetesen táblákkal és feliratokkal jelölik. (Folytatjuk.) Kulturális mozaik Vetélkedő: Az 1985-ben is megrende­zésre kerülő szocialista bri­gádok vetélkedőjének beru­házás-szintű elődöntője de­cember 9-én lesz. A beneve­zett 24 csapatból 6 jut majd be a városi döntőbe, melyet december 16-án 18 órakor tartunk meg az MMK-ban. A felkészüléshez nem adjuk meg a kérdéseket előre, vi­szont az ajánlott irodalmat jól körülhatároljuk. A fel­készüléshez javasolt anyag témakörönként: I. Munkavédelem: 1. 47/1979. 'MT rendelet, 2. 2/1980. KSH-rendelet, 3. 2/1981. Eü. Min.-rendelet, 4. A munkáltatói kártérítés és társadalombiztosítási ellá­tás üzemi baleset és foglal­kozási megbetegedés esetén (Népszava 1982.). II. Film, helytörténet: 1. Paks Monográfia — Paks településföldrajza c. fejezet, a Filmkultúra 82/4: Alexa Károly: Iskola a határon, Filmkultúra 83/1: Almási Miklós: Megáll a gyorsuló idő, Filmkultúra 82/4: Ne­­meskürty I.: A mai magyar film főbb irányzatai. III. Aktuális évfordulók: a. Évfordulók 1985., ese­ménynaptár ’85. (Az MMK könyvtárában megtalálhatók ezek a könyvek.) b. Ajánlás a művelődési in­tézmények rendezvényei kö­zül: — vasúti múzeum megtekin­tése, — ifjúsági ház: november 28 — december 27. V. D. Elena kiállítása, — MMK: november 28-tól január 3-ig: Tolna megyei tárlat, december 6.: a Ga­­lántai Kodály Dalkör és a Paksi Munkáskórus közös műsora, november 19-től de­cember 15-ig: 40 év (doku­­men tumki állí tás), — a Téli könyvvásár köny­vei. V. Politika: A kérdések a Társadal­munk rétegződése rímű elő­adásihoz kapcsolódnak, a többi, felkészüléshez szüksé­ges forrást névreszólóan kap­ják meg a brigádvezetők. Klubjaink programjaiból: PAV-klub (If júság útja 8.) December 12: politikai fó­rum Hajdú Andrással, a Ma­gyar Rádió munkatársával. December 19.: Tour de Fran­ce — képek francia tájakról és a legnagyobb profi kerék­párversenyről. General’s klub (November 7. u. 24.) December 9.: évzáró buli a klubban. (December 16-tól a klub januárig zárva tart.) Az MMK programajánlata: December 11. 19 óra: Szép Ernő és a lányok, december 13. 19 óra: Első Emelet kon­cert, december 20. 10., 11.30., 14., 16. óra: Halász Judit és a Éójtorján, december 12-től január 3-ig: Tolna megyei képző- és iparművészek tár­lata. Pártában, gyöngyös koszorúban — Táncolni tanulás a meg­ismerési és gondolkodási fo­lyamatok egész sorát veszi igénybe és fejleszti azokat. Segít megtartani a gyermek pszichés egyensúlyát, ill. kompenzálja a más területe­ken lévő gyengébb képessé­geket. Nagy mértékben se­gíti fejleszteni, formálni, fi-Mádi Magdolna nomítani a gyermek értelmi és érzelmi világában az ön­értékelés és a mások értéke­lésének viszonyát. Ilyen szépen fogalmaz a táncról Mádi Magdolna, a paksi gyermek néptánc­együttes művészeti vezetője, aki 1979. októberében került ide és kezdte el munkáját egy 40 fős csoporttal, mely részben iskolai felhívásból, részben önkéntes jelentke­zésekből jött össze. A cso­port összetétele különböző életkorú volt, mivel 7 éves­től 13 éves korig terjedt. Ke­mény munkával dolgoztak, és fél év után már volt egy bemutató műsoruk. 1981-ben a megyei úttörő seregszem­kiváló együttesének koreo­gráfiái versenye volt ez, ahonnan a paksiak a III. dí­jat hozták el. Minden máso­dik évben, s az idén har­madik alkalommal rendezték meg Dunaföldváron az or­szágos gyermektánc találko­zót, áhová az ország legjobb együttesei kaptak meghívást. Az idén — anyagi okok mi­att — csak 7 együttesi tud­tak meghívni, s épp ezért az idei volt eddig a leg­színvonalasabb. Erre a ta­lálkozóra többek között a paksiak is meghívást kaptak, és öröim, hogy a II. díjat hozták el. Ez nem dicsekvés, csupán tény, hogy olyan együtteseket előztek meg, akik évek óta az élvonalban táncolnak. Eredményeikhez hozzá tartozik, hogy helyi viszonylatban rengeteg fellé­pési lehetőséget kapnak, ami évente eléri a 20—25 alkal­mat is. Ez nagy szó, mivel az országban kevés az a gyer­mek-táncegyüttes, amely ilyennel dicsekedhetne. Működésükben ez az év­­egyébként is fontos lépcső, mert a PAV videó-stábja felvette a gyermekek műso­rait. A video kifejezetten nagy segítség, úgy is, mint archív anyag, úgy is, mint oktatási lehetőség. A paksi gyermek nép­táncegyüttes jelenleg 160 fős. Második éve tartanak előké­szítő foglalkozást óvodás ko­rú gyermekek részére, akik heti 2x45 perces oktatásban részesülnek. Van továbbá egy utánpótlás csoport és vé­gül az ún. színpadképes együttes. Hogy az együttes a nép­tánc műfaját tekintve mi­lyen irányt képvisel, erről a koreográfiákat mutat be. Tehát nem múzeumot képvi­sel, hanem egy művészi pro­dukciót készít, természete­sen a magyarság egy-egy et­nikuma eredeti tánckészleté­nek felhasználásával. Én ezt a vonalat tudóim csak elkép­zelni Pakson. Szeretek úgy alkotni, hogy saját gondola­taim is tükröződjenek a mű­ben. — A szakmai szempontok mellett pedagógiai kérdések­kel is foglalkozik, mint az értelmi, erkölcsi, esztétikai nevelő hatások? — Én vallom, hogy egy táncegyüttes megfelelő irá­nyítással nagyon sok terü­leten elősegíti a gyerekek fejlődését, megtanít a társas érintkezések szabályaira, formáira, módszereire, az ízlést formálja, a folklór sze­­retetét erősíti. A néptánc ki­meríthetetlen gazdagságú anyanyelv. Nagy hangsúlyt fektetek az elméleti oktatás­ra is. Magyarországon a fel­nőtt néptáncosok 70 százalé­ka néprajzi vonatkozásba n tájékozatlan. Nem ismeri etnikumának hagyományait, szokásait, más európai népi kultúrával való kapcsolatait. Én már gyermekkorban sze­retnék ezen az országos hi­bán javítani. — Milyen elképzelések vannak a jövőt illetően? — 1986 tavaszára közü­liünk egy jubileumi műsorral, amelyiken szeretnénk az ösz­­szes csoporttal bemutatkoz­ni. Készülünk továbbá az or­szágos úttörő seregszem­lére, megyei bemutatókr», fesztiválokra, és legalább 150 táncos az MMK színpadán lén szerepelt az együttes. ’82- ben megyei jutalomból tábo­rozáson vehettek részt a leg­jobb táncosok, amelyet egy pályázatért 'kaiptak. 1983-ban országos fesztiválon mutat­koztak be a gyermekek Du­naföldváron, és ezt követően az úttörő seregszemle megyei bemutatójára kaptak meghí­vást. És eljött a diadal kez­dete. Tavaly megnyerték az Országos Úttörő Szövetség által kiírt népművészeti pá­lyázatot, majd egy zánkai népművészeti szaktábor kö­vetkezett. A „sikerhadjárat” tovább folytatódott a dél­dunántúli gyermektánc anto­lógián, ami ez év áprilisában került megrendezésre Szek­­szárdon. Három megye 18 következőt mondta a művé­szeti vezető: — Magyarországon a nép­táncot tekintve két irányzat­ról beszélhetünk. Egyik az a bizonyos hagyományőrző, pl. sárközi, váraljai, madocsai stb., ezek valamely terület­hez kötődnek. Az együttesek repertoárjának gyökere az a táncanyag, ami egy adott te­rületen élt valamikor. Te­hát ilyen formán tovább él­tetik, tovább ápolják. Paks vonatkozásában nem tudok ilyenről, hogy volt-e sajátos néptánc-hagyománya. A má­sik irányzat az ún. néptánc­együttes kategória, ami nemzetünk tájegységeinek felgyújtott népdalaira, tánc­anyagaira épülő műveket 10—15 helyi előadással Is számolunk. A tervezett programokból is kitűnik, hogy a gyerekek számár* biztosított a fejlődés, a ma­gasabb színvonal elérése. Magam is örülnék neki, ha minél jobb táncosokat ne­velnék ki, akik később mél­tó módon képviselnék Paks vagy akár országunk színeit. Természetesen ehhez nagyon sokat kell még dolgoznunk, és a munka megkönnyítése érdekében szeretnék magam mellé két munkatársat még beállítani, — Kívánok az együttesnek jó munkát és sok sikert! Sz. P Tűzoltóberendezés a számítógépteremben

Next

/
Thumbnails
Contents