Atomerőmű, 1985 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1985-11-01 / 7. szám

ATOMERŐMŰ ÉPfTÖI

3

Caűgiel látván:

Tűzvédelem a paksi atomerőműben

OLTÖRENDSZEREK

A keletkező tüzek oltására mindenekelőtt a hagyományos tűzivízhálózat jön számításba.

A szükséges oltóvízmenynyiséget az akkor érvényben lévő 4/1974. (Vili. 1.) BM sz. rendelet alapján számítottuk ki. Ez a főépület védelmére 10,2 köbméter/min. kábel- és olajvédelemre pedig további 1.2 köbméter/min., összesen 11,4 köbméter/min. Az említett mennyiséget oltóvízszivattyúk szolgáltatják. Az első kiépítés (1—2. blokk) során az atomerőmű és segédépületei számára 2x1,7 köbméter/min. és 3x4,8 köbméter/min. teljesítményű szivattyúkat építettek be. Az alapnyomás 5 bar, amire az alkalmazkodó középhab- és a szórtvizes oltórendszer miatt van szükség. A rendszer szivattyúi sorba kapcsolódnak be a nyomáseséskor. Ügy szabályozták be a rendszert, hogy a legvizesebb tűzszakaszban működtetett szórtvizes oltórendszer kiszolgálásakor ,s meglegyen az 5 bar nyomás a legkedvezőtlenebb helyen lévő tűzcsapnál. Erről próbák során győződtünk meg. Mindezeken felül az olajtároló térrtél és a kazánháznál külön telepített négy, egyenként 2,7 köbméter/min. szállítóképességű szivattyú áll rendelkezésre. Jelenleg 12 bar a nyomásteljesítményük.

A második egység kiépítésekor (3—4. blokk) készített szivattyúházban további két, egyenként 4,8 köbméter/min teljesítményű szivattyú települ tartalékként. Elvi döntés van arról is, hogy a 3—4. blokkot magas (12 bar) nyomású tflzcsaphálózattal kell körülvenni. Itt szeretném megemlíteni, !hogy az erőmű tervezésekor, de a jelenleg érvényben lévő rendelet is csak olajtároló telepeknél és finomítóknál írja elő a 12 bar nyomást. Jogszabály és tapasztalat hiányában az 1—2. blokknál nem tudtuk megkövetelni a magas nyomású tűzcsaphálózat kiépítését. Pedig a nagy teljesítményű transzformátorok, a gépház és a csaknem 30 méter magas tetőszerkezet tüzének mobil oltását csak nagy nyomáson működő vízágyúkkal lehet megoldani. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a következő jogszabály megalkotásakor ezt a kérdést figyelembe kell venni.

A körkörös rendszerű oltóvízhálózatra — az épületeken belüli fali tűzcsapok tömlővel, sugárcsővel vannak ellátva.

A gépház tetőzetének égését a reaktorblokk mellé épült ún. lokalizációs torony tétjéről lehet a leghatásosabban oltani. Mivel a torony közel 50 méter magas, ezért a falára védőkosaras vaslétrát, mellette száraz felszállóvezetéket építettünk. Az épület tetején szerelvényszekrényekbe helyeztettük a sugárszereléshez szükséges felszerelést. így adott esetben csak az oltást végző személyeknek kell a létrán feljutniuk és a beavatkozást végrehajtaniuk. A szükséges vizet a szárazvezetékre kapcsolt mobil tűzoltófecskendő szolgáltatja. További vízvételre alkalmas helyeket alakítottak ki a gépház mellett az ún. csapadékvíz-csőrendszerben, ebben több ezer köbméter víz van.

A szabadtéri hálózati transzformátorokról az ottani vezénylőbe, a blotoktranszformátorokról pedig az adott blokk vezénylőjébe érkezik a tűzjelzés. A jelzőkészülék ■hangot ad. Ezzel egyidőben az oltást indító tábla megfelelő kapcsolója mellett is világít egy lámpa.

A vezénylő ügyeletese ilyenkor ellenőrizheti a jelzés helyességét, vagy a kapcsoló benyomásával indítja az ún. ketreces szórtvizes oltórendszert. A transzformátort csőhálózat veszi körül, s arra szórófejeket helyeztek. A kapcsológomb megnyomásakor az elektromos szelep kinyit és szórt víz veszi körül a transzformátort.

Ez a rendszer a helyszínen is indítható egy aknából. Ezt a helyet táblával jelölik. A transzformátor második oltórendszerét a mobil fecskendőről — később a 12 baros tűzcsaphálózatról — táplált hab-vízágyúk alkotják.

A kAbelterek, alagútár Es CSATORNÁK TÜZEINEK OLTÁSA:

A külső kábelalagútak, a — csatornák tüzeit könnyű —, illetve középhabbal oltják el. A kábelalagútakra a hab bevezetésére minden tűzszakaszon habcsúszdát építettek. Erre kapcsolva a habgenerátor tömlőjét árasztják el az alagutat.

A kábelcsatornákat ugyan betonlapokkal fedték le, de a tűzszakasz végénél mindkét oldalon vas lemezlapokat helyeztek a hab bevezetésére. Itt helyezhető be a habsugárcső. Ezeket a helyeket természetesen táblákkal és feliratokkal jelölik.

(Folytatjuk.)

Kulturális mozaik

Vetélkedő:

Az 1985-ben is megrendezésre kerülő szocialista brigádok vetélkedőjének beruházás-szintű elődöntője december 9-én lesz. A benevezett 24 csapatból 6 jut majd be a városi döntőbe, melyet december 16-án 18 órakor tartunk meg az MMK-ban. A felkészüléshez nem adjuk meg a kérdéseket előre, viszont az ajánlott irodalmat jól körülhatároljuk. A felkészüléshez javasolt anyag témakörönként:

I. Munkavédelem:

1. 47/1979. 'MT rendelet,

2. 2/1980. KSH-rendelet,

3. 2/1981. Eü. Min.-rendelet,

4. A munkáltatói kártérítés és társadalombiztosítási ellátás üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén (Népszava 1982.).

II. Film, helytörténet:

1. Paks Monográfia — Paks településföldrajza c. fejezet, a Filmkultúra 82/4: Alexa Károly: Iskola a határon,

Filmkultúra 83/1: Almási Miklós: Megáll a gyorsuló idő, Filmkultúra 82/4: Nemeskürty I.: A mai magyar film főbb irányzatai.

III. Aktuális évfordulók:

a. Évfordulók 1985., eseménynaptár ’85. (Az MMK könyvtárában megtalálhatók ezek a könyvek.)

b. Ajánlás a művelődési intézmények rendezvényei közül:

— vasúti múzeum megtekintése,

— ifjúsági ház: november 28 — december 27. V. D. Elena kiállítása,

— MMK: november 28-tól január 3-ig: Tolna megyei tárlat, december 6.: a Galántai Kodály Dalkör és a Paksi Munkáskórus közös műsora, november 19-től december 15-ig: 40 év (dokumen tumki állí tás),

— a Téli könyvvásár könyvei.

V. Politika:

A kérdések a Társadalmunk rétegződése rímű előadásihoz kapcsolódnak, a többi, felkészüléshez szükséges forrást névreszólóan kapják meg a brigádvezetők.

Klubjaink programjaiból:

PAV-klub (If júság útja 8.) December 12: politikai fórum Hajdú Andrással, a Magyar Rádió munkatársával. December 19.: Tour de France — képek francia tájakról és a legnagyobb profi kerékpárversenyről.

General’s klub (November 7. u. 24.)

December 9.: évzáró buli a klubban. (December 16-tól a klub januárig zárva tart.)

Az MMK programajánlata:

December 11. 19 óra: Szép Ernő és a lányok, december

13. 19 óra: Első Emelet koncert, december 20. 10., 11.30., 14., 16. óra: Halász Judit és a Éójtorján, december 12-től január 3-ig: Tolna megyei képző- és iparművészek tárlata.

Pártában,

gyöngyös koszorúban

— Táncolni tanulás a megismerési és gondolkodási folyamatok egész sorát veszi igénybe és fejleszti azokat. Segít megtartani a gyermek pszichés egyensúlyát, ill. kompenzálja a más területeken lévő gyengébb képességeket. Nagy mértékben segíti fejleszteni, formálni, fi-Mádi Magdolna

nomítani a gyermek értelmi és érzelmi világában az önértékelés és a mások értékelésének viszonyát.

Ilyen szépen fogalmaz a táncról Mádi Magdolna, a paksi gyermek néptáncegyüttes művészeti vezetője, aki 1979. októberében került ide és kezdte el munkáját egy 40 fős csoporttal, mely részben iskolai felhívásból, részben önkéntes jelentkezésekből jött össze. A csoport összetétele különböző életkorú volt, mivel 7 évestől 13 éves korig terjedt. Kemény munkával dolgoztak, és fél év után már volt egy bemutató műsoruk. 1981-ben a megyei úttörő seregszemkiváló együttesének koreográfiái versenye volt ez, ahonnan a paksiak a III. díjat hozták el. Minden második évben, s az idén harmadik alkalommal rendezték meg Dunaföldváron az országos gyermektánc találkozót, áhová az ország legjobb együttesei kaptak meghívást. Az idén — anyagi okok miatt — csak 7 együttesi tudtak meghívni, s épp ezért az idei volt eddig a legszínvonalasabb. Erre a találkozóra többek között a paksiak is meghívást kaptak, és öröim, hogy a II. díjat hozták el. Ez nem dicsekvés, csupán tény, hogy olyan együtteseket előztek meg, akik évek óta az élvonalban táncolnak. Eredményeikhez hozzá tartozik, hogy helyi viszonylatban rengeteg fellépési lehetőséget kapnak, ami évente eléri a 20—25 alkalmat is. Ez nagy szó, mivel az országban kevés az a gyermek-táncegyüttes, amely ilyennel dicsekedhetne.

Működésükben ez az évegyébként is fontos lépcső, mert a PAV videó-stábja felvette a gyermekek műsorait. A video kifejezetten nagy segítség, úgy is, mint archív anyag, úgy is, mint oktatási lehetőség.

A paksi gyermek néptáncegyüttes jelenleg 160 fős. Második éve tartanak előkészítő foglalkozást óvodás korú gyermekek részére, akik heti 2x45 perces oktatásban részesülnek. Van továbbá egy utánpótlás csoport és végül az ún. színpadképes együttes.

Hogy az együttes a néptánc műfaját tekintve milyen irányt képvisel, erről a

koreográfiákat mutat be. Tehát nem múzeumot képvisel, hanem egy művészi produkciót készít, természetesen a magyarság egy-egy etnikuma eredeti tánckészletének felhasználásával. Én ezt a vonalat tudóim csak elképzelni Pakson. Szeretek úgy alkotni, hogy saját gondolataim is tükröződjenek a műben.

— A szakmai szempontok mellett pedagógiai kérdésekkel is foglalkozik, mint az értelmi, erkölcsi, esztétikai nevelő hatások?

— Én vallom, hogy egy táncegyüttes megfelelő irányítással nagyon sok területen elősegíti a gyerekek fejlődését, megtanít a társas érintkezések szabályaira, formáira, módszereire, az ízlést formálja, a folklór szeretetét erősíti. A néptánc kimeríthetetlen gazdagságú anyanyelv. Nagy hangsúlyt fektetek az elméleti oktatásra is. Magyarországon a felnőtt néptáncosok 70 százaléka néprajzi vonatkozásba n tájékozatlan. Nem ismeri etnikumának hagyományait, szokásait, más európai népi kultúrával való kapcsolatait. Én már gyermekkorban szeretnék ezen az országos hibán javítani.

— Milyen elképzelések vannak a jövőt illetően?

— 1986 tavaszára közüliünk egy jubileumi műsorral, amelyiken szeretnénk az öszszes csoporttal bemutatkozni. Készülünk továbbá az országos úttörő seregszemlére, megyei bemutatókr», fesztiválokra, és legalább

150 táncos az MMK színpadán

lén szerepelt az együttes. ’82- ben megyei jutalomból táborozáson vehettek részt a legjobb táncosok, amelyet egy pályázatért 'kaiptak. 1983-ban országos fesztiválon mutatkoztak be a gyermekek Dunaföldváron, és ezt követően az úttörő seregszemle megyei bemutatójára kaptak meghívást. És eljött a diadal kezdete. Tavaly megnyerték az Országos Úttörő Szövetség által kiírt népművészeti pályázatot, majd egy zánkai népművészeti szaktábor következett. A „sikerhadjárat” tovább folytatódott a déldunántúli gyermektánc antológián, ami ez év áprilisában került megrendezésre Szekszárdon. Három megye 18

következőt mondta a művészeti vezető:

— Magyarországon a néptáncot tekintve két irányzatról beszélhetünk. Egyik az a bizonyos hagyományőrző, pl. sárközi, váraljai, madocsai stb., ezek valamely területhez kötődnek. Az együttesek repertoárjának gyökere az a táncanyag, ami egy adott területen élt valamikor. Tehát ilyen formán tovább éltetik, tovább ápolják. Paks vonatkozásában nem tudok ilyenről, hogy volt-e sajátos néptánc-hagyománya. A másik irányzat az ún. néptáncegyüttes kategória, ami nemzetünk tájegységeinek felgyújtott népdalaira, táncanyagaira épülő műveket

10—15 helyi előadással Is számolunk. A tervezett programokból is kitűnik, hogy a gyerekek számár* biztosított a fejlődés, a magasabb színvonal elérése. Magam is örülnék neki, ha minél jobb táncosokat nevelnék ki, akik később méltó módon képviselnék Paks vagy akár országunk színeit. Természetesen ehhez nagyon sokat kell még dolgoznunk, és a munka megkönnyítése érdekében szeretnék magam mellé két munkatársat még beállítani,

— Kívánok az együttesnek jó munkát és sok sikert!

Sz. P

Tűzoltóberendezés a számítógépteremben