Atomerőmű, 1984 (7. évfolyam, 1-8. szám)
1984-10-01 / 6. szám
VII. ÉVFOLYAM, 6. SZÄM 1984. OKTOBER Fiatalokhoz méltó lendületet Szeptemberben lelépett a 2. blokk Főszerepben a műszerek Fotó: Deák Hunor Fegyverrel és szerszámmal A fegyveres erők napját, a pákozdi csata évfordulóját ünnepeltük. Szeptember 29- én emlékezünk meg a honvédség, a rendőrség, a határőrség, a munkásőrség mindennapos, áldozatos munkájáról, mely azonban csak részben fegyverviseléssel járó nagy felelősség miattit igényel teljes embert, hiszen a fegyverforgatáson kívüli egyéb feladatok száma sem csekély. Igaz, 1848-ban, a pákozdi ütközetnél valóban fegyverek és fegyveresek űzték el Jellasics seregét A későbbiek során azonban a fegyveres erők feladata — bár az alapfunkció megmaradt — jelentősen bővült. Egyre kevésbé korlátozódott a „csak fegyverrel bánás” mesterségére. (Ami egyébként — a technika állandó fejlődése miatt — önmagában sem könnyen tanulható meg.) Bár katonák, mégsem elsősorban fegyverforgatók az építő-műszaki alakulatok honvédéi sem. A fegyveres erők napját ünnepelve itt Pakson, az atomerőműnél elsősorban rájuk irányul a figyelem. Lapunkban többször írtunk munkájukról egyrészt elismerőleg, másrészt nem takargatva a hiányosságokat, problémákat sem. Ami vitathatatlan: az itt dolgozó honvédek alapjában véve beilleszkedtek a munkáskollektívákba, tevékenységük nélkülözhetelen az erőmű építésében. Ezért tartjuk kevéssé helytállónak azokat a véleményeket, amelyek — öszszehasonlítva őket a „harcoló” alakulatok honvédéivel — kétségbe vonják az építőműszakiak „igazi katonaságát”. A kételkedőknek említhetnénk azokat az adatokat, amelyek egyértelműen bizonyítják, mekkora az a segítség, amelyet általában az építő-műszaki alakulatok nyújtanak népgazdaságunknak, hazánknak. Ez azonban, úgy gondoljuk, szükségtelen, hiszen a köztudatba már régóta beleivódott nélkülözhetetlenségük. Részükről tehát harc ez a javából, még akkor is, ha nem fegyverrel vívják. Fokozott erőfeszítést kíván az itt szolgálatot teljesítőktől, mert feladatuk nem csupán hazánk, a szocialista rend védelme, de ennek építése is. Az MN 2986 alakulat 1975 óta 10—15%-át biztosítja az erőműnél dolgozók összlétszámának. A civilekkel együtt dolgozó katonákat a vállalatok általában egyenrangú megbecsülésben részesítik. Ezért érzik egyre többen alapkövetelménynek, hogy munkában se maradjanak el tőlük. Ebben az évben lép huszadik esztendejébe az építő-műszaki alakulatok magasabb egysége. Húsz éve dolgoznak az ország nagy építkezésein honvédeink — akiket nyugodtan nevezhetünk katonáknak, és a köszöntő nekik is ugyanúgy kijár, mint a többi fegyveresnek. (A fegyveres erők napja alkalmából az MN 2986 alakulatnál jó munkájukért több mint 200 katonafiatait jutalmaztak. Ezúton gratulálunk.) Eltelt három év, és ismét összejönnek a 30 év alattiak, hogy ifjúsági parlamenteken elemezzék a gazdasági vezetés beszámolója alapján az ifjúsági törvény, és az annak végrehajtását szolgáló intézkedési tervek megvalósulását. A parlamenteknek változatlanul alapvető feladata, hogy a fiaitalok közéleti tevékenysége kibontakozzon, a kötelességek és jogok tudatosításával fejlődjön a szocialista demokrácia. Ezen a fórumon is adott a lehetőség arra, hogy a megváltozott gazdasági helyzetből adódó követelmények figyelembevételével reálisan vizsgálják a tervek végrehajtását, az esetleges elmaradás okait, hogy a munkahelyi vezetés hogyan foglalkozik az ifjúság helyzetével. Ám, mint a demokrácia többi fórumán, itt is szükséges fejleszteni a vitakészséget, a vitatkozás kultúráját, a felelősséget. Nincs szomorúbb látvány mint mikor formalitásokban merül ki egy parlament tevékenysége, mikor bábokként emelik karjukat szavazásra a fórum tagjai, minden meggyőződés nélkül;. Eddig, 1974 óta, négy alkalommal hívták össze a parlamenteket és a legutóbbi tanácskozások országos értékelése szerint e rendezvények „jelentős ifjúságpolitikai — egyben társadalompolitikai — események, betöltik funkciójukat, szervesen illeszkednek a szocialista demokratizmus fórumainak rendszerébe”. Ezzel a megállapítással nem llehet vitába szállni, de amíg vannak olyan parlamentek, ahol a felszólaló úgy kezdi mondanivalóját, Szeptember elseje, a vi- Iágbékenap alkalmából a GYGV paksi dolgozói tiltakozó gyűlésen ítélték el a fegyverkezési hajszát és a békés építő munka mellett foglaltak állást, majd táviratban is megfogalmazták békevágyukat amit az amerikai követségre juttattak el. A távirat többek között azt is tartalmazta, hogy az emerihogy ő már három évvel ezelőtt elmondta ugyanazt, amit mosit akar mondani, de azóta sem történt változás az általa kifogásolt rossz gyakorlatban ..., akkor el kell gondolkodni azon, hogy vajon mindenhol rendben vain-e minden? Erre próbál majd válaszít adni decemberben a KISZ Atomerőmű Építkezés Bizottsága, amely létrehozott egy érdekvédelmi munkabizottságot, éppen azért, hogy a parlamenteket járva jegyezzék fel a tapasztalatokat. A KISZ-bizóttság már az előkészületek időszakában felkészítette a KlSZ-tiitkárokat a parlamentek feladataival, szervezésével kapcsolatban. Ami a feladatokat illeti, nyilván sehol sem fog kimaradni a parlamentek napirendjéből az sem, hogy a 30 éven aluliak fiatalos lendülettel mozgósítsanak a munkahely, illetve vállalat előtt álló gazdasági és egyéb feladatok teljesítésére, a jól szervezett munkára, a munkafegyelem erősítésére, a munkaerő gazdaságosabb kihasználására, az ésszerű energia- és anyagtakarékosságra, a vállalat tevékenységének javítására:, a meglévő fogyatékosságok kiküszöbölésére. Beruházásunkon a PAV és az ERBE vállalati szintű, a többi vállalat munkahelyi szintű ifjúsági parlamentet rendez. Ha megtörtént az említett tapasztalatok összegyűjtése és értékelése, lapunkban is közölni fogjuk azokat. T. CS. ség veszélyben van, mivel az atomfegyverek felhalmozása olyan méreteket öltött, hogy csak egy szikra keli, és lángba borul az egész .világ. Az emberiségnek a különböző katonai tömbök fegyverzeteinek fokozatos csökkentése, az erőegyensúlynak a fegyverzetek alacsonyabb szintjén történő biztosítása az érdeke. Végső soron így is megfogalmazható elmúlt néhány éves munkánk eredménye: az atomerőmű épülő és üzemelő részét elválasztó ideiglenes kerítést ismét áthelyeztük — egy blokkal balra. (Érdekes sokan annak örülnek, ha nagyobb lesz a birtokuk — mi annak, hogy kisebb lett.) Nehéz dolog számok és felkiáltójelek nélkül beszélni mindarról, ami két ilyen kerítésáthelyezés között történik. Hány köbméter beton, hány ezer tonna acél, hány kilométer cső ... Furcsán állunk ezekkel a számokkal: aki csinálja, nemigen érzékeli a tonnákat — mi meg, akik a köbmétereket számoljuk, sokszor nem is tudjuk, hogy nem a beton nehéz, hanem a vibrátor ;.. Lehet, hogy nem is a betont kéne ilyenkor számolni. Hanem, hogy hányszor esett jól a munka és hányszor nem; hogy hányszor sikerült megúszni egy balesetet és hányszor nem, mennyi kávét ittunk meg és abból hány volt rumos; hány szerelem tonódott és mennyi szakadt szét; hányán gazdagodtak meg és hányán nem; hányán jöttek dolgozni és kik mentek el, és kik jöttek újra vissza, amíg egy blokk elkészült. Mert a sok munka és idegrombolás, veszekedés, kibékülés, kis siker és kis gond után elkészült — és úgy tűnik, jól készült el — a kettes blokk. Igaz, a sorrend törvénnyé szerint ez a blokk nem vonzotta úgy a közfigyelmet, mint az első, (végülis: ki emlékszik ma már a világ második űrhajósára, újszívesére, vagy éppen atomerőművére). A kerítésen túl azonban minden kilowattóra egyforma. Egyformán fontos! Ezt, szerencsére, nemcsak most tudjuk, hanem tudták mindvégig a geodéták éppúgy, mint a tervezők, építők, gyártók és szerelők, festők, szigetelők, üzembehelyezők, ellenőrök, külföldi szakem-1984. szeptember 13—15. között megrendezésre Pakson, a Munkás Művelődési Központban a III. atomtechnikai szimpozion, VVER-440 ATOMERÖMÜVI BLOKK ÜZEMBEHELYEZÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATAI címmel. Az ünnepélyes megnyitón Pónya József a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója köszöntötte a megjelenteket, közöttük a Szovjeitunió, az NDK, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, Finnország, az NSZK és a Koreai NDK szakembereit. Császár József a megyei tanács elnöke Tolna megye életéről, jövőjéről 'tartott tájékoztatót. A szimpozion első előadását Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes tartotta hazánk távlati energiaprogramjáról. Többek között elmondta, hogy a jövőben kiemelkedő szerep jut az atomenerberek, karbantartók, rendészek, laboránsok, takarítók, vezetők és beosztottak — mindenki, aki akkor és úgy végezte munkáját, amikor és ahogyan kellett. A blokkot átadták — megkapjuk értté az erkölcsi elismerést, meg az anyagit — aztán anekdota lesz az építésből. Hétköznapok törtégiának. A tervek szerint — erről még tárgyalások folynak — Pakson 2000-ig újabb négy darab 440 megawattos blokkot építenek. A második előadást Schiller János a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója tartotta, aki ismertette a viillamosenergia-ipar helyzetét és fejlesztésének irányait. Ezt követően az I. témacsoportban az üzembehelyezési tapasztalatokról hallgathattak előadásokat a szakemberek. Az első munkanap a Dunaiföldvári Népi Táncegyüttes nagy sikerű műsorával zárult. A következő napon a lies és III-as témacsoportban hangzottak el előadások: Kísérletek az üzembehelyezés során és Biztonság, minőségbiztosítás címekkel;. Az est baráti találkozóval zárult, amelyen meghívottként az összes külföldi szaknelme. (Tudod Lajcsika, amikor nagyapi a kettes blokkot építette. ..) Az építő ember már csak ilyen., Jót nevet a múlton — és előre néz a hármas blokkra. Hogy két év múlva ismét áthelyezzük a kerítést — eggyel balta. ember is részt vett. A baráti beszélgetéseken kívül több esetben szakmai tapasztalatcserére is sor került a hivatalos előadások kiegészítéseként. A harmadik napon a IV. témacsoportban üzemeltetési tapasztalatok címmel hangzottak el előadások. A szimpozion zárszavában, Zettner Tamás a Magyar Villamos Művek Tröszt fejlesztési vezérigazgató-helyettese elmondta sikeres volt a 60 külföldi és 200 magyar szakember számára a háromnapos tanácskozás, amelyen 65 előadás hangzott el. Végezetül megköszönte a szimpozion szervezőinek — az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület PAV csoportjának — tevékenységét, az előadók közreműködését és bezárta' a tanácskozást. Benedeczky Ferenc Csak meggyőződéssel érdemes szavazni Bókót a világnak 1 Tóth András III. atomtechnikai szinpozion
