Atomerőmű, 1983 (6. évfolyam, 1-8. szám)

1983-10-01 / 7. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI Ügyészségi vizsgálat Nem megnyugtató a tulajdonvédelem Kérdés - válasz Megkerestük a Mecsekvidéki Vendéglátóipari Vállalat paksi üzletigazgatóját, a Csemege ABC vezetőhelyettesét, valamint a lakótelepi Hús­bolt vezetőjét és közvéleményt érintő kérdése­ket tettük fel nekik. (A. É. = Atomerőmű épí­tői) A paksi atomerőmű építkezésénél népgazdasá­gi méretekben is jelentős a napi anyag- és energia­felhasználás. Az építkezé­sen dolgozók jelentős ré­sze egyben a társadalmi vagyon kezelője is. Az építési és egyéb anyagok forgalmazása, raktározása körültekintő munkát igé­nyel mind az építkezésen közreműködő vállalatok vezetőitől, mind pedig az itt dolgozó munkásoktól, mert a társadalmi tulaj­don megkárosítása csak összehangolt, jól szerve­zett munkával kerülhető el. Az építkezés területén a társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett bűn­­cselekmények okainak elemzésekor olyan tapasz­talatokat szereztünk, hogy egyes vállalatoknál a bűn­­cselekmények elkövetőit nem kellő szigorral von­ják felelősségre, a válla­lati intézkedések nem al­kalmasak a további visz­­szaélések megakadályo­zására. Az okok részletesebb tisztázása érdekében a Tolna megyei Főügyész­ség a közelmúltban álta­lános felügyeleti vizsgá­latot tartott az építkezés­nél közreműködő vállala­toknál. A vizsgálat célja­ként annak a megállapí­tását tűztük ki, hogy az építkezésnél közreműkö­dő vállalatoknál a tulaj­don elleni szabálysértést (lopást) is megvalósító fe­gyelmi vétségek elbírálá­sa során kialakított gya­korlat mennyiben segíti elő a társadalmi tulajdon védelmét, a fegyelmi el­járások és a kiszabott fe­gyelmi büntetések alkal­­masak-e a társadalmi tu­lajdont károsító jogsérté­sek visszaszorítására. A vizsgálat előkészítése során tájékozódtunk az egyes vállalatok társadal­mi tulajdonvédelmi mun­kájáról, megtekintettük és elemeztük az ERBE rendészeti osztályának te­vékenységét. Tájékozód­tunk a rendészeti szerve­zet felépítéséről, gyakor­latáról. Az igy nyert tájé­koztatás és tájékozódás alapján választottuk ki a vizsgálandó vállalatokat. A vizsgálat során meg­állapítottuk, hogy az ER­BE rendészeti osztálya a társadalmi tulajdon vé­delme érdekében meg­szervezte az építkezési te­rületen az anyagok ki- és behozatalának rendjét. Az erőmű területén és a vizs­gált vállalatoknál a tár­sadalmi tulajdon védel­mének szervezett, admi­nisztratív keretei túlnyo­mó többségben kialakul­tak, így a meglévő szerve­zeti keretekkel a felada­tokat az objektív adottsá­gok mellett el lehet vé­gezni. A további munká­ban már a megelőzésnek kell dominálni a minőségi munkára való törekvéssel együtt. A vizsgálatokat a 3150 személyt foglalkoztató négy azon vállalatnál — 26-os számú Állami Épí­tőipari Vállalat paksi fő­építésvezetősége, Orszá­gos Szakipari Vállalat paksi kirendeltsége, Gyár- és Gépszerelő Vállalat paksi létesítményigazga­tósága, Paksi Atomerőmű Vállalat — folytattuk le, amely vállalatok a portai elkobzás esetén tett in­tézkedésükről visszajelzé­si kötelezettségüknek nem tettek eleget, illetve a rendészet anyagaiból megállapíthatóan az elkö­vetett fegyelmi vétséggel arányban nem álló enyhe írásbeli és szóbeli figyel­meztetést alkalmaztak. 1982. évben az ERBE rendészeti osztálya 61 esetben értesítette az említett négy vállalatot, hogy dolgozójuk illegáli­san — kapujegy nélkül — vállalati anyagot kívánt kiszállítani. A vállalatok 11 esetben visszajelzési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Az ügyészi vizsgálat feltárta, hogy a 61 portai elkobzásból 31 esetben a dolgozók a társadalmi tu­lajdon sérelmére lopást követtek el. Ennek elle­nére a vállalatok összesen csak 6 esetben éltek a fe­gyelmi felelősségre vonás eszközével, így 3 esetben megrovás, 2 esetben szi­gorú megrovás, egy eset­ben pedig személyi alap­­bércsö'kkentés fegyelmi büntetést szabtak ki, míg a többi esetekben szóbeli és írásbeli figyelmeztetést alkalmaztak vagy intéz­kedést egyáltalán nem tettek. A vizsgálat feltár­ta, hogy a négy vállalat­nál a fegyelmi bünteté­sek nem szolgálják a ne­velési célokat, nem veszik figyelembe a vállalatok felelős vezetői a kötele­zettségszegésnek a válla­latnál jelentkező súlyát, holott a társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett lopások súlyos kötelezett­ségszegésnek minősülnek. Az ilyen kötelezettségsze­gés a vállalat dolgozóinak munkafegyelmére is ki­hat és a viszonylag enyhe büntetés kiszabása nem tartja vissza őket a ha­sonló kötelezettségszegé­sektől. Különösen kirívó az írásbeli vagy az egyál­talán nem ellenőrizhető szóbeli figyelmeztetés al­kalmazása az olyan ese­tekben, amikor az elköve­tők tudatosan, nyerészke­dési célzattal, társadalmi tulajdon megkárosítására irányuló cselekményt kö­vetnek el olyan elkövetési móddal, hogy az legális­nak látszódjon. A vállalatok ilyen jel­legű gyakorlata azért is kifogásolandó, mert a fe­gyelmi jogkör gyakorlói a tényállást fel sem derítik, nem vizsgálják, hogy a dolgozó hogyan jutott az eltulajdonítani kívánt do­loghoz, mennyi az ellopott dolog értéke és adott eset­ben a dolgozónak volt-e már hasonló jellegű visz­­szaélése. A fegyelmi bün­tetés vagy annak nem minősülő egyéb munkál­tatói intézkedés hozatalá­nál nem tesznek különb­séget az egyes cselekmé­nyek között a tekintetben sem, hogy a lopási cselek­mény elkövetője beosztott fizikai dolgozó, vagy irá­nyítást ellátó közép- vagy felsőszintű vezető, pl. mű­vezető, üzemvezető. A cselekmény megítélésénél nem veszik figyelembe azt sem, hogy a dolgozó belföldön forgalomba ho­zott vagy csak az atom­erőmű építkezési terüle­tére konvertibilis valutá­ért behozott anyagokat lop el és az ilyen cselek­ményt is írásbeli vagy szóbeli figyelmeztetéssel „honorálták”. A vállalatok fegyelmi ügyekben követett gya­korlatát azért is kifogá­solni kell, mert a hozott fegyelmi határozatokban a társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett lopás esetében is a cselekményt tompítják, kozmetikázzák és a dolgozót nem lopási cselekményért, hanem „a kiszállításra vonatkozó előírások megsértése mi­att” vonják felelősségre. Az ügyészi vizsgálat négy esetben azt is feltár­ta, hogy a munkáltatók bűncselekményt — felje­lentés mellőzésével — ki­zárólag fegyelmi úton bí­ráltak el, vagy alkalmaz­tak velük szemben írás­beli figyelmeztetést. Vizsgálatunk megálla­pítása szerint a Paksi Atomerőmű területén közreműködő vállalatok­nál a társadalmi tulajdon védelme nem megnyug­tató, különösen a hozott fegyelmi határozatok tük­rében. A vizsgálat alapján tett ügyészi intézkedések módjának megválasztásá­nál azt igyekeztünk szem előtt tartani, hogy az ügyészi intézkedések ér­demben is segítsék a vál­lalatok vezetőit a feltárt törvénysértések, mulasz­tások felszámolásában. Részletes jelzéseinkben rámutattunk, hogy a vál­lalatok a társadalmi tulaj­dont károsító jogsértések visszaszorítása érdekében tartsák be és alkalmazzák a jogalkalmazás jogpoli­tikai irányelveit, határo­zottabban és szigorúbban lépjenek fel a társadalmi tulajdon megkárosítóival és a munka nélküli jöve­delemszerzés minden for­májával szemben. Vizsgálatunk tapaszta­latait közöltük az érintett vállalatok felelős vezetői­vel, a társadalmi tulajdon­­védelmi előadóival, ösz­­szefoglaló jelentésünket megküldtük az Erőmű Be­ruházási Vállalat rendé­szeti osztályának és a megelőzés érdekében a Társadalmi Tulajdonvé­delmi Bizottság soron kö­vetkező ülésén tájékozta­tást adtunk vizsgálatunk­ról. Reméljük, hogy a ter­vezett utóvizsgálatunk so­rán már megváltozott és a társadalmi tulajdon vé­delmét jobban szolgáló munkáltatói intézkedé­sekkel fogunk találkozni. dr. Hankovszky Zsolt ügyész MÁSODOSZTÁLY A. É.: — Olvasta-e ön la­punk szeptemberi számában, hogy a Csillag bisztróra — egyik olvasónk szerint — job­ban illene az osztályon aluli jelző, mint a II. osztály? Kásádi Márk üzletigazga­tó: — Olvastam. És mielőtt bármit mondanék, menjünk oda és nézzük meg. (Odamentünk. Délelőtt, fél tízkor alig voltak a helyiség­ben, amely tisztára mosott kövezettel, tiszta abroszok­kal, tiszta WC-vel, WC-pa­­pírral várta a vendégeket.) A helyszíni szemle után Kásádi Márk így folytatta: — Kérem, nyolc éve is­métlődő téma az osztályba sorolás kérdése. El kell mon­danom, hogy vállalatunk Paksra igen komoly anyagia­kat áldoz a kifogástalan el­látás érdekében. A bisztró­ban volt, amikor húszezer korsó sört mértek ki egy dél­után, ez pedig csak úgy le­hetett, hogy 6 db (összesen 70 ezer literes) sörtankot sze­reltünk fel, s átalakítottuk a pultot éppen a gyorsaság és színvonal érdekében, nem kevés pénz ráfordításával. De kérdem én: melyik vál­lalat teheti meg ma, hogy le­mondjon a befektetett ösz­­szegek megtérüléséről, jogos hasznáról? A. É.: — Mitől másodosz­tályú a bisztró? K. M.: — Attól, hogy a be­rendezéseknek és magának az épületnek megfelelő az ál­laga — tehát nem kopott, el­használt —, terítő, hamutar­tó van az asztalon, naponta kétszer takarítunk — a WC- ben is —, az árukészlet ma­ximálisan biztosított. Olyan nap nem volt, hogy itt sör ne lett volna, minden italunk hűtött, és igaz, hogy az ét­keztetés megszűnt, de kap­ható azért itt kocsonya, szendvics, vagdaltak, pogá­csa. A. É.: — Az embereik egy II. osztályú helytől többet várnak; a bisztrónak vala­hogy igazi kocsma-hangulata van, nem így látja? K. M.: — Arról mi nem te­hetünk, ha a vendégek kocs­mahangulatot teremtenek, nem írhatjuk elő kötelezően a nyakkendő viseletét. Aki csendesebb, meghittebb helyre vágyódik, az menjen be a Csillag étterembe, vagy a cukrászdába. Az étterem­ben általában tízféle frissen sült, 3—4 készétel, főzelék, előételek és tészták között válogathatnak. A cukrászdá­ra pedig igazán nem lehet pa­nasza senkinek, még a bu­dapestiek is megirigyelhetik, olyan hangulatos, szinte óránként sütjük és szállítjuk saját sütésű süteményeinket, és ha jól tudom, az egész me­gyében egyedül itt kapható főzött fagylalt. Viszont egy kritikát hadd mondjak én is: a Népújságtól nem vártuk el, hogy írjon a cukrászda meg­nyitásáról, de a paksi lap­ban igazán írhattak volna ró­la. * * * DRÁGA SÖR A. É.: — A paksi csemege ÁBC-ben 18 Ft-ért adják a Jelen pivo sört, míg ugyan­ez — az amúgy is méregdrá­ga sör — máshol 17,50 Ft-ért kapható, miért? Miseticsné Győri Erzsébet üzletvezető-helyettes: — Ne­künk 18 Ft-ért szállítják, mi nem adhatjuk olcsóbban. Meg tudom mutatni a szám­lát! * * * HŰS VAN A. É.: — Megnyitották Pak­son, a lakótelepen ezt a hús­boltot, amikor a meglévő árusítóhelyeken eddig is problémák voltak a húsellá­tással. Kapnak-e önök ele­gendő húst? — Nagy Sándorné üzletve­zető: — Jelenleg a Húsipari Vállalat szállít mindennap, és minden rendelésemet ki­elégíti, kivéve az oldalast, amiből nem tudnak annyit hozni, hogy el ne fogyjon. Később tsz-szállításokra is számíthatunk. Megjegyzem, hogy a vásárlók még nem fe­dezték fel igazán boltunkat, bár a kezdethez képest azért szépen nőtt a forgalmunk. Széchenyi Ma az élet minden területén előtérben áll a minőség, amitől elválaszthatatlan a tudás. Így van ez a Siófoki Kőolajvezetéképítő Vállalat paksi főszerelésvezetőségén is. A munkában, az öntu­datos fegyelemben sehol sem lehet helye alku­nak. Sok elcsépelt frázist olvastam, hallottam már az alkotás öröméről, de úgy érzem, a Szé­chenyi szocialista brigád eddigi teljesítménye mellőzi ezeket a sallangokat. Az atomerőmű-beruházás körülményei között ugyanis különös jelentőséget kap az egy helyen dolgozó, a technológiai láncban egymásra utalt különböző vállalati brigádok együttműködése. Ezért alakult ki az a gyakorlat, hogy egy-egy részhatáridő teljesítésére a konkrét feladatok is­meretében alakítják ki a brigádok az együttmű­ködésüket, melyet szerződésben is rögzítenek. Ezen a téren is élen jár a Széchenyi brigád. Az atomerőmű építése megköveteli a magas szakképzettséget, komplex szakmai tudást más szakmák területén is. Ennek érdekében a Széchenyi szocialista bri­gád sokat tett az elmúlt félévben, és ezt a célt szolgálta a vetélkedőkön való részvétel is, ahol nemcsak szakmai ismereteiket bővítették, hanem ízelítőt adtak abból is, hogyan lehet ma a szabad időt hasznosan eltölteni. A vállalati vetélkedőkön már szinte hagyo­mány, hogy a Széchenyi brigád nyeri meg. A leg­aktívabb színházlátogató, tárlat-, bemutató-, ki­állításlátogató brigád. Szoros kapcsolatot tart a paksi Vak Bottyán Gimnáziummal; 950 órás tár­sadalmi munkával megoldották a gimnázium fő- és melléképületeinek villámvédelmét. A főszerelésvezetőség futballcsapatában nagy szorgalommal vesznek részt, ami a sportszere­­tetüket bizonyítja. A XXXIII. bányásznap alkalmából Pungor Je­nő brigádtag vállalati Kiváló dolgozó kitüntetés­ben részesült. A brigádnaplót lapozva megtaláljuk benne a főszerelésvezetői, gimnázium-igazgatói, városi ta­nácsi művelődési osztályvezetői, 22. AÉV vállala­ti, Atomerőmű Beruházás SZIB-titkára dicsére­teket, melyben minden aláíró elismerését fejezi ki a hármas jelszó jegyében végzett kimagasló tevékenységért. A brigád munkáját, tevékenységét, példamuta­tását látva József Attila sorai jutnak eszembe: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”. POKORNYI ISTVÁNNÉ A brigád tagjai (balról jobbra: Pungor Jenő, Radványi József, Molnár Lajos (takarva), ifj. Dobos János, Wilhelm Ferenc, Dinnyés Sándor (bri­gádvezető), Molnár Géza, Gulyás György és Novák Mihály.

Next

/
Thumbnails
Contents