Atomerőmű, 1983 (6. évfolyam, 1-8. szám)
1983-10-01 / 7. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI Ügyészségi vizsgálat Nem megnyugtató a tulajdonvédelem Kérdés - válasz Megkerestük a Mecsekvidéki Vendéglátóipari Vállalat paksi üzletigazgatóját, a Csemege ABC vezetőhelyettesét, valamint a lakótelepi Húsbolt vezetőjét és közvéleményt érintő kérdéseket tettük fel nekik. (A. É. = Atomerőmű építői) A paksi atomerőmű építkezésénél népgazdasági méretekben is jelentős a napi anyag- és energiafelhasználás. Az építkezésen dolgozók jelentős része egyben a társadalmi vagyon kezelője is. Az építési és egyéb anyagok forgalmazása, raktározása körültekintő munkát igényel mind az építkezésen közreműködő vállalatok vezetőitől, mind pedig az itt dolgozó munkásoktól, mert a társadalmi tulajdon megkárosítása csak összehangolt, jól szervezett munkával kerülhető el. Az építkezés területén a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények okainak elemzésekor olyan tapasztalatokat szereztünk, hogy egyes vállalatoknál a bűncselekmények elkövetőit nem kellő szigorral vonják felelősségre, a vállalati intézkedések nem alkalmasak a további viszszaélések megakadályozására. Az okok részletesebb tisztázása érdekében a Tolna megyei Főügyészség a közelmúltban általános felügyeleti vizsgálatot tartott az építkezésnél közreműködő vállalatoknál. A vizsgálat céljaként annak a megállapítását tűztük ki, hogy az építkezésnél közreműködő vállalatoknál a tulajdon elleni szabálysértést (lopást) is megvalósító fegyelmi vétségek elbírálása során kialakított gyakorlat mennyiben segíti elő a társadalmi tulajdon védelmét, a fegyelmi eljárások és a kiszabott fegyelmi büntetések alkalmasak-e a társadalmi tulajdont károsító jogsértések visszaszorítására. A vizsgálat előkészítése során tájékozódtunk az egyes vállalatok társadalmi tulajdonvédelmi munkájáról, megtekintettük és elemeztük az ERBE rendészeti osztályának tevékenységét. Tájékozódtunk a rendészeti szervezet felépítéséről, gyakorlatáról. Az igy nyert tájékoztatás és tájékozódás alapján választottuk ki a vizsgálandó vállalatokat. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy az ERBE rendészeti osztálya a társadalmi tulajdon védelme érdekében megszervezte az építkezési területen az anyagok ki- és behozatalának rendjét. Az erőmű területén és a vizsgált vállalatoknál a társadalmi tulajdon védelmének szervezett, adminisztratív keretei túlnyomó többségben kialakultak, így a meglévő szervezeti keretekkel a feladatokat az objektív adottságok mellett el lehet végezni. A további munkában már a megelőzésnek kell dominálni a minőségi munkára való törekvéssel együtt. A vizsgálatokat a 3150 személyt foglalkoztató négy azon vállalatnál — 26-os számú Állami Építőipari Vállalat paksi főépítésvezetősége, Országos Szakipari Vállalat paksi kirendeltsége, Gyár- és Gépszerelő Vállalat paksi létesítményigazgatósága, Paksi Atomerőmű Vállalat — folytattuk le, amely vállalatok a portai elkobzás esetén tett intézkedésükről visszajelzési kötelezettségüknek nem tettek eleget, illetve a rendészet anyagaiból megállapíthatóan az elkövetett fegyelmi vétséggel arányban nem álló enyhe írásbeli és szóbeli figyelmeztetést alkalmaztak. 1982. évben az ERBE rendészeti osztálya 61 esetben értesítette az említett négy vállalatot, hogy dolgozójuk illegálisan — kapujegy nélkül — vállalati anyagot kívánt kiszállítani. A vállalatok 11 esetben visszajelzési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Az ügyészi vizsgálat feltárta, hogy a 61 portai elkobzásból 31 esetben a dolgozók a társadalmi tulajdon sérelmére lopást követtek el. Ennek ellenére a vállalatok összesen csak 6 esetben éltek a fegyelmi felelősségre vonás eszközével, így 3 esetben megrovás, 2 esetben szigorú megrovás, egy esetben pedig személyi alapbércsö'kkentés fegyelmi büntetést szabtak ki, míg a többi esetekben szóbeli és írásbeli figyelmeztetést alkalmaztak vagy intézkedést egyáltalán nem tettek. A vizsgálat feltárta, hogy a négy vállalatnál a fegyelmi büntetések nem szolgálják a nevelési célokat, nem veszik figyelembe a vállalatok felelős vezetői a kötelezettségszegésnek a vállalatnál jelentkező súlyát, holott a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopások súlyos kötelezettségszegésnek minősülnek. Az ilyen kötelezettségszegés a vállalat dolgozóinak munkafegyelmére is kihat és a viszonylag enyhe büntetés kiszabása nem tartja vissza őket a hasonló kötelezettségszegésektől. Különösen kirívó az írásbeli vagy az egyáltalán nem ellenőrizhető szóbeli figyelmeztetés alkalmazása az olyan esetekben, amikor az elkövetők tudatosan, nyerészkedési célzattal, társadalmi tulajdon megkárosítására irányuló cselekményt követnek el olyan elkövetési móddal, hogy az legálisnak látszódjon. A vállalatok ilyen jellegű gyakorlata azért is kifogásolandó, mert a fegyelmi jogkör gyakorlói a tényállást fel sem derítik, nem vizsgálják, hogy a dolgozó hogyan jutott az eltulajdonítani kívánt dologhoz, mennyi az ellopott dolog értéke és adott esetben a dolgozónak volt-e már hasonló jellegű viszszaélése. A fegyelmi büntetés vagy annak nem minősülő egyéb munkáltatói intézkedés hozatalánál nem tesznek különbséget az egyes cselekmények között a tekintetben sem, hogy a lopási cselekmény elkövetője beosztott fizikai dolgozó, vagy irányítást ellátó közép- vagy felsőszintű vezető, pl. művezető, üzemvezető. A cselekmény megítélésénél nem veszik figyelembe azt sem, hogy a dolgozó belföldön forgalomba hozott vagy csak az atomerőmű építkezési területére konvertibilis valutáért behozott anyagokat lop el és az ilyen cselekményt is írásbeli vagy szóbeli figyelmeztetéssel „honorálták”. A vállalatok fegyelmi ügyekben követett gyakorlatát azért is kifogásolni kell, mert a hozott fegyelmi határozatokban a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás esetében is a cselekményt tompítják, kozmetikázzák és a dolgozót nem lopási cselekményért, hanem „a kiszállításra vonatkozó előírások megsértése miatt” vonják felelősségre. Az ügyészi vizsgálat négy esetben azt is feltárta, hogy a munkáltatók bűncselekményt — feljelentés mellőzésével — kizárólag fegyelmi úton bíráltak el, vagy alkalmaztak velük szemben írásbeli figyelmeztetést. Vizsgálatunk megállapítása szerint a Paksi Atomerőmű területén közreműködő vállalatoknál a társadalmi tulajdon védelme nem megnyugtató, különösen a hozott fegyelmi határozatok tükrében. A vizsgálat alapján tett ügyészi intézkedések módjának megválasztásánál azt igyekeztünk szem előtt tartani, hogy az ügyészi intézkedések érdemben is segítsék a vállalatok vezetőit a feltárt törvénysértések, mulasztások felszámolásában. Részletes jelzéseinkben rámutattunk, hogy a vállalatok a társadalmi tulajdont károsító jogsértések visszaszorítása érdekében tartsák be és alkalmazzák a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveit, határozottabban és szigorúbban lépjenek fel a társadalmi tulajdon megkárosítóival és a munka nélküli jövedelemszerzés minden formájával szemben. Vizsgálatunk tapasztalatait közöltük az érintett vállalatok felelős vezetőivel, a társadalmi tulajdonvédelmi előadóival, öszszefoglaló jelentésünket megküldtük az Erőmű Beruházási Vállalat rendészeti osztályának és a megelőzés érdekében a Társadalmi Tulajdonvédelmi Bizottság soron következő ülésén tájékoztatást adtunk vizsgálatunkról. Reméljük, hogy a tervezett utóvizsgálatunk során már megváltozott és a társadalmi tulajdon védelmét jobban szolgáló munkáltatói intézkedésekkel fogunk találkozni. dr. Hankovszky Zsolt ügyész MÁSODOSZTÁLY A. É.: — Olvasta-e ön lapunk szeptemberi számában, hogy a Csillag bisztróra — egyik olvasónk szerint — jobban illene az osztályon aluli jelző, mint a II. osztály? Kásádi Márk üzletigazgató: — Olvastam. És mielőtt bármit mondanék, menjünk oda és nézzük meg. (Odamentünk. Délelőtt, fél tízkor alig voltak a helyiségben, amely tisztára mosott kövezettel, tiszta abroszokkal, tiszta WC-vel, WC-papírral várta a vendégeket.) A helyszíni szemle után Kásádi Márk így folytatta: — Kérem, nyolc éve ismétlődő téma az osztályba sorolás kérdése. El kell mondanom, hogy vállalatunk Paksra igen komoly anyagiakat áldoz a kifogástalan ellátás érdekében. A bisztróban volt, amikor húszezer korsó sört mértek ki egy délután, ez pedig csak úgy lehetett, hogy 6 db (összesen 70 ezer literes) sörtankot szereltünk fel, s átalakítottuk a pultot éppen a gyorsaság és színvonal érdekében, nem kevés pénz ráfordításával. De kérdem én: melyik vállalat teheti meg ma, hogy lemondjon a befektetett öszszegek megtérüléséről, jogos hasznáról? A. É.: — Mitől másodosztályú a bisztró? K. M.: — Attól, hogy a berendezéseknek és magának az épületnek megfelelő az állaga — tehát nem kopott, elhasznált —, terítő, hamutartó van az asztalon, naponta kétszer takarítunk — a WC- ben is —, az árukészlet maximálisan biztosított. Olyan nap nem volt, hogy itt sör ne lett volna, minden italunk hűtött, és igaz, hogy az étkeztetés megszűnt, de kapható azért itt kocsonya, szendvics, vagdaltak, pogácsa. A. É.: — Az embereik egy II. osztályú helytől többet várnak; a bisztrónak valahogy igazi kocsma-hangulata van, nem így látja? K. M.: — Arról mi nem tehetünk, ha a vendégek kocsmahangulatot teremtenek, nem írhatjuk elő kötelezően a nyakkendő viseletét. Aki csendesebb, meghittebb helyre vágyódik, az menjen be a Csillag étterembe, vagy a cukrászdába. Az étteremben általában tízféle frissen sült, 3—4 készétel, főzelék, előételek és tészták között válogathatnak. A cukrászdára pedig igazán nem lehet panasza senkinek, még a budapestiek is megirigyelhetik, olyan hangulatos, szinte óránként sütjük és szállítjuk saját sütésű süteményeinket, és ha jól tudom, az egész megyében egyedül itt kapható főzött fagylalt. Viszont egy kritikát hadd mondjak én is: a Népújságtól nem vártuk el, hogy írjon a cukrászda megnyitásáról, de a paksi lapban igazán írhattak volna róla. * * * DRÁGA SÖR A. É.: — A paksi csemege ÁBC-ben 18 Ft-ért adják a Jelen pivo sört, míg ugyanez — az amúgy is méregdrága sör — máshol 17,50 Ft-ért kapható, miért? Miseticsné Győri Erzsébet üzletvezető-helyettes: — Nekünk 18 Ft-ért szállítják, mi nem adhatjuk olcsóbban. Meg tudom mutatni a számlát! * * * HŰS VAN A. É.: — Megnyitották Pakson, a lakótelepen ezt a húsboltot, amikor a meglévő árusítóhelyeken eddig is problémák voltak a húsellátással. Kapnak-e önök elegendő húst? — Nagy Sándorné üzletvezető: — Jelenleg a Húsipari Vállalat szállít mindennap, és minden rendelésemet kielégíti, kivéve az oldalast, amiből nem tudnak annyit hozni, hogy el ne fogyjon. Később tsz-szállításokra is számíthatunk. Megjegyzem, hogy a vásárlók még nem fedezték fel igazán boltunkat, bár a kezdethez képest azért szépen nőtt a forgalmunk. Széchenyi Ma az élet minden területén előtérben áll a minőség, amitől elválaszthatatlan a tudás. Így van ez a Siófoki Kőolajvezetéképítő Vállalat paksi főszerelésvezetőségén is. A munkában, az öntudatos fegyelemben sehol sem lehet helye alkunak. Sok elcsépelt frázist olvastam, hallottam már az alkotás öröméről, de úgy érzem, a Széchenyi szocialista brigád eddigi teljesítménye mellőzi ezeket a sallangokat. Az atomerőmű-beruházás körülményei között ugyanis különös jelentőséget kap az egy helyen dolgozó, a technológiai láncban egymásra utalt különböző vállalati brigádok együttműködése. Ezért alakult ki az a gyakorlat, hogy egy-egy részhatáridő teljesítésére a konkrét feladatok ismeretében alakítják ki a brigádok az együttműködésüket, melyet szerződésben is rögzítenek. Ezen a téren is élen jár a Széchenyi brigád. Az atomerőmű építése megköveteli a magas szakképzettséget, komplex szakmai tudást más szakmák területén is. Ennek érdekében a Széchenyi szocialista brigád sokat tett az elmúlt félévben, és ezt a célt szolgálta a vetélkedőkön való részvétel is, ahol nemcsak szakmai ismereteiket bővítették, hanem ízelítőt adtak abból is, hogyan lehet ma a szabad időt hasznosan eltölteni. A vállalati vetélkedőkön már szinte hagyomány, hogy a Széchenyi brigád nyeri meg. A legaktívabb színházlátogató, tárlat-, bemutató-, kiállításlátogató brigád. Szoros kapcsolatot tart a paksi Vak Bottyán Gimnáziummal; 950 órás társadalmi munkával megoldották a gimnázium fő- és melléképületeinek villámvédelmét. A főszerelésvezetőség futballcsapatában nagy szorgalommal vesznek részt, ami a sportszeretetüket bizonyítja. A XXXIII. bányásznap alkalmából Pungor Jenő brigádtag vállalati Kiváló dolgozó kitüntetésben részesült. A brigádnaplót lapozva megtaláljuk benne a főszerelésvezetői, gimnázium-igazgatói, városi tanácsi művelődési osztályvezetői, 22. AÉV vállalati, Atomerőmű Beruházás SZIB-titkára dicséreteket, melyben minden aláíró elismerését fejezi ki a hármas jelszó jegyében végzett kimagasló tevékenységért. A brigád munkáját, tevékenységét, példamutatását látva József Attila sorai jutnak eszembe: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”. POKORNYI ISTVÁNNÉ A brigád tagjai (balról jobbra: Pungor Jenő, Radványi József, Molnár Lajos (takarva), ifj. Dobos János, Wilhelm Ferenc, Dinnyés Sándor (brigádvezető), Molnár Géza, Gulyás György és Novák Mihály.
