Atomerőmű, 1983 (6. évfolyam, 1-8. szám)

1983-10-01 / 7. szám

ATOMERŐMŰ ÉPfTÖI 3 MUNKAVÉDELEM Hogyan lesz a baleset? Munkavégzés közben a dolgozó izomzata és ideg­­rendszere egyaránt igénybe van véve. A meghatározott irányú, mértékű és jellegű erőfeszítések folyamán a szervezet egy idő után kifá­rad. Ez a fáradtság ugyan­úgy lehet idegi, mint fizikai. Minden, de még a legegy­szerűbbnek látszó, jól begya­korolt, gépiesen végzett te­vékenység is az idegrend­szer áUandó irányító és el­lenőrző közreműködését igényli. Agyunk tehát mindenféle munkában „érdekelt”. (Épp ezért nem jogosult a szelle­mi és fizikai munkának az a merev elválasztása, amely­­lyel a köztudatban még ma is gyakran alálkozunk.) Nincs olyan munka, amely­nek lebonyolításában ne ját­szanának szerepet „szellemi” mozzanatok, másrészt nincs olyan — bármilyen elvont­­nak tűnő — szellemi tevé­kenység, amely legalábbis bizonyos fázisban ne foglal­ná magában az izomzat, meghatározott izomcsopor­tok működtetését. A mun­katevékenység eredményes­sége, a dolgozó jó közérzeté­nek megőrzése közvetlenül attól függ, hogy az igénybe­vétel összhangban van-e a dolgozó alkalmazkodó ké­pességével. Ha az összhang rövidebb — hosszabb időre megbomlik — például az igénybevétel meghaladja az alkalmazkodás mértékét, ak­kor a szervezet túlzott meg­terhelése következhet be. A megterheléshez az em­ber bizonyos fokig alkal­mazkodni tud, de aztán kö­vetkezik az elfáradás. A baleset kialakulásában szerepet játszik az elfáradás, amelynek következtében a dolgozó vagy hibát követ el, vagy nem hajtja végre a munkavédelmi előírásakat, és máris megtörténik a baj, ami valójában a véletlennek és a szükségszernek össz­­játékának következménye. Ha egy munkahelyen meg­határozott veszélyforrások vannak, és a kiküszöbölé­sükre irányuló intézkedése­ket nem hajtják végre, akkor szükségszerű, hogy előbb­­utóbb baleset következzék be Ebből a szempontból azonban véletlen, hogy a balesetet éppen egyik, vagy másik dolgozó szenvedi. Ha valaki fáradtan, fi­gyelmetlenül dolgozik ak­kor a mozgásai szükségsze­rűen bizonytalanabbak, szük­ségszerűen követ el hibát, véletlen lehet azonban, hogy az adott téves mozdulat Meghirdették a válla­latnál a takarékosságot. Anyaggal, idővel, ener­giával. A feleségem pedig: ke­nyérrel, cukorral, tüzelő­vel; a gyerek a köszö­­nömmel, szóval, magával. Mit lehet mást tenni, mint belátni mindhárom program ésszerűségét, szükségességét, és segíte­ni megvalósításukat, ahol lehet, újításokkal is. Ezért kidolgoztam mindhárom­ra a magam programját, hozzájárulását. A tervbe vett ötven fé­rőhelyes háztáji sertésól alapját nem százas, ha­nem csak hetvenes beton­ból készítem. Ez testvé­rek között is legalább tíz zsák cementtel olcsóbb a vállalatomnak. Az eddig ládabontásból származó, mázsára vett hulladékfát egészben veszem meg hulladékfaként. A ládá­kat otthon bontom szét. A bontáshoz szükséges időt így szintén megtaka­rítom a vállalatnak, s így a reggeli ultipartihoz is meglesz a harmadik. A legfontosabb az energia. Takarékra teszem ener­giámat, illetve a béke­mozgalom, a véradóagi­­táció, az uszodaépítési ak­ció javára szervezem át. Otthon nem eszem majd kenyeret, csak folyéko­nyan, továbbá húst hús­sal. A cukrot is csak B Maligán-fokban, vagy 40 százalékos töménységben. A slukkszámmal is taka­rékoskodom: az eddigi 3—4 helyett 1—2-vel ta­gadom le a korsó sört. A tüzelés az nehezebb do­log lesz. Mert mi van, ha tüzel-ő? Milyen gond volt a kutyával is tavasszal! Mert beszélhettem neki akármit, ötöt kölykezett. Mindenesetre, ha tüzel­ne is ő (a nő), én meg leg­feljebb őt... A legköny­­nyebb a gyerekkel lesz. A köszönöm-spórolást már régen elkezdte. Két éve ez a szó nem jött ki szá­ján, hangját is leginkább akkor hallom, ha pénzt kér valamire, s látni is alig látom. További újítási javas­lataim. Át kell dolgozni a beruházási ütem- és költségtervet. Minimum­ról maximumra. így, ha véletlenül valami közép­arányosán jön be, az 50 százalékos megtakarítást jelentene, amiből még prémiumra is maradna. A szeptemberben szét­terített több vagonnyi ki­tűnő fekete kerti földet novemberben zacskóban egy gazdasági munkakö­zösség kiárusíthatná a paksi piacon, mint beru­házási „souvenirt”. (Dol­gozóink 50 százalékos kedvezményt kaphatná­nak.) A hasznon az ERBE és a gmk osztozhatna. Még volna néhány öt­letem, dehát — takaré­koskodni kell! —kó olyan pillanatban történik, amikor az szükségszerűen balesethez vezet. Nélkülözhetetlen tennivaló: A hosszú időn át balesetmen­tesen dolgozó, de vigyázatlan, személyt ugyanazzal a való­színűséggel érheti baleset, mint azt, aki életében elő­ször követ el vigyázatlansá­got, tehát a munkavédelmi előírások betartására mindig, minden körülmények között és mindenkinek ugyanakko­ra gondossággal kell ügyelnie. Egyszer vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy azonos veszélyességű mun­kafolyamatoknál egyes dol­gozóknál előfordulnak bal­esetek, másoknál nem. Eb­ből arra következtetnénk, hogy egyeseket egyéni tu­lajdonságaik mintegy hajla­mossá tesznek a balesetet előidéző cselekvési hibák el­követésére. De nem így van. Kiderült ugyanis, hogy ugyanazok a személyek, akik bizonyos körülmények között többször is balesetet szen­vedtek, más munkaterüle­ten sérülésmentesen dolgoz­tak. A balesetek megelőzésé szempontjából fontos és célravezető a kvázi-balese­­tek vizsgálata. Kvázi-baleset az, amikor létrejön a baleset keletkezé­sét előidéző műszaki vagy cselekvési hiba, baleset azon­ban — vagy az időközben történő körreakció, vagy a körülmények szerencsés összjátéka következtében — nem történik (például a da­ruról lezuhan a teher, de a veszélyessé vált területen abban a pillanatban nem tartózkodik senki). Az ilyen vizsgálatok során kiderül, hogy hogyan jött létre a vészhelyzet, az érintett sze­mélyek milyen magatartást tanúsítottak, hogyan reagál­tak, és mindez megkönnyíti az előrehaladást is, hogy ki­­nek-kinek a jövőben hason­ló esetben milyen cseleke­detei lesznek. Az is nagyon fontos szerepet játszik, a balesetek megelőzésénél, hogy a dolgozónak legyen veszélytudata. Ez azoknak az informá­cióknak nyomán alakul ki, amelyeket a szakma tanulá­sa, a szakmai gyakorlat és a biztonsági intézkedések elsajátítása során szerez. A veszélyhez való érzelmi viszonyulás többféle lehet: az egyik a veszélytől való félelem, a másik a veszély iránti közöny, vagy éppen, a veszélyeztetettség öröme. TORMA CSABA Vetélkedő A lap augusztusi számában négy témakörre — általános műveltség (irodalom, művé­szetek, helytörténet), politi­kai tájékozottság, munkavé­delmi és atomerőművi isme­retek — kiterjedő művelődé­si vetélkedőre hívta fel az Atomerőmű Beruházás Mű­velődési Bizottság és a Mun­kásművelődési Központ a be­ruházás és a város brigádja­it. A vetélkedőre a brigádok 4 fős csapatokkal nevezhet­tek. , Az érdeklődés a szervezők bizakodó várakozását is meg­haladta: a beruházás brigád­jai közül több mint 60, a vá­rosból közel 10 jelentette be részvételi szándékát. (PAV 17 VERTESZ 7, ERBE 7, OSZV 2, GYGV 3, KW 3, 22. sz. AÉV 7, ERŐKAR ÉGV, Apr. 4. GM, VEGYÉPSZER 1-1, MN 2986 sz. alakulat 15.) A benevezett csapatok két témában előre megkapták a kérdéseket, a válaszokat tar­talmazó forrásmunkák jegy­zékét, munkavédelmi téma­körben a legfontosabb szak­­irodalom felsorolását. A poli­tikai tájékozottsággal kap­csolatosan a szervezők fel­hívták a csapatokat a rádió, TV, a sajtó aktuális híreinek, eseményeinek fokozott figye­lemmel kísérésére. És éppen ebben tért el ez a vetélkedő a megszokottól. Amelyik csapat eredménye­sen akart szerepelni, annak bizony készülnie kellett, for­gatnia a könyveket, a szak­­irodalmat. Az is újszerű volt, hogy külön kérdéssorozat készült a fizikai, külön a mű­szaki jellegű csapatok számá­ra, s az elérhető pontokért a zsűri igénye is változott, kü­lönösen az atomerőművi is­meretek terén. (Nyilvánvaló­an más várható el egy PAV-os műszaki, mint az Állam! Gazdaság fizikai csapatától.) Az október 10-i beruházási szintű elődöntőbe — vállalati selejtezők után — az alábbi csapatok kerültek: PAV: Kontakt, Archimedesz, Há­­mán Kató; VERTESZ: Neut­ron, Urán ERBE: Kvantum, Szinkron II; KW: Fáklya I, Fáklya II, Széchenyi; OSZV: Műszaki II; 22. sz. ÁÉV: Széchenyi, Realkitor ’80, Szer­pentin; az MN 2986 alakulat­tól 4 csapat. Az október 11-i városi elő­döntőben a Paksi Állami Gazdaságból 4, az ÁFÉSZ- től 3, a Konzervgyárból 1 csapat vett részt. Október 17-én a városi—be­ruházási döntő (10 beruházá­si és 2 városi brigád csapatá­nak vetélkedője). Bár a vetélkedő legigazibb díja maga a versengés, a fel­készültség bizonyítása, vonz­erővel bírt az első hat helye­zett csapatnak felajánlott ju­talom is: I. helyezett: „Arany Prága” 5 napos társasutazás II-III. helyezett: Vidám hétvége Budapesen Hotel Pa­lace, színház-, Planetárium­látogatás, Maxim Bár belépő IV. helyezett: 4 db Építők színházbérlet V. helyezett 4 db Pódium bérlet VI. helyezett 4 db hangver­senybérlet A vetélkedőben résztvevő csapatok oklevelet, könyvju­talmat kaptak, és ismét gaz­dára talált a beruházási munkavédelmi, valamint a művelődési vándorkupa is. A jó kezdeményezést nagy érdeklődés kísérte, és bízunk benne, hogy minden részt­vevő hasznos ismeretekkel gyarapodott. Lapzártakor érkezett: be­ruházási-városi művelődési vetélkedő döntőjének vége­redménye : Első lett a „December 2.” brigád csapata (Konzerv­gyár): Skach iLórántné, Kar­­dosné Simon Melinda, Pin­­cze János, Radó Péter össze­állításban. Második a „Hámáin Kató” brigád csapata (PAV): Né­meth Ilona, Csonka László­né, Kvizbai Levente és Ferge Zsigmond részvétélével. Harmadik a „Neutron” brigád csapata (VERTESZ): Kovács Tamásné, Aranyiné Czetlá Judit, Hajós András, Nemes Pál. A negyedik, ötödik és ha­todik helyen a honvédség csiapatai végeztek. Gratulálunk az elért ered­ményekhez ! Képes hírek szeptemberből Éleslövészetet tartott a munkásőrség „atomos” szakasza. Képünkön Pach Ferenc szakaszparancsnok (baloldalt) el­igazítását hallgatják a szakasz tagjai. Fotó: Kecsmár Tibor. örömmel vette birtokba 190 gyerek a lakótelepi napközi otthonos óvodát. A kép Vaszkó Zsoltné által vezetett kö­zépső csoportos foglalkozásról készült. Fotó: Sári Béla. A nyár végén bevonult újoncok ünnepélyes esküt tettek, majd megkezdték a termelőmunkát az atomerőműben. A képen Feth Attila honvéd, az eskü szövegének előmondá­­sa közben. A fegyveres erők napja alkalmából a helyi alakulat ka­tonái ünnepélyes állománygyűlésen vettek részt, ahol a kiemelkedően tevékenykedő katonák kitüntetésben, juta­lomban és dicséretben részesültek. A képen az új pa­rancsnok, Bencze János őrnagy (balról) Gábris László zászlósnak a Haza Szolgálatáért érdemérem arany foko­zatát adja át.

Next

/
Thumbnails
Contents