Atomerőmű, 1981 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1981-12-01 / 8. szám

2 ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI * Ev végi számvetés A KISZ-élet hírei Együttműködési megállapodás Mint ismeretes, a paksi atom­erőmű-beruházáson dolgozók megkülönböztetett kulturális és közművelődési ellátása érdeké­ben 1980. december 11-én alá­írt felső szintű együttműködési megállapodás előírásának megfelelően 1981. januárjában létrejött az atomerőmű-beruhá­zás művelődési bizottság. Ez a testület hivatott koordinálni, részben szervezni és meghatá­rozni a beruházáson dolgozók kulturális és közművelődési el­látásával kapcsolatos közvetlen feladatokat. Ebben az évben az alábbi témák szerepeltek a testület üléseinek napirendjén: A munkásszálláson lakók kulturális és közművelődési el­látásának helyzete, a színvonal javításának lehetőségei és fel­adatai. A beruházáson közreműködő szocialista brigádok kulturális vállalásainak, a vállalások tel­jesítésének, értékelésének rend­szere. Feladatok a vállalások, a teljesítések eredményességé­nek fokozásában. A beruházáson dolgozók ol­vasási kultúrájának, a könyvtá­ri ellátás, a könyv- és sajtóter­jesztés helyzete, fejlesztésének feladatai. A kulturális és közművelődési propaganda helyzete, a szerve­zettség és a hatékonyság foko­zásának feltételei, feladatai. Az ifjúság művelődési, szóra­kozási lehetőségeinek, feltéte­leinek helyzete, a lehetőségek kihasználtsága, növelésének feladatai. A megvitatott kérdésekben a bizottság meghatározta a fel­adatokat, amelyek nagyobb ré­sze 1981-ben meg is valósult. Az eredmények bár nem látvá­nyosak, és nem is kizárólag a bizottság közvetlen közreműkö­désével születtek, de minden­képpen biztatóak. így például azon túl, hogy a munkásszálláson lakók számá­ra az egyes épületeken belül többnyire biztosítottak a tv-né­­zésre, olvasásra alkalmas helyi­ségek, növekedett az érintett vállalatok figyelme ezek meg­felelő felszerelésére, berende­zésére. A szállók kulturális propa­gandaellátása megfelelő és megélénkült a szállókon műkö­dő klubok tevékenysége is. 1982 januárjától a bizottság több hetilapot, folyóiratot fizet elő a munkásszálláson lakók számá­ra, és a szakszervezeti közpon­tok segítségével több mint két­ezer kötet könyvvel gyarapodott a 22. sz. AÉV és az ERBE leté­ti könyvtárának állománya. Eredmény az is, hogy a beru­házási munkaverseny szervező bizottság 1982-től csak olyan felajánlásokat, vállalásokat fo­gad el a szocialista brigádok részéről, amelyek megfelelően tükrözik a hármas jelszó egysé­gének elvét, vagyis egyéni és kollektív művelődési vállaláso­kat is tartalmaznak. A bizottság a művelődési központtal közö­sen „Ajánlások” kiadásával se­gíti a kulturális jellegű vállalá­sok kialakítását, valamint köz­reműködik a teljesítések értéke­lésében. Segítettünk abban is, hogy a beruházáson jelentősen növekedett a könyvteriesztés, könyvesbolt létesült és bővült a lakótelepi könvvesbolt raktárte­re, így választéka is. Kiépült a beruházáson a kö­zönségszervező hálózat, a kul­turális aktivisták köre, jelentő­sen megnövekedett a kulturális propaganda mennyisége és színvonala, bővültek technikai feltételei is. Az Atomerőmű Építői c. üze­mi lap minden száma tartal­maz kulturális, művelődési té­májú információkat, riportokat. ígéretet kaptunk a Ma avar Posta pécsi igazgatóságától egy újabb sajtópavilonra, a la­kótelepi ellátás növelése érde­kében. Hamarosan megvalósul a be­ruházáson a mozijegy-elővétel lehetősége. A megélénkülő ifjúsági klub­­mozgalom segítése érdekében megalakítás előtt áll a beruhá­zási ifjúsági klubtanács. Meg­kezdtük koordinatív tevékenysé­günket a különböző szakmai tanfolyamok szervezésében is. Olyan tanfolyamok szervezését segítjük elsősorban, amelyre vállalati önálló szervezésben nem jön össze a szükséges lét­szám, de több vállalat együtt­működésével viszont megvaló­síthatók. Alapelvünk, hogy a dolgozók művelődési ellátásá­nak szervezése, koordinálása, az igények megismerése és ki­elégítése nem elsődlegesen anyagi kérdés, de az is tény, hogy az ilyen feltételek is be­határolják lehetőségeinket, ter­veink megvalósítását. Testületünk 530 ezer forint központi és 170 ezer forint vál­lalati támogatásból gazdálkod­hatott 1981-ben. A rendelkezé­sünkre álló pénz nagyobb há­nyada a művelődési intézmé­nyek közreműködésével jut el a dolgozókhoz. Eddig — megba­tározott és előzetesen egyezte­tett feladatokra — 330 ezer fo­rintot utaltunk át a városi köz­­művelődési alapra. Forrásaink másik részét közvetlenül (a munkásszállókon és üzemi klu­­boban) használjuk fel, kisebb részét pedig tartalékoljuk jövő­re, előre nem tervezett kiadá­sokra. Munkánk nem lehetett volna eredményes a különböző válla­latokkal, a központi és helyi szervezetekkel, művelődési in­tézményekkel való tartalmas kapcsolat és együttműködés nélkül. Éves munkánkban természe­tesen voltak hibák is, sok olyan tapasztalatunk van, amelyeket feltétlenül hasznosítanunk kell jövőre. Rajtunk és partnerein­ken múlik, hogy jövőre még több eredményről számolhas­sunk be azoknak, akikért fele­lősséget érzünk: a beruházás dolgozóinak. A KISZ atomerőmű-építkezés bizottságának évek óta jó kap­csolata van a külföldi atomerő­művek építőinek ifjúsági szer­vezeteivel. Először az 1980. évi KISZ-építkezési napok rendez­vénysorozatára hívtuk meg a testvérszervezetek képviselőit, majd ezt követően több alka­lommal találkoztunk. Különö­sen jó kapcsolat alakult ki a Dukovany atomerőmű SZISZ- szervezetével. A nyár elején 3 fős delegá­ciónk látogatott el hozzájuk ta­pasztalatcserére, szeptember­ben pedig ők jártak nálunk. Ekkor egy együttműködési meg­állapodás-tervezetet hagytak itt, egyeztetés céljából. Bizottsági ülésünkön, illetve apparátusi értekezleten meg­tárgyaltuk a megállapodást, majd egyeztettük a teljesítés lehetőségeit. Mindezek alapján 1981. no­vember 27-én került sor az együttműködési megállapodás aláírására. E megállapodás biztosít keretet a két ifjúsági szervezet együttműködésének a szervezeti élet, a szakmai mun­ka és a csereüdülés, sport te­rületén. gatóhelyettese beszél a folya­matban levő, illetve várható vállalati fejlesztésekről, vala­mint elemzi a vállalat exportte­vékenységének alakulását, il­letve a fejlesztés lehetőségeit. Mint az összefoglalóból kide­rül, a vállalat legfontosabb fel­adatai közé a komplex telep­fejlesztés tartozik, mely többek között az acélszerkezetek gyár­tását végző dolgozók korszerű A szervezeti együttműködés keretében évente 3 fős delegá­ciók utaznak tapasztalatcseré­re, melynek során kicserélik ta­pasztalataikat a két ifjúsági szövetség részvételéről az atom­erőmű-építkezésben. Rendszere­sen (negyedévente) cserélnek információt az építkezések fej­lődéséről levelek, fotók útján. Az ifjúsági szervezetek meg­hívják egymás képviselőit az esetleges ünnepi eseményekre (KISZ-építkezési napok, blokk­átadás stb.). A szakmai együttműködés ke­retében lakatos, hegesztő és villanyszerelő szakmában ver­senyt rendeznek a két építkezé­sen lebonyolított vetélkedők győzteseinek részvételével. A cseh Reflektor (KISZ Radar) je­lentős segítséget nyújt a tech­nológiai egységek szállításának határidőre történő biztosításá­hoz, a VHJ Skoda Pilsen képvi­selőin keresztül. Az építkezés KISZ-bizottsága a beruházások kivitelezésének eltérő üteméből adódóan vállalja, hogy az épí­tés-szerelés során adódó érde­mi változásokról, hasznos újítá­sokról, illetve az üzemeltetés ta­pasztalatairól folyamatosan tá­jékoztatást ad. tál való ellátása, iparvágányhá­lózat kiépítése, új raktárcsar­nok építése, új telephely létesí­tése stb. Az eredmények és a jövő fel­adatainak felsorolásában fon­tos helyet foqlal el a vállalat­nak a paksi atomerőmű építé­sén eddig végzett, illetve ezután végzendő tevékenysége. Az exporttevékenység elem­zésénél a vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese k iha n g s ú I yo z za, hogy az előző időszakihoz ké­pest jelentősen megromlott kül­gazdaság körülmények között A csereüdülés, sport kereté­ben a cseh fél a síszezon fo­lyamán 4 fő részére egyhetes időtartamú üdülést biztosít 10 héten keresztül, valamint 20 fő részére egyhetes sítábort a téli szünetben. Ezért cserébe a ma­gyar fél részéről 4 fő részére egyhetes időtartamú balatoni üdülést biztosít 10 héten keresz­tül, valamint 20 fő részére egy­hetes dunai vízi túrát. A két szervezet részvételével közös, 2 napos sportversenyt rendezünk labdarúgás, röplabda, lábte­nisz, tenisz és asztalitenisz sportágakban. Ezen megállapodás 1982. évre érvényes. Az év végén a megállapodó felek az együtt­működés tapasztalatai alapján gondoskodnak annak megújítá­sáról, esetleges módosításáról. Mindkét fél azt várja a sike­res teljesítéstől, hogy a két építkezés ifjúsági szervezete kö­zelebb kerül egymáshoz, egy­más tapasztalatainak alkalma­zásával hatékonyabban tud részt venni az atomerőművek mielőbbi felépítésében, beüze­melésében. KISZ atomerőmű-építkezés bizottsága nyilvánul meg. * Még egy írást megemlítek testvérlapunk cikkei közül, mely elsősorban szakemberek köré­ben válthat ki érdeklődést. Ne­vezetesen egy találmányról van szó, melyet az újítás feltalálója mutat be az olvasóknak .Anyagmegtakarítás a parciá­lis felfüggesztéses módszerrel” címmel, s mely az erőművi ké­mények korszerű építési mód­szeréről szól. CZAKÓ TIBOR Beruházási ifjúsági fórum — kágé — Hűszaki tolmácsok Testvérlapok írásaiból Figyelemreméltó írást olvas­hatunk a Hőtechnika Építő- és Szigetelő Vállalat üzemi lapjá­nak, a Hőtechnika Híradónak novemberi számában „Fejlesz­tések, exportlehetőségek" cím­mel. A cikkben a vállalat igaz­munkakörülményeinek megte­remtését, a TMK-munka mo­dernizálását hivatott biztosíta­ni. A komplex fejlesztés előse­gítését irányozzák elő a közel­jövő feladatai, mint pl. a köz­ponti telephely telefonközpont­az export jövője a komplexitás­ra való törekvés, mely közös vállalkozási formák létrehozásá­ban, a piaci igényekre való korrekt reagálásban, azaz a kö­telezettségek jó minőségű, ha­táridőre történő teljesítésében Volt jobb, illetve nem volt, mivel először találkoztak ilyen tanácskozáson a beruházás ál­lami, társadalmi vezetői a vál­lalati ifjúsági parlamentek kül­dötteivel, mintegy 80 fiatallal 1981. december 15-én délután. A tudósítóban, miközben egy találó és rövid összegzésen töp­reng, talán nem véletlenül a klasszikus kérdés tolakodik elő: Miért nem értheti meg egymást soha a férfi és a nő? Azért, mert mindkettő mást akar. A nő - férfit, a férfi - nőt A fórumon felszólaló vezetők ugyanis elsősorban a jövő évi, és a későbbi időszak feladatai­nak jobb elvégzéséhez vártak fiatalos ötleteket, javaslatokat, bátor kezdeményezéseket — joggal. A felszólaló fiatalok vi­szont mindennapjaik problémá­it (munkában, elhelyezésben, közlekedésben, ellátásban) so­rolták el, kérve és igényelve a vezetők segítségét ezek megol­dásában — szintén joggal. A kérdések jelentős részét — KISZ-bizottság előzetesen össze­gyűjtötte, s eljuttatta a vezetők­höz. (Érdemes lenne ezeket itt felsorolni, de félő, kitöltenék a rendelkezésre álló hasábokat.) Vitaindítójában Szabó Benjá­min kormánybiztos különösen az 1982. év feladatait hangsú­lyozta. Komoly, csaknem meg­döbbent csend fogadta, a lai­kus számára is találónak tűnő kifejezést: „kegyetlen időszak" vár az elvégzendő munkákat te­kintve a beruházás dolgozóira. Bevezetőjében továbbá reagált az előzetesen feltett kérdések közül néhányra. Az ellátással kapcsolatosan megállapította, hogy ilyen kér­dések mindig lesznek, amelyek az igények növekedéséből fa­kadnak. Emlékeztetett a furcsa ellentmondásra, hogy miközben különböző csatornákon több (sokszor ellentmondó) informá­ció jut el néha egyenesen az ipari miniszterhez, az ilyen kér­dések megoldására leginkább hivatott és havonként megtar­tott kooperációs értekezleten a vállalatok képviselői vagy meg sem jelennek vagy csak hallgat­nak, sőt, elismerően szólnak az ellátás egyes területeiről. Az el­látási problémák, a munkásla­­kásök, a munkásszállás, o bé­rezés, az elhelyezés kérdései elsősorban a vállalati fórumok­ra tartoznak, s megoldásukban is a vállalati szervek a legilleté­kesebbek. Elmondta még, hogy a beru­házás befejezéséig a jelenleg itt dolgozó vállalatok — ha vál­tozó létszámmal is, de — a te­rületen maradnak. Ugyanígy még sokáig szükség lesz az MN-alakulat munkájára, esetleg még nagyobb létszámmal is. A IV. blokk befejezése után vár­ható helyzetről még nincs dön­tés. Éppúgy lehetséges a bics­kei hőerőmű, mint a paksi két ezer MW-os blokk megépítése. Szűcs István, a GYGV lakato­sa volt az első felszólaló, s egy­ben a délután egyik főszerep­lője. „Ha nem is idetartozóak kérdéseim, feltevéseim — kezd­te kis ^puskával’ kezében —, mégis elmondom, hogy naqyon sűrűek a szállókon a különböző kiürítések, átköltöztetések. Jó lenne, ha legalább előre értesí­tenék az embereket. A Fenyves utcában valamikor volt rend­szeres csótányirtás, most csak­nem a bogarak lakják inkább a lakásokat, mint mi. Igen gyen­ge a beruházáson a hírközlés, az eseményekről terjengő hírek­ről való megnyugtató tájékoz­tatás.” A továbbiakban hiá­nyolta, hogy a bevezetőben ke­vesebb szó esett a gépszerelé­­sekről, hogy a külföldi szerelők nem vettek részt a fórumon, majd így folytatta: „Nem tudom, van-e itt valaki az ERBE-rendé­­szetről, de szerintem is igaz, hogy a beruházásról csak dara­zsat meg parazsat nem visznek ki az emberek." A felszólalást követően oldot­tabb légkör is bátoríthatta Wágner Józsefet (GYGV), aki előbb a lakótelepi áruellátás mennyiséne és minősége el’en emelt szót, kifogásolta a ba­rakkszállók hő- és hangszigete­lését, a hulladékgyűjtő megol­datlanságát a beruházáson, majd így folytatta: „Nem jó az ivóvízellátás sem a területen, sokszor tíz-húsz percre van a legközelebbi csap, onnan már nincs messze a büfé és máris naponta többször harminc perc kieshet a munkaidőből. „Ördö­gi kör” alakul ki sokszor eqy­­egy hiba felfedezésekor. A be­ruházók, az üzemeltetők, az al­vállalkozók, a szakértők stb. egymásra mutogatnak, ha a fe­lelősséget kell megállapítani." Baranya Sándor miniszteri biztos kérdésfeltevőként kért szót. Több gondot vetett fel, az egymás munkájának meg nem becsülésétől a bizonylatolási fe­gyelmen át a megvalósítás nél­küli határozatgyártásokig, és kérte a fiatalok közvetlen rész­vételét a megoldásokban. Németh Sámuel, az AE KISZ- bizottság titkára higgadt hoz­zászólásában emlékeztetett ar­ra, hogy korábban intézkedési terv készült a kormány és a KISZ KB között létrejött megál­lapodás végrehajtására. Véle­ménye szerint indokolt lenne az intézkedési terv aktualizálása. Utalt a KISZ-kongresszusnak a beruházással kapcsolatos hatá­rozataira és vázolta az atom­erőműi KISZ-bizottság törekvé­seit az érdekvédelem, a munka­verseny, a kezdeményezőkészség fokozása terén. Strammer János (22. AÉV) szóvá tette, hogy a fiatalok örül­ni szeretnének munkájuknak, itt elvégzett szerelésekben megtes­tesülő alkotásaiknak, de ez nem nagyon sikerül, többek között a gyakori tervmódosítások és pazarlások miatt. Magyar János (FTV) annak el­kerülésére, hogy további geodé­ziai pontok „tűnjenek el”, egy kis ismertető brosúra sokszoro­sítását és terjesztését kérte. Szűcs István ismét szót kért és hulladékgyűjtései kapcsolatban megemlítette, hogy még közös­ségi céllal szervezett akciók is könnyen végződhetnek a bíró­ságon. Dombi Imre (22. AÉV) hozzá­szólásának bevezetője méltán váltott ki derültséget, ám annál nagyobb figyelem kísérte kérdé­seit: meddig lesz preferencia, marad-e a 8 százalékos kiemelt beruházási pótlék? Varga Imre, a városi tanács elnökhelyettese a lakótelepi el­látással kapcsolatos kérdésekre válaszolt és ismertette a közel­jövőben átadásokra kerülő léte­sítményeket. Szabó Benjamin elvtárs válaszadásában többek között elmondta, hogy a prefe­rencia és a 8 százalékos pótlék 1983. január 1-ig érvényben ma­rad és lelkesítő szavakkal zárta a forró légkörű tanácskozást. Az ÉVM és IpM ifjúsági par­lamentjein Mihályi János (22. AÉV) és Tabajdi György (GYGV) fogja képviselni az atomerőmű-beruházás fiatalja­it. CZAKÓ TIBOR Gyermekkori fejtörő játékunk jutott eszembe, amikor találkoz­tam Zsannával és Lénával. Mesterségük címere talán a szótár lőhetne, ám ők nem Amerikából jöttek, hanem a Szovjetunióból. Léna Mur­­manszkból, Zsanna pedig Sztav­­ropolból. Mindketten magyar állampolgárokkal kötöttek há­zasságot és így kerültek Ma­gyarországra. — Sok nehézséggel kellett kezdetben megküzdenünk. Más nép, más szokások. Számtalanszor előfordult, hogy csókolomot köszöntem fér­fiaknak — emlékezik vissza ne­vetve Zsanna. — Én is többször estem fa­tális tévedésbe; például regge­li napsütésben „jó éjszakáz­tál üdvözöltem ismerőseimet — meséli Léna. Sokan mosolyogtak tévedé­seinkért, de lassanként mégis sikerült elsajátítani a magyar nyelvet, ebben mindkettőnk fér­jeinek nagy érdeme van. — De vajon a férjek a nyelv­­tanuláson túl, kiveszik-e részü­ket az otthoni munkából? Mintegy végszóra, belép Szi­li Béla — Léna férje — aki fe­lesége helyett válaszol: — Otthon minden úgy van, ahogy Léna mondja, rám csak a végrehajtás nemes feladata hárul. Nevetnek. — Komolyra fordítva a szót — teszi hozzá Léna — sokat számít, ha a fiúk aktívak az ott­honi munkában, mert a harma­dik műszak nagy terheket ró a vállunkra, arról nem Is beszél­ve, hogy munkahelyünkön na­ponta helyt kell állnunk. Zsan­na a mérésirányítás-technJkal (Folytatás a 3. oldalon.) Tolmácsok munka közben. Fotó: Deák Hunor

Next

/
Thumbnails
Contents