Atomerőmű, 1981 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1981-12-01 / 8. szám

3 Sportolni, de hol ? (folytatás a 2. oldalról) osztály, Léna pedig a primer gépész osztály 'műszaki tolmá­csa. — -Munkánkat két csoportba osztanám — mondja Zsanna. — A munkaprogramok, jegyző­könyvek, feljegyzések, emlékez­tetők, kezelési utasítások fordí­tásához türelemre, időre van szükség. Míg a területi bejárá­sok, értekezletek koncentrációt, rögtönzést követelnek. — A műszaki nyelv eltér a köznyelvtől, hogy sikerült ezt el­sajátítani? — Bizony, ez sem ment egyik napról a másikra. Mindketten beszéltük a „konyha nyelvet”, de ez édeskevés egy műszaki tolmácsnak. Bele kellett mé­­lyednünk a szaknyelv rejtelmei­be. Tanulmányaink eredménye mindennapi munkánkon mérhe­tő le — mondja Zsanna. — Léna, mi volt az, ami Paksra csábított benneteket? — Mint Magyarországon minden fiatalnak, nekünk is nagy gondot okozott a megol­datlan lakáskérdés. Minden jel arra mutatott, hogy az ebből adódó problémánk Pakson megszűnik. A PAV-val kétolda­lú szerződést kötöttünk, mely­nek értelmében a vállalat la­kást biztosított, mi gedig köte­lezzük magunkat, hogv tíz évig a PAV-nál maradunk. Nehéz volt megszokni a fő­város után Paksot, nehéz volt elhagyni a BEÁG-ot, ahol rá­diótechnikusként dolgoztam, de mégis azt mondom, megérte. Zsannáék is nehezen váltak meg a Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Vállalattól. — A RAV nekünk Szekszár­­don biztosított eay két szoba, összkomfortos lakást, ami min­den igényünket kieléoíti — mondja Zsanna. — Mindket­tőnk nevében elmondhatom, nem éd bennünket csalódás. Családi körülményeink rende­ződtek, munkánk érdekes, vál­tozatos. De ne hallaasson a krónika azokról sem, akik orosz nyelv­tudósukat Magyarorszáqon szerezték és szintén műszaki tol­mácsként kamatoztatják azt. Mit is tudunk róluk? Valliuk be őszintén: nem sokat. Pedig találkozunk velük nao mint nap. Milyenek is ezek a lányok, hogv kerültek erre a oályóra, mik a távolabbi céljaik. minderről valljanak ők maguk. A néogazdaság külső és bel­ső feltételei az utóbbi években jelentősen megváltoztak. 1973. és 1980. között több mint tíz­szeresére növekedett a kőolaj világpiaci óra, négy-ötszörösé­re növekedtek egyes energeti­kai létesítmények fejlesztésének fajlagos költségei. Az enerqia­­ellátás terheinek mérséklése gazdasági politikánk egyik alapvető feladatává vált, ezért energiagazdálkodásunknak fo­lyamatosan alkalmazkodnia kell a megváltozott külső és belső feltételekhez és elő kell segíte­nie, hogy a néogazda„ság ener­­qaiellátással kaocsolatos terhei jelentősen mérséklődjenek. Hogyan tovább? Az 1979—80-as években — különböző okok hatására — csökkent az energiaigényesség, ennek eredményeképpen meg­alapozottnak látszik az, hogy a VI. ötéves terv időszakában a tüzelőanyag- és energiafelhasz­nálás növekedési üteme jelen­tősen mérséklődjön úay, hogy a tüzelőanyag-felhasználás leg­feljebb 3,5 százalékkal emel­kedjen. Hosszú távon jelentő­sen növelni kell a hazai erede­tű energiahordozók, elsősorban a szén és az atomenergia fel­­használását, és fokozottabb mértékben törekedni kell a kő­­olajtermékek tüzelési célú fel­­használásának csökkentésére. Vízenergiából kinyerhető telje­sítőképesség kicsi, kőolajbónyó­­szatunkat tovább fejleszteni nem tudjuk, lelőhelyeink kapa­citása is korlátozott. A hazai szénvaayont illetően, még je­lentős készleteink vannak és a kitermelésük fejleszthető. A hatékonyabb energiagaz­dálkodás érdekében valameny­— Csonka Editnek hívnak, 1980. szeptember 1-én jöttem Paksra. Szegeden jártam egye­temre, ahol magyar—orosz szakos képesítést szereztem. Nem akartam tanítani. Gondol­tam, idegenvezető leszek, de ennek nem voltak meg az anyagi feltételei, mivel albér­letről kellett volna gondoskod­nom. Egy ismerősöm javasolta a paksi munkahelyet. Megörül­tem, amikor megtudtam, hogy szovjet szakértőkkel dolgozha­tok és a vállalat biztosít műsza­ki szállást. Talán azért volt nagy a lelke­sedésem, mert úgy éreztem, hogy könnyebben tudom meg­valósítani gyerekkori vágyamat, a Szibériába való kiutazást. A vágyálom valóra vált. Si­került eljutnom a tajgára, erre a páratlan szépségű vidékre. Távolabbi céljaim közül a Szi­bériában való hosszabb idejű tartózkodást emelném ki. Juhász Nóra, aki Edittel egy időben és ugyancsak Szegeden végezte el tanulmányait, így folytatta: — Pályázat útján lettem mű­szaki tolmács Pakson. Emlék­szem, tizen pályáztunk és ebből ketten maradtunk Sándor Já­nossal. A többiek visszariadtak a mostoha körülményektől, az itt folyó rapszodikus munkától. Van idő, amikor tízfelé kellene szakadnunk, de vannak csende­sebb napok is. Ilyenkor eredeti­ben olvasunk szovjet kiadvá­nyokat, hogy ezzel is bővítsük nyelvtudásunkat. Munkánk sokrétű, a napló­fordítástól kezdve az értekezle­tekig mindenütt fordítunk, tol­mácsolunk. Mi intézzük a szov­jet szakértők ügyes-bajos dol­gait is. — Arra a kérdésre, hogy ho­­qyan látják a műszaki tolmá­csok jövőjét, Juhász Nóra vá­laszolt. — Ez kényes kérdés, mert va­laki vagy iá műszaki szakem­ber, vagy jól beszél egy nyelvet, de ha mindkét tényező megta­lálható egv emberben, az nem megy el tolmácsnak, az csak a maaa 'hasznára, a szakmája ér­dekében gyakorolja nyelvtudá­sát. Eoo ezért messze méq az idő, amikor már nem lesz ránk szük­­séq. Addig is szedetnénk, ha na­­avobb megbecsülésben, elisme­résben lenne részünk. nyi gazdálkodó szervezetnél a következő feladatokat kell vég­rehajtani : — folyamatosan energiavesz­teség-vizsgálatokat kell végez­ni ; — ki kell dolgozni a termé­kek előállításához szükséges fajlagos energiaráfordítás mu­tatóit, össze kell hasonlítani nemzetközi adatokkal; — a meglévő termelési tech­nológiákat energetikai szem­pontból át kell vizsgálni; — a különösen nagy meny­­nyiségű energiát fogyasztó be­rendezéseket fel kell műszerez­ni, illetve automatizálni kell; — a helyi ellátó energiaháló­zatok hatásfokát javítani kell; — pályázatok benyújtásával, megvalósításával energiaracio­nalizálási lehetőségeket kell ki­használni. Az említett energiagazdálko­dási feladatok megvalósításá­hoz az állam külön hitelkeretet is biztosít. Átgondolva az eddig elmon­dottakat, belátható, hogy a népgazdaság ellátása energiá­val mindnyájunk közös gondol­kozását igényli. A szükséges együttműködés kiterjed a természettudomá­nyoktól a társadalomtudomá­nyig tartó valamennyi területre, és igénybe veszi a műszaki szakemberektől a közgazdasági szakemberekig az értelmiség legszélesebb körének tevékeny­ségét. Ha valamikor, akkor a világ­­gazdasági korszakváltás után kialakult új helyzetképben most van szükség ezen soha nem ta­pasztalt és nem igényelt együtt gondolkozásra. BENEDECZKY FERENC Komoly gond a Pakson dol­gozó, sportolni vágyó emberek jogos igényeinek kielégítése. Az Atomerőmű Sport Egyesület 1981. évi tömegsport-tevékeny­ségéről készült beszámoló több közérdeklődésre számot tartó pontot tartalmaz. Legelőször a megfelelő sportlétesítmények hiányát és a tömegsport-moz­galomhoz is szükséges úgyne­vezett működési költségek hiá­nyát kell megemlíteni. Ezeket a Kincs A busz tömve volt, de min­denki békésen tűrte sorsát, né­hányon kedélyesen, halkan be­szélgettek a szomszédjukkal. A szikrázó napfény az üvegen keresztül még meleget is adott, viszont odakint hideg volt, ami jól látszott az újonnan felszál­lók pirosló orrhegyén. Kellemes közérzettel utaztam, a táj szép­ségében voltam elmerülve, ami­kor a mögöttem megszólaló halk, de határozott hangra let­tem figyelmes: — Én szégyellném magamat a helyedben! Érthetetlen suttogás volt rá a válasz. — Körülbelül ötven perc még Budapestig, próbálj meg alud­ni! Megint a suttogás .. . — Ne viccelj már, még ha gyerek lennél! Csönd lett, legalábbis a mö­göttem ülők közt. Az órámra pillantottam, és én többnek vél­tem Pestig az időt, mint ötven perc. Jó sofőrt fogtunk ki, szép tempósan robogtunk: ki nem állhatom, amikor cammog egy jármű, akkor nekem úgy tűnik, mintha kétszer annyi ideig tar­tana az út. A busz lassított és megállt. Megint hallom a hatá­rozott hangot: — Jól van, akkor szállj le! Látom ám, hogy egy szőke fiatalember odafurakszik a so­főrhöz, valamit súg a fülébe, majd leszáll. Az új felszállók még váltják a jegyeiket, amikor a fiatalember már ismét a he­lyén ül. Társa a továbbiakban sem mulasztja el korholni: — Máskor kevesebb sört igyál utazás előtt, akkor nem kell majd szégyenkezned. És így tovább. Mindenki felszállt, megkapta a jegyét, a vezető leállította a motort és várt. Kis idő után megkérdezte: — Visszajött az, aki leszállt? — Igen! — hallatszik a vá­lasz bűnbánóan, de megköny­­nyebbülten. A vezető dörmög valamit, a busz elindul. Ettől kezdve már jól kivehető a fiatalember hangja; felszabadultan, szinte szünet nélkül ő beszél, mintha kifogyhatatlan lenne a vidám történetekből. —ma jól ismert sarkalatos kérdéseket a jövőben sem lehet gyorsan és megnyugtatóan megoldani. Bi­zakodásra ad ugyan okot, hogy az AE sportegyesület és a be­ruházás szakszervezeti intéző bizottsága között együttműkö­dési megállapodás jött létre, de a lehetőségek nagyon szűkre szabottak. Ugyanis ha a szib előteremti is a beruházás szin­tű, tömegsporthoz szükséges, anyagi fedezetet, az AE sport-Mielőtt belekezdenék monda­nivalómba, szeretném röviden tisztázni — a Magyar Értelme­ző Kéziszótár segítségével — a „szolgáltatás” szó tartalmát. Szolgáltatás: „A lakosság szük­ségleteit kielégítő, de új ter­mékeket létre nem hozó gazda­sági tevékenység". Jelen esetben a definíciónak csak azt a részét szeretném hangsúlyozni, amelyik azt mondja, hogy a szolgáltatás a lakosság szükségleteit kielégítő gazdasági tevékenység. Nos, én most csak két olyan szolgáltatást említenék meg, melyek az erőmű lakótelepéhez kötöttek, és messzemenően nem tesznek eleget az egyébként lét­­jogosultságukat alátámasztó kritériumnak. Elsőként a gyógyszertár nyit­va tartási rendjével kapcsolat­ban szeretnék néhány szót szól­ni. Alig hiszem, hogy én lennék az egyetlen, akinek nap mint nap gondot jelent az, hogy 16, illetve 16.30-kor bezár a gyóqy­­szertár. Ha valaki, aki csak dél­után háromnegyed négyig dol­gozik — tudjuk, a többség en­nél jóval tovább — még úgy­­dhogy eljut a patikába, hisz a buszról leszóllva rögtön ott kez­di délutáni elintéznivalóit. De mit csinálnak a többiek? Szomszédot, gyesen levő is­merőst, munkatársat — aki épp arra jár munkaidőben — kell megkérniük, hogy ugorjának már be a gyógyszertárba és ve­gyék meg a felírt orvosságokat. Ennek megszervezése — ki­választani, hogy ki legyen a kö­vetkező, akit meg lehet erre a szívességre kérni — néha ko­moly gondot, de főleg mérgelő­­dést okoz, mert mégiscsak bosz­­szantó, hogy az ember ilyen apróságot is csak más segítsé­gével tud elintézni. egyesület sportlétesítményei egyszerűen nem tudják befo­gadni a sportolni vágyók töme­geit. Erre már az elmúlt nyáron is bőven akadt példa. A lassan épülgető sporttelep átadására még jó ideig várni kell, ha pe­dig átadják, rögtön hozzá kell kezdeni a bővítéséhez, mivel a jelenlegi formában nem sok sportág tömegsportszerű űzésé­­hez biztosítja a feltételeket. Nem is beszélve arról, hogy — járulékos jelenségként — szeptember közepétől novem­ber közepéig 'három alkalom­mal találkoztam ezzel a felirat­tal a rendelőintézet ajtaján: „A gyógyszertár értekezlet mi­att zárva”. Legyünk optimisták, reméljük, hogy ezen a három értekezle­ten kívül több nem volt ez alatt az időszak alatt és reményked­jünk abban is, hogy a napiren­di pontok között szerepelt a nyitva tartási időnek a dolgo­zók igényei szerinti módosítása is. Nem kell messze menni a gyógyszertártól, ezúttal nem át­vitt, hanem egyenes és földraj­zi értelemben, máris a lakóte­lep újságárusánál vagyunk, ahol már nem, vagy nem csak a nyitva tartási rend okozhat bosszúságot, 'hanem inkább az, hogy erősen rosszul szervezett­nek tűnik az elárusítóhely új­sággal való ellátása. Egészen pontosan a szabad szombato­kon és vasárnapokon — az el­múlt hetekben rendszeresen — ismétlődő jelenséget említeném. Először is, a nyitva tartás ideje de. 8—11 óra. Néhányszor már 10 órakor zárt bódét találhat az ember. Egyszer sikerült megtud­nom a szimpatikus eladó hölgy­től, hogy azért zár bé 'koráb­ban, mert elfogy a napilap, a többi sajtótermék iránt pedig olyan kicsi az érdeklődés, hogy nem éri meg három órahosszás időtartamra sem nyitva tarta­ni. Viszont volt olyan eset is — és sajnos ez is többször előfor­dult — 'hogy vasárnap már 9.15-kor nem lehetett napilapot kapni. (Igaz, legalább a bódé nyitva volt.) Mit is mond az értelmező szótár a szolgáltatásokról? A lakosság szükségleteit kielégítő tevékenység. Az újság is hozzá-Tervezik még egy bitumenes kézilabdapálya, kétsávos teke­pálya építését, a kézilabdapá­lyák és kosárlabdapálya vil­lanyvilágítását, a teremgondok enyhítésére a kézilabdapálya GRABOPLAST-sátorral való le­fedését. Persze, mindehhez pénz kell és rengeteg társadal­mi munka, ami nélkül az összes tervezgetés komolytalanná vá­lik. Az elkövetkezendőkben fo­kozottan szorgalmazni kell a társadalmi munka időben tör­ténő megszervezését, a beruhá­zás vállalatainak összefogását és anyagi hozzájárulását a tö­megsport működési feltételei­nek előteremtéséhez. Mi az, ami van? Csütörtökön esténként a II. sz. Általános Is­kola tornaterme a tömegsport rendelkezésére áll. Ezenkívül a nők részére minden hétfőn (19.00—21.00 óráig) szervezett kondicionáló torna van bizto­sítva, amikor egy testnevelő ta­nárnő gondoskodik a szakszerű irányításról. És mi lesz? Most a télen in­dul a kibővített beruházási röp­labda-bajnokság, ahol a me­gye más városainak csapatai is részt vehetnek. Lesz beruhá­zás-bajnokság, még kézilabda- és kosárlabda-sportágakban; később labdarúgásban is, a melegebb évszakokban, amikor igénybe vehetők a szabadtéri pályák. Nyáron Vizitérázáshoz fognak lehetőségeket teremteni és erő­feszítéseket tesznek a széllovas­sport népszerűsítésére. Az anya­gi gondok enyhítését szolgálná az az elképzelés, ami szerint pártoló tagságot akarnak szer­vezni a beruházás dolgozóiból. A tagok évente 240,— Ft-tal tá­mogatnák az AE sportegyesüle­tet, ennek főjében az igazol­vány felmutatásával sportszere­ket lehet majd kölcsönözni. A kölcsönözhető sportszerek és felszerelések jegyzéke 1982. év tavaszára fog elkészülni. tartozik. Mégpedig az emberek tájékozódási vágyából, infor­mációéhségéből fakadó szelle­mi szükséglet kielégítésének egyik változata. Bízom benne, tudják ezt az illetékesek is, és nincs már senki, aki úgy véli, hogy újságpapírral csak abla­kot tisztítani és begyújtani le­het. — kágé — Hírek A PAV-nál november 28-án ült össze a vállalati ifjúsági parlament. A vezérigazgatói beszámolóból, annak kiegészí­téséből és a fiatalok hozzászó­lásaiból egyértelműen kitűnt, hogy a fiatalok végrehajtják a rájuk bízott feladatokat, és a gazdasági vezetés számit a munkájukra. A parlamenten el­fogadásra került a beszámoló, a következő időszakra szóló if­júságpolitikai intézkedési terv, és az ifjúságpolitikai célokra szolgáló pénzeszközök felosztási aránya. December 8-án szovjet, cseh­szlovák szakértők, valamint a GYGV szerelői szocialista együttműködési megállapodást kötöttek, hogy az I. blokk reak­tortartályát december 23. he­lyett december 18-ra határidő előtt előkészítik cirkulációs mo­satásra. ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI A paksi atomerőmű-beruházás dolgozóinak üzemi lapja. Felelős szerkesztő: Tóth András Szerkesztőség címe: Paks, Atomerőmű. Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Benizs Sándor. Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71. 7101 Engedélyszám: III/ÜHV/306/T Megjelenik évente nyolcszor. Készei a Szekszárdi Nyomdában. 5000 81.3374 Felelős vezető: Széli István. SEBESTYÉN MÁRIA Energiagazdálkodás Akik csónakhoz jutottak. Szolgaltatas Hűszaki tolmácsok

Next

/
Thumbnails
Contents