Atomerőmű, 1981 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1981-10-01 / 6. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 TECHNIKA: A Szovjetunió atomenergetikai programja Lapunkban ezentúl rendszeresen közlünk az atomtechnikával:, atomenergetikával, atomkutctássaJ kapcsolatos műszaki tartalmú dikkeket, hírösszeállításokat. (E sorozat első lépéseként röviden áttekintjük a Szovjetunió atomenergetikai fejlesztési programját. A Szovjetunióban a szén- és vízenergia adta lehetőségeken kívül egyre inkább számolnak az atomenergiával Az atomerőművek építését az európai területeken szorgalmazzák, mivel litt o hagyományos energiahordozó készletek már kimerülőben vannak, és a keleti területekről1 történő szá llításuk ige n nagy terheket ró a népgazdaságra. A fejlesztési terv első szakaszában az atomenergetikái kapacitást 100 000 MW-ra kívánják emelni. (A szovjet atomerőművek jelenlegi összteljesítménye 13 000 MW.) A most folyó ötéves terv. ben az üzembe helyezésre kerülő atomerőművek teljesítménye évente 7000 MW-ot érhet el. Ezt az értéket a következő ötéves tervben évi 10 000 MW- ra kívánják növelni. Az ország néhány nagyvárosa közelében olyan atomerőműveket építenek, amelyek kizárólag hőt fognak termelni. A Szovjetunióban vMlamosenergia-termelésre jelenleg a WER nyomottvizes reaktorokat (a paksi is ilyen) és az RBMK grafitmoderátoros könnyűvízhű. tésű reaktorokat használják. Az eddig üzemben lévő reaktorok kedvezőtlen uránfelhasználása ellensúlyozására gyorsszaporító reaktorokat is építenek. Ä be- Fojarszki atomerőműben már működik egy ilyen típusú 600 MW-os egység. Az itt szerzett kedvező tapasztalataik alapján a jövőben 800 MW-os egységeket fognak sorozatban létesíteni. ■Ahhoz, hogy ezt a hataílimais léptékű programot meg tudják valósítani, létrehozták az Atommás üzemet Az Atommas üzemben különleges munka folyik. Az üzem feladata, hogy legyártsa az atomerőművek legkényesebb és legnagyobb súlyú berendezéseit, o reakto rakat, a gőzfejlesztőket, és a kondenzátorokat. Az atomerőművek gyors elterjedése, fejlesztési üteme, földrajzi fekvése a környezetvédelem fő követelménye az, hogy az atomerőművekből eltávozó rád ióakitW anyag ne ha lad jói meg a megengedett szinteket. Az erőművek környezetében végzett mérések eredményei egyértelműen bizonyították, hogy az atomerőművek nagyságrendekkel kevésbé szennyezik a környezetet, mint a hőerőművek. Ez vonatkozik mind a radioaktiv, mind a por- és a gázszennyezésre. Más szempontokat figyelembe véve elmondható, 'hogy az atomerőművek működéséhez nincs szükség oxi. génre. (A hagyományos erőművekben a tüzelőanyag elégetéséhez ötször a nnyii' oxigén re1 va n szükség, mint amennyit földünk lakossága igényel.) Ezek alapján könnyen belátható, hogy az atomenergetika széles körű fejlesztését nemcsak közgazdasági, hanem környezetvédelmi szempontok is indokolták. Az atomerőművek ilyen arányú fejlesztéséhez mindenekelőtt a tervezés hiilbáttanságá na van szükség, amelyet később a sorozatgyártás során nem kell módos ítanfi. Az atomerőművek építkezései az eddigieknél megbízhatóbb terverést, anyagellátást és dokumentációellátást követelnek -meg. A szovjet szakemberek remélik, hogy az eddigi nehézségéket sikerül mielőbb leküzdeni Oki BENEDECZKY FERENC HÍREK A Szakma Ifjú Mestere vetélkedő A Paksi Atomerőmű Vállalatnál immár hagyomány, hogy minden év szeptemberében megrendezésre kerül a Szakma Ifjú Mestere vetélkedő. Az idei versenyben három szakmában - lakatos, forgácsoló, villanyszerelő — összesen 58-ao mérték össze tudásukat. A villanyszerelő-verseny első három helyezettje a tröszti vetélkedőn bizonyíthatja a szakmája területén megszerzett tudását. Gratulálunk a győzteseknek, sok sikert a továbbjutóknak ! A termithegesztést a nagy átmérőjű betonacélok toldására használják a 3-4. blokknál a korábban alkalmazott úgynevezett vályustoldás helyett. Előnye, hogy sokkal rövidebb idő kell az elkészítéséhez, és ez most a legfontosabb az erőmű építésénél. A dohányzás káros az egészségre. Erről nem csak beszélnek, hanem gyakran írnak is, aminek ugyan nem sok haszna van. Egy amerikai orvosbizottság, amely jó húsz éve fejezte be évtizedeken át folytatott vizsgálatait o dohányzás ártalmairól, azt a javaslatot mellékelte jelentéséhez, hogy min. den cigarettás dobozra kötelező legyen rányomtatni egy halálfejet, és nagybetűkkel ráírni: MÉREG. íNyilváavaláan az érdekelt űz. leti körök megtorpedózták ezt, így nem tudhatjuk meg, hogy mi lett volna a rémisztő feliratozás eredménye. Azt viszont tudjuk, hogy a cigarettás dobozok oldalára jelenleg nyomtatott figyelmeztetés (melyet végül is kiharcolt az említett orvos bizottság) sajnos pusztába kiáltott szó. A dohányosok; szerint nincs senkiinek beleszólása abbé, hogy ki-iki hogyan óhajtja saját egészségét tönkretenni. Ök sem szólnak bele, 'ha egy nemdohányos cukorkát, csokoládét szopogat, vagy rágógumit rág. Tehát azt vallják (a diplomácia nyelvére fordítva): rajtuk igazán nem múlik, hogy azontlnikotlnisták táborával a barátság, a szívélyesség és kölcsönös megértés légkörében éljenek. Az olyan vadhajtások, hogy egyesek ott is rágyújtanak, ahol tilos, vagy táblát tesznek ki, hogy náluk TILOS A NEMDOHÁNYZÁS, igazán nem jellemzőek, és nem dúlhatják fel a kölcsönös megértés légkörét. Egyébként ahol nem tilos, ott kinek mi köze hozzá? Mert ugye érthető, ha egy dohányos megszokta azt a bizonyos nikotin meninyiiséaet és a jó közérzetéhez az kell, akkor rá kell gyújtania 'Nem igaz? Vitatkozni persze lehetne, hogy a hanyag eleganciával eldobált csikkék, gyufás- és cigarettá sdobozok által képződő szeméthalmaz mennyire szükséges a jó közérzethez, de ez már lerágott csont. Am azon hátha nem fölösleges elgondolkozni, hogy miért van felháborodva az o fiatal orvosnő, aki soha életében nem gyújtott rá, és a tüdején végzett műtétnéli derült ki', hogy az kátránnyal és a cigarettafüstből származó más anyaggal vészesen szennyezett. A műtét előtt mindig mélységesen megértő volt, soha nem szóit senkinek, hogy ő rosszul van a füsttől, csak tűrt birkatürelemmei1 tisztelve másaik: „szenvedélyét". Most már bezzeg haragos, és magának követel megértést, tiszteletet az egészsége Iránt, semmibe véve a „kölcsönösséget” sőt a „szívélyességet" és „barátságot” is. Ráadásul szent meggyőződéssel hangoztatja mindenütt, hogy nincs joga senkinek az ő egészségét rombolni, az életét megrövidíteni. és ne emlegessék neki dohányzó, italozó 90 éves nagypapák példáját, és senki ne merészelje ai dohányzást magánügynek tekinteni, miikor a cigaretta élvezetéhez az ő közérzetének és egészségének rombolása árán jut el. Sok dohányos fülének .mindez úgy hangzik, mintha kínaiul mondaná, de ő szívósan kitart érvei mellett. iNem csoda. (-ma) Az ügyészség Megvizsgálta: II fegyelmi ügyek intézését A vizsgált munkáltató szervek általános fegyelmi helyzete összességében egyre javuló tendenciát mutat. Ezt az értékelést nemcsak ennek a vizsgálatnak a megállapításai, hanem az ügyészi általános felügyeleti tevékenység során szerzett egyéb tapasztalatok is alátámasztották. A dolgozóktól fokozottabban megkövetelték a munkaköri kötelezettségek teljesítését, a fegyelmezett és jóminőségű munkát. A fegyelmi eljárás megindításáról a dolgozókat legtöbbször írásban, vagy szóban értesítették. Az írásbeli értesítésekből rendszerint megállapítható volt a fegyelmi eljárás elrendelésére okot adó cselekmény, közölték a meghallgatás időpontját és azt, hogy a dolgozó előterjesztheti védekezését. A szóbeli közlés módja nehezen volt ellenőrizhető a jegyzőkönyvvezetési hiányosságok miatt. A fegyelmi jogkört gyakorlók — kevés kivételtől eltekintve — a fegyelmi eljárás során közölték az érintett dolgozókkal a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait Módot biztosítottak arra, hogy azokra észrevételt tehessenek és bizonyítást javasolhassanak. Ezen eljárásbeli jogok érvényesülését a dolgozók védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról felvett jegyzőkönyvekről meg lehetett állapítani. Egyes munkáltatóknál helytelen gyakorlat alakult ki, ami részben a felfüggesztés indokolatlan mellőzésében, részben pedig abban nyilvánul meg, hogy elbocsátás-büntetés esetén az állástól való felfüggesztést nem mondták ki és a dolgozó részére az átlagkeresetet továbbra is fizették. A fegyelmi határozatokban kiszabott fegyelmi büntetések többsége megfelelt a Munka Törvénykönyve előírásainak. Azoknál a munkáltatóknál, ahol a munkafegyelem megszilárdítása érdekében hatékony intézkedéseket tettek, sikerült az italozással és az igazolatlan mulasztással kapcsolatos fegyelmi vétségeket a minimumra csökkenteni. Ezeknél a munkáltatóknál a fegyelmi határozatok nevelő- és visszatartó hatása jól érvényesült és alkalmasak voltak a fegyelmi helyzet általános javítására is. A vizsgált munkáltató szervek mintegy 20 százalékánál, — elsősorban ahol nehezebb fizikai munkát kell végezni, kedvezőtlenek a munkahelyi körülmények —, a munkahelyi italozást, az igazolatlan műszakmulasztást a munkaerőhelyzetre hivatkozással rendkívül enyhén, liberálisan bírálták el. Az ilyen munkáltatóknál a munkafegyelem nem javult és a fegyelmi büntetés sokszor formális, komolytalan figyelmeztetésnek látszott. Nem egységes a gyakorlat abban a kérdésben, hogy miként bírálják el a dolgozó magatartását, ha az alkoholfogyasztást kimutató szonda alkalmazásának lehetőségét megtagadja. Ha a dolgozó az alkoholszonda-vizsgálat elvégzését megtagadja, ez a munkáltató részéről a joggal való visszaélés esetét kivéve — önmagában is alkalmas lehet fegyelmi vétség megállapítására. Az alkoholszonda-vizsgálatot megtagadó dolgozó — a munkáltató részéről a joggal való visszaélés esetét kivéve — a munkavégzéstől eltiltható, és emiatt jogszerű a munkabérének a megvonása is az eltiltás időtartamára. Ha a dolgozó az alkoholszonda-vizsgálat pozitív eredményének helytállóságát vitatja, ennek felülvizsgálata érdekében véralkohol-vizsgálatot kérhet. Több munkáltató is figyelmen kívül hagyta, hogy a 19/1979. (XII. 1.) MüM. sz. rendelet 9. §. c) pontja a munkáltatói figyelmeztetéssel szemben nemcsak jogorvoslatot biztosít, hanem annak előterjesztésére is 15 napos határidőt állapít meg. Ebből következik, hogy a munkáltatói figyelmeztetés esetén a jogorvoslati kioktatás nem mellőzhető. DR. KRASZNAI IVÁN ügyész Munkavédelem iMost és a továbbiakban mini. dig örömmel adunk helyt olyan ötleteknek, újításoknak, melyek nemcsak sulykolják a munkavédelmi szabályokat, de megkönnyítik azok gyakorlati alkalmazását is. Makovnik István újítása, a iköszörű'kövek, vágókorongok próbaforgatásához használható féldob egy nagyon fontos, de nagyon ritkán betartott előírás érvényesítését segíti elő. Használatba vétel előtt minden köszörűkövet próba-forgatásnak kell alávetni, azok belső hibáinak felderítésére. Az erre szolgáló szerszámot azonban nehézkessége miatt nemigen használták. Az új szerkezet olcsó, könynyű, egyszerűen felerősíthető és a köszörűvel együtt szállítható. Alkotójával együtt reméljük, hogy a kis szerkezet segít majd megelőzni a szem-, fej-, kéz- és egyéb sérüléseket. Kópéink a próbaforgató féldobot és annak felszerelését mutatják. DOHAMYOSOK
