Atomerőmű, 1981 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1981-10-01 / 6. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 TECHNIKA: A Szovjetunió atomenergetikai programja Lapunkban ezentúl rendsze­resen közlünk az atomtechni­kával:, atomenergetikával, atom­­kutctássaJ kapcsolatos műszaki tartalmú dikkeket, hírösszeállí­tásokat. (E sorozat első lépéseként rö­viden áttekintjük a Szovjetunió atomenergetikai fejlesztési programját. A Szovjetunióban a szén- és vízenergia adta lehetőségeken kívül egyre inkább számolnak az atomenergiával Az atom­erőművek építését az európai területeken szorgalmazzák, mi­vel litt o hagyományos energia­­hordozó készletek már kimerü­lőben vannak, és a keleti terü­letekről1 történő szá llításuk ige n nagy terheket ró a népgazda­ságra. A fejlesztési terv első szaka­szában az atomenergetikái ka­pacitást 100 000 MW-ra kíván­ják emelni. (A szovjet atomerőművek je­lenlegi összteljesítménye 13 000 MW.) A most folyó ötéves terv. ben az üzembe helyezésre ke­rülő atomerőművek teljesítmé­nye évente 7000 MW-ot érhet el. Ezt az értéket a következő ötéves tervben évi 10 000 MW- ra kívánják növelni. Az ország néhány nagyvárosa közelében olyan atomerőműveket építe­nek, amelyek kizárólag hőt fog­nak termelni. A Szovjetunióban vMlamos­­energia-termelésre jelenleg a WER nyomottvizes reaktorokat (a paksi is ilyen) és az RBMK grafitmoderátoros könnyűvízhű. tésű reaktorokat használják. Az eddig üzemben lévő reaktorok kedvezőtlen uránfelhasználása ellensúlyozására gyorsszaporító reaktorokat is építenek. Ä be- Fojarszki atomerőműben már működik egy ilyen típusú 600 MW-os egység. Az itt szerzett kedvező tapasztalataik alapján a jövőben 800 MW-os egysége­ket fognak sorozatban létesíte­ni. ■Ahhoz, hogy ezt a hataílimais léptékű programot meg tudják valósítani, létrehozták az Atom­­más üzemet Az Atommas üzem­ben különleges munka folyik. Az üzem feladata, hogy legyárt­sa az atomerőművek legkénye­sebb és legnagyobb súlyú be­rendezéseit, o reakto rakat, a gőzfejlesztőket, és a kondenzá­torokat. Az atomerőművek gyors elter­­jedése, fejlesztési üteme, föld­rajzi fekvése a környezetvéde­lem fő követelménye az, hogy az atomerőművekből eltávozó rád ióakitW anyag ne ha lad jói meg a megengedett szinteket. Az erőművek környezetében vég­zett mérések eredményei egy­értelműen bizonyították, hogy az atomerőművek nagyságren­dekkel kevésbé szennyezik a környezetet, mint a hőerőmű­vek. Ez vonatkozik mind a ra­dioaktiv, mind a por- és a gáz­szennyezésre. Más szemponto­kat figyelembe véve elmondha­tó, 'hogy az atomerőművek mű­ködéséhez nincs szükség oxi. génre. (A hagyományos erőmű­vekben a tüzelőanyag elégeté­séhez ötször a nnyii' oxigén re1 va n szükség, mint amennyit földünk lakossága igényel.) Ezek alap­ján könnyen belátható, hogy az atomenergetika széles körű fej­lesztését nemcsak közgazdasá­gi, hanem környezetvédelmi szempontok is indokolták. Az atomerőművek ilyen ará­nyú fejlesztéséhez mindenek­előtt a tervezés hiilbáttanságá na van szükség, amelyet később a sorozatgyártás során nem kell módos ítanfi. Az atomerőművek építkezései az eddigieknél megbízhatóbb terverést, anyagellátást és do­kumentációellátást követelnek -meg. A szovjet szakemberek re­mélik, hogy az eddigi nehézsé­géket sikerül mielőbb leküzde­ni Oki BENEDECZKY FERENC HÍREK A Szakma Ifjú Mestere vetélkedő A Paksi Atomerőmű Válla­latnál immár hagyomány, hogy minden év szeptemberé­ben megrendezésre kerül a Szakma Ifjú Mestere vetélkedő. Az idei versenyben három szakmában - lakatos, forgá­csoló, villanyszerelő — összesen 58-ao mérték össze tudásukat. A villanyszerelő-verseny első három helyezettje a tröszti ve­télkedőn bizonyíthatja a szak­mája területén megszerzett tu­dását. Gratulálunk a győzte­seknek, sok sikert a továbbju­tóknak ! A termithegesztést a nagy átmérőjű betonacélok toldására használják a 3-4. blokknál a korábban alkalmazott úgyneve­zett vályustoldás helyett. Előnye, hogy sokkal rövidebb idő kell az elkészítéséhez, és ez most a legfontosabb az erőmű építésénél. A dohányzás káros az egész­ségre. Erről nem csak beszél­nek, hanem gyakran írnak is, aminek ugyan nem sok haszna van. Egy amerikai orvosbizott­ság, amely jó húsz éve fejezte be évtizedeken át folytatott vizsgálatait o dohányzás ártal­mairól, azt a javaslatot mellé­kelte jelentéséhez, hogy min. den cigarettás dobozra kötele­ző legyen rányomtatni egy ha­lálfejet, és nagybetűkkel ráírni: MÉREG. íNyilváavaláan az érdekelt űz. leti körök megtorpedózták ezt, így nem tudhatjuk meg, hogy mi lett volna a rémisztő felira­tozás eredménye. Azt viszont tudjuk, hogy a cigarettás do­bozok oldalára jelenleg nyom­tatott figyelmeztetés (melyet végül is kiharcolt az említett orvos bizottság) sajnos pusztába kiáltott szó. A dohányosok; sze­rint nincs senkiinek beleszólása abbé, hogy ki-iki hogyan óhajt­ja saját egészségét tönkreten­ni. Ök sem szólnak bele, 'ha egy nemdohányos cukorkát, csoko­ládét szopogat, vagy rágógu­mit rág. Tehát azt vallják (a diplomá­cia nyelvére fordítva): rajtuk igazán nem múlik, hogy azon­­tlnikotlnisták táborával a ba­rátság, a szívélyesség és köl­csönös megértés légkörében él­jenek. Az olyan vadhajtások, hogy egyesek ott is rágyújta­nak, ahol tilos, vagy táblát tesznek ki, hogy náluk TILOS A NEMDOHÁNYZÁS, igazán nem jellemzőek, és nem dúlhatják fel a kölcsönös megértés lég­körét. Egyébként ahol nem tilos, ott kinek mi köze hozzá? Mert ugye érthető, ha egy dohányos megszokta azt a bi­zonyos nikotin meninyiiséaet és a jó közérzetéhez az kell, akkor rá kell gyújtania 'Nem igaz? Vitatkozni persze lehetne, hogy a hanyag eleganciával el­dobált csikkék, gyufás- és ci­­garettá sdobozok által képződő szeméthalmaz mennyire szük­séges a jó közérzethez, de ez már lerágott csont. Am azon hátha nem fölös­leges elgondolkozni, hogy mi­ért van felháborodva az o fia­tal orvosnő, aki soha életében nem gyújtott rá, és a tüdején végzett műtétnéli derült ki', hogy az kátránnyal és a cigaretta­­füstből származó más anyaggal vészesen szennyezett. A műtét előtt mindig mélységesen meg­értő volt, soha nem szóit sen­kinek, hogy ő rosszul van a füsttől, csak tűrt birkatürelem­­mei1 tisztelve másaik: „szenvedé­lyét". Most már bezzeg hara­gos, és magának követel meg­értést, tiszteletet az egészsége Iránt, semmibe véve a „kölcsö­nösséget” sőt a „szívélyessé­get" és „barátságot” is. Ráadásul szent meggyőződés­sel hangoztatja mindenütt, hogy nincs joga senkinek az ő egész­ségét rombolni, az életét meg­rövidíteni. és ne emlegessék ne­ki dohányzó, italozó 90 éves nagypapák példáját, és senki ne merészelje ai dohányzást magánügynek tekinteni, miikor a cigaretta élvezetéhez az ő köz­érzetének és egészségének rom­bolása árán jut el. Sok dohányos fülének .mind­ez úgy hangzik, mintha kínaiul mondaná, de ő szívósan kitart érvei mellett. iNem csoda. (-ma) Az ügyészség Megvizsgálta: II fegyelmi ügyek intézését A vizsgált munkáltató szervek általános fegyelmi helyzete összességében egyre javuló tendenciát mutat. Ezt az értékelést nemcsak ennek a vizsgá­latnak a megállapításai, hanem az ügyészi általá­nos felügyeleti tevékeny­ség során szerzett egyéb tapasztalatok is alátámasz­tották. A dolgozóktól foko­zottabban megkövetelték a munkaköri kötelezettsé­gek teljesítését, a fegyel­mezett és jóminőségű munkát. A fegyelmi eljárás meg­indításáról a dolgozókat legtöbbször írásban, vagy szóban értesítették. Az írásbeli értesítésekből rendszerint megállapítha­tó volt a fegyelmi eljárás elrendelésére okot adó cselekmény, közölték a meghallgatás időpontját és azt, hogy a dolgozó elő­terjesztheti védekezését. A szóbeli közlés módja ne­hezen volt ellenőrizhető a jegyzőkönyvvezetési hiá­nyosságok miatt. A fegyelmi jogkört gya­korlók — kevés kivételtől eltekintve — a fegyelmi eljárás során közölték az érintett dolgozókkal a kö­telezettségszegés elköve­tésével kapcsolatos meg­állapításokat és azok bizo­nyítékait Módot biztosítot­tak arra, hogy azokra ész­revételt tehessenek és bi­zonyítást javasolhassanak. Ezen eljárásbeli jogok ér­vényesülését a dolgozók védekezéséről és a lefoly­tatott bizonyításról felvett jegyzőkönyvekről meg le­hetett állapítani. Egyes munkáltatóknál helytelen gyakorlat alakult ki, ami részben a felfüg­gesztés indokolatlan mel­lőzésében, részben pedig abban nyilvánul meg, hogy elbocsátás-büntetés esetén az állástól való fel­függesztést nem mondták ki és a dolgozó részére az átlagkeresetet továbbra is fizették. A fegyelmi határozatok­ban kiszabott fegyelmi büntetések többsége meg­felelt a Munka Törvény­­könyve előírásainak. Azoknál a munkálta­tóknál, ahol a munkafe­gyelem megszilárdítása érdekében hatékony in­tézkedéseket tettek, sike­rült az italozással és az igazolatlan mulasztással kapcsolatos fegyelmi vét­ségeket a minimumra csökkenteni. Ezeknél a munkáltatóknál a fegyelmi határozatok nevelő- és visszatartó hatása jól ér­vényesült és alkalmasak voltak a fegyelmi helyzet általános javítására is. A vizsgált munkáltató szervek mintegy 20 száza­lékánál, — elsősorban ahol nehezebb fizikai munkát kell végezni, ked­vezőtlenek a munkahelyi körülmények —, a munka­helyi italozást, az igazolat­lan műszakmulasztást a munkaerőhelyzetre hivat­kozással rendkívül enyhén, liberálisan bírálták el. Az ilyen munkáltatóknál a munkafegyelem nem ja­vult és a fegyelmi büntetés sokszor formális, komoly­talan figyelmeztetésnek látszott. Nem egységes a gya­korlat abban a kérdésben, hogy miként bírálják el a dolgozó magatartását, ha az alkoholfogyasztást ki­mutató szonda alkalmazá­sának lehetőségét megta­gadja. Ha a dolgozó az alko­holszonda-vizsgálat el­végzését megtagadja, ez a munkáltató részéről a joggal való visszaélés ese­tét kivéve — önmagában is alkalmas lehet fegyelmi vétség megállapítására. Az alkoholszonda-vizs­gálatot megtagadó dolgo­zó — a munkáltató részé­ről a joggal való vissza­élés esetét kivéve — a munkavégzéstől eltiltható, és emiatt jogszerű a mun­kabérének a megvonása is az eltiltás időtartamára. Ha a dolgozó az alko­holszonda-vizsgálat pozi­tív eredményének helyt­állóságát vitatja, ennek felülvizsgálata érdekében véralkohol-vizsgálatot kér­het. Több munkáltató is fi­gyelmen kívül hagyta, hogy a 19/1979. (XII. 1.) MüM. sz. rendelet 9. §. c) pontja a munkáltatói fi­gyelmeztetéssel szemben nemcsak jogorvoslatot biz­tosít, hanem annak előter­jesztésére is 15 napos ha­táridőt állapít meg. Ebből következik, hogy a mun­káltatói figyelmeztetés esetén a jogorvoslati ki­oktatás nem mellőzhető. DR. KRASZNAI IVÁN ügyész Munkavédelem iMost és a továbbiakban mini. dig örömmel adunk helyt olyan ötleteknek, újításoknak, melyek nemcsak sulykolják a munka­védelmi szabályokat, de meg­könnyítik azok gyakorlati alkal­mazását is. Makovnik István újítása, a iköszörű'kövek, vágókorongok próbaforgatásához használható féldob egy nagyon fontos, de nagyon ritkán betartott előírás érvényesítését segíti elő. Hasz­nálatba vétel előtt minden kö­szörűkövet próba-forgatásnak kell alávetni, azok belső hibái­nak felderítésére. Az erre szol­gáló szerszámot azonban ne­hézkessége miatt nemigen használták. Az új szerkezet olcsó, köny­­nyű, egyszerűen felerősíthető és a köszörűvel együtt szállítható. Alkotójával együtt reméljük, hogy a kis szerkezet segít majd megelőzni a szem-, fej-, kéz- és egyéb sérüléseket. Kópéink a próbaforgató féldo­bot és annak felszerelését mu­tatják. DOHAMYOSOK

Next

/
Thumbnails
Contents