Atomerőmű, 1981 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1981-10-01 / 6. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 4 HQCJY HOítfJjő fti MEto 'pp.vH6«y*»íü UftPa,aui #.EVLVjfcWYt>E.v/ k^ott vAU-^Sr mack. lc ^ostorré«- A ac^i/ir heilt-fci-CTrs- t\eur ft UAC^T-feaiü-Tifeí^Ú T^vA/erteTÜ^ !* J -H»S0C/fu4^(B*/ eLviS-ftcT*-* ft +őt,3zl£W*,l£R. U>^Cs»/ATVv^yfr /.' I Nétóuttte, IS , Sfu'^ ‘AX^ » ^Ktom^rofiHX.,, „III. ATOM KUPA” 1981 Befejeződött Pakson az Autó­klub Atomerőmű Csoportja, ál­tal szervezett átfordulás autós­­bajnókság. A megyében eddig egyedül­álló versenysorozat február 1- én kezdődött. Egy befagyott ha­lastavon üldözéses verseny for­májában 'küzdött meg egymás­sal és a jéggel a mintegy 60 résztvevő. A helyezettek termé­szetesen — a. bajnokság kiírása szerint — vitték a szerzett pont­jainkat a következő futamra, melyre áprilisban került sor. A gyors szlalompálya sikeres teljesítése és a KRESZ-vizsga­­la-pok hi'bátJbin kitöltése újabb pontokhoz juttatta, az arra ér­demeseket. Májusba,n. a harmadik1 futam ún. terepügye-sbégí verseny volt. A sokszor tengelyig érő homok alaposan próbáira tett embert és gépet egyalránt. A negyedik fordulóban ügyes­ségi pálya teljesítése volt a,fel­adóit, érdekessége volt a fu­tamnak, hogy ai mintegy 800 m-es pálya, felét hátramenet­ben, kellett teljesíteni. Az utolsó, ötödik futóim ismét gyors szlalompófya volt, mely­ben igen heves küzdelem ala­kult ,k/i, mivel' az esélyeseik kö­zött holtversenyben, állók is vol­taik. A „III. ATOM KUPA" bajnok­ságon csaknem száz versenyző vett részt, a, díjazottak termé­szetesen azok 'közül1 kerültek k,i, akiik mindegyik, vagy legalább is több futtaman szerepeltek si­kerrel, A helyezettek kupád íjazá sba n részesülték, amit az Atomerőmű Vállalat és a Magyar Autóklub szekszárdi szervezete szépen „megfejelt" egy-egy vásárlási utalvánnyal' bélelt borítékkal. Az abszolút verseny nyertesei­nek a K'BT megyéi szervezete ajánlott fel díjaikat. Az öt futom mintegy ötezer nézője is kiválóan, szórakozott ezeken a vasárnap délelőttö­­fcön* A verseny végeredménye: Nők: 1. Szabó Barnabásné, Trabant, ERBE, 2. Horváth Ist­vánná, Trabbnt, PAV, 3. Wagner Andrá'sné, Trabant, MASPED. Férfiak: 900 cm,Mg: 1. Kígyós Csaba, P. Fiat 126, MHSZ, 2. Hegedűs Gábor, Trabant, ER­BE, 3. Váraljai László, Trabant, PAV, 4. Sere István, Trabant, MN. 900 cm3 felett: 1. Németh András, Skoda, PAV, 2. Bokor Csaba* Dácia, SÁÉV, 3. Szabó Barnabás* Dácibt ERBE, 4. Együd János* Opel, PAV. MODOR .Kezdeném talán az eset le­­irá.sával, amely ezen cikk meg­írására késztetett. Talán mondanom sem, kell, hogy nem ez az első hasonló ügy, volt már jócskán* amely folytatást igényeit volna. 1981. szeptember 17-én este, 18.25. A dunalkömlődi halász­törés előtt álló vulkán baljós előjeleivel az orgánumában feltette 1. sz. fogós kérdését, mellyel engem és a hozzám hasonló tudatlan, pondrókat szokott bizonyára, az általai meg­dönthetetlen buszsofőri igazsá­gokra rávezetni* — tói körülnézett ott* ahol csárdából kilépve megpillantot­tuk a Paks felől érkező, és a dunakömlődi végállomás felé tartó autóbuszt, mely a halász­csárda átellenes oldalán, éppen megállt. Gyorsan a buszhoz futottunk és előtte áthaltadva felhívtuk a vezető figyelmét magunkra, majd az éppen becsukódó ajtó elé érkeztünk. Néhány másod­percig vidáman, mosolyogva ha­donásztunk1 egymásnak, és egyéb módon strapaItuk ma­gunkat, hogy észrevetessük ma­gunkat a1 sofőrrel* Ő egykedvű arccal megszemlélte erőlködé­sünket, maijd1 kapcsolt, gázt adott és eltűnt. Az eseten kissé megütközve, de töretlen, kedéllyel ballagtunk át a Paks felé szolgáló autó­busz-megállóba* 'hogy ha már így alakult, akkor egyenesen hazamé gyünk* 'Emberünk hamarosan meg­érkezett. Jól nevelt utas módjára élőre előkészített pénzecskémmel a markomban közöltem a sofőrrel útícé lómat, majd megkérdez­tem tőle olyan hangnemben* melyet értelmes beszélgető­­partnereimmel szoktam hasz­nálni: miért nem vétt fel' min­ket néhány perccel ezelőtt? Ké:de*im inkább kíváncsiság­ból eredt, mert füstbe ment úti­célom nem volt különösebben fontos. „Úri” modorom magvai sajnos terméketlen talajba hul­lottak', mert partnerem egy ki­megálltam? Csapdát sejtve válaszoltam: — igen,. — Nahát ha jól körülnézett, — hpngzott egy türelmes peda­gógus váldsza —, akkor azt is láthatta, hogy ott nincs megál­ló. Feltettem az erre következő egyetlen, lehetséges* logikus kérdést: — Akkor miért állt meg? — Mert egy „vo'lános" társa­mat tettem le. No* itt álljunk! meg egy pil­lanatra* Néhány ólával1 ezelőtt ugyanilyen útvonallá helyíjárat­­tal Dunakömlődre érkezvén, az élőbb említett helyen szálltunk le néhány útitársammal együtt, egy másik autóbuszsofőr jóvol­tából, minden előzetes megbe­szélés és egyezkedés nélkül. De ezek ellenére a' kapott vála­szok után, és a, sofőr eddig, ta­núsított belső értékei Táttán nem 'kívántam az ügyet folytatni. i(A jegyet még mindig, nem kaptam meg*) Ám neki még volt néhány alapfokú pedagógiai 'leckéje számom ra* — 'És különben is, maga, nem szokott köszönni, ha, valahova bemegy? — hangzott el a1 2. sz. alapkérdés olyan hangnemben, hogy jelentősebb illemkóde­xeink írói bizonyára, megfordul­tak volna sírjukban* — De — válaszoltam —, amennnyiben bemegyek „vala­hova”, köszönök* ... hogy a finn, módszer jobb, mint a magyar. Még mielőtt a perverz-fia ntáziajútak valami rosszra gondolnának., elmon­dom, hogy a finn módszer egy iroddépí'fési szabadalom. Az egyes helyiségeket úgy építik meg, hogy minden dolgozót önálló boxba, telepítenek', de a boxok faltai sem a plafonig, sem a, padlóig, nem érnek el, sőt ajtajuk .slibcs* Ily módon min­denki „saját irodát" kap, de a szomszéd, meg a, folyosón járó fő.nök könnyen ellenőrizni tud­ja* ezenkívül a legfőbb főnök egy üvegkailitkában a dolgozók szintje fölött ül* úgy hogy min­dent lát. ‘Nyugaton ezt is a, pro­fit növelése érdekében, csinál­ják — a jobb helyeken közvécé építéséhez használt falacskúkat pilff-pu.ff összevágják', a dolgo­zó meg egész nap güzüljön. 'Nálunk* mint tudjuk nem a profit a lényeg, ezért gondo­lom a finn módszert sem gaz­dasági megfontolásokból ve­zették be. Nyugaton ugyanis az irodákat eleve így csinálják. Nálunk meg először megépítik a hagyományos irodát, aztán „magyar módszer" szerint szét­verik a kozftalalkat és csak utá­na kezdik el kialakítani a bo­­xolkrat... lEzí most vagy direkt csimál­­julkl vagy már megint úgy jár­tunk, mint az amatőr hittérítő (a'loi nem tud arabusul — ne beszéljen arabusul). ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI A paksi atomerőmű-beruházás dolgozóinak üzemi lapja. Felelős szerkesztő: Tóth András Szerkesztőség címe: Paks, Atomerőmű. Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Benizs Sándor. Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71. 7101 Engedélyszám: III/ÜHV/306/T Megjelenik évente nyolcszor. Készül a Szekszárdi Nyomdában. 5000 81.2928 Felelős vezető: Széli István. Mérthete,t leni szemtelen ségem láttán közölte, hogy szálljak le az autóbuszról. És mivel, sem­miféle alüpja nem volt erre, ezt egyértelműen megtagadtam. Öm i nde ruhatár só ga ezen az engedetlenségen feldühödve egyetlen, ám igen 'határozott és megfélémlftőnek szánt mozdu­lattal bekapcsolta! a rögzítőfé­ket, és úgy tett, mintha fel akarna ugrani, hogy döntését tettlegességgel nyugtázza. Vo­lánhősünk, látván, hogy ijesztő­nek szánt, ám a valóságban szánalmas előkészületei rám különösebb megrendítő hatás­sal nincsenek, úgy döntött, mégis inkább ülve marad, és szeiiemii fölénnyel hengerel le. Jó modorból tartott néhány becsmérlő mondatos előadást, melyet a. k...... szentségit kije­lentéssel fűszerezett, ezzel is demonstrálván (az ő kedvéért: bemutatván) az igaz! „úri” vi­selkedés néhány alapfogását. Majd látva kitartó türelme­met, mellyel a jegyemet vár­tam* miint kisgyerek ai málna,­­fagylaltot, meglkaptam őket. Bár most már így utó na gond óikra* lehet* hogy a jegyet azért kap­tam meg* mert a ki.... meg­jegyzés után hátrafordultam, a többi felszállóihoz, hogy az egy­re érdekesebben alakuló pár­beszédre felhívjam a figyelmü­ket Az eset tanulságait az olva­sókra. és az illetékesekre bi­­zom. A in-tagam részéről' annyit tennék hozzá: megértem a Vo­lán, problémáját, hogy néhány évvel ezelőtt a létszám hirtelen felfutása, mibtt nem' lehettek egyéb szempontokra' igényesek a felvételűnél, mint a. „megfele­lő" kategóriájú vezető) enge­délyire. Amennyiben, egyéb emberi és alapvető viselkedési követelmé­nyeket is támasztottak voina, ba,rá,tűink a imái napig is trak­torján vagy teherautóján, ülne, bár lehet, hoggy ezek a durva jószágolk is sérelmeznék ai mo­dorát. NYÁRI ATTILA EBÉD UTÁN Fotó: Deák Hunor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents