Atomerőmű, 1981 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1981-07-01 / 4. szám
2 ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI Miéri, Mii, hot ? Állítólag .bibliai intés: aki nem táplálja az ő testét, annak elsorvad az ő lelke. Az ellenkezője is igaz: aki nem táplálja a lelkét (szellemét), annak elöbb-utóbb a teste (munkája) is megsínyli ezt az éhkoppot. Tegyük rögtön hozzá, o szellemi táplálkozáson nem csupán iskolai tanulás, vagy komoly zenei búvárkodás értendő. Éppúgy tehet táplálék, vagy frissítő a rejtvényfejtés, vagy akár égy tartalmas baráti beszélgetés is. Vajon milyen eredményt .mutatna egy olyan vizsgálat, amely a beruházáson dolgozók szellemi „fogyasztásának" tartalmával, jellegével foglalkozna? Néhány jelből arra lehet következtetni, hogy ezt az eredményt nem raknánk ki táblákon a 6-os út északi és déli bejárójánál.. Ügy hírlik, hogy a beruházás területén működő könyvesbolt alig fél év alatt közel 100 ezer forint értékben forgalmazott könyvet, ami nem csekélység. Ám ha ezt osztanánk tízezerrel (amennyien vagyunk itt), 10 Ft jutna egy főre (és fél évre)... Ráadásul ez csak átlag, valószínűbb, hogy mondjuk ötezren húsz forintot költenek könyvre, a másik ötezren egy fillért sem. Sőt, még az is elképzelhető, hogy mindössze ezren „teljesítették” ezt a forgalmat, és nagyon sokan még azt sem tudják, hogy van a területen könyvesbolt. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a munkásművelődési központ könyvtárának csupán néhányszáz beírt olvasója van, és nem' sok-Testvérlapok A „GYGV Híradó” első oldalon számol be arról a nem mindennapi eseményről, amelyet április 28-án tartottak a Hotel Ifjúságban. A vállalat ez alkatommal ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Pósa György vezérigazgató ünnepli beszédében, kifejtette: üEgy-egy ilyen jubileum alkálimat nyújt arra, hogy visszanézve felmérjük a megtett utat, etemezrü'k az elért eredményeket... A vállalat első nagy feladata az Észak-Magyarországi Vegyiművek technológiai és gépészeti szerelése volt. Az utóbbi évek legfontosabb teendői Pakson várnak dolgozóinkra. A vállalat hírnevét az országhatáron túl is megalapozta az a népes szakembergárda, amely jelenleg is tevékenykedik a Szovj etu niiába n, Mong áll óban, Görögországban, NDK-ban és az NSZK-ban. Nagyon fontos szerepet játszik a GYVGV-nél a KISZ- szervezet, mely a vállalat fiataljainak 50 százalékát tömöríti. A fiatalok küldöttközgyűlésen elhangzott gondjait, problémáit, javaslatait taglalja a „KISZ- tagságunk o beszámolót elfogadta" című cikk. Kiemelendő Takács Nándor felszólalása, aki az FMKT és a KI MINEK MESTERE pályázat vállalati hasznosíthatóságát elemezte. 'Balogh László, pb szervező titkár a KlSZ-Olaipszervezetek pártépítési tevékenységéről beszélt. A KISZ-lftataiak felvételi aránya az elmúlt években örvendetesen javult — mondotta —. Az elkövetkezőkben ez az arány elérheti a 60 (!) százalékot. „Égy májusi nap felejthetetlen élményekkel" címmel Horváth László, arról a dicséretes kezdeményezésről számol be, amelyen a GYGV nyugdíjasai vettek részt. A vállalat szakszervezetének nyugdíjas bizottsága által szervezett kirándulás szép bizonyítéka volt annak, hogy a GYGV nyugdíjazásuk után sem felejtkezik el' azokról, akik a 30 éves vállalat-történet legszebb lapjait írták. SEBESTYÉN MARIA kai több a vállalati letéti könyvtáraknak sem, akikor aligha mondhatnánk, hogy dolgozóink éjt nappallá téve olvasnak... 'Márpedig az vitathatalan, hogy a szűkre szabott szobád idő kellemes és hasznos eltöltésének az olvasás az egyik legrugalmasabb formája, ha elfárad a szem, letehető az újság, a könyv, s másnap folytatható. A munkásszállások lépcsőházainak alagsoraiban található néhány tv- és klubszoba is, jelenleg inkább csak sportműsoroknál1 bizonyul szűknek, a napok többségében kihasználatlan. Tehát a tv sem vonzza tömegesen dolgozóinkat. Pedig papucsban is igénybe vehető, s lei sem kell menni a házból. Az is figyelmeztető, hogy a művelődést központ színházi jellegű műsorain, a mozielőadásokon a Pakson élő több mint húszezer ember ritkán tudja megtölteni az alig 450 ülőhelyet. (Kivételt képezett legutóbb a Hofi-kabaré, a nyári színházi esték néhány előadása, vagy néhány sikerfilm.) Mindezekből persze nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mégis elgondolkodtató. Mert az egyszerűen, hihetetlen, hogy az itt dolgozók hasonlóak 'lennének a hajdani dunapentelei barakkok lakóihoz életmódban, életfelfogásban egyaránt. Vagy netán a „kínálattal” van- baj? Esetleg a figyelemfelkeltéssé!? Ugynis lehetőség 'bőven van a tartalmasabb életre, a szabad idő hasznosabb eltöltésére. Visszatérve az olvasáshoz: a beruházási és a lakótelepi sajtóterjesztés csaknem minden igény kielégítését biztosítani tudja. Működnek — és ha igény volna rá, a jelenleginél jobban működnének — a vállalati (SZMT) letéti könyvtárak. Az egyéni, a házikönyvtárak gyarapításálhoz megfelelő kínálatot nyújt a beruházáson működő, és a lakótelepi könyvesbolt. További lehetőség a film, a mozi. Talán még nem körismert, hogy elővételben is kaphatók jegyek a művelődési központ mozielőadásalra, s hogy nagy érdeklődés esetén egy napon két előadásra is sor kerülhet. Színházi és pódiomjéllegü előadások: A következő évadban a vidéki társulatok mellett remélhetőleg pesti színházak is tájolnak majd Pakson, az eddig idelátogató lózsef Attila Színházon kívül. 'Megfelelő választékkal, a szórakoztató jellegű előadások számának növelésével talán újabb érdeklődőkkel gyarapszik majd a színházszerető közönség, és ha valaki nem érne rá átöltözni utcai ruhába, azt sem küldi vissza majd a jegyszedő... M e g'k oák á zt a t hat ó k é rdé s 1 e - hetne: ön (Tisztelt olvasó), tudja-e, hogy ilyen jellegű jegyigénye esetén melyik közönségszervezőhöz (kihez) fordulhat? A beruházáson ugyanis közel húsz ilyen aktivistánk van. Meg kell említeni a különböző klubokat, szakköröket. Sok van belőlük, és mindegyik várja az érdeklődőket. (Fotó, népművészet, sakk, bélyeggyűjtő, horgász, kertbarát, stb.) Nem említettem még a vállalati klubok rendezvényeit, a kirándulásokat, sportolási lehetőségeket és másokat. összegezve: a kínálat, és o lehetőség sokszínű és adott a szabad idő tartalmas eltöltéséhez, a. kulturáltabb, s így emberibb élethez. Más kérdés, hogy ezekkel ki és mennyire él. Ennek az írásnak néhány gondolata kissé provokatív — szándékosan. A cikkíró volna a legboldogabb, ha akár tiltakozó levetek százaival telne meg a bejáratnál lévő szerkesztőségi postaláda. Jó lenne, mert ezek a levelek is jeleznék, ami most még inkább csak, óhaj, hogy a kultúra nálunk is: közügy. CZAKÓ TIBOR GRÓF ALBERT: Arcod — távolból Arcodon ifjú évek mosolya ragyog ha jössz felém, ha belépek végre az ajtón Nem takarhatja el az évek alkonya. A szemedben vonz a lágysugarú .fény, o távolból is érzem, látom arcodat. A szeretet, a szerelem így lépi át a várost a megyehatárokat Feszült itt a lét, mégis elviselhető, .mert arcodon ifjú évek mosolya ragyog ha jössz felém... Megtárgyalták Paks városi Tanács 1981—85. évi költségvetési alaptervét, a június 18-1 rendkívüli tanácsülésen. Minden paksi lakos — állandó és ideiglenes — érdeklődésére számottartó téma, amikor arról van szó, hogy milyen elvek alapján és hogyan rangsorolta a tanács az előttük álló feladatokat. — Dr. Dallos Tibor tanácselnök bevezetőjében így fogalmazott: „Figyelembe kell venni, hogy a társadalmi közkiadások a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében csak mérsékelt ütemben növekedhetnek. A szűkebb pénzügyi lehetőségek ellenére továbbra is cél az életszínvonal elért eredményeinek megtartása, a lakosság életkörülményeinek javítása. Az állandó feladatok rangsorolásánál elsőrendű feladat az alapvető egészségügyi ellátás, az általános iskolai oktatás feltételeinek, a lakosság kommunális ellátottságának javítása, a meglévő intézmények karbantartása és felújítása. A gazdálkodás során továbbra is érvényesíteni kell a takarékosságot. A lehetőségekhez mérten aktívabban be kell vonni a lakosságot a település fejlesztésébe, különösen az út- és járdaépítés, valamint a parkosítás területéi" A költségvetési tervvel egyidőben készült el a végrehajtáshoz szükséges cselekvési program, amelyből néhány dolog különösen figyelemre méltó: Reflektorfényben: Hz „Interkonténer” A címben említett márkanevet nem dicséretképpen adták a lakótelepi konténerszállásnak az ott. lakó munkások. A panaszok nem egyediék — sok értekezlet résztvevőinek okoztak már komoly fejfájást. Az egyes boxban dolgozó Kockás Gábor és brigádja „igen közelről” ismeri a konténerek problémáit: — Nézze, mi úgy gondoljuk — mondják némi homlokráncolás után —, hogy ezek a barakkok nem szállásnak készültek... 'Hogy mást ne mondjunk: minden szobában van 20 db konnektor. Ráadásul mind a húsz az ablak felöli falon. Világítótest van szobánként annyi, hogy az egész barakkra elég lenne, de mind egy villanykapcsolóról működik. Ugyanakkor az ajtókat nem lehet bezárni, pontosabban nem érdemes, mert a WC-kulcscsal a fél barakkot ki lehet nyitni, biztonsági zár ugyanis nincs. A legnagyobb probléma a zaj. A folyosó padlódeszkái nincsenek leszögelve, ezért ha valaki végigmegy rajtuk, az egész barakk garantáltan felébred. Vagy ha mégsem, akkor a WC csinál1 riadót, mert ha lehúzzák úgy zúg, mint egy repülő. A mosdó ventillátora meg még jobban. A mosdót egyébként alighanem utólag rakták be, mert a tusoló vize mindenhová folyik, csak az összefogóba nem. 'Mind enesetre ahogy az ember elnézi ezeket a barakkokat, nem Isthettek valami olcsók. Ezen a pénzen más megoldással úgy tűnik, sokkal kényelmesebb szállásokat is lehetett volna létesíteni. A VEGYEPSZER szerelésvezetője. Görgey Pál sem sokkal vidámabb: — Hatan laknak egy szobában és az sok. Megbeszéltük ugyan a gondnoksággal, hogy a szobák létszámát váitó dékádokból állíthatsuk össze, mert így csak hárman lennének egyszerre, de ez nem valósult meg (a szobák felét egyszerűen lezárták). 'Ami a meleget illeti — nyáron bizony nagy hőség van a barakkban. Én mégis jobban félek a téltől, mert az eddigi tapasztalatok szerint télen hideg lesz, ami még rosszabb. Az emberek... nos, ők vállalták Paksot — mégpedig hoszszabb távra. * jAz „INTERKONTÉNER” legelső lakói, az ORSZAK-osok sem titkolják o kezdeti nehézségeket. Ők ráadásul a téli barakkot is ismerték — tényleg hideg volt. Kaszap Lajos kirendeltségvezető mégis optimista: — Tudomásul vettük, hogy ki kell költözni a, lakásokból és igyekeztünk az adott lehetőségeken bélül minden komfortot megteremteni. Félreértés ne essék: a konténerszállások mindé eben kielégítik a munkásszállásokra érvényes magyar normákat. Vezetői szempontból egyébként a jelenlegi elhelyezésnek meg van az az előnye, hogy a vállalat külön barakkot kapott, így könnyebb a dolgozók szociális ellátása és nyilvántartása, sőt még a szokásos „szállóproblémák" is könnyebben rendeződnek vállalaton belül, mint korábban, amikor egy lépcsőházban több vállalat dolgozóit helyezték él. Babenyácz Lajos festő, régi ismerője a munkásszállásoknak: — 1958-ban Kazincbarcikán még húszán laktunk egy szobában, azóta volt jobb is —Kecskeméten például egy II, osztályú szálloda. Itt 12 szoba van egy barakkban: plusz betegszoba, klubszoba, tévészoba, konyha és két fürdő. A szobák hatágyasak, de azért próbáljuk úgy csinálni, hogy négyen-öten kerüljünk egy szobába. Szerintem négy lenne az Ideális. — Igyekeztünk úgy társulni — veszi át a szót Papp István —, hogy egy brigád kerüljön egy szobába. így könnyebben lehet programokat szervezni. Szoktunk moziba járni, sokan fociznak, kaptunk osztaíifocit, most késrült el a pingpongasztal is, úgy hogy van lehetőség. Tomasovszki János néhány megvalósítható ötlettel száll be a beszélgetésbe: — Jó lenne például szúnyoghálókat felszerelni, mert így nemigen merjük a földszinten kinyitni az ablakokat, nehogy valami eltűnjön. A nagy meleget pedig egy kis fásítással csök'kenthetnénk, itt az építkezési területen is ültettek már ilyen nagy fákat és szépen megmaradtak. Vagy ha ez túl drága, még egy-ikét ventillátor is talán segítene. Csizmadia Endre a beruházás szakszervezeti intéző bizottságának titkára: — Az IB rendszeresen foglalkozott és foglalkozik a munkásszállásokkal Legutóbb május 13-i ülésén az ERBE és az ÉSZV előterjesztése alapján megtárgyalta a „Munkásszálláson 'lakó dolgozók helyzete, életkörülményei" tárgyú anyagot és a következő megállapításokat tette: A dolgozók jelenlegi elhelyezése, az elhelyezés körülményei megfelelőek. Ma már kialakult egy hosszabb távra szóló szállósrend, melyet fenn kell tartani. A jövőben szükségesnek ítéli meg a. konténerszállástelep beüzemelését, mert az 1979-es évben a PAV-tól ideiglenesen átvett lakásokat a vállalat részére vissza kell adni, biztosítva ezzel a vállalat létszámfelfutását, az új dolgozók letelepítését. A konténer-szállástelepet üzemeltető ERBE részére az intéző bizottság előírta: — a fülyosópadló zajmentessé tételét; — o főzőhelyiségben megfelelő számú főzőhélyek kialakítását ; — az épületek 'körüli járdák, tereprendezés elkészítését; — az autóbusz közlekedtetését a szál'lástelepig. Előírta továbbá, hogy az ERBE szolgáltatási főosztály az érintett helyi gazdasági vezetőkkel egyeztetve tervszerűen hajtsa végre az áttelepítést, amelyhez a helyi szakszervezeti szervek nyújtsanak segítséget és kísérjék folyamatosan figyelemmel a konténer száll ásó kon elhelyezett dolgozók életkörülményeit. Amennyiben a dolgozói észrevételek, javaslatok megkívánják, a fentieken túlmenő további intézkedéseket is megteszi a szakszervezeti intéző bizottság, biztosítva, hogy a konténerszállás épületeiben is megfelelő körülmények alakuljanak ki. Mivel a tervezőt nem találtuk, magát a tervet néztük meg: Nos, a konténerszállás valóban szállásnak lett tervezve igaz, hogy „az irodaépülettel azonos elemekből". A sokat emlegetett padlódeszkák közül „minden harmadik darabot, kapupántcsavarral kell rögzíteni”. Ami pedig a költségvetést illeti: egy nyolcvan férőhelyes barakk kilencmillió forintba kerül. Az újságíró — a régi barakklakó jogán — legfeljebb anynyit tehet hozzá, hogy a jól megcsinált, megfelelő helyen telepített barakk régóta, alkalmazott formája a munkásszállásoknak. A szállások kényelmesebbé tételére — amint azt többen javasolták — van mód és van lehetőség. Közös ügyünk tehát, hogy az ott lakó emberek javaslatai, kérései mielőbb megvalósuljanak és az „INTERKONTÉNER" ne ragadjon végleges csúiírrévként erre a munkásszállásra. TÓTH ANDRÁS Rendkívüli tanácsülés — A társadamli erőforrásokat (akciókat) csak az alapvetően fontos társadalmi igények ellátására mozgósítják, Az intézmények költségvetéseit differenciáltan, határozzák meg. A fejlesztés konkrét feladatai közül' az alábbiakat kell kiemelni: A VI. ötéves tervidőszakban is tovább folytatják a város megnyugtató vízellátásához szükséges fejlesztési tevékenységet, együttműködve az Erőműberuházási Vállalattal. Az elkövetkezendő 5 évben összesen 951 lakás felépítését tervezik. Felújítják o járási rendelői nt ézet m ű sze rá I! om anyát, és az ügyeletes orvos rádiótelefont kap. Megteremtik a személyi tulajdonú lakásépítés további feltételeit, és a jogos építési igényeknek megfelelő számú telket időben rendelkezésre bocsátanak. A fenntartási feladatoknál a cselekvési program'kimondja: „Az eddiginél fokozottabb figyelmet kell fordítani meglévő értékeink megóvására, a jelentős ráfordítással az előző évtizedekben létrehozott középületeink, építményeink működőképességének jobbá tételére.” Azért, hogy a városi kép, a város arculata minél szebb legyen, igen jelentős összegeket terveztek parkfenntartásra, parkosításra, köztisztaságra, közvilágításra, vízgazdálkodásra. Bármelyik területet néztük könnyen belátható, hogy az ilyen jellegű kiadásoknál milyen nagy mértékben játszik közre a lakosság kultúrált, vagy nem kultúráit magatartása. Le kellene végre leplezni és felelősségre kellene vonni a barbár rongálőkat, de körülnézhetnénk a saját házunktáján is, hogy van-e javítani valónk. Például rá kellene szoktatni magunkat és környezetünket, hogy lehetőleg ne szemeteljünk minden felé, úton,-útfélen, sőt esetleg takarékoskodhatunk a vízzel és villannyal is. Milyen apróságok ezek ahhoz a sokrétű feladathoz képest, amelyet a városi tanácsnak kell megoldani a városért, értünk mindnyájunkért. A magunk részéről egyenként is tegyük meg ezt a keveset, és úgy joggal elvárhatjuk, hogy a tanács is valósítsa meg célkitűzéseit és maradéktalanul teljesítse tervét. TORMA CSABA Fotó: HORVÁTH BÉLA Felújítják a városi rendelőintézetet
