Atomerőmű, 1980 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1980-07-01 / 3. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI Mihályi Dánossal, a 22. sz. ÁÉV főépítésvezetőjével — Mihályi eivfárs a gazdasági vezetők fiatalabb korosztályához tartozik. Eninek ellenére úgy tűnik, a 22. sz. ÁÉV, sőt talán az egész magyar építőipar egyik „legrázósabb” munkaterületét irányítja. Milyen érzéssel fogadta ezt a távolról sem veszélytelen megbízatást? — A kérdést pontosítanom kell, mert az irányítást nem egyedül, hanem kollektiven végezzük. Ezzel együtt valahogy úgy voltam, miint azok a 10—14 éves tomészláinyob, akik első szóra megpróbálják az életveszélyes ugrásokat, amit már pár év múlva nem mernének elvállalói. — Én korábbam nyomdák kivitelezésén dolgoztaim, többek között az Athenaeum és a Szikra Nyomda építésén, amely utóbb nívódíjat kapott, bár ez nemcsak az én érdemem. Pakson — ez már csak itt derült ki — hamar a mélyvízbe kerültem, a próbaidő egy ilyen beruházáson lem jellemző fogalom. Megmondom őszintén: voltak, akik kétkedve fogadták kinevezésemet. Hogy kinek lett igaza, azt ón most nem tudom eldönteni, őszintén szólva nincs is időm ezen töprengeni. — Milyen szerepet játszik jelenleg a paksi főépítésvezetőség a 22. sz. ÁÉV munkájában ? — A váll alá t termelési árbevételének 75%-a Pakson realizálódik. Itteni tevékenységünk tehát egyértelműen meghatározza a 22. sz. ÁÉV egész évi munkájának eredményességét. Ha mi bármilyen gazdasági mutató alapján veszteségesen zárnánk, a többi gazdasági egység ezt nem tudná kompenzálni. Éppen ezért a konkrét munkavégzésen kívül nagy figyelmet kell fordítanunk a belső gazdasági munkára, magyarán a számlázásra is. Tudomásul kell venni, hogy vállalatunk léte függ az elvégzett munka „aprópénzre” váltásától. — A Paksi Atomerőmű elég „kemény diónak” bizonyult az építőipar számára. Mit jelent ez egy munkahelyi vezetőnek? Vagy mondjuk drasztikusabban: Hány órát dolgozik naponta? — Mint generálkivitelezőnek nagyon sok partner vállalattal kell kapcsolatot tartanunk, mégpedig — ha egy mód van rá — jó kapcsolatot. Ezért aztán nagyon sokat kell tárgyalni. Ez elviszi a nappali munkaidő jó részét. A gazdasági egységen .belüli ügyek intézésére csak a kora reggeli és a késő délutáni órák maradinak. A munkaidő reggel hatkor kezdődik. A vége pedig... nos, ezt legtöbbször az határozza meg, hogy a lakótelepi áruház fél nyolckor zár. — Mit szól ehhez a család? — Hát erről inkább a feleségemet kellene megkérdezni. (Szaván fogtuk a főépítésvezetőt és ellátogattunk a lakótelepi otthonba. Rövid magyarázkodás után meg is kaptuk a „hozzászólást”.) — Nézze, én most gyes-en vagyok, ezért azt hiszem érthető, hogy a hosszú műszakoknak nem .tudók örülni. Megértem a férjem lelkesedését, talán szerencse, hogy én is szakmabeli vagyok és nagyon jól tudom, hogy mit jelent egy-egy átadási határidő. Gyakran mondom neki, hogy inkább hozza haza a munkáját, akkor talán én is tudnék segíteni, persze magáraiban azt is belátom, hogy ez legtöbbször nem lehetséges, hiszen a legtöbb munkához a fele irodát haza kellene hoznia. Egy valaki mindenesetre soha nem vitatkozik: Melinda, aki még csak 5 hónapos, mindig mosolyog, akármilyen későn is látja meg az apját. (A soron kívüli interjút ezúttal köszönjük.) — Na most egy „rázós” kérdés: Sókat Vitatkoznak manapság a kormánybiztosi preferencián. Változtatna-e az elosztás módján, ha tehetné? És ha igen — miben? — Ez nem is olyan nehéz kérdés. Nékem az a véleményem, hogy a jelenlegi kitűzési rendszer (tehát az, hogy a célfeladatok egy-, vagy kéthónapos időszakra vannak kitűzve) nagyon .racionális. Sőt! A jelenleg még érvényben levő éves preferenciakeretet, melynek kitűzéseit az élet általában nem igazolja — emiatt elég rossz is a statisztikája — célszerűnek látnám megszüntet ni, és helyette a havi feladatok prémiumösszegét növelni. Az az igazság, hogy egy összegben ugyan most is elég nagy preferenciakitűzések történnek, de ha jól utánaszámolok, az egy főre eső átlagos prémium még a legjobb hónapokban, is ezer forint alatt volt. És még egy dolog. Van olyan vélemény, hogy a vállalatok „csak a nagy pénzekre hajtanak”. Nos, nyugodtan kijelenthetem, hogy az elvégzendő munkákat soha nem a kitűzött preferencia nagysága szerint rangsoroljuk, hanem mindig a műszaki szükségesség volt a döntő. Más kérdés — és ez lehet a csalóka látszat magyarázata, — hogy legtöbbször nyilván a legszükségesebb munkák vannak magasan preferálva — Végül egy személyes kérdés: Mit csinál szabad idejében? — ... ha van. Az a helyzet, hogy mióta 10+4 rendszerben dolgozunk, a szabad idő is két részre osztható. Az első rész (a 10 nap), amikor egyáltalán lines szabad idő, vagy ha mégis, akkor azt minél intenzívebb pihenésre kell fordítani. Ilyenkor néha öszszejövünk a kollégákkal családostól, vagy otthon .tévézünk. A +4 nap programját is elsősorba í kislányunk határozza meg, ezenkívül Budapesten van egy lakásunk, amelyet immár egy éve „felújítók”. (Afféle csináld magad mozgalom.) .Ezekre a szünetekre ütemezem a színházi és moziprogramot, sőt még az olvasást is. — Köszönjük a beszélgetést, további jó munkát és jó egészséget kívánunk Mihályi elvitársnak és külön a kis Melindának. TOT.H ANDRÁS Bemutatkozik a szovjet szakértők csoportja (I.) Régi adósságát kívánja törleszteni az „Atomerőmű építői” szerkesztősége, amikor útjára bocsátja az építkezésünkön dolgozó külföldi szakembereket bemutató sorozatot. Reméljük, hogy munkájuk bemutatásával még közelebb hozhatjuk olvasóinkhoz külföldi partnereinket, akikkel már eddig is sokoldalú, baráti kapcsolatokat alakítottunk ki. Elsőként a szovjet szakértők csoportjának három képviselőjét kértük fel a helyszínen dolgozó szovjet tervezői csoportok bemutatására. * * * A Paksi Atomerőmű kiviteli terveinek egy részét az Energetikai Tervező Intézet kijevi intézete (KOTEP) készíti. A tervek kivitelezése során felmerülő kérdések operatív megoldása érdekében és a magyar szakembereknek a napi problémák megoldáséban nyújtandó segítség céljából Létrehozták a Kijevi TÉP helyszíni tervezői-művezetői csoportját. A művezetői csoport fő feladata a főépületi, segédépületi, dízelgépházi és más objektumokra vonatkozó tervek helyes megvalósításának ellenőrzése. A csoportban építész, technológus, villamos és irányítástechnikai tervezők dolgoznak, jelenleg összesen 22 fő. Csoportunk gyakran foglalkozik az EROTERÍV-es tervező kollégák, az építészek, szerelők, üzembehelyezők, valamint a beruházó képviselői által felvetett legkülönbözőbb kérdésekkel. Szakembereink kéí-három évet töltenek az építkezésen. Művezetőink első állandó képviselője Jurij Zsukov volt, az elmúlt napókban búcsúztattuk Viktor Puljájev és Valentyin Bakun kollégákat, akikre úgy hiszszük a magyar olvasók is szívesen emlékeznek. Csoportunk minden dolgozója feladatának tekinti, hogy a felmerült kérdésekre adott gyors és pontos válaszaival segítse elő a Paksi Atomerőmű építésének sikeres megvalósítását. * * * Az „Orgenergosztroj” a Szovjetunió hő. és atomerőmű-építkezéseinek építészorganizációjára specializálódott tervezőintézet. Fő feladatai: az új erőművek felvonulási területeinek megtervezése, a különösen bonyolult objektumok építési -kivitelezési tervéinek elkészítése, az ideiglenes energiaellátás, szellőzés, világítás stb. megtervezése, komplex építési hálótervek elkészítése. Intézetünk helyszíni képviselői elsősorban a kivitelezési tervek elkészítésében működnek közre. Az ERŐTERV által 1978-ban létrehozott organizációs csoport kiadásában ma már a főépület minden nagyobb egységéhez megjelennek a kiviteli tervek megvalósítását elősegítő „PRR” jelzéssel ellátott orga_ nizációs tervek. Jó kapcsolatokat sikerült kialakítanunk a HOICS mun. ka társaival is, akikkel kezdetben csak egyes .részterületekre, ma pedig már az egész építkezésre vonatkozóan öszszeállítottuk a koordinációs hálótervet. Reméljük, hogy az I. blokk üzembehelyezését sikerül e hálóterv szerinti időpontban megvalósítani * * * Az atomerőmű kiviteli terveinek előkészítése sorá i felmerül annak szükségessége, hogy a tervek megvalósításához szükséges szerelési, üzembéhelyezési folyamatok is pontosan megtervezésre kerüljenék. .Már az építésztervek kidolgozása során tudni kell az egyes helyiségekbe kerülő berendezések elhelyezésének módját (szükség esetén a falak és födémek egy részét a berendezések beszállításáig megépítettemül kell hagyni). E feladatok megoldásával a két generáltervező intézet mellett az „Energomontázsprojékt” — szerelésorganizációra specializált tervezőintézet foglalkozik. Az EMP kijevi részlege több, mint 100 különböző csővezeték- és berendezésszerelési technológiai folyamatot dolgozott ki, amelyek részletes utasításókat adnak a szerelési, hegesztési, ellenőrzési, dokumentálási és más műveletekre vonatkozóan. Ezek a dokume ntációk közvetlenül a szerelés helyszínén a magyar kivitelezési módszerek, magyar anyagok és a gyakorlati tényhelyzetek figyelembevételével honosításra kerülnék A berendezések szerelésével kapcsolatban felmerülő kérdések megoldására, a szükséges segítség megadására az EMP külön helyszíni tervezői művezetői csoportot hozott létre. Csoportunk szoros együttműködésben a magyar, csehszlovák és lengyel szakemberekkel operatívan meg tudja oLdarni a felmerülő kérdéseket, és ez az együttműködés léhetővé teszi az előttü nk á'lló feladatok gyors megoldását, és közös célunk, a Magyar Népköztársaság és ezáltal az egész szocialista tábor energetikájának további erősítését. Goncsarenko Davidov A. A. Kovalenko 1. G. Paksi «foltozások Fegyvertársak és barátok A Pakson élő emberek küzdelmes és kitartó munkájának eredményeként, a hajdani kis halászfalunak 1980. január elsején sikerült elérnie a városi rangot. A tényleges városforma kialakításáig azonban hosszú és bonyolult folyamatoknak kell még lejátszódniuk. Az atomerőmű építése a lakosság robbanásszerű növekedését idézte elő, ami magában hordozza az igényszint emelkedését is. Dr. Dallos Tibor tanácselnök mondta: „Sajnos a lehetőségek az igényekkel nem .tudnak lépést tartani, épp ezért a város vezetőinek .nap mint nap nehéz problémákkal kell megbirkóz ii. A legfőbb gondot talán az jelenti, hogy a gyéreiteket nem tudjuk felvenni a bölcsődébe, óvodába, mert nem elegendő a férőhelyek száma. A tanács a közeljövőben a lehetőségekhez mérten igyékszik bővíteni a bölcsődei, óvodai hálózatot. Problémát jelent az is, hogy a lakótelepen lévő szölgáltatóház már nem tudja fedezni a lakosság igóiyeit. Javulás csak a 2. számú szolgáltatóház elkészülte után várható. Ennek eredményeként remélhetően műszakkezdéskor csökkenni fognak a sorok a pénztárak előtt, rövidülnék a rUhatisztításd határidők, lehetővé válik a kölcsönzés, valamint lesz a lakótelepen Centrum áruház is. Az erőműben dolgozók többsége az ország különböző részeiből jött Paksra, ebből következik, hogy .rengetegen utaznak. Jelenleg két helyen állnak meg a városban a távolsági autóbuszok. A Volán forgalmának gyorsítása érdekében 4—6 mFt költséggel autóbusz-pályaudvar épül, ami a jelenlegi betontelep mellett kerül kivitelezésre. Átadása az év végén várható. Az ideérkezők és az itt lakók szomorúan tapasztalják, hogy Pafcsot hiába szeli át a Duna, a benne .rejlő lehetőségek nincsenek kiaknázva, (Folytatás az 1. oldalról.) Jó verseny volt, melyen az egész kollektíva nyert. Szakmai továbbképzés terén az év elején — és egész évben — a hegesztőképzést, továbbképzést és minősítést tartjuk legfontosabb feladatunknak. Ebben az évben eddig 19 fő kapott alapképzést, 51 fő magasabb fokú minősítést. 50 fő pedig az atomerőmű biztonságtechnikai tanfolyamot végezte el sikeresen. Az atomerőmű és Paks város együttes fejlődése és az ifjúság segítése érdekében ebben az évben eddig 6 gyermekintézménnyel, 1 kultúrintézménnyel és a tanáccsal kötöttünk szerződést. Eddig 20 különféle mozgásfejlesztő eszközt, játékot gyártottunk le, 200 óra társadalmi munkát teljesítettünk kerítés és egyéb eszköz telepítésével. Az Ifjúság segítése terén brigádjaink kezdeményezték az „uszodát a paksi ifjúságnak” akciót és támogatták a pedig nyáron a pihenni, felüdülni vágyók paradicsoma lehetne. Strand kiépítése azonban a jelenlegi anyagi helyzetünkben lehetetlen. Sok tehát még a megoldatlan probléma és az elvégzendő feladat, de sziépék az eddig elért eredmények is. A város építésével, szépítésével foglalkozók munkájához ezúton is sok sikert kívánunk. SEBESTYÉN MÁRIA Tolna megyei mozgássérült gyermekek részére a Vöröskereszt által kezdeményezett gyűjtést, valamint a „Sziklai Sándor” szocialista brigád által kezdeményezett „Országos gyermekintézmények” segítése érdekében társadalmi munkaérték felajánlást tettek. A kezdeményezést és csatlakozásunkat a felhívásokhoz tettek is követték. Az eddig végzett társadalmi munkánk ellenértékeként az országos ifjúsági alapra 25 477 Ft-ot, Paks városi Tanács V. B. ifjúsági alapra 30 646 Ft-ot, a Vöröskereszt-alapra 40 911 Ft-ot utaltunk át, melyhez még 5550 Ft-ot gyűjtöttek a brigádtagok. Még e hónapban 25 000 Ft_ ot kívánunk átutalni az „uszodát a paksi ifjúságnak” alapra is. Reméljük, hogy ezen munkánkkal előbbre visszük közös ügyünket és ami jó benne, az követőkre talál! MAKOVN1K ISTVÁN Megszoktuk már, hogy nemzeti és nemzetközi ünnepeinken a díszőrségek tagjai között, vagy a díszszemlékén ott láthatóik az acélszürke egyenruhás munkásőrök is. Idősek, fiatalok egyaránt katonásan végzik az őrségváltás megkomponált mozdulatait, menetelnek erőt sugározva, büszkén és fegyelmezetten. Nyilvánvalóan nagyon sok gyakorlás, kemény munka van mögötte. Ennek kapcsán vetődik fel a gondolat, vajon egy munkásőr hogyan tudja a munkáját, a családi életét, a szolgálati tevékenységét összehangolni? — Bizony nem egykönnyen — válaszol a kérdésre Pach Ferenc szakaszparancsnok, áki Győrffy Sándor szakaszparancsok-helyettessel együtt segít a kulisszák mögé betekinteni. — A 'harckészültségi gyakorlatok, a kiképzési feladatok végrehajtása ugyancsak igénybe veszik az ember fizikai, szellemi erejét, és persze mindez a szabad időt is kurtítja. — Mégis lehet ebben valami vonzó, hiszen vannak, akik évtizedek óta töretlen lendülettel és hittel tevékenykednek a munkásőrségbén, ugyanakkor a fiatalok biztosítják az utánpótlást. — Igen, jelenleg is öt fő előképzés — közülük egy nő — várja az eskütétel idejét — veszi át a szót Győrffy Sándor. — Hogy számomra mi okozza a vonzalmat? Tatán azzal kezdődött, hogy tartalékos tisztként szereltem le a hadseregből, és azt követően, mint MIHSZ-klubtitkár sem szakadtam el teljesen, a fegyveres testülettől. Tíz évvel ezelőtt jelentkeztem a munkásőrségbe, és azótá is szívesen, a legjobb tudásom szerint végzem el a rám bízott feladatokat. Ügy gondolom, hogy csakis hivatásérzettől átfűtötten az áldozatoktól nem visszariadva lehet a követelményeknek jól megfelelni. — A család áldozatvállalása szerves része az eredményes munkának — mondja Fach Ferenc. — Amikor megnősültem, mér munkásőr voltam. A feleségem elfogadta és vállalta az ezzel járó pluszt, szó nélkül mossa a gyakorlatok után a szennyest, és az elmaradt hétvégi kirándulások miatt sem zsörtölődik sohasem. — A fegyveres testületekben még inkább előtérbe kerül a közössági munka fontossága, az egymásrautaltság még szembetűnőbbé válik. — A jó közösségi szellem, Lelkiismeretes, becsületes hozzáállás nélkül nem tudnánk ilyen eredményeket felmutatni. Szakaszunk az úgynevezett „atomos szakasz”, többségében PAV-os dolgozókból áll, de van közöttünk a 22. sz. ÁlÉV-től, az ORSZAK-tól, ERBE-től, a KISZ Építőbrigádból is. Munkánk során szoros barátságok szövődtek, példának említhetem Láziczai László és Korda Ferenc barátságát, akik mielőtt munkásőrök lettek, nem is ismerték egymást. De sorolhatnánk tovább a kialakult barátságok szép példáit. Végeredményben egy nagy család vagyunk; az idén úgy tervezzük, hogy az év végi szakaszgyűlés hivatalos részét követően a családtagok is részt vesznek az értékelésnél — tájékoztat a parancsnok. — Munkahelyi vezetői nknék rendszeresen beszámolunk a szakasz tevékenységéről, meghívjuk őkét az egyes gyakorlatokra; a leggyakoribb látogatója csapatunk életének Hegedűs György elvtárs, a beruházás pártbizottságának titkára. Beszélgetésünk során az is kiderült, hogy a szakasz tagjai ahol tudnak, segítenek; vállalták még az atomerőmű pénztárának őrségét az ünnepek alatt; tervezik, hogy kiépítik a kapcsolatot az itt dolgozó lengyel milicistákfcal; lelkiismeretesen felkészülnek az erűmő beindulását követő még komolyabb, öszetéttebb feladatok megoldására, ellátására. ök még nem vettek részt díszőrségen, vagy díszszemlén, de szorgalmas hétköznapjaikkal tevékenyen járulnak hozzá az önmaguk és környezetük formálásához, javaink megóvásához, a biztonságos jövő megteremtéséhez. TORMA CSABA Munkauerseny Vitában születik a gondolat Fotó: Deák Hunor
