Atomerőmű, 1980 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1980-05-01 / 2. szám
ATOMERŐMŰ A PAKSI ATOMERŐMŰ építői BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. (* "MÁS-'Á III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1980. MÁJUS Reflektorfényben A „REAKTOR” „Megépítjük a paksi atomerőművet” Egyszerű kijelentés. Négy szerényen megbúvó szó egy sokezer szavas dokumentumban. Még csak nem is nagybetűkkel, ahogyan évek óta önkéntelen nagyképűséggel megszoktuk. Aprócska mondat, amely azonban rangot ad munkánknak és felelősséget. Tudatja velünk, hogy mások, az ország számára is fontos, nagyon fontos, amit csinálunk. Nem csodálkozunk rajta, hiszen eddig is számtalan jelét tapasztaltuk annak, hogy az egész ország figyeli erőfeszítéseinket, vendégeink sorában üdvözölhettük már a párt és kormány csaknem valamennyi vezetőjét, de jólesik, hogy helyet kaptunk a XII. kongreszszus határozatában. Tízezres kollektívánk Pakson és sok ezer dolgozó társunk szerte az országban, sőt határainkon túl is a nagy ügyhöz méltó tettekkel köszöntötte a kongresszust. Hogy a legfontosabbak közül csak néhányat említsünk: Dolgozóink táviratban jelenthették, hogy vállalásukat teljesítették, a 18,90 m-es födémet bebetonozták, n csehszlovák elvtársak lerövidítették a reaktortartály szállítási időtartamát és a tartály a kongresszus megnyitásának napján a helyszínre érkezett. Sokan láttuk a tv-ben azt a szovjet ifjúsági brigádot, amely a kongresszus tiszteletére különös gonddal, alapos vizsgálatok után útnak indította az erőműhöz szükséges műszerek egy részét. Mindez azt jelenti, hogy dolgozóink értik és érzik azt a felelősséget, amely az építkezés megvalósításában rájuk hárul. A múlt évi és idei sikereink nem tehetnek elbizakodottá. Gondjaink alig-alig csökkentek, feladataink egyre növekednek. Az elmúlt esztendőben egyre fokozódó lendütettel végül is összességében teljesültek terveink. A legfontosabb részfeladatok és különösen a technológiai szerelés nagyobb ütemű beindítása azonban még továbbra is lemaradásban van. Elkészült az 1980. évi munkákat részletesen tárgyaló koordinációs hálóterv. A hálóterv végrehajtásához szükséges külső feltételekben belátható időn belül nagyobb javulás nem várható. Ezeken a nehézségeken csak! még alaposabb előkészítés- I sei, gondos és szervezett mun- I kával tudunk enyhíteni. Legnagyobb feladataink: július közepén helyére kell emelni a reaktortartályt és folytatni kell a főkeringtető vezeték szerelését, hogy november közepén a primerkör keringtetéses mosatását meg- I kezdhessük. Szeptemberben, I illetve november végére a I turbinákat elő kell készíteni I az idegengőzös indításra. Az I építőiparnak különös gondot kell fordítania a helyiségek befejező munkáira, fokozatosan fel kell számolni a bevonatolások, pódiumszerelések területén mutatkozó lemaradásokat. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása csak akkor kép zelhető el, ha a kongresszusi munkaverseny lendülete nem törik meg, a brigádok kollektív együttműködése tovább erősödik és állandósul az az alkotó együttműködés a tervezők, beruházók, kivitelezők között, amelyre az elmúlt évben és ez év elején is nem egy példa akadt. A plzeni SKODA Művekben elkészült, s megérkezett Paksra az atomerőmű reaktortartálya. Ez az a'berendezés, amely legjobban megkülönbözteti az atomerőművet a hagyományos erőművektől. E mintegy 12 m magas, 3,8 méter átmérőjű, 150—190 mm falvastagságú és mintegy 215 tonna tömegű acéltartály fogadja majd magába a Paksi Atomerőmű üzemanyagelemeit. A reaktortartály érkezését Paksra az ütemterv szerint április 15-re várták, de a csehszlovák szerelők vállalták, hogy az MSZMP XII. kongresszusának tiszeletére már előbb leszállítják. Természetesen ezt az itteni, a fogadó félnek is figyelembe kellett venni, hogy kellőképpen fogadhassák ezt a hatalmas berendezést. A tartály vízi úton érkezett hozzánk Paksra. A méreteiben is lenyűgöző acélhengert, az ŐRLIK motoros hajó vontatta a Dunán a hozzákapcsolt szintén hatalmas uszályon. Részlet a dokumentumból, az ŐRLIK magyar Duna-szakaszon történt útjáról, 1980. március 24-én: 10.30 órakor a Szabadságiad alatt úszott el a szállítmány. 14 10 órakor Dunaújváros alatt haladt az ŐRLIK ... 16.55 órakor a paksi vízügyi rendőrőrs jelenti, hogy most haladt el előttük az ŐRLIK ... 17.15 órakor megérkezett az ŐRLIK motoros, a Paksi Atomerőmű nehézkikötőjébe! Ettől a perctől kezdve megkezdték a kiemelési munkálatok előkészítését, majd az ezt követő kiemelést. A kiemelést az ERBE szakmunkásai végezték. Erről nyilatkozott Tóth István, az ERBE szállítási és emelési üzemviteli osztályvezetője: — Már januártól készültünk erre az eseményre. Alapos előkészületeket kellett végeznünk. Készült egy úgynevezett kiemelési forgatókönyv. Ebben percre pontosan le van írva a kiemelési technológia. Természetesen ha az események megkövetelik, lehetőség van a forgatókönyvtől való eltérésre. Csehszlovák dokumentáció alapján készültek az ún. emelési fázistervek, amelyek nem minden tekintetben fedték a tényleges megvalósítás követelményeit. Az emelés előtt meg kellett oldani a tartály felületvédelmét. A Gagarin Hőerőműtől hoztunk egy gumi szállító hevedercsíkot, és ezt a reaktortestre kötöztük. Az emelőkötélzetet sem tehettük akárhová a tartály felületén. A csehszlovák szakemberek szigorúan meghatározták, hogy pontosan 1100 mm-re kell elhelyezni az emelőkötélzetet a tartály ún. csonkolt felétől. Ezt külön ellenőrizték is. A gumihevederre, szintén hevederezett deszkalapok kerültek, körben a tartály felületén, majd ezen felül a 63 mm átmérőjű, 200 tonna terhelhetőségű acélkötél. A kikötői 160+160 tonnás óriásdaru teljes üzemi, emelési próbáit a tartály érkezése előtt 1 héttel, horgonként 176 tonnával megismételtük. Mind a dinamikus, mind a statikus emelési próbákat elvégeztük. Az óriásdaru kitűnőre „vizsgázott”. A jelenlevő nagy számú szakembergárda szeme láttára, a reaktortartályt 1980. március 25-én az előbb említett emelési feltételek mellett 10 óra 45 perckor, az atomerőmű nehézkikötőjének a talajára tettük. A kikötőben a daru alatt egy ideiglenesen felállított épületbe helyezték el a reaktortartályt, hiszen a tartály szerelési munkálatait még itt a helyszínen folytatni kell. Ugyanis a tartály csőcsonkjait, az ideszállítás megkönynyítése miatt csak itt a helyszínen hegesztik rá a SKODA-gyár hegesztő szakemberei. Karel Novotny elvtárs, a plzeni SKODA Művek igazgatójának a megbízásából tartózkodik itt az atomerőműben. Feladata az, hogy vezesse azt a rendkívüli pontosságot és szaktudást igénylő munkát, amelyet a csehszlovák hegesztő szakmunkások végeznek még a reaktortartályon, annak teljes elkészültéig. Novotny elvtárs a következőket mondta: — Plzenben 1985-ig tizenkilenc darab hasonló reaktort építenek, s közülük tízet Csehszlovákiában. kilencet nedig a többi KGST-országban helyeznek üzembe. A legelső plzeni reaktor kerül a Paksi Atomerőműbe. E reaktorok. noha szovjet tervek alapján készülnek, némiképp különböznek a szovjet építésűektől. például másmilyen a szabályozóegységük. — Paksra április 4-én este érkezett meg hegesztő szakmunkásaink egy csoportja. Az előzetes egyeztetések alapján hegesztőink vállalták. hogy az ünnepi műszak alatt beállítják és tűzőhegesztéssel rögzítik a 12 db NA 500-as csőcsonkot. Megtörtént a hegesztőállványok, hegesztőgépek, speciális szerszámok és az első két csonk előkészítése. Ezzel párhuzamosan az ERŐKAR, a csonkok zónájában és a köpeny körvarratain elvégezte a falvastagságmérést és alapanyagvizsgálatot, az ellenőrzési programnak megfelelően. — A felszerelésüket önök hozták magukkal? — Igen. A magyar fél csak a helyiséget biztosította. A legfontosabb berendezés, a tartályt forgató hidraulikus szerkezet, amivel a hegesztési helyhez tudjuk forgatni a mindig soron következő csőcsonkot. Argon védőgázas hegesztési technológiával dolgozunk, speciális elektródákkal. Vannak köztünk lakatosok, elektromos szakmunkások és természetesen magasan kvalifikált hegesztők. Ezek mind szigorú követelményeket elváró vizsgákon mentek át. Éjjel-nappal folyamatosan dolgoznak a hegesztők. Van itt egy MEO-s velünk a SKODA-gyárból, aki az összes műveleteket ellenőrzi. Külön műszakonkénti ellenőr is van. Mindezeken felül a szovjet fél szakemberei is rendszeresen ellenőrzik a legfontosabb műveleteket. Mi mindent megteszünk azért, hogy időben történhessen majd a tartály végleges helyére való beemelése. Amíg a tartály véglegesen el nem készül, addig a reaktortartály majdani helyét, a reaktor-aknát is kellőképpen elő kell készíteni a tartály fogadására. Az elkövetkező feladatokról, Jacsó István, a GYGV szerelésvezetője tájékoztatott : — Pontos szereléstechnológiai utasítás szerint kell előkészíteni a reaktortartályt a beemelésig. Az emelő traverzeket és a fordításhoz a billentő szerkezetet, már elkészítettük. A tartályra kívülről két gyűrűt kell szerelni, és ezeken a gyűrűkön fog mozogni az a speciális ultrahangos ellenőrző műszeregység, amely majd a hegesztési varratokat ellenőrzi milliméterről milliméterre. Magában az aknában is van még tennivaló. Június eleiéig kell elhelyezni a vizsgáló berendezést és a tartógyűrűt. A védelem nagyméretű részeit és a „forgató asztalt” is még be kell szerelnünk. Maga a tartály, a 7,82-es szinten fog felfeküdni a reaktor támgyűrűre. Itt óriásiak a műszaki követelmények. Csak egy pár a sok közül: A „K” felület, amin a tartály fekszik a vízszintestől max. 0,5 mm-t térhet csak el! — Az akna geometriai főtengelyétől, a behelyezett tartály főtengelye max. 0,5 mm-t térhet el. Ismerve a hatalmas méreteket, elképzelhetjük, hogy milyen pontos és magas műszaki feladatokat ró ez a beemelést végző csapatra. Szakmunkásaink közül mintegy negyvenen reaktorszerelő házitanfolyamon vizsgáztak. Ez két brigádot, az Allende és az Ausztenit brigádot érinti. Közülük választjuk ki azt a kb. 10 főt, aki a beemelést fogja végezni. Maga az emelés a külső szemlélő részére, egy látványos esemény lesz, de a mi munkánk java elsősorban az aknaszerelésben mutatkozik meg, amit már kevesebben láthatnak. A csehszlovák fél a tartály további tartozékait még a közeljövőben szállítja majd, így a reaktorforgató asztalt és a reaktorgyűrűt és az ún. védelem nagyméretű részeit. Hát ennyit röviden a beemelés előtti feladatokról. Mit is foglal magában majd a reaktortartály?! A hatalmas acéltartály az üzemanyagkötegeknek és a közéjük benyúló szabályozórudaknak a tartózkodási helye. A tartály közepe táján van az ún. aktív zóna. a re aktornak az a része, ahol a maghasadás — a hőtermelés — végbemegy. A tartályhoz kapcsolódnak továbbá még azok a csővezetékek, amelyek a reaktorban fölmelegedett vizet elszállítják a hőcserélőkhöz, s az ott lehűlt vizet visszavezetik a tartályba. A mintegy 125 atmoszféra nyomású és 300 ”C-os víznek, a radioaktív sugárzásnak és a rezgéseknek kitett tartály évtizedek múltán is köteles lesz teljesen tömörnek és ellenállónak bizonyulni. Belülről semmilyen körülmények között sem szivároghat ki a víz! A tartály ezért készült olyan anyagból, mely tulajdonságait hosszú időn át megtartja. A tartály részei, a kazándobok anyagához hasonló összetételű, gyengén ötvözött acélból kovácsolással készülnek. Ezeknek az elemeknek a belső felületét 10 mm vastag, erősen ötvözött acélréteggel vonják be. Ez a roppant ellenálló réteg tartja távol a terhelést viselő olcsóbb alapfémtől a korrodáló hatásokat. A nyilatkozatok is bizonyítják, hogy mind a gyári, mind a szerelő kollektívák nagy elszántsággal törekszenek erőművünk legfőbb egységének mielőbbi készregyártására, és felszerelésére, melyhez valamennyiünk nevében sok sikert kívánunk. Géhl Dezső Befejezéshez közeledik a reaktorakna építése Fotó: Horváth Béla „Kiemelési csendélet” Fotó: Horváth Béla
