Atomerőmű, 1980 (3. évfolyam, 1-7. szám)

1980-05-01 / 2. szám

2 ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI — Az 1980-as év nagy fel­adatokat ró az építkezés va­lamennyi dolgozójára, válla­latára. Az Erőmű Beruházá­si Vállalatról röviden annyi ismeretes, hogy fő feladata a résztvevő vállalatok munká­jának koordinálása. Milyen konkrét munkavégzésben nyilvánul ez meg? — Igen nehéz a teljes fel­adatkört egy mondatba, vagy akár egy cikkbe besűríteni. Az ERBE egy erőmű meg­építésének gondolatától a ter­vezési, gyártási, építés-szere­lési rendelések kiadásán, a leszerződött tevékenységek ellenőrzésén és koordinálá­sán keresztül az üzembe he­lyezés és a garanciális méré­sek lefolytatásáig, illetve a teljes befejezést jelentő nép­­gazdasági átadásáig a beru­házás gazdája. Emellett fon­tos szolgáltatási tevékenysé­get végez: lakást, vizet, ener­giát, fűtést, raktárt, szállí­tást biztosít, stb. — Hogyan telik a helyszíni főmérnök egy átlagos mun­kanapja? — Reggel hétkor — ha nincs valami előre ütemezett program — a területre me­gyek és végigjárom az épít­kezés kritikus pontjait. Fél kilenc körül érek vissza az irodába, ahol rendszerint 2— 3 személy és néhány telefon­­üzenet vár. Ezek fogadása, il­letve intézése közben tudok reggelizni. Kilenc órától tízig a legfontosabb kivitelezők és a generáltervező helyszíni ve­zetőivel minden nap operatív értekezletet tartok. Ezalatt telefonhívásokat sem kap­csolnak be. Ha vége van, ki­adom az elhatározott felada­tokat végrehajtásra, majd tárgyalások következnek ha­tóságokkal, kivitelezőkkel, külföldiekkel, beosztottakkal és főnökökkel; levelek, jelen­tések, utasítások fél egyig. Rendszerint ekkor ebédelek. Egytől négyig tárgyalások, vagy személyes megbeszélé­sek várnak, aláírom a napi kimenő leveleket, hogy más­nap reggel postázni lehessen. A bejövő postát hazaviszem, ezeket a tv-híradó után ol­vasom el és fűzöm hozzájuk esetleges kéréseimet és utasí­tásaimat. Vannak ezenkívül délutános foglalkozások: ven­dégek, társadalmi feladatok, elhúzódó tárgyalások stb. — Mindez mennyi időt tesz ki? — Nem vezetek naplót, de úgy napi 12—13 órára sacco­­lom. — Melyek a tárgyalások napirendjén található leg­aktuálisabb problémák? — Munkakörömnél fogva nagyon sokat kell tárgyalni a legkülönbözőbb szinten és té­mákról, a reaktorcsonk he­gesztésétől a lakótelepi ABC áruellátásáig, vagy az üzem­orvosok kereseti lehetőségétől a portások udvarias, vagy nem udvarias magatartásáig. Műszakilag legaktuálisabb a szerelés minden területen tör­ténő felgyorsítása az I. blokk­nál, az építés jobb szervezése a II—III—IV. blokkok terü­letén, a munka- és a tűzvé­delem javítása, valamint az anyag- és energiatakarékos­ság előtérbe helyezése. — Az ERBE-t egy időben az a vád érte, hogy nem készült fel eléggé az atom­erőmű-építés szervezésével járó műszaki és adminisztra­tív feladatok megoldására. Hogyan értékeli ma az ERBE helyzetét? — Sokan rossz néven vet­ték tőlem a korábbi években, hogy én magam, mint ERBE-s is ezen a véleményen voltam. Egyszer Széchenyit idéztem: „Minden kifejlődés, előmene­tel, erő, érték, és szerencsé­nek legmélyebb sarkalatja a kiművelt emberfő.” Ebből, az atomerőmű-építés szabta igé­nyekhez speciálisan is kimű­velt emberfőből, volt kevés az ERBE-nél. Voltak és vannak objektív nehézségek: bér- és létszám­­keret, oktatási átfutási idő, felettes szervek ösztönzési hiánya stb., ez azonban szem­léleti kérdés is. Ahogyan el­ismerjük évek óta, hogy az üzemeltető vállalatnak jól fel kell készülnie e nagy értékű mű üzemeltetésére, legalább olyan mértékig el kellett vol­na és el kellene ismerni, hogy a mű létesítésére ugyanúgy alaposan fel kell készülni és tapasztalatokat kell szerezni, mert ez nem csupán „egy ipari objektum”. Nem ellentmondásban az előzőekkel állítom, hogy nincs ma az országban olyan má­sik vállalat, vagy szervezet, amely az adott körülmények között jobban tudta volna, vagy tudná végezni ezt a ha­talmas munkát. Az adott kö­rülményeken azt értem, hogy építés közben alakul csak ki, hogy milyen is lesz részletei­ben az erőmű. Késnek a ter­vek, hiszen az erőmű prototí­pus, sok a módosítás, késnek a berendezések is. Ezenkívül sehol a világon ennyi fő- és közvetlen vállalkozóval nem kell a beruházónak szerződ­nie és munkát koordinálnia, mint nálunk, összességében én ma optimistán ítélem meg az ERBE helyzetét. Korszerű­södtünk, sokat tanultunk és rengeteget dolgoztunk, de megértést és hatalmas segít­séget kérünk, hogy még jobb eredményeket érjünk el. Eh­hez hozzátartozik az is, hogy egységes és ne ellentmondó irányítást és utasításokat kap­junk. — Milyen beruházásokon dolgozik most a vállalat és mik a közeljövő perspektívái? — A múlt évben fejeztük be a Tiszai Hőerőmű építé­sét, előkészítő munkákat vég­zünk a bicskei széntüzeléses, a Gabcikovó—Nagymaros ví­zi és a prédikálószéki s?:i­­vattyústározós erőműveknél. A legközelebbi perspektíva itt van Pakson, jól és jobban építeni és mielőbb üzembe venni mind a négy blokkot. — Köszönjük a beszélgetést, további sok sikert és ered­ményes munkát kívánunk. Tóth András Jelölőgyűlés a beruházáson 1980. április 21-én délután 14.00 órakor tartották meg a PAV tanácstermében a 9. sz. választási körzet országgyű­lési képviselőjelölő gyűlését. A zsúfolásig megtelt terem­ben a Himnusz elhangzása után, Hegedűs György, a be­ruházás PB-titkárának kö­szöntő szavaival kezdődött a gyűlés. Az elnökségben helyet foglaltak Paks város párt-, állami és társadalmi vezetői, az erőmű vezetői és építőinek képviselői. Hegedűs György után Pónya József, a PAV vezérigazgatója tartott előadói beszédet. Beszédében felhívta a figyelmet a XII. pártkong­resszus politikai jelentőségé­re, hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára, s a közel­gő választásokra. A feladat, amely előtt ál­lunk nemcsak nagy, hanem az ország szeme láttára zaj­lik. Ügy kell elérnünk váro­­sabbá válásunkat, folytatni az erőmű építését, hogy köz­ben szinte mindenki felénk fordul. Mi szeretnénk, ha az itt dolgozók nemcsak néhány éves szerződésnek, hanem igazi otthonuknak tekintenék a várost, hogy a későbbiek során is büszkén vallhassák magukat paksiaknak. Emlí­tést tett az eddigi létesítmé­nyekről, elismerően szólt az itt dolgozó több mint 100 vál­lalat 10 000 dolgozójáról. Az illetékes politikai szervek se­gítsége és a kongresszusi ál­lásfoglalás az erőművel kap­csolatosan erősítheti a kol­lektív szellemet és a becsüle­tes helytállást. A nagy érdeklődéssel hall­gatott beszéd után terjesztet­te elő a Hazafias Népfront ja­vaslatát. A jelölt K. Papp Jó­zsef, az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára. Az előadó ismertette életútját, a kubikus munkástól a párt­titkárságig. Az előterjesztés után Hegedűs György meg­nyitotta a vitát. A hallgató­ság közül két hozzászóló volt, Pipa Károly és Pravetz Imre, mindketten a PAV dolgozói. Elmondták, hogy a jelölt sze­mélye a választók körében jól ismert, és úgy vélik, hogy mint a 9. sz. választókörzet országgyűlési képviselője, ő tudja legjobban képviselni a körzetében dolgozó emberek érdekeit. A résztvevők egy­hangú szavazással erősítették meg a hozzászólók vélemé­nyét. Ezek után K. Papp elv­társ köszönetét mondott a bi­zalomért, és ígéretet tett, hogy a jövőben, mint mon­dotta, életcéljának tekinti az erőmű megvalósulását és a körzet színvonalának emelé­sét. A meleg köszönő szavak után a Szózattal ért véget a tanácskozás. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága, Tolna megyei Bi­zottsága, Paks Városi-Járási Bizottsága, valamint az atom­erőmű-építkezés KlSZ-bizott­­sága 1980. május 9—11. között rendezte meg a „harmadéves szakmunkástanulók találko­zóját”. A találkozón 7 megyé­ből 100 harmadéves szakmun­kás vett részt. A találkozó célját a KISZ Központi Bizottság abban ha­tározta meg, hogy a kivitele­zésben érintett szakmákat képviselő fiatalok megismer­kedhessenek a KlSZ-építke­­zés fő célkitűzéseivel, az épü­lő atomerőművel, a helyszí­nen dolgozó fiatalok életével és kedvet kapjanak arra, hogy munkájukat Pakson, a Lékai János KISZ építőbrigád so­raiban kezdjék el ez év őszén. A megnyitó ünnepségen a művelődési házban Varga László elvtárs, a KISZ KB titkára köszöntötte a fiatalo­kat. Május 10-én szakmai programban vettek részt a fiatal szakmunkások: — Tá­jékoztatót hallgattak meg az atomerőműről és megtekin­tették az építkezést. — Talál­koztak ifjúsági brigádokkal. — Délután hegesztő, ács, vas­betonszerelő, csőszerelő és festő-mázoló szakmákban szakmai versenyen vettek részt. — Este az Üj Skorpió együttes kortcertjét tekintet­ték meg a paksi művelődési házban. A szakmai és kulturális programokon kívül különböző sportversenyeken mérték ösz­­sze ügyességüket, erejüket a megyék képviselői. A találkozó zárására május 11-én a Fadd-dombori KISZ- vezetőképző táborban került sor. Itt vehették át a külön­böző szakmai és sportverse­nyek győztesei a díjakat. A találkozón a fiatalok végig jó hangulatban vettek részt. Üj ismeretekkel, új élmé­nyekkel utaztak haza. Re­méljük ősszel minél több fia­tallal találkozhatunk közülük az atomerőmű ifjú építői kö­zött. Közlemény A folyamatos műszakban dolgozók egy részének mun­karendje nem teszi lehetővé, hogy 1980. VI. 8-án, a vá­lasztások napján állandó la­kóhelyükön tartózkodjanak. E munkatársaink részére mozgó szavazóhelyiséget biztosítunk. A szavazásra jo­gosultság feltétele, hogy a dolgozó állandó lakóhelyén kijelentkezzen a választó­­jegyzékből és az erről szóló igazolást személyi igazolvá­nyával együtt felmutassa. Részletes tájékoztatást a közvetlen munkahelyi veze­tők és társadalmi megbízottak adnak. Köszöntjük a Gyár- és Gépszerelő Vál­lalat és a VERTESZ dolgo­zóit abból az alkalomból, hogy a két vállalat elnyerte a „kiváló” címet. Jó egészséget és további munkasikereket kívánunk valiam ennyiüknek. ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI A paksi atomerőmű beruházás dolgozóinak üzemi lapja. Felelős szerkesztő: Tóth András Szerkesztőség címe: Paks, Atomerőmű. Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Benizs Sándor. Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71. 7101 Engedélyszám: 11I/OHV/306/T Megjelenik évente nyolcszor. Készül a Szekszárdi Nyomdában. 5000 80.1542 Felelős vezető: Széli István. KISZ küldöttgyűlés Az alapszervezeti választá­sokat követően április 19-én került sor a mozgalmi évet lezáró bizottsági küldöttgyű­lésre. 79 küldött és a vendé­gek előtt vitattuk meg az el­múlt év tapasztalatairól szó­ló beszámolót — eredménye­sen. Néhány gondolat — a teljesség igénye nélkül — az elhangzottakból, mely tanul­ságul szolgálhat a jövő év munkájához. Antali Gábor — a RADAR munkához szólt hozzá. A leg­fontosabb, hogy a kezdemé­nyezések ne haljanak el az egyén vagy legfeljebb az alapszervezetek szintjén, ha­nem a felvetések a szükséges gazdasági vezetői szint elé kerüljenek. Eredményeinket pedig propagálni kell, hiszen a legjobb mozgatórugó az, ha a sikereket elismerjük. Ta­kács József — az MN 298(i bizottság titkára köszönetét fejezte ki az együttműködé­sért. Minden vállalatnak pél­dául szolgálhat a 22. ÁÉV és a honvédség együttműködési megállapodása, mivel együt­tes erővel gazdasági és kul­turális téren is eredménye­sebb a munka. Kulturális munkánkra a fejlődés ellené­re még mindig az jellemző, amit Bordás István — a Mű­velődési Intézmények igazga­tója így fogalmazott meg: „könnyű annak labdát adni, aki mutatja magát”. A kö­zönségszervezők, kultúrosok rendszeresen keressék meg a házat, mert lehetőségeinket még korántsem aknázzuk ki. Az „Ütközben” mozgalomba viszonylag kevesen neveztek be, itt erősítés szükséges. Ba­logh Ernő — az FMKT elnö­ke azzal kezdte hozzászólását, hogy „bízni kell a fiatalok­ban”. S néhány konkrét ja­vaslatot hallhattunk, melyek a „Tiszta környezetért” moz­galom feladataiban kell fi­gyelembe vennünk. Az FMKT pályamunkák terén jobb elő­készítés szükséges. Azokra a témákra, mellyel már foglal­kozik a gazdasági vezetés, fe­lesleges pályamunkát beadni. — Erre a RADAR munkafor­ma a megfelelő módszer. A pályamunkák többsége azon­ban alkotó jellegű, hasznos munka. Lami András — hoz­zászólásában a KISZ érdek­védelmi-érdekképviseleti te­vékenységével foglalkozott. Sok helyen megállapítható, hogy a gazdasági vezetők nem jelentőségének megfelelően kezelik a különböző fórumo­kat. Sokszor hallhatjuk azt is, hogy „nem erre a fórum­ra tartozik a kérdés”. Véle­ményünk szerint nincs oda nem tartozó kérdés! Van azonban a gazdasági vezetés­nek és a politikai szerveze­teknek (együttesen!) felvilá­gosító, előkészítő szerepük. Az érdekvédelmi tevékenység kétoldalú politikai munka, s csak így tud bizalmat kelteni, elismerést kiváltani. Hegedűs György — többek között a beruházás, a KISZ-építkezés jelentőségével foglalkozott. Az építkezésen dolgozók 50 százaléka fiatal, a beruházá­son a fiatalok véleménye meghatározó! A vezetőknek, pártnak és a KISZ-nek is az a feladata, hogy a fiatalok lendületét jó irányba vezesse. A pártépítésben is sokszor türelmetlenek a fiatalok, több fiatalt ajánlanak, mint ahány alkalmas párttagságra. Csák Attila — arról a megkülön­böztetett figyelemről beszélt, mely a KISZ központi szer­vei részéről megnyilvánul a KISZ-építkezés iránt. A KISZ szervezettsége az építkezésen 40 százalék. Mivel a politikai befolyás döntő jegye a szer­vezettség, feladatainkat te­kintve ez a szám alacsony. Az is igaz, hogy a számok mögött nagyobb eredmények vannak, mint amit a statisz­tika mutat, de a KISZ X. kongresszusáig fontos felada­tunk a szervezettségi arány növelése. A vitát Fonyó Lajos, a KISZ-bizottság titkára foglal­ta össze. Egy gondolat a be­szédéből: ne más szervezete­ket és szerveket okoljunk, kritizáljunk, hiszen munká­jukban mi, az egyének ve­szünk részt; hanem minden KISZ-tag és minden fiatal a saját munkáján, teljesítmé­nyén javítson. Ezután került sor a választásra. A KISZ- bizottság tagjai a következők: titkár: Fonyó Lajos, tagok: Faragó Mária, Pétersz János (PAV), Dénes Ilona (Vegyép­­szer), Schiller György (22. ÁÉV), Gulyás György (Építő­brigád), Molnár Miklós (Ver­­tesz), Haag Katalin (PAV), Váradi István (ERBE), Má­­csik György (Tervezői), Bor­hegyi János (26. ÁÉV), M. Varga Sándor (GYGV), Ke­resztes László (GYGV). PEB tagjai: elnök: dr. Tigyi Ist­ván, titkár: Pámer Zoltán, tagok: Medve Erzsébet, Dé­nes Ilona, Ledneczky Katalin. A 79 küldött 2100 KISZ-tagot. közel 5000 fiatalt képviselt a küldöttgyűlésen. Feladatának megfelelt, kritikusan elemez­te az elmúlt év munkáját. A hozzászólások kivétel nélkül a jobb munkát célozták, s az egyhangúlag elfogadott be­számoló és határozat megha­tározta a jövő feladatait. Csak rajtunk a sor, hogy hajtsuk végre. Legyen a Kommunista Ifjúsági Szövetség rohamcsa­pat, amely minden munkában segítő kezet nyújt, önálló te­vékenységet fejt ki, kezde­ményez. Háncsok László Az 1980—81. mozgalmi évre az alapszervezetek, küldött­­gyűlések az alábbi KISZ-fiatalokat választották meg titkár­nak: ERBE: 22. sz. ÁÉV: 70—80-as Főépvez.: PAV: GYGV: VEGYÉPSZER: VERTESZ: DÉLÉP: 26. sz. ÁÉV: Siófoki KW: Mecsekvidéki VV: ORSZAK: Április 4. GM: TERVEZŐI: ÉGV: Háncsok László Schiller György Baranyák Zoltán Pétersz János M. Varga Sándor Ledneczky Katalin Molnár Miklós Hajdú László Pletser József Kálik Péter Petróczi József Árvái József Kovács István Hutflesz János Vecsei Mártonná A megnyitó perceiben Fotó: Deák Hunor Egyhangúlag ... Fotó: Gottvald Károly Balogh Ernővel, az ERBE helyszíni főmérnökével

Next

/
Thumbnails
Contents