Atomerőmű, 1980 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1980-05-01 / 2. szám
2 ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI — Az 1980-as év nagy feladatokat ró az építkezés valamennyi dolgozójára, vállalatára. Az Erőmű Beruházási Vállalatról röviden annyi ismeretes, hogy fő feladata a résztvevő vállalatok munkájának koordinálása. Milyen konkrét munkavégzésben nyilvánul ez meg? — Igen nehéz a teljes feladatkört egy mondatba, vagy akár egy cikkbe besűríteni. Az ERBE egy erőmű megépítésének gondolatától a tervezési, gyártási, építés-szerelési rendelések kiadásán, a leszerződött tevékenységek ellenőrzésén és koordinálásán keresztül az üzembe helyezés és a garanciális mérések lefolytatásáig, illetve a teljes befejezést jelentő népgazdasági átadásáig a beruházás gazdája. Emellett fontos szolgáltatási tevékenységet végez: lakást, vizet, energiát, fűtést, raktárt, szállítást biztosít, stb. — Hogyan telik a helyszíni főmérnök egy átlagos munkanapja? — Reggel hétkor — ha nincs valami előre ütemezett program — a területre megyek és végigjárom az építkezés kritikus pontjait. Fél kilenc körül érek vissza az irodába, ahol rendszerint 2— 3 személy és néhány telefonüzenet vár. Ezek fogadása, illetve intézése közben tudok reggelizni. Kilenc órától tízig a legfontosabb kivitelezők és a generáltervező helyszíni vezetőivel minden nap operatív értekezletet tartok. Ezalatt telefonhívásokat sem kapcsolnak be. Ha vége van, kiadom az elhatározott feladatokat végrehajtásra, majd tárgyalások következnek hatóságokkal, kivitelezőkkel, külföldiekkel, beosztottakkal és főnökökkel; levelek, jelentések, utasítások fél egyig. Rendszerint ekkor ebédelek. Egytől négyig tárgyalások, vagy személyes megbeszélések várnak, aláírom a napi kimenő leveleket, hogy másnap reggel postázni lehessen. A bejövő postát hazaviszem, ezeket a tv-híradó után olvasom el és fűzöm hozzájuk esetleges kéréseimet és utasításaimat. Vannak ezenkívül délutános foglalkozások: vendégek, társadalmi feladatok, elhúzódó tárgyalások stb. — Mindez mennyi időt tesz ki? — Nem vezetek naplót, de úgy napi 12—13 órára saccolom. — Melyek a tárgyalások napirendjén található legaktuálisabb problémák? — Munkakörömnél fogva nagyon sokat kell tárgyalni a legkülönbözőbb szinten és témákról, a reaktorcsonk hegesztésétől a lakótelepi ABC áruellátásáig, vagy az üzemorvosok kereseti lehetőségétől a portások udvarias, vagy nem udvarias magatartásáig. Műszakilag legaktuálisabb a szerelés minden területen történő felgyorsítása az I. blokknál, az építés jobb szervezése a II—III—IV. blokkok területén, a munka- és a tűzvédelem javítása, valamint az anyag- és energiatakarékosság előtérbe helyezése. — Az ERBE-t egy időben az a vád érte, hogy nem készült fel eléggé az atomerőmű-építés szervezésével járó műszaki és adminisztratív feladatok megoldására. Hogyan értékeli ma az ERBE helyzetét? — Sokan rossz néven vették tőlem a korábbi években, hogy én magam, mint ERBE-s is ezen a véleményen voltam. Egyszer Széchenyit idéztem: „Minden kifejlődés, előmenetel, erő, érték, és szerencsének legmélyebb sarkalatja a kiművelt emberfő.” Ebből, az atomerőmű-építés szabta igényekhez speciálisan is kiművelt emberfőből, volt kevés az ERBE-nél. Voltak és vannak objektív nehézségek: bér- és létszámkeret, oktatási átfutási idő, felettes szervek ösztönzési hiánya stb., ez azonban szemléleti kérdés is. Ahogyan elismerjük évek óta, hogy az üzemeltető vállalatnak jól fel kell készülnie e nagy értékű mű üzemeltetésére, legalább olyan mértékig el kellett volna és el kellene ismerni, hogy a mű létesítésére ugyanúgy alaposan fel kell készülni és tapasztalatokat kell szerezni, mert ez nem csupán „egy ipari objektum”. Nem ellentmondásban az előzőekkel állítom, hogy nincs ma az országban olyan másik vállalat, vagy szervezet, amely az adott körülmények között jobban tudta volna, vagy tudná végezni ezt a hatalmas munkát. Az adott körülményeken azt értem, hogy építés közben alakul csak ki, hogy milyen is lesz részleteiben az erőmű. Késnek a tervek, hiszen az erőmű prototípus, sok a módosítás, késnek a berendezések is. Ezenkívül sehol a világon ennyi fő- és közvetlen vállalkozóval nem kell a beruházónak szerződnie és munkát koordinálnia, mint nálunk, összességében én ma optimistán ítélem meg az ERBE helyzetét. Korszerűsödtünk, sokat tanultunk és rengeteget dolgoztunk, de megértést és hatalmas segítséget kérünk, hogy még jobb eredményeket érjünk el. Ehhez hozzátartozik az is, hogy egységes és ne ellentmondó irányítást és utasításokat kapjunk. — Milyen beruházásokon dolgozik most a vállalat és mik a közeljövő perspektívái? — A múlt évben fejeztük be a Tiszai Hőerőmű építését, előkészítő munkákat végzünk a bicskei széntüzeléses, a Gabcikovó—Nagymaros vízi és a prédikálószéki s?:ivattyústározós erőműveknél. A legközelebbi perspektíva itt van Pakson, jól és jobban építeni és mielőbb üzembe venni mind a négy blokkot. — Köszönjük a beszélgetést, további sok sikert és eredményes munkát kívánunk. Tóth András Jelölőgyűlés a beruházáson 1980. április 21-én délután 14.00 órakor tartották meg a PAV tanácstermében a 9. sz. választási körzet országgyűlési képviselőjelölő gyűlését. A zsúfolásig megtelt teremben a Himnusz elhangzása után, Hegedűs György, a beruházás PB-titkárának köszöntő szavaival kezdődött a gyűlés. Az elnökségben helyet foglaltak Paks város párt-, állami és társadalmi vezetői, az erőmű vezetői és építőinek képviselői. Hegedűs György után Pónya József, a PAV vezérigazgatója tartott előadói beszédet. Beszédében felhívta a figyelmet a XII. pártkongresszus politikai jelentőségére, hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára, s a közelgő választásokra. A feladat, amely előtt állunk nemcsak nagy, hanem az ország szeme láttára zajlik. Ügy kell elérnünk városabbá válásunkat, folytatni az erőmű építését, hogy közben szinte mindenki felénk fordul. Mi szeretnénk, ha az itt dolgozók nemcsak néhány éves szerződésnek, hanem igazi otthonuknak tekintenék a várost, hogy a későbbiek során is büszkén vallhassák magukat paksiaknak. Említést tett az eddigi létesítményekről, elismerően szólt az itt dolgozó több mint 100 vállalat 10 000 dolgozójáról. Az illetékes politikai szervek segítsége és a kongresszusi állásfoglalás az erőművel kapcsolatosan erősítheti a kollektív szellemet és a becsületes helytállást. A nagy érdeklődéssel hallgatott beszéd után terjesztette elő a Hazafias Népfront javaslatát. A jelölt K. Papp József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. Az előadó ismertette életútját, a kubikus munkástól a párttitkárságig. Az előterjesztés után Hegedűs György megnyitotta a vitát. A hallgatóság közül két hozzászóló volt, Pipa Károly és Pravetz Imre, mindketten a PAV dolgozói. Elmondták, hogy a jelölt személye a választók körében jól ismert, és úgy vélik, hogy mint a 9. sz. választókörzet országgyűlési képviselője, ő tudja legjobban képviselni a körzetében dolgozó emberek érdekeit. A résztvevők egyhangú szavazással erősítették meg a hozzászólók véleményét. Ezek után K. Papp elvtárs köszönetét mondott a bizalomért, és ígéretet tett, hogy a jövőben, mint mondotta, életcéljának tekinti az erőmű megvalósulását és a körzet színvonalának emelését. A meleg köszönő szavak után a Szózattal ért véget a tanácskozás. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, Tolna megyei Bizottsága, Paks Városi-Járási Bizottsága, valamint az atomerőmű-építkezés KlSZ-bizottsága 1980. május 9—11. között rendezte meg a „harmadéves szakmunkástanulók találkozóját”. A találkozón 7 megyéből 100 harmadéves szakmunkás vett részt. A találkozó célját a KISZ Központi Bizottság abban határozta meg, hogy a kivitelezésben érintett szakmákat képviselő fiatalok megismerkedhessenek a KlSZ-építkezés fő célkitűzéseivel, az épülő atomerőművel, a helyszínen dolgozó fiatalok életével és kedvet kapjanak arra, hogy munkájukat Pakson, a Lékai János KISZ építőbrigád soraiban kezdjék el ez év őszén. A megnyitó ünnepségen a művelődési házban Varga László elvtárs, a KISZ KB titkára köszöntötte a fiatalokat. Május 10-én szakmai programban vettek részt a fiatal szakmunkások: — Tájékoztatót hallgattak meg az atomerőműről és megtekintették az építkezést. — Találkoztak ifjúsági brigádokkal. — Délután hegesztő, ács, vasbetonszerelő, csőszerelő és festő-mázoló szakmákban szakmai versenyen vettek részt. — Este az Üj Skorpió együttes kortcertjét tekintették meg a paksi művelődési házban. A szakmai és kulturális programokon kívül különböző sportversenyeken mérték öszsze ügyességüket, erejüket a megyék képviselői. A találkozó zárására május 11-én a Fadd-dombori KISZ- vezetőképző táborban került sor. Itt vehették át a különböző szakmai és sportversenyek győztesei a díjakat. A találkozón a fiatalok végig jó hangulatban vettek részt. Üj ismeretekkel, új élményekkel utaztak haza. Reméljük ősszel minél több fiatallal találkozhatunk közülük az atomerőmű ifjú építői között. Közlemény A folyamatos műszakban dolgozók egy részének munkarendje nem teszi lehetővé, hogy 1980. VI. 8-án, a választások napján állandó lakóhelyükön tartózkodjanak. E munkatársaink részére mozgó szavazóhelyiséget biztosítunk. A szavazásra jogosultság feltétele, hogy a dolgozó állandó lakóhelyén kijelentkezzen a választójegyzékből és az erről szóló igazolást személyi igazolványával együtt felmutassa. Részletes tájékoztatást a közvetlen munkahelyi vezetők és társadalmi megbízottak adnak. Köszöntjük a Gyár- és Gépszerelő Vállalat és a VERTESZ dolgozóit abból az alkalomból, hogy a két vállalat elnyerte a „kiváló” címet. Jó egészséget és további munkasikereket kívánunk valiam ennyiüknek. ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI A paksi atomerőmű beruházás dolgozóinak üzemi lapja. Felelős szerkesztő: Tóth András Szerkesztőség címe: Paks, Atomerőmű. Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Benizs Sándor. Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71. 7101 Engedélyszám: 11I/OHV/306/T Megjelenik évente nyolcszor. Készül a Szekszárdi Nyomdában. 5000 80.1542 Felelős vezető: Széli István. KISZ küldöttgyűlés Az alapszervezeti választásokat követően április 19-én került sor a mozgalmi évet lezáró bizottsági küldöttgyűlésre. 79 küldött és a vendégek előtt vitattuk meg az elmúlt év tapasztalatairól szóló beszámolót — eredményesen. Néhány gondolat — a teljesség igénye nélkül — az elhangzottakból, mely tanulságul szolgálhat a jövő év munkájához. Antali Gábor — a RADAR munkához szólt hozzá. A legfontosabb, hogy a kezdeményezések ne haljanak el az egyén vagy legfeljebb az alapszervezetek szintjén, hanem a felvetések a szükséges gazdasági vezetői szint elé kerüljenek. Eredményeinket pedig propagálni kell, hiszen a legjobb mozgatórugó az, ha a sikereket elismerjük. Takács József — az MN 298(i bizottság titkára köszönetét fejezte ki az együttműködésért. Minden vállalatnak például szolgálhat a 22. ÁÉV és a honvédség együttműködési megállapodása, mivel együttes erővel gazdasági és kulturális téren is eredményesebb a munka. Kulturális munkánkra a fejlődés ellenére még mindig az jellemző, amit Bordás István — a Művelődési Intézmények igazgatója így fogalmazott meg: „könnyű annak labdát adni, aki mutatja magát”. A közönségszervezők, kultúrosok rendszeresen keressék meg a házat, mert lehetőségeinket még korántsem aknázzuk ki. Az „Ütközben” mozgalomba viszonylag kevesen neveztek be, itt erősítés szükséges. Balogh Ernő — az FMKT elnöke azzal kezdte hozzászólását, hogy „bízni kell a fiatalokban”. S néhány konkrét javaslatot hallhattunk, melyek a „Tiszta környezetért” mozgalom feladataiban kell figyelembe vennünk. Az FMKT pályamunkák terén jobb előkészítés szükséges. Azokra a témákra, mellyel már foglalkozik a gazdasági vezetés, felesleges pályamunkát beadni. — Erre a RADAR munkaforma a megfelelő módszer. A pályamunkák többsége azonban alkotó jellegű, hasznos munka. Lami András — hozzászólásában a KISZ érdekvédelmi-érdekképviseleti tevékenységével foglalkozott. Sok helyen megállapítható, hogy a gazdasági vezetők nem jelentőségének megfelelően kezelik a különböző fórumokat. Sokszor hallhatjuk azt is, hogy „nem erre a fórumra tartozik a kérdés”. Véleményünk szerint nincs oda nem tartozó kérdés! Van azonban a gazdasági vezetésnek és a politikai szervezeteknek (együttesen!) felvilágosító, előkészítő szerepük. Az érdekvédelmi tevékenység kétoldalú politikai munka, s csak így tud bizalmat kelteni, elismerést kiváltani. Hegedűs György — többek között a beruházás, a KISZ-építkezés jelentőségével foglalkozott. Az építkezésen dolgozók 50 százaléka fiatal, a beruházáson a fiatalok véleménye meghatározó! A vezetőknek, pártnak és a KISZ-nek is az a feladata, hogy a fiatalok lendületét jó irányba vezesse. A pártépítésben is sokszor türelmetlenek a fiatalok, több fiatalt ajánlanak, mint ahány alkalmas párttagságra. Csák Attila — arról a megkülönböztetett figyelemről beszélt, mely a KISZ központi szervei részéről megnyilvánul a KISZ-építkezés iránt. A KISZ szervezettsége az építkezésen 40 százalék. Mivel a politikai befolyás döntő jegye a szervezettség, feladatainkat tekintve ez a szám alacsony. Az is igaz, hogy a számok mögött nagyobb eredmények vannak, mint amit a statisztika mutat, de a KISZ X. kongresszusáig fontos feladatunk a szervezettségi arány növelése. A vitát Fonyó Lajos, a KISZ-bizottság titkára foglalta össze. Egy gondolat a beszédéből: ne más szervezeteket és szerveket okoljunk, kritizáljunk, hiszen munkájukban mi, az egyének veszünk részt; hanem minden KISZ-tag és minden fiatal a saját munkáján, teljesítményén javítson. Ezután került sor a választásra. A KISZ- bizottság tagjai a következők: titkár: Fonyó Lajos, tagok: Faragó Mária, Pétersz János (PAV), Dénes Ilona (Vegyépszer), Schiller György (22. ÁÉV), Gulyás György (Építőbrigád), Molnár Miklós (Vertesz), Haag Katalin (PAV), Váradi István (ERBE), Mácsik György (Tervezői), Borhegyi János (26. ÁÉV), M. Varga Sándor (GYGV), Keresztes László (GYGV). PEB tagjai: elnök: dr. Tigyi István, titkár: Pámer Zoltán, tagok: Medve Erzsébet, Dénes Ilona, Ledneczky Katalin. A 79 küldött 2100 KISZ-tagot. közel 5000 fiatalt képviselt a küldöttgyűlésen. Feladatának megfelelt, kritikusan elemezte az elmúlt év munkáját. A hozzászólások kivétel nélkül a jobb munkát célozták, s az egyhangúlag elfogadott beszámoló és határozat meghatározta a jövő feladatait. Csak rajtunk a sor, hogy hajtsuk végre. Legyen a Kommunista Ifjúsági Szövetség rohamcsapat, amely minden munkában segítő kezet nyújt, önálló tevékenységet fejt ki, kezdeményez. Háncsok László Az 1980—81. mozgalmi évre az alapszervezetek, küldöttgyűlések az alábbi KISZ-fiatalokat választották meg titkárnak: ERBE: 22. sz. ÁÉV: 70—80-as Főépvez.: PAV: GYGV: VEGYÉPSZER: VERTESZ: DÉLÉP: 26. sz. ÁÉV: Siófoki KW: Mecsekvidéki VV: ORSZAK: Április 4. GM: TERVEZŐI: ÉGV: Háncsok László Schiller György Baranyák Zoltán Pétersz János M. Varga Sándor Ledneczky Katalin Molnár Miklós Hajdú László Pletser József Kálik Péter Petróczi József Árvái József Kovács István Hutflesz János Vecsei Mártonná A megnyitó perceiben Fotó: Deák Hunor Egyhangúlag ... Fotó: Gottvald Károly Balogh Ernővel, az ERBE helyszíni főmérnökével
