Atomerőmű, 1980 (3. évfolyam, 1-7. szám)

1980-12-01 / 7. szám

S \r\ \ III. ÉVFOLYAM, 7. SZÄM 1980. DECEMBER Reflektorfényben: a II. kiépítés új Népszabadság Kellemes meglepetést szerzett olvasóinak de­cember 2-i számával az MSZMP központi lapja, a Népszabadság. A jövő évi új formát bemutató próba­­szám meggyőzően bizonyí­totta a nyomdaipari tech­nika fejlődésének újabb eredményét: a nagy soro­zatú napilapok előállításá­nak magas színvonalát. A gyártástechnológia megújulása lényeges minő­ségi változást hozott a lap külső megjelenésében: a fényképek gazdagabbak let­tek, részleteik jobban kive­hetők. A megnövekedett lapméret pedig lehetővé te­szi a nagyobb méretű ké­pek elhelyezését a lapban. A méretnövekedés termé­szetesen nemcsak a képes, hanem a szöveges anyag terjedelmének növelését is biztosítja, ezáltal olyan közérdeklődésre számot tar­tó cikkek kerülhetnek az újságba, melyek a kisebb lapméret esetén kiszorultak volna. Az első mutatvány­számba például bekerült a Szojuz T—3 munkanapjáról szóló tudósítás, ami a ha­gyományos lapméret esetén kimaradt volna. Az előállítási technológiát illetően az „Atomerőmű építői” abban a szerencsés helyzetben van, hogy meg­jelenésétől kezdve magas színvonalú, esztétikus nyomdai kivitelben jelenik meg. Az alkalmazott mo­dern technikán kívül ebben nagy szerepet játszik a la­punkat előállító Szekszárdi Nyomda szocialista brigád­jainak precíz, odaadó mun­kája, melyért ezúton is kö­szönetét mondunk. (Az e számunkban megjelent kép­riportot nem erőfitogtatás­nak szántuk, de bizonyíték­ként említhetjük.) A Népszabadság, pártunk ■központi lapja egy kicsit minden újságnak példaké­pe, melyet nemcsak helyze­te, de a benne megjelenő híranyag színvonala, kom­mentárjainak pontossága, érdekessége is szavatol. Ép­pen ezért valamennyien örülünk a lap technikai fej­lődésének és kívánjuk, hogy a továbbiakban — élve a fejlődés adta lehetőségek­kel — még színesebben, még részletesebben tájé­koztasson bennünket az ak­tuális kül- és belpolitikai eseményekről egyaránt. A magunk részéről eh­hez az atomerőmű építésé­ben elért új munkasikerek­kel tudunk és kívánunk hozzájárulni. A világ első atomerőművét 1954-ben helyezték üzembe a szovjetunióbeli Obnyinszkban. Ennek teljesítménye 5 MW volt, ha ezt összehasonlítjuk a paksi atomerűmő egyetlen blokkjának 440 MW kapacitá­sával, egyértelműnek mond­hatjuk az atomenergia karri­erjét. De Pakson nem csak ez az egyetlen blokk, hanem a jelenlegi tervek szerint 4 db, összesen 1760 MW teljesít­ményű egységnek kell hozzá­járulnia az ország energia­­szükségletének fedezéséhez. Ennek szerves részét fogja képezni a II. kiépítés néven szereplő III.—IV. blokk. Kovács Jenővel, az ERBE műszaki ellenőrével, Mrena Pállal, a 22. sz. ÁÉV épités­­vezetőjével, Macsurina Irina Dmitrijeva szovjet szakértő­vel és Pahota Károllyal, a VEGYÉPSZER előregyártó­­telep vezetőjével a II. kiépí­tés jelenlegi helyzetéről, va­lamint arról beszélgettünk, hogy mennyiben segítenek az I—II. blokk építésénél szer­zett tapasztalatok. Kovács Je­nő elmondta, hogy az utóbbi hónapokban nagy előrelépés történt. — Elkészült a vizes akna, bebetonozták a reakitorüzem alaplemezének 80 százalékát. Folynak a laikusok számára is látványos munkák, állítják a kéregpaketteket a —6,80 és +0,80 m szintek között. A kéreg betonzsalus technoló­giát Pakson alkalmazzuk elő­ször. Korábbiakban ezt a munkát csak nagy mennyisé­gű zsaluzóanyaggal és áll­ványrengeteggel sikerült megoldani, ami nemcsak munkavédelmi szempontból kifogásolható, de gazdaságos­sága is vitatható. Ezzel szemben a kérgesített falelemeknek rengeteg előnye van. Gyorsabban készíthetők, pontosabbak, a felületek mi­nősége is jobb a hagyományo­san zsaluzott felületekénél. A A Gyár- és Gépszerelő Vál­lalat létesítményigazgatóság szervezeti formájában látja el feladatait az atomerőmű építésén. Az idén jelentősen megnövekedett létszám a szo­cialista brigádok növekedé­sére is hatással volt. A kitű­zött célok elérése érdekében az év elején 33 brigád tett felajánlást, és ezen felajánlá­sokban kivétel nélkül szere­pel, hogy a feladatok konk­rét részleteire év közben pót­felajánlásokkal fognak folya­matosan reagálni. Az atom­erőmű beruházás területi munkaversenyében a létesít­ményigazgatóság politikai, társadalmi és gazdasági veze­tése felhívása eredményeként 28 brigád vesz részt, ami előbbrelépést jelent, hiszen 1979-ben 18-ból csupán 10 brigádot vettek számításba e téren. A brigádmozgalom szervezésében, irányításában részt vevő vezetők ígérete szerint a pótvállalásokhoz az ütemtervek brigádszintű rész­feladatainak lebontásával nyújtanak segítséget, megte­remtve így a teljesítések reá­lis alapjait. Ugyancsak sze­műszaki problémák megoldá­sa is egyszerűsödött. A II. kiépítést irányító szakemberek egy része már az alapkő letétele óta itt dol­gozik. Ezek közié tartozik Mrena Pál is. — Ez valóban így igaz, bár építésvezetőségünk korábban nem sok tapasztalatot tudott gyűjteni, hiszen az I. kiépí­tésen főleg földmunkával foglalkoztunk, de hogy jelen­legi munkánk könnyebben, zökkenőmentesebben folyjon, a 32. építésvezetőségről áthe­lyeztek hozzánk közvetlen termelésirányítókat. Nekik kevesebb dilemmát okoznak a repel a tervek között a bri­gádvezetőkkel való rendsze­res megbeszélések megszerve­zése, amelyek napirendi poírtjaiként az elvégzett ered­ményes munka elismerését, az újabb feladatok ismerteté­sét, de az esetleges elmarasz­talásokat is megjelölték. Hogy a tervek és ígéretek közül mi teljesült és mi nem, arra rö­videsen választ kapunk, hi­szen az év végi értékelések rövidesen időszerűek lesznek. A tisztaszerelés feltételei­nek megteremtése után, a reaktortartály beemelésével újabb fontos munkafázisban kell helytállni a szerelés GYGV-s szakembereinek. Itt ismételten le kell szögezni, hogy a szocialista brigádmoz­galom — az ismert hibák el­lenére — igen fontos társa­dalmi és munkahelyi tényező­vé vált, és az élet sok terü­letén, elsősorban az anyagi termelésben immár meghatá­rozó jelentőségű. Tehát köny­­nyelműség volna azoknak a vezetőknek igazat adni, akik nyűgnek és tehernek érzik a mozgalommal járó tennivaló­kat és nem igyekeznek moz­speciális problémák. A ku­lisszatitkok közötti eligazo­dásban nagy segítségünkre vannak az ERBE tapasztalt műszáki ellenőrei. Kapcsola­tunk a beruházó képviselői­vel általában nagyon jó, és ugyanez elmondható alvállal­kozóinkról is. Ebben az éviben mi képviseltük a generál épí­tésvezetőséget a II. kiépítésen. Vállalatunk többi szakembere az I. kiépítésen tevékenyke­dik, az építkezés előrehaladá­sával azonban fokozatosan be fognak kapcsolódni a mi munkánkba. A határidőkkel való versenyfutás volt a jel­lemző az I. kiépítésre. gásítani a brigádokat is az újabb feladatokra. A brigádok nagy része ma is egyre fokozza erőfeszítéseit a tartalékok feltárására, szük­ségesnek tartja az önálló kez­deményezéseket, az ésszerű újításokat, és konkrét fel­ajánlásokkal kívánja elősegí­teni az ütemes munkavég­zést. Természetesen mind­ehhez joggal igénylik veze­tőik lankadatlan figyelmét, támogatását, sőt, adott eset­ben a munkájuk méltó elis­merését. Az igazsághoz azon­ban az is hozzátartozik, hogy ma még nem minden brigád jó szocialista közösség. Nem mindenkiben alakult ki az a tiszteletre méltó tulajdonság, hogy a munkájával igyekez­zen bizonyítani képességeit és arra törekedjen, hogy csak jó munkát adjon ki a kezé­ből. Vannak, akik megelé­gednek a tegnapi eredmé­nyekkel, a tudás és ismeretek már elért szintjével. A bri­gádmozgalom célkitűzéseihez tartozik a kevéssé fejlett kol­lektívák felzárkózásának elő­segítése; át kell formálni a helytelen gondolkodást, erő-A csúszásokat, lemaradá­sokat a HOCS és a HOICS közös álláspontja alapján ki­dolgozott ütemtervek remél­hetően minimálisra fogják csökkenteni. Elmondhatjuk, hogy munkánk áttekinthe­tőbb, szervezettebb lett az utóbbi időben, de sajnos sok­szor kell megszakítani egy­­egy munkafolyamatot, mert építési területünket felvonu­lási terület keresztezi. Ez bi­zonyítja, hogy nem mindig megfelelőek az organizációs tervek. Ha már a tervezésről esett szó, engedjük szóhoz jutni magát a tervezőt is. síteni kell a közösségi érzést, a tulajdonosi tudatot és ma­gatartást. Kérdés, hogy hogyan való­sul meg a hármas célkitűzés? Az atomerőmű építésének kö­rülményei között nehezen megoldható, hogy egyforma jelentőséget kapjon a hármas célkitűzés mindegyik eleme, egyik se kerüljön előtérbe vagy háttérbe. Viszont a szo­cialista brigádokat éppen az különbözteti meg más, szin­tén jól dolgozó munkáskol­lektíváktól, hogy önkéntesen vállalják a társadalmi, neve­lési feladatokat is. Ez a tár­sadalmi jellegű funkció sem­mivel sem kisebb jelentősé­gű, mint a termelési felada­tok jó elvégzése. Ebben a kérdésben is meg kell adni a megfelelő támogatást és se­gítséget minden szinten. A GYGV hasznosnak látta, hogy kapcsolatot teremtsen a Paks Városi Tanács terv. és munkaügyi osztályával, így igyekezvén biztosítani a fel­ajánlott társadalmi munka­óráknak a város érdekében történő felhasználását. Pél­dául ennek kapcsán készítet­te el a Béke és Augusztus 20. brigád a 6-os út melletti KRESZ-parkban látható, fá­ból faragott játszótéri elemek acél alkatrészeit. Németh Margittal, az ERŐ­TERV tolmácsával felkeres­tük a szovjet szakértők cso­portját. — Közös cél áll előttünk — mondja Irina Macsurina, szovjet tervezőnő —. Magyar kollégáinkkal együtt md is azt tartjuk a legfontosabb feladatunknak, hogy az erő­művet minél hamarabb és magas műszaki színvonalon tudjuk az üzemeltetőnek át­adni.; Megkérdeztük, mi okozza a rengeteg tervmódosítást. — Nos, a kérdés valóban jogos. Sok az utólagos korri­gálás, de ilyen nagy volume­nű létesítmény tervezésénél mindig felmerülnek olyan problémák, amelyeket a ter­vezőasztalnál nem lehet szá­mításba venni. A helyszínen levő csoport hivatott ezek megoldására. Nagyon lényegesnek tartom, hogy pótlólagos műszaki megoldásaink gyorsan kerül­jenek a kivitelező kezébe, mert így esetleg kevesebb szerkezeti változást kell esz­közölni. A VEGYÉPSZER-nek is bőven jutott a módosítások­ból — mondja Pahota Ká­roly. Hálátlan feladat volt a spec, csatornák alaplemezbe történő beszerelése. Menet közben derült fény arra, hogy a GYGV és a KW által ké­szített idomok között méret­beli eltérések vannak. Panaszra még nincs okunk, mert ha nehézségek árán is, de sikerült teljesíteni célki­tűzéseinket. Igyekszünk mun­kánkat minél jobban koordi­nálni, de eredményeket csak úgy érhetünk el, ha vezetők, beosztottak, egyaránt átérzik a II. kiépítés során rájuk há­ruló felelősséget. SEBESTYÉN MÁRIA A szakmai tudás fejleszté­se mellett nem szabad lebe­csülni a művelődéssel kap­csolatos kérdéseket sem. A műveltség fejlesztésének tár­sadalmi igénye abból a felis­merésből ered, hogy e nélkül sem gazdasági terveinket, sem a demokratizmus fej­lesztését nem lehetne megva­lósítani. Mi tagadás, a ciklu­sos munkarend nem sok le­hetőséget nyújt tanfolyam­­szerű Oktatásra, a kulturális rendezvényéken való kollek­tív részvételre. Ezért legin­kább az egyéni művelődés ke­rül előtérbe, amely a kevés idővel rendelkezőknek is le­hetővé teszi, hogy érdemben gyarapítsák tudásukat. A bri­gádmozgalomban is el kell fogadni, hogy a mai ember számára sokféle ismeretet ad az újságok, folyóiratok, a szépirodalmi művek és szak­könyvek olvasása, a rádió és televízió ismeretterjesztő mű­sorainak rendszeres hallgatá­sa, illetve megtekintése. Per­sze a GYGV is megteremti a feltételéit a különböző szak­mai továbbképző tanfolya­mokon való részvételnek, így például a hegesztő minő­sítő tanfolyam minden évben számottevő létszámmal indul. (Folytatás a 2. oldalon) MUNKAUERSEIUY A II. kiépítés állványerdő nélkül épül. Fotó: Deák Hunor

Next

/
Thumbnails
Contents