Atomerőmű, 1980 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1980-12-01 / 7. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI Vizi Jánossal, a VCCVCPSZ fószer elcsvczetőjével Kiemelt KISZ-feladatunk: 1980. évi munkaterv teljesítése Amikor az interjúhoz leülünk, arca még piros a csípős novemberi széltől, minden bizonnyal nemrég érkezett meg a területről. Míg megissza feketéjét nekem úgy tűnik, mintha az a korty forró ital az egész embert átmelegítené; ő leteszi poharát és látom, hogy máris várja kérdéseimet. — Kérem beszéljen arról, milyen állomásai voltak pályafutásának, mielőtt a paksi atomerőmű-építkezésre került? — Sok nagyberuházás nagy létszámú munkahelyének voltam már vezetője. Idekerülésemet megelőző években leninvárosi kirendeltségünk vezetését bízták rám, 1977- ben pedig egyenesen a csehszlovákiai munkahelyemről jöttem Paksra, odakint három évig voltam munkahelyvezető. — Rögtön idekívánkozik a kérdés, hogy a külföldi munkavégzés során milyen tapasztalatokat szerzett? — Ami a legszembetűnőbb különbség volt a hazai viszonyokhoz képest, az éppen a saját dolgozóink munkájának minőségében mutatkozott meg. Külföldön a magyar munkás másképpen dolgozik, más a munkafegyelme, más a munkaintenzitása, nem is részletezve a technológiai fegyelemmel kapcsolatos különbségeket, így aztán inkább tőlünk tanultak csehszlovák barátaink, nem pedig mi őtőlük. A tekercselt tartálygyártás pedig kimondottan újdonságot jelentett számukra, amelynek technológiáját csaknem 10 éve, hogy kidolgozták leninvárosi munkahelyünkön és itt Pakson is az alapján szereljük a tartályokat. Ennek a módszernek óriási előnye, hogy gyorsabb minden eddiginél, abból eredően, hogy így a gyártó bázisokat be lehet vonni a helyszíni szerelési munkákba. Ez a technológia alkalmas 200 m’-es űrtartalomtól akár 20 000 m3 űrtartalmú tartály készítésére is. — Az atomerőműben hogyan szervezik meg a munkájukat? — Már évekkel ezelőtt módszeresen készültünk a (Folytatás az 1. oldalról) Júliusban rendezték a „Ki minek mestere” szakmai vetélkedőt, amely szintén az ismeretek frissítésére, gyarapítására szolgált. A brigádok munkájának értékelésénél .nagy figyelmet kell fordítani a munkavédelmi mozgalmi tevékenységükre, amely a balesetek megelőzésének legfontosabb tényezőjévé nőtte ki magát. Jelentős társadalmi és vállalati érdek fűződik ahhoz, hogy a brigádba kerülő új, fiatal dolfeladatokra és igyekeztünk megteremteni minden feltételt az eredményes munkához. A mai napig 315 főre futtattuk fel szerelő fizikai létszámunkat, amihez viszonyítva a 80 fős minősített hegesztő gárdánk igen jó arányt képvisel. Egyébként van egy jól bevált módszerünk a munkaszervezésben. A dolgozók megfontolt átcsoportosítása révén mindig ott tesszük meg a legnagyobb erőfeszítéseket, ahol a legjobban szorít a cipő. — Mit szólnak ehhez a dolgozók? — Az érdekeket sikerült összeegyeztetni és nyugodtan mondhatom, ők is így járnak jól, hiszen a teljes munkahely egyösszegű utalványon teljesítménybéres, tehát akkor van több pénz, ha többet és jobban, valamint határidőre dolgoznak. Szerencsés helyzetben vagyunk a túlóráztatással is, mivel éves szinten előlegezve van számunkra a túlórakeret, tehát előre, tervszerűen gazdálkodhatunk. — Gondjaik talán nincsenek is? — De, azért vannak. Például a sok minősített hegesztőnknek nem tudunk minden időben minősítésüknek megfelelő munkát biztosítani. A minősítési követelményeket amúgy is túlzottnak tartom, már ami a munkapróbáztatás gyakoriságát illeti. A leguniverzálisabb hegesztőink, akik több munkapróbával rendelkeznek, szinte többet foglalkoznak a munkapróba készítéssel, mint a termeléssel, mivel hol az anyagminőségre, hol egy-egy mérettartományra érvényes munkapróbájuk jár le. Aki folyamatosan jó minőségben készíti a hegesztési varratokat a termelésben, annak niiért kell állandóan munkapróbán bizonyítani tudását? — Nem készültem rá, hogy ön is kérdezni fog, de gondolom nem is tőlem várja a választ. Viszont engedje meg, hogy én kérdezzek tovább, mégpedig arról, hogy mi a szép ebben a munkában? — Aki szerelő szakmában dolgozik, az erre teszi fel az gozók mielőbb gyökeret verjenek. A helyes bánásmód velük egyiben visszatükrözi a kollektívák szocialista arculatát. Az új dolgozók beilleszkedése a GYGV-nél sem ment mindig zökkenőmentesen, sokszor nem kaptak kellő támogatást kezdeti szakmai és emberi gondjaik enyhítésére, ezért ennek a kérdésnek megnyugtató megoldása még az elkövetkezendő feladatok közé sorolható. Ha a brigádmozgalom irányításában, segítésében részt vevő politikai, társadalmi és gazdasági vezetők az irányító I életét, itt szabadabbnak érzi magát, mint egy telepített gyárban, de talán a legnagyobb hátrány is ebből ered. Óriási teher a napi 12 óra munka, ugyanakkor a munkasikerek meg örömmel töltenek el minden jószándékú embert. Belőlem mindig valamiféle izgalmat, különös érdeklődést váltott ki minden új technika, korszerű technológia. Az atomerőműnél aztán van részem ezekből jócskán. — Milyen viszonyban áll a fiatalokkal? — Paksi dolgozóink átlagos életkora 30 év, tehát aránylag sok fiatallal dolgozom együtt, és túlnyomórészt meg vagyok elégedve a munkájukkal. Különösen a szívemen viselem lakásgondjaikat, letelepedési problémáikat, de sajnos én nem tudok segíteni rajtuk. Érdemes elgondolkozni azon, hogy a mai borsos árak mellett, mikor tud egy fiatal lakáshoz jutni. Ebben a kérdésben sürgős változtatásra volna szükség. — Befejezésül beszéljen a terveikről. — A szigorú méretpontossági követelmények kielégítésére az ERŐTERV-el közösen gyártóműben elkészíthető egységeket alakítottunk ki a pihentető medencénél és az 1. sz. aknánál. A II. box néhány hetes építészeti csúszását azzal szeretnénk korrigálni, hogy a helyszíni szerelésig a 18.9 m-es szinten előszerelést végzünk. Most kacérkodunk azzal a gondolattal, hogy a szénacél idomok gyártásának mintájára, két félből összehegesztett saválló idomok gyártására is berendezkedünk, és még sorolhatnám tovább. Egyszóval mindig keressük az újat, a hasznosat, amivel a szerelés ütemét fokozni tudjuk. — Köszönöm a beszélgetést. Munkájukhoz és terveik megvalósulásához sok sikert kívánunk a VEGYÉPSZER minden dolgozójának. munka szerves tartozékának tekintik a szocialista kollektívák irányítását, akkor nem maradhat el a hőn áhított eredmény, a szükségszerű fejlődés. A kezdeményezéseket gátló akadályok elhárításával, a kollektívák véleményének, javaslatainak figyelembe vételével, demokratizmus kialakításával arra kell törekedni, hogy a szocialista brigádmozgalom megújuljon és céljaink eléréséhez hathatós segítséget nyújthasson továbbra is. TORMA CSABA Hz FMKT Az FMKT — Fiatal Műszakiak, Közgazdászok Tanácsa — a paksi atomerőműberuházás területén már igen nagy múltra tekint vissza. A létszám növekedésével arányosan nőtt a területen dolgozó FMKT-mozgalom. 1978- ban 48 taggal alakult meg az FMKT-szervezet a 22. AÉV, 26. AÉV, GYGV, ERBE, VERTESE, PAV, VEGYÉIPSZER 35 éven aluli vállalkozó szellemű fiataljainak részvételével. Terv szerint 1981-ben már 10 csoportban folyik majd a munka, szakmai területek figyelembevételével. A beruházás KlSZ-bizottságának FMKT feladata két fő szempont alapján osztályozható: — Az FMKT-tanulmányok egy-egy vállalat (szerelő, építő, kivitelező, egyéb) hatáskörét meghaladják a beruházás KISZ-bizottság koordinációs tevékenysége szükséges az ilyen tanulmányok bevezetésének elősegítéséhez. — A vállalatoknál működő önálló FMKT-szervezeteken belül folyó munkák — megfelelő, rendszeres időintervallum alatti — szervezését, koordinálását végzi, párhuzamos ill. átfedéses tanulmányok elvégzésének megelőzése érdekében. Az önállóan működő vállalati FMKT- szervezetek feladatai és célkitűzései között szerepel: — A vállalatok fizikai és szellemi foglalkozású dolgozói részére a rövid ill. középtávú szakmai továbbképzés fejlődésének elősegítése és megfelelő ütemezési feladatok ellátása. — Az ifjúsági brigádok szocialista munkaversenyvállalásainak segítése szakmai szempontok kidplgozásával, javaslatok megtétele és segítségnyújtás a szakmai vállalások megtételéhez. — Időszakonkénti szakmai vetélkedők anyagának összeállítása, mozgósítások és a lebonyolítások szervezéséhez megfelelő segítség nyújtása. — Megfelelő kapcsolat kialakítása más tudományos egyesületekkel, a kialakult kapcsolatok szakmai és személyi feltételeinek folyama-Építő- és építőanyagipari munkavédelmi kiállítást láthattak az atomerőmű-beruházás dolgozói november 17- től 25-ig. Az érdekes és látványos kiállítás egy erre a célra kialakított autóbuszban kapott helyet, ahol alapos nézelődés mellett is szaporán követhették egymást a csoportok. A bejárati hátsó ajtóval szemben rögtön egy gyönyörű színes budapesti panoráma vonzotta a tekintetet magára. Aki a fényképet megnézte, annak önkéntelenül el kellett olvasnia a rajta levő feliratokat is. Felül volt a címben szereplő felszólítás, majd a kép alján két idézet az Alkotmányból: „57. §. 1. A Magyar Népköztársaságban az állampolgároknak joguk van az élet, a testi épség és egészség védelméhez.” „2. Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkavédelem az egészségügyi intézmények és orvosi ellátás megszerzésével valósítja meg.” A gondoskodás jóleső szavai után a munkavédelmi eszközök, védőruhák, védőcipők gazdag bemutatója és a munkavédelem szükségességét bizonyító propagandaanyag következett. Volt ott ötletes érintésvétos biztosítása, és a társ tudományos egyesületekkel a kapcsolattartás formáinak megteremtése. — FMKT-munkaterv és tanulmányok kidolgozása nyomán az „Alkotó ifjúság” pályázati kiíráshoz javaslattétel. — RADAR-területen felvetett szakmai hiányosságok kiküszöbölése érdekében pályamunkák készítése. — Nemzetközi tanácskozások, konzultációk, üzemlátogatások tervezése, szervezése, bonyolítása, a megfelelő szakmai összetételű szakembergárda biztosítása. — Egyéni versenymozgalmak rendszerének kialakítása és folyamatosságának biztosítása. Az FMKT-mozgalom akkor érheti el eredeti célját, ha olyan új megoldásokat mutat, melyek alkalmazásával a beruházás munkáját hatékonyabbá, gazdaságosabbá tehetjük. Az FMKT keretében elkészített tanulmányok, újítások önmagukban kevesek, igen lényeges javulásnak kell a jövőben bekövetkezni az új javaslatok, megoldások, tanulmányok megfelelő elbírálási rendszerének kialakítása terén. Ehhez szükséges a gazdasági vezetés részéről egy olyan „gazdát” találni, aki az FMKT-tanulmányok bevezetése felett szakmai, ill. személyes felügyeletet gyakorol. Ezen a téren problémaként merül fel egy-egy tanulmány bevezetési lehetőségének elakadása, ezt — mint az általánosan megfigyelhető — az információ-áramlás egyirányú volta okozza. Jelenleg 5 fős FMKT munkabizottság dolgozik a beruházás KISZ- bizottsága mellett. Ez a munkabizottság önálló éves munkaterv és szabályzat alapján látja el feladatát, ezzel is mindig csatlakozva az egy évre előre látható főbb műszaki és aktuális gazdasági feladatokhoz. Ez igen bevált módszer arra, hogy aktivizálni lehessen a területen dolgozó fiatal szakembereket — KISZ-en kívülit is beleértve delmi készülék, kényelmes jó szabású bőr hegesztőkabát, sisakkal összeszerelt hegesztő pajzs, vasszerkezeti szerelőknek, ácsoknak való zuhanásgátló biztonsági öv, stb. És volt egy tabló, amelynek megrázó képsorait döbbent csendben nézte mindenki. Az összeroncsolt, összeégett emberi testek iszonyatos látványt nyújtottak. Felelőtlenségből, nemtörődömségből — elképzeléseik minél hatékonyabb, jobb kibontakoztatása érdekében. Itt kell megemlítenünk, hogy az FMKT- mozgalomhoz való csatlakozás lehetőségeit sem ismerik az új pályázni kívánók. Ez — a tájékozatlanság — nem lehet ok új megoldások bevezetésének elmaradására, hiszen bármelyik vállalati KISZ-szervezet FMKT felelőse, ill. titkára pontos útmutatást adhat, tehát arra a következtetésre jutunk, hogy a fiatalok aktivitásának a hiánya is tapasztalható. A címből világosan kiderül célunk, mely szerint a paksi atomerőmű-beruházás FMKT-mozgalom jelenlegi helyzetének általános felvázolásán, bemutatásán túl, a mozgalom fellendítésének előmozdítása is feladatunk, hiszen kiderül a beküldött pályamunkák alapján — PAV- tól egy év alatt 26 „Alkotó ifjúság” pályázat készült —, hogy a fiatalokban igen nagy a kezdeményező készség az új műszaki megoldások, újítások terén. Melyek is a munkatervben szereplő feladatok? 1. Munka- és üzemszervezés. 2. Műszaki, gazdasági tervezés újabb módszerei. 3. Építőipari tevékenységek ismertetése, építési eljárások. 4. Építés gépesítés. 5. Szállítások gazdasági vizsgálata. 6. Technológiai szerelési technológiák műszaki-gazdaságossági összehasonlítása. 7. I. blokk építési, szereléstechnológiai tapasztalatai. 8. Operatív irányítási rendszer fejlesztése. 9. I. blokk üzembehelyezése. 10. Átadási dokumentációk rendszere. 11. Minőségellenőrzés. 12. HM-állományú műszakiak hatékonyabb szakmai foglalkoztatása. 13. Tanulmányutak értékelése. Fentiekből látszik, hogy az előttünk álló feladatok igen jelentősek, ettől válnak szakmailag is széppé, de teljesíthetővé. Ezért kérünk minden fiatalt, akik érzik e fontos feladat jelentőségét, alkotó módon segítse munkánkat. megtörtént balesetek sora. Nem tudni, hogy kiben milyen gondolatok ébredtek ott, a sok szerencsétlenség rögzített pillanatainak hatására, de mindenkinek legyen kitörölhetetlen tanulság — annak is aki nem látta —, hogy ha a biztonságos munkavégzés feltételeit megteremtették volna, azoknak az embereknek nem kellett volna meghalni. -ma Torma Csaba Munkaverseny Sándor Ferenc A munkavédelem legyen szívügye! Nyitás előtti csendélet. Fotó: Deák Hunor
