Atomerőmű, 1980 (3. évfolyam, 1-7. szám)

1980-11-01 / 6. szám

A ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI KERESZTREJTVENY Jó vicc Vízszintes: 1. A megfejtés első ré­sze (zárt betűk: E, E, Z, A): folyta­tás a függ. 24. sz. sorban. 14. Nyá­ron alkalmazható gyógymód. 15. Kel­lemetlenkedő rovar. 16. A végén frigyre lép! 17. A Bp. Honvéd SE elődje. 19. Kettőzött kettős betű. 20. Tűvel és cérnával dolgozik. 22. Régi mellény. 23. Népszerű táncdaléneke­­sünk (János). 25. Sportmérkőzések eredményeiben gyakran előforduló szó. 27. Iráni eredetű ókori nép. 29. Kettős betű. 31. Testrész. 33. Olyan nőstény, amelynek kicsinyei vannak. 34. Borban van! 35. Aki valamilyen eszközzel kisegít. 37. Mutató név­más. 39. Tenger a kubai partoknál. 41. Takarmánynak használt gabona­növény. 42. Valamely állomány szám­szerű gyarapodása. 45. Vissza: porté­ka. 46. Vegyi elem. 48. Rebesget, hí­­resztel (tájszóval). 49. Szörpjeiről híres. 50. Döntetlen a sakkban. 52. Becézett női név. 54. Igekötő. 56. Szemléli. 58. Filmező csoport. 59. Til­tó szócska. 61. Végtag része. 63. Jós betűi keverve. 65. Francia zeneszer­ző (Maurice, 1875—1937). 67. Kúp be­tűi keverve. 68. A kapus dolga. 71. Osztrák, portugál és magyar gépko­csik nemzetközi jelzése. 72. Dél-ame­rikai ország. 74. Angliai kikötőváros. 75. Ismételten megint. Függőleges: 1. Ragasztóanyag. 2. Erkel, Hunyadi László című operájá­ban találkozunk ezzel a névvel. 3. Régi kisváros Belgiumban, a francia határ közelében. 4. Inak egynemű be­tűi. 5. ÖUK. 6. Két zenei hangnak sűrű, gyorsan váltakozó megszólalta­tása. 7. önkényeskedő emberre hasz­nált kifejezés. 8. Ruha része. 9. Egyik világrészhez tartozó. 10. . . . kis kacsa (mesealak). 11. Megelégel. 12. Műanyag. 13. Délszláv nemzeti körtánc. 18. A foszfor, a jód és a kén vegyjele. 21. Menet, forduló. 23. Pé­pes étel. 24. A megfejtés befejező része (zárt betűk: S, A, A, T, É). 26. Franciaországi nagyváros. 28. Fé­nyes festék. 30. Color . . . (színes te­levízió). 32. Gabonaköteg (ékezet nélkül). 33. Konyhában található. 34. Törvényszéki ember. 36. Gárdonyi Gé­za vidám színműve. 38. Halad, mo­zog. 40. Elpirulnak tőle a szebbik nem tagjai. 43. Szemmel tart. 44. Édes . . . (Fellini-film). 47. Közel­keleti hírügynökség. 49. Gyapjas juh­­bőrből készült hosszú köpönyegféle. 51. Elvont dolog mértéke, aránya. 53. Több mint barát. 55. Vevőre talál. 57. Szobrász, a budapesti Bem-szobor al­kotója (János, 1873—1972). 58. Apró folyami kavics. 60. Lassan elpusztul. 62. Község somogybán (de nép is). 64. Az elkövetkezendő időszak. 66. I. István neve a keresztényséa felvétele előtt. 69. Friss (fordítva). 70. Rén be­tűi keverve. 73. UE. 75. Pulykában van! A megfejtés a főportán elhelyezett szerkesztőségi postaládába dobható, vagy a szerkesztőség címére levélben juttatható él. Beküldési határidő: 1980. nov. 25. A helyes megfejtés beküldői között könyvjutalmat sorsolunk ki. Előző rejtvényünk megfejtése: ,,Az egyén felemelkedése, életkörülmé­nyeinek javulása . . .” Könwiutalmat nyertek: Vidák Antal (26. ÁÉV) ; Horváth Zsuzsanna, Ma­­docsa, Kender u. 20.; Kenessey Zol­tánná, ERBE; Miskolczi Gyöngyi, PAV, Radiokémia; Snyehola Jánosné, Országos Szakipari Vállalat. .... hogy nem tudunk ma­gyarul (sem). Tolmácsaink, akik hivatalból foglalkoznak nyelvi szamárfüleinkkel, két típushibát emlegetnek. Az egyik a bürokrata stí­lus, a másik a magyar nyelv­tan ismeretének hiánya. Íme néhány díszbürokra­tizmus, melyeket különböző értekezletek jegyzőkönyveiből és emlékeztetőiből gyűjtöttek: — „ORSZAK a ... helyi­ségbe kézi raktárként bevo­nult” — „Az értekezlet olyan megállapítást vélelmezhet...” — „ERBE felülvizsgálja az összegyűlt szemetet” — „Az értekezlet tudomásául szol­gál, hogy emiatt lehetetlenü­lésbe kerülünk.” Aki pedig nyervtani hibák­ra kíváncsi, annak „tájékoz­tatás végett mellékeljük” az asszonyai. „A második csoportban gyártják azon vezetékrend­szereket, főleg nagyméretű vezetékrendszereket, amelyek közvetlenül a turbinához csatlakozik az előmelegítő és egyéb berendezések felé le­gyenek, továbbá a turbina olajvezeték rendszerei.” (Világos, ugye?) .... hogy a csirke úszik. Ami persze azt feltételezi, hogy a hal meg tojik, és ez már alig hihető egy átlag­ember számára. De aki A- menüt vett október 23-ára, az nem átlagember, mert már tudja, hogy a töltött csir­kének uszonya van, meg ko­­poltyúja, tehát vízi állat. Mielőtt még valami hibrid állatra gyanakodna a nyájas olvasó, elmondom, hogy mii nem értek: Ha én a hét ele­jén köteles vagyok megmon­dani, hogy csütörtökön mi­lyen menüt kívánok fogyasz­tani, akkor a Mecsekvidéki miért nem köteles hét elején megmondani, hogy mit ka­pok a kiválasztott menün? Lehetséges, hogy hét elején még a halászok sem tudják, hogy rántott halat fognak-e, vagy töltött csirkét? Egyébként Kádár János mondta a kongresszuson, hogy ő azt az ételt szereti, amely olyan ízű, aminek hív­ják. Ezek szerint a halízű csirkét nem szereti. Én sem . . . Mindannyian tudjuk, hogy a Volán SC hazánkban a jég­sport egyik patrónusa, de ar­ra még álmunkban sem mer­tünk volna gondolni, hogy az egész országra ki fogja ter­jeszteni ezt a sportszeretetet. Évek óta vitatéma sport­berkekben, hogy a téli spor-FELHlVÁS! A SE az építkezés dolgozói­nak — „Munkahelyi olimpia” keretében — kosárlabdában versenysorozatot szervez, női és férficsapatok részére. Jelentkezni lehet: Nagy János, PAV beruházási osztály 75—49-es telefonon. Nevezési határidő: 1980. november 15. Várjuk jelentkezéseiteket! Atomerőmű SE tolási lehetőségeket elhanya­goljuk és messze elmarad­tunk a környező országoktól, ahol egyre-másra épültek a modem műjégpályák, nálunk pedig a már meglévő szak­osztályok is felbomlottak. Most a Volán újítása révén — úgy látszik — megoldód­nak problémáink, mert felta­lálták a bárhol megvalósítha­tó mozgó műjégpályát. Nem tudom, szabadalmaz­tatták-e már, de az ered­ményben biztosak lehetünk. Az eljárás olyan egyszerű, mint Kolumbusz tojása. Csak annyi a teendő, hogy a buszok gumipadlóját jól meg kell öntözni olajjal és máris kész az ideális korcso­lyapálya. Ennek az lesz az eredmé­nye, hogy a dolgozók akarva­­akaratlanul munkába menet és munkából jövet kénytele­nek gyakorolni a korcsolya­sport összes ágát. Ha üres a busz, kitűnően lehet próbálgatni az egyéni szabadon választott gyakor­latokat, míg a reggeli csúcs­­forgalomban a páros és jég­táncfigurákat. Sajnos a lakosság még nem nőtt fel ez országos feladat­hoz és egyelőre csak azokat a gyerekcipőben történő pró­bálkozásokat figyelhetjük meg, amikor az új mozdula­tokat gyakarolják, melyből nemsokára megszületik az úgynevezett „Atomficam”, illetve a „Volán-koponyaala­­pi törés”. Ezek után bátran kijelent­hetjük, hogy a paksi Volán Vállalat megtette a kezdő lé­péseket, most már csak fi­gyelnünk kell az elkövetkező téli olimpiát, hogy mikor láthatunk megint magyar ér­mest a dobogón, melyet re­mélhetőleg a fent említett fi­gurák bemutatásával szerzett. Mindenesetre az első lelkes üdvözletét már megkaptuk ehhez a bátor kezdeménye­zéshez. A paksi orvosoktól. Cs. F. ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI A paksi atomerőmű beruházás dolgozóinak üzemi lapja. Felelős szerkesztő: Tóth András Szerkesztőség címe: Paks, Atomerőmű. Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Benizs Sándor. Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71. 7101 Engedélyszám: III/ÜHV/306 T Megjelenik évente nyolcszor. Készül a Szekszárdi Nyomdában. 5000 80.3348 Felelős vezető Széli István. Áutósbajnolcság az atomerőmű-építkezésen Nagy sikerrel rendezte meg Pakson a Magyar Autóklub atomerőmű-csoportja a nagy­­beruházás dolgozóinak autós­bajnokságát. A résztvevőknek az első fordulóban slalompályát kel­lett teljesíteniük, a második fordulóban ügyességi és ru­tinfeladatokból kellett vizs­gázniuk, míg a harmadik fu­tamon terepgyorsasági szaka­szon kellett bizonyítaniuk sa­ját, valamint gépkocsijuk ál­lóképességét. A legtöbben a slalomversenyre látogattak el. Ez az igen látványos ver­senyforma nemcsak a részt­vevőket, de a közönséget is lázba hozta. Az ügyességi futamnak saj­nos kevesebb nézője volt a rossz időjárás miatt, a har­madik forduló azonban me­gint bővelkedett izgalmakban és meglepetésekben. A versenyzők ugyanis a há­rom fordulón szerzett összesí­tett pontszámok alapján nyerték el végső helyezésüket, így a terepszakaszon a nagy igyekezetben még „fejreállás” is volt. Gyors visszaborítás után a Trabant az előkelő második helyre érkezett... A győztesek és helyezettek értékes jutalmakban részesül­tek. A győztesek: I. géposztály 1. Eiler János PAV Fiat 850 2. Haaz József Dunaújv. Főisk., Trabant 601 3. Epres Kálmán PAV Trabant 601 C II. géposztály 1. Németh András PAV Skoda 1000 2. Kígyós Csaba MHSZ Moszkvics 412 3. Holló Árpád MVV P. Fiat 1500 A hölgyek versengését Bezzegi Józsefné (PAV) nyer­te Szabó Bamabásné (ERBE) előtt. A versenysorozat egyébként folytatása volt egy hagyo­mánynak, amely tulajdonkép­pen egyidős az építkezéssel. Az idén negyedszer mérhet­ték össze erejüket a beruhá­zás autósai, úgy látszik azon­ban, hogy a korábbi egyfor­dulós ügyességi, illetve több száz kilométeres túraverse­nyek helyett ez a többfordu­lós bajnokság lesz a legélet­képesebb. Major Ferenc A SPORTESEMÉNYEK SZERVEZŐJE 1979. augusztus 6-án meg­alakult az Atomerőmű Sport­egyesület, az atomerőmű-be­ruházás tömegsport-egyesüle­te. Ez így nagyon szépen hangzik, de mit kezd egy tö­megsport-egyesület sportlé­tesítmény és megfelelő anya­gi bázis nélkül. A megalaku­lást követő időszakra ez a két tény nyomta rá a bélyegét. A sportegyesület anyagi tá­masza egyedül az Atomerő­mű Vállalat lett, így a sport­egyesület is túlnyomórészt e vállalat dolgozóinak sportolá­si igényeit elégítette ki. Sport­­létesítmény területén sokat jelentett a II. sz. általános iskola tornatermének hasz­nálatbavétele. Az iskolával a vállalat együttműködési megállapodást kötött, mely­nek keretében a tornatermet az iskolai elfoglaltságokon kívül a sportegyesület hasz­nálhatja. így lehetőség volt a beruházás-bajnokságokat lebonyolítani. Megrendezésre került a kosárlabda- és röp­labda-bajnokság a beruházá­son dolgozó vállalatok csapa­tai között. Több vállalatnak biztosítottunk lehetőséget vál­lalati tömegsport-délutánok lebonyolítására. A terem használatbavételével edzésle­hetőséget kapott a sportegye­sület cselgáncs-, kosárlabda- és téli alapozó időszakban a kajak-kenu szakosztálya is. E sportágaknál megvolt a sze­mélyi és tárgyi feltétele a versenyszerű sportolás meg­kezdésének. Tavasszal a szabadban le­bonyolítható sportágak tekin­tetében nem sok új történt. A majdani sporttelep terüle­tén egy bitumenes kosárlab­da- és egy kézilabdapálya volt továbbra is a sportolási lehetőségek bázisa. A kosárlabdapályára a te­niszezni vágyók ráfestették a teniszpálya vonalait, így itt lehetett már teniszezni. E sportág így nagyon hamar népszerű lett és komoly tö­megbázissal rendelkezik. Rendszeres edzésre járnak a lakótelep kézilabdázni és ko­sárlabdázni óhajtó lányai és asszonyai. Mindezt összevetve msg ksll állapítani, hogy a beruházás területén megvan az igény a sportolásra, tesznek is a dol­gozók azért valamit, hogy sportolni tudjanak. Társadal­mi munkában pályát festenek a Hőtecihnikia dolgozói, a geo­déták kimérik a pályát, a len­gyel és szovjöt dolgozók sa­ját kezdeményezésben pályá­kat építenék. Ebből a munkából még hi­ányzik a szervezés, aminek a megoldása az elkövetkező időszak feladata. Hiányzik a sportegyesület megfelelő anyagi bázisa is. Az Atomerőmű Vállalat nem tudja magára vállalni az egész beruházás dolgozói ilyen irányú igényének kielégítését. A most előkészítés alatt álló SE-elnökség újraválasztása­kor ezeket a fontos szempon­tokat is figyelembe kell ven­ni. Szabó Tamás GÖRBE WAMERA „Státusszimbólum” cím­mel malacokat közöltünk az előző számban, melyek ková­csoltvas kerítés mögül rö­fögtek a jámbor olvasóra. Képünkre szellemes válasz érkezett: „Egy dolgozó válasza: Ez legalább hasznot hoz. De a PAV tmk-műhelye előtt levő kerékpártározó az mi? Vagy arra van pénz görbe kamerán nézve?” Hát szó, ami szó ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents