Atomerőmű, 1980 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1980-03-01 / 1. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI Ünnepi munkásgifűíés pártélet hírei BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK, PÁRTÉRTEKEZLET, VÁLASZTÁSOK A BERUHÁZÁS PÁRTSZERVEINÉL Január 10-én este, a művelődési ház nagytermét a beruházáson dolgozók képviselői töltötték meg. Az elnökségiben Rigóczky István elviére, a városi pártbizottság első titkára és a beruhá. zás párt-, gazdasági és társadalmi vezetői foglaltak helyet. Csizmadia Endre, a szakszervezeti intéző bizottság titkára megnyitó szavai után Szabó Benjamin, az atom. erámű-iberuházás kormány, biztosa értékelte az 1979-ben végzett építési és szerelési munkát, majd felvázolta az 1980-as év fő feladatait. Kihangsúlyozta Kádár János elvtárs, az MSZMP KB első titkára december 19-én tett látogatásának tapasztalatait. Kérte, hogy a munkásgyűlés résztvevői is továbbítsák minden dolgozó és vezető felé a Központi Bizottság és Kádár elvtárs üdvözletét és elismerését az elmúlt év kiemelkedő eredményeiért. 'Ugyanakkor tolmácsolta Kádár elvtárs ígégetét, hogy a lefelső párt. és állami vezetés továbbra is nagy fi. gyeimet fordít a helyszíni munkákra és a szükségessé, gítséget megadja feladataink végzéséhez. A konkrét értékelés során az 1979-es év tapasztalatait a körvetkezőképpen összegezte: „Együttes erővel, összefogással; a felmerült problémák részletes elemzésén ke. resztül sikerült javítani a műszaki előkészítési mun. kán, az organizáción, és en_ nek alapján időről időre a felső vezetés által kiadott célkitűzéseket egyre pontosabban, hétre, hónapra, dolgozóra, brigádra beosztotton tudtuk meghatározni úgy, hogy az egymás melletti munkavégzés feltételei is javultak. A minisztériumok, vállalatok fokozatosan, jelentős mértékben növelték a helyszíni kivitelezői létszá. mot. Javult a szükséges szakmai összetétel. Tehát eljutottunk odáig, hogy — volt napra, emberre bontott célkitűzés, — volt szakértő munkás, kéz, aki azokat végrehajtsa, — és a munkások zöménél egyenként és kollektíván volt egy közös akarat, egy felelősségvállalás. Ez az akarat kellett ahhoz például, hogy Gyakran kerül a figyelem középpontjába az építőipari vállalatok munkájának befejező szakasza: a szakipar. Interjúnkat Kaszap Lajossal, az ORSZAK kirendeltségvezetőjével készítettük. — Melyek a vállalat fontosabb feladatai? — Az Országos Szakipari Vállalat paksi kirendeltsége, hagyományos festő-mázoló munkát és speciális bevonatokat készít az atomerőműben és a hozzá kapcsolódó létesítményekben. A hagyományos festő-mázoló munka keretén belül készítik azon helyiségek festését, mázolását, melyeknél nem kell számolni radioaktív sugárzással az üzemeltetés során. A városban szállóépületeken, az iskola és egyéb szolgáltató létesítményeken dolgozunk. Az atomerőmű építkezésén mint alvállalkozók veszünk részt. Létszámunk mintegy 400 fő, ebből 150 fő K1SZ- tag. Az 1980-as esztendő hatalmas feladatokat ró ránk is. Úgynevezett feszített program szerint kell dolgoznunk. — Adottak-e a munkavégzéshez a megfelelő feltételek? — szinte egyöntetűen el. vállalják a folyamatos éj jel - nappali munkavégzést, — télen, 10—15 fokos hidegben, sokszor a hó alól kikaparva a betonacélt, hegesszenek, betonozzanak, vizsgálják a hegesztést és végezzék mindazon munkát, amelyek szükségesek... ...Az elvégzett munka után lassan eljutottunk oda is, hogy volt egy-egy részfel. adat-teljesítés, aminek közösen lehetett örülni Sokat lehetne ilyent felsorolni, példának csak egyetkettőt Ilyen volt: — amikor április 15-én felállítottuk a reaktortéri csarnok első oszlopát, — amikor felemeltük a daru hídját, — amikor rendkívül feszített és ember-ember hátán végzett munka után elkészült a vizesakna, illetve megépítettük a bekötő vágányt. És végül is a dolgozók nagyon becsületes, odaadó munkája nyomán eljutottunk odáig, hogy az eredeti célkitűzéstől alig lemaradva, augusztus 31. helyett szép. tamber 15-én a 250 Mp-os darut üzembe helyeztük és ezzel az 1979-re megjelölt feladatok közül szinte a legnagyobbat teljesítettük.” Szabó elvtárs elmondta, hogy a műszaki előkészítés, a szervezettség és egység javulása ellenére, néhány célkitűzés meghaladta erőnket. Tehát nincs okunk arra, hogy teljes körűen ünnepeljünk, hogy kényelmesebb tempóra kapcsoljunk. Azonban szégyenre sincs ok. „Különösen ki kell emelni a pozitív irányú tendenciák közül — a szakmailag képzett, lelkes, kemény paksi mm. káskollektívákat, — a Pakson kialakult egységet, a csapatmunkát; azt, hogy néhány 10 m’-nyi területen 4—5 vállalat tud egyre eredményesebben, egymás mellett, egymással ősz. szehangolva munkát végezni. — Erre egyik legjobb pél_ da a reaktoraknia építése volt decemberben,” Az 1980. évi célkitűzéseket a következők szerint fogalmazta meg.: „— Az 1. sz. reaktorblokknál nem nagy volumenű, de nagyon összetett szerkezeti munkát kell elvégezni zömében az I. negyedévben. Töb bek között meg kell építeni a + 18,90-es födémet és a — Igen, de emellett azt az egy dolgot megemlíteném, hogy technológiai oldalról nézve ismereti hiányaink vannak. Építészetileg tudjuk, hogy a főépület melyik helyiségében kell bevonatokat készítenünk. De azt már nem tudjuk, hogy oda milyen technológiai berendezés kerül, és az hol lesz elhelyezve abban az adott helyiségben. — Ez miért probléma önöknek? — Képzelje el, hogy több rétegben elkészítjük a helyiség bevonatolását, tisztán átadjuk, majd az odakerülő technológiai berendezések rögzítő és tartó állványainak a falra erősítése miatt, a szerelők kénytelenek a falbevonat egy részét tönkretenni. Ezek kijavítását is nekünk kell elvégezni. Ha tudnánk, hogy mi és hová fog kerülni abban a helyiségben, akkor azt a helyet kihagynánk és a berendezés elhelyezése után a kihagyott falfelületeket vonnánk be a speciális bevonattal. Igaz, így sem végeznénk el rövidebb idő alatt a munkát, de legalább kevesebb anyagot használnánk el. reaktoraknát. Emellett rendkívül jelentős a szakipari, burkolati és más befejező munkák mihamarabbi és a szereléssel összehangolt elvégzése. — A 2. sz. reaktorblokknál a reaktorcsamok szerkezetét kb. olyan mértékig kell megépíteni 1980-ban, mint amilyen mértékben az megépült 1979-ben, az 1-es blokknál. — A 3—4. reaktort) lokknél jelentős mennyiségű építészeti munkát kell elvégezni, a 3. az., blokknál a szerkezetet fel kell építeni a +4,50 m-es szintig. A szerelőiparral szemben vállalatokként és egészében most kb. olyan, követelményt támasztunk, hogy a létszá. mot szinte egy negyedév alatt meg kell háromszoroz, ni.” Szabó elvtárs elmondta, hogy a kormányszintű határozat szerint, a reaktorban és a hozzátartozó főberendezésekben 1980. közepén meg kell tartani az első nyomáspróbát. Júliusban az első turbinát meg kell indítani, idegen gőzről. Bejelentette, hogy a technológiai szerelésiben az év 'kiemelkedő sikereként a reaktorhoz tartozó főkering, tető vezetékek hegesztése — sok előre nem látott nehézség leküzdése árán — megkezdődött. Ünnepi beszédét ezekkel fejezte be: „Befejezésül azt szeretném kérni minden itt jelenlévő dolgozótól, vezetőtől és önökön keresztül az egész paksi munkáskollektívától, hogy 1980-ihan méltóan — hazánk felszabadulásának 35. évfordulójához, — pártunk XII. kongreszszusához, — ahhoz az odafigyelés, hez, amit tapasztalhatunk a legfelső párt. és állami vezetés részéről növeljük a küzdeni akarást, teremtsük meg a feltételeit a rendkívüli nagy volumenű munkák megfelelő minőségű elvégzéséhez, erősítsük az eddig kialakult együttműködési szellemet, javítsuk a csapatmunkát, növeljük és szélesítsük a lelkesedést és mindezek figyelembevételével végezzük el mindazon feladatokat, amelyeket a felső párt- és állami vezetés elénk tűzött, illetve ami egyáltalán emberileg elvégezhető.” Az ünnepi beszéd után Szabó Benjámin elvtárs az 1979. évben kiemelkedő mun._ — Sokat beszélnek manapság a speciális bevonatról. Miért is nevezzük ezt speciálisnak? — Nos, ezek a bevonatok az atomerőmű azon helyiségeiben készülnek, ahol a szabályszerű üzemeltetés közben is számolni kell radioaktív sugárzással. Az üzemeltetés során a mennyezetre, oldalfalra, padlóra lerakódó szennyeződéseket, vegyszeres mosással távolítják el. A mosófolyadék meleg, esetenként forró, tehát a bevonatnak a radioaktív sugárzáson kívül a meleg, vegyszeres folyadékkal szemben is ellenállónak kell lennie. A bevonatnak még a korrózió elleni védelem funkcióját is el kell látnia. — Bonyolult összetételű ez a speciális anyag? — Hogy mennyire bonyolult, azt csak a gyártó cégnél tudnák megmondani. Amit mi tudunk róla, az a következő: oldószermentes, két komponensű, epoxi műgyanta alapú anyagokból épül fel. Az anyagot gépi technológiával hordjuk fel a felületre. Ezek speciális két komponensű szórógépek, amelyekkel a mi vállalatunk dolgozik elsőnek az országban. Nagyon drága gépek ezek. A két komponensű anyagok alkotóelemeit keverési arány szerint adagolják, sűrűségük csökkentése érdekében fűthetőek még az anyagszállító tömlőkben is. kát végzett dolgozóknak kitüntetéseket és elismeréseket adott át. A „Munka Érdemrend” bronz fokozata kitüntetést kapták: Baráth János és Papp János, a 22. sz. ÁÉV dolgozói; Szabó József, a VEGYÉPSZER — Faragó László, a Dunántúli Vállalatok Közös Főépítésvezetőséige; Illés János, a GYGV dolgozója. jKálváló Munkáért” miniszteri kitüntetésiben részesültek: Kravjánszki Imre, Szend. rei Ferenc és Vadász Ferenc, a 22. ÁÉV; Schádl József, a Dunántúl; Petrovics Béla, a GYGV; Újvári Endre és Illyés László, az ÉRBE; Sze. rovay Antal, az ERŐTERV; Szudár József, a Siófoki KW; Bella Imre, az ÉGV dolgozója és Szlama Ottó honvéd fiatal. A „Paksa atomerőmű építésében végzett kiváló munkáért” elismerésben részesültek : Mihályi János, Szabó Sándor vb.-szer. és Dombi Imre, a 22. sz. ÁÉV; Kajári János, a VEGYÉPSZER; Bá lint Zoltán, a (Dunántúl; Bol. dog György, a GYGV; Szeli Jenő, az ERBE; Weisz Zoltán őrnagy, Becsei István, a 'Dél-Alföld; Cséplő Mihály, a VERTESZ, V. V. Bakun szovjet szakértő, Árvái József, az ORSZAK; Kákonyi István, a Ganz-MÁVAG; Krémer Ferenc, a TÁÉV; és Staszczyk Kazimierz, a Budostal dolgozója. A „Paksi atomerőmű épí téséért” elismerésben része, sültek: Ihos János, a 22. ÁÉV; Kiss András, az ERBE; Kende György, az ERŐTERV; Nagy Imre, a Siófoki KW; Szűcs Zoltán, az ÉGV; Zámbori Ferenc, a Déli-Alföld; Kiss Ferenc, az IPARTERV; Poirteleki István, a TAÉV; Józsa Miklós, a MÉLYÉP. TERV; Kónya László, az FTV; Kovács István, az ERŐKAR; és Kurcz Edward, a Budostal dolgozója. Az est hátralévő részében a paksi Munikáskórus és a fővószenekar színvonalas műsorával nyújtott nagyszerű élményt az ünnepség résztvevőinek. Az ünnepi munkásgyűlés jól szolgálta az alkotó, cselekvő emberek munkájának megbecsülését, az építkezésen kialakult kollektív szellem erősítését. — Bármennyire is korszerű anyag, a felhordás közben egészséget károsító hatása lehet. Hogyan védekeznek ez ellen? — Speciális egyéni védőeszközöket kell használniuk a géppel dolgozó embereinknek. Ez egy fejre húzható védőálarc, ami védi a dolgozó szemét, száját, arcát, a levegőbe keveredett festékanyagtól. Egy tömlőn keresztül pedig tiszta, friss levegőt juttatnak az álarc alá. Természetesen tisztában van vele minden egyes dolgozónk, hogy az építési terület, speciális jellegéből kifolyólag, megköveteli a fegyelmezett munkavégzést és a munkavédelmi előírások maradéktalan betartását. — Jelenleg milyen feladaton dolgoznak? — A vállalatnak az 1980- as év első negyedében, 6 millió 400 ezer Ft értékben kell bevonatolási munkát végeznie. Ez felületre kivetítve: 4000 négyzetméter betonfelület és 6400 négyzetméter vasfelület. Ezek az adatok — gondolom — önmagukért beszélnek ... — Köszönjük a beszélgetést és további jó és sikeres munkát kívánunk az ORSZAK atomerőművet építő összes dolgozójának. GÉHL DEZSŐ Az 1979. novemberétől I960, február elejéig terje. dő időszak jelentős volt a magyar kommunisták, így a beruházás kommunistái életében is. Lezártuk az MSZMP XI. kongresszusa óta eltelt öt évet, beszámoltunk a végzett munkáról, s megvitattuk a XII. kongresszus irányelveit, megkezdtük a kongresausira való felkészülést. Az .alapszervezetek, vállalati pártvezetőségek, és a pártbizottság beszámolt ar. róli, hogy mit hajtott végre a kongresszusi és a saját ha. tároza tokból. Megállapítást, nyert a párt. fórumokon, hogy megoldottuk az atomerőmű építésében jelentkező feladatainkat. A pártszervek képviselték a beruházáson a párt politikáját, annak megvalósítói voltak. A beruházás vezető erejévé nőnek, irányító, segítő, ellenőrző munkájukkal hozzá, járultak az elért eredményekhez. Ugyaniakkor érzik felelősségüket azokon a területeken, ahol nem kerültek a feladatok végrehajtásra. Egy beruházás mindig sok problémát, hord1 magáiban, nehezebb a marxista-nleni. nista eszmék terjesztése, a dolgozók politikai összefogása, mint egy telepített üzem. ben, mégis megállapíthat, juk, hogy jelentős eredményeket értünk el. Rendszeressé váltak a pártoktatások, a társadalmi szervekkel együtt beindítottuk a tömegpoíitiikai oktatásokat, s nagyon sok dolgozót beiskoláz, tunk a ML esti egyetemre, illetve ML-középis'kolába. A társadalmi szervek vezetésével és a gazdasági vezetéssel együtt eredményesen mozgósítottuk a kollektívákat a szocialista munka versenyben való részvételre, az erőmű építésében a nagyobb követelmények vállalására. A beruházás kommunistái megvitatták a XII. kongresszus dokumentumait. Azokkal alapvetően egyetértenek. Ugyanakkor bátran elmondták véleményüket a tapasztalt problémákról. Ügy vélik, hogy a határozatok megvalósításában több következetességet kell tanúsítani minden szinten. Bátran kell támaszkodni a dolgozókra, de ki kell kérni a véleményüket. Tovább kell erősíteni a marxista—leninista eszmék terjesztését, ifjúságunkat fel kell készíteni a szocialista haza építésére. Az elmúlt öt év a beruházás pártszerveinek életében is jelentős változást hozott. Az 1974-ben alakult kislétszámú aíapszervezet helyett ma a területen 19 pártalap. szervezet működik, melyhez 600 kommunista tartozik. A párt alapszervezetek a pártbizottság vezetésével képesek arra, hogy megvalósítsák a kongresszus elfogadásra- kerülő határozatait a beruházáson. Valamennyi pártszervezet megválasztotta új vezetőségét. Az aláps zervezetek és vállalati pártvezetőségek élére a következő elvtársakat választották meg titkárnak: ERBE-IMW: Körösi Miklós, 26. ÁÉV: Fruzsina István, TÁÉV: Piszár László, VE. GYÉPSZER: Morvái Antal, Dunántúli Építők: Keszi Lajos, Délalföldi Építők: Hajdú Sándor, Siófoki KW: Siklósi József, Április 4. GM: Fodor Péter, VERTESZ: Szabó Péter, 22. ÁÉV pártvezetőség: Szabó József, 22. ÁÉV igazgatás: Molnár András, 22. ÁÉV „A” műszak: irfj.. Dévai Lajos, 22. ÁÉV „B” műszak: Trencsényi István, 22. ÁÉV KI SZ-építőb rig.ád: Dombi Imre, PAV pártvezetőség: Gyarmati László, PAV igazgatás: dr. Tiigyi István, PAV üzemvitel I..: Dömötör Imre, PAV üzemvitel II.: Juszt András, PAV karbantartás: Pipa Károly, GYGV pártvezetőség.: Lencsés István, GYGV printerkor: Cseh Mi. hály, GYGV szekunderkor: Péntek Ernő. A beruházás kommunistái I960, február 2-án tartott pártértekezletükön 37 'tagú pártbizottságot választottak. Ennek tagjai: Petrovics Béla (GYGV), Szigeti József (GYGV), Halmos Sándor (GYGV), Kasza Menyhértné (GYGV), Szabó József (22. ÁÉV), Éliás Gyuláné (22. (ÁÉV), Bartucz Győző (22. ÁÉV), Pacskó András (22. ÁÉV), Vaszkó Péter (22. ÁÉV), Csősz József (22. ÁÉV), Csapó Mária (22. ÁÉV), Snajder Pál (26. ÁÉV), Vincze Sándor (26. ÁÉV), Balogh Sándor (TÁÉV), Var. ga László (VEGYÉPSZER), Bimbó Attila (VEGYÉP. SZER), Pásztor Béla (VEGYiÉPSZER), Gyarmati László (PAV), Péter János (PAV), Pipa Károly (PAV), Nyáriné, Hell Margit (PAV), Bajsz József (PAV), Kósáné, Bosnyákovits Gyöngyi (PAV), Domonkos József (PAV), Lakos Kálmán (PAV), Nagy Pál László (PAV), Csúcs Miklós (Dél-Alföld), Rákossi Ferenc (Dunántúl), Keller András (Siófoki KW), Ba. logh Béla (VERTESZ). Fakó János (Április 4..), Hegedűs György (Pártbizottság), Csizmadia Endre (Szakszervezeti IB), Varga Tibor (ERBE), Fonyó Lajos (KISZ-biz.), Kiss Endre (ERBE), Hornyák István (ERBE). A pártbizottság titkára Hegedűs György lett, a végrehajtó bizottság tagjai: He. gedűs György, Szigeti József, Szabó József, Éliás Gyű. Ióné, Varga László, Bajsz József, Domonkos Jóizsef, Csizmadia Endre, Varga Tibor, (Szabó József) INTERJÚ