Atomerőmű, 1980 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1980-03-01 / 1. szám
ATOMERŐMŰ EPfíör 3 REFLEKTORFÉNYBEN A vízkivételi mű Környezetvédelem Á meteorológiai állomás szerepe a környezetvédelem rendszerében Fontos állomás az atom. erőmű építésében az első vízadás napja, a vízkivételi mű üzembe helyezése. Azt mondhatjuk, hogy az erőmű „kerítésen belüli” berende. zései két fő csatornán kap. csolódmak a külvilághoz, melyek közül az egyik a villamos energia, a másik a hűtővíz. A hűtővizet a Duna szolgáltatja a hídegvízcsatomán keresztül. Ez a víz a turbina kondenzátoraiban felmelegszik és (innen, a neve) a melegvízcsatomán keresztiül jut vissza a folyóba. A hűtőrendszer „szíve” a szivatiyúház — melyet talán szokatlanul nagy méretei miatt hívunk vízkivételi műnek —, jelenleg átadás előtt áll. Mint minden nagy munkát befejezésekor, most is sor kerül az építkezés történetének összefoglalására, a tanulságok levonására. Ez annál is inkább fontos, mert a meglévő mellett már készül a következő, a kettes kiépítés vízkivételi műve. Az építési munkákat a 26. sz. ÁÉV végezte, amelyről Hajnády Tibor, az ERDE műszaki ellenőre elégedetten nyilakozott: — A munka 1975-ben kezdődött és az elmúlt évben fejeződött be. Ez pedig nagy eredmény, hiszen sok száz. milliós értékű, viszonylag kis területre koncentrált be. ruházásról van szó. A kivitelező vállalat nagy. jelentőségű vállalati szabadalom alkalmazásával komoly időnyereséghez jutott az építkezés kezdeti szakaszában, amit kisebb-nagyoöb nehézségek árán sikerült is tartania. A befejező építészeti mun. kák szintén nagyon jó ütem. ben kerültek elvégzésre, így a szerelési munkaterületeket lényegében az ütemterv sze. riniti határidőre tudtuk biztosítani. Az alkalmazott szabadalomról a legilletékesebbet, Csűrös Dénes építésvezetőt kérdeztük: — Lényegében arról van szó, hogy a vízkivételi mű alépítménye jócskán a talajvízszint alatt van, ezért a munkavégzéshez a vizet el kell távolítani. Az eredeti tervek ehhez nyílt vízszinttartást írtak elő, mély helyett mi úgynevezett résfala, zással egyszerűen kizártuk a talajvíz bejutását a munkaterületre. A résfal egy 20—28 méter mélységű, 60 cm vastag vízzáró betonfái, amelyet a homokos felszíni rétegen keresztül az alatta, lévő vízzáró földrétegig mélyí. tünk. Ily módon egy csaknem vízzáró, kocka alakú tér jön létre, amelybe az építményt bele lehet építeni. Ezzel ki lehetett zárni a légnyomásos szekrény (keszon) alkalmazását, megtakarítottuk a lesüllyesztési időt, jelentősen egyszerűsítettük a zsaluzást munkát, hiszen a tartógerendák fentrőj lefelé, a mindig mélyebb, ■re ásott munkaigödör min. denkori „földszintjén” készülitek, végül pedig megtakarítottuk a hidegvízcsatorna beömlő szakaszának előírt kőszórását, ugyanis a résfalnak ezt a szakaszát a hidegvizcsatomába egyszerűen berobbanitottuk. E nagyjelentőségű szabadalom alkalmazására most másodszor került sor, először Százhalombattán csináltuk — hasonló sikerrel, A további építés (amint az lenni szokott) kisebb-na. gyobb nehézségekkel, de azért ütemterv szerint haladt. Az építőipar szokásos gyenge pontja a befejező építési munkák időszaka, ahol a legnagyobb határidőcsúszások keletkeznek. Brigádjaink a kongresszusi munkaverseny keretében vállalták, hogy a munkát határidőre befejezik. Dicséretükre legyen mondva: ezt az egyáltalán nem látványos feladatot éppen olyan, lelkesedéssel teljesítették, mint a korábban megfogalmazott, sokkal „haladósabb”, mérhetőbb vállalkozásaikat. — A vízkivételi mű gépészeti berendezéseit — teszi hozzá Tábori László, az ER. BE kirendeltségvezetője, a Ganz-MÁVAG szerélte. A berendezés lényegében nem új konstrukció, legföljebb méreteiben tér el az eddigiektől (a négy gép összesen 180 000 köbméter vizet emel át óránként). A szerelők láthatóan összeszokott brigádjai alaposan megismerkedtek a rájuk bízott feladattal, ezért az 1979. januárjában meg'kezdett munka nagyon jó ütemben haladt. A gépészeti szerelés lényegében határidőre elkészült, igaz az üzembe helyezés egy kicsit késik. Ennek okai azonban túlnyúlnak a vízkivételi mű megvalósításán, ugyanis az üzembe helyezést a gépek hajtásához szükséges villa, mos energia hiánya hátrál, tatjai, amely jelenleg a főépület kapcsolóházában „akadt el,”., A Ganz-MÁVAG munkájáról eddig elég keveset hallottunk, aminek egyik oka az, hogy a vállalat munka, helye eléggé távol esik az építkezés középpontjától, a másik ok pedig az, hogy a pontos, jó munkát végző vállalatok ritkábban, kerülnek a figyelem központjába, mint az időnként elmaradók. E cikkben szerettük volna közelebbről, bemutatni a Ganz-MÁVAG dolgozóit, itteni és más beruházásokon végzett fontosabb szerelési feladatait, a vállalat illetékesei azonban —nem tudjuk miért —, megtagadták tő. lünk -a nyilatkozatot. Kár. Mindez azonban nem csők. ken.ti a résztvevők érdemeit abban a sikerben, hogy a vízadás szempontjából az első turbina határidőre történő indításának nem lesz akadálya. Tóth András 57 ' A meteorológiai adatok mérése csak része a környezet ellenőrzésének. Azonban fontos része, miután gázne. mű vagy gázként kezelhető szennyezők légköri terjedését kell nyomon követni. Mint ismeretes, normál üzemmódban a reaktorépületből távozó levegő bizonyos mennyiségű, rádioaktív anya. got is hordoz. A sugárvédelmi normák szigorának köszönhető, hogy a normál üzemmódban távozó rádióaktivitás még az erőmű közvetlen környezetében is el. hanyagolható mértékű többletsugárzást okoz. Ez a tér. mészetes eredetű terhelés ezredrészénél is kisebb, A hagyományos hőerőművek vagy akár a gyárkémények füstjének a terjedése látható, sőt, érezhető is. Megfigyelték, hogy a kéményből kikerülő és a szél irányában elszálló füstfáklyának a légkör függőleges hőmérsékleti rétegződése szerint jellegzetes alakja van. Éveken ke. resztül tartó mérési sorozat után már a terjedést matematikailag le tudták írni, és a különböző időjárási hely. zetekre matematikai model-Tisztaszerelés A Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói befejezték a primerköri fő keringtetővezeték első szerelési ütemé, hez tartozó 16 db hegesztési varrat elkészítését. A varratokat szigorú tisztasági és műszaki követelmények szerint egyszerre két hegesztő készítette, a GYGV-meó állandó jelenlétében. A gondosan elkészített és eljáráspróbával igazolt technológiai utasításoknak, a hegesztők odaadó munkájának és a folyamatos, szigo. rú műszaki ellenőrzésnek köszönhetően a varratok gyakorlatilag hibamentesein, ha táridő előtt elkészülteik, amiért a munka valamennyi résztvevőjét köszönet illeti. Képünk a 2. számú varrat argon védőgázas gyök. hegesztését ábrázolja.________ leket dolgoztak ki. Tehát a meteorológiai adatok mére. sei a megfelelő modellek segítségével a kéményből távozó levegő útját teszik „láthatóvá”. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a Paksi Atomerő. mű Vállalattal kötött megállapodás értelmében főállo mást létesített, .amelynek feladata az erőmű üzemibe helyezéséig az ún. környezeti háttér, azaz az erőmű üzemelése nélküli helyzetre jellemző mérések segítése, majd az alaptevékenységen túlmenően a meteorológiai mérőtorony üzemeltetése, ellenőrzése, valamint később megállapított módon az erő. mű környezet ellen őrző rendszerét a szükséges időjárási tájékoztatással ellátni. Az OMSZ—KEI az építke. zés ideje alatt is segíti figyelmeztető előrejelzésekkel az építők munkáját, bár a meteorológiai adatszolgáltatást csak a 22-es ÁÉV éj az ÉGV veszi igénybe. Munkánk „leglátványo. sabb” része a 120 m magas meteorológiai mérőtorony. Az erőmű kéményének magassága 100 m lesz, s a szá. mítások szerint az effektiv kéménymagasság — tehát amíg a kéményből távozóié, vegő úgy viselkedik, mintha a kémény még tovább nyúlna — 120 m. A torony 2, 10, 20, 50, 100, 120 m-fes szintjén egy-egy műszertartó erkély lesz, amelyen az érzékelők: szélirány, sebesség, hőmér. séklet és hőmérsékleti gradiensmérők, nedvességmé. rők, szigma értékelők lesznek elhelyezve. (A szigma értékelő lényegében a szélmérőre kapcsolt analóg számítógép, amely a szélirány eltérését számítja ki egy bizonyos átlagolási idővel képzett középértékhez képest.) A műszerek elektromos jelét az észlelőhelyiségben elhelyezett illés ztőegységhez kábelek vezetik. Az egész rendszert a KFKI tervezte és viíelezii ki. Az illesztő, egységtől a jelek a központi adatgyűjtő rendszer számítógépébe jutnak, amely a megfelelő matematikai terjedési modell segítségével tájékoztatja az erőmű diszpécserét az erőmű környezetének szennyeződés! viszo. nyairól. Labricz István Az atomerőmű-beruh ázás rendkívüli erőfeszítéseket igényel a megvalósításban részt vevő vállalatoktól, Érthető, hogy most az óv elején a szokottnál is nagyobb aktivitással találkozunk, hiszen beléptünk a sokat emlegetett 1980-as évbe. Az elmúlt gazdasági év értékelése és az idei feladatok meghatározása együtt alkották a termelési tanácskozások, valamint aktívaértekezletek fő napirendi pontjait. E de. mokratikus fórumokon sok dolgozó mondta el vélemé. nyét és örömmel nyugtázhatjuk, hogy érdemi mondanivaló nélküli, formális hoz. zászólás csak szórványosan akadt. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat január 22-én megtartott aktívaértekezletén Leninváros az egyik felszólaló így kezdte a mondanivalóját: — Mi a TVK-ból jöttünk ide Paksra... Hogyan is került ez a munkás — társaival együtt — a Tiszai Vegyi Kombinátból a paksi atomerőmű szerelésére? A válasz egyszerű: A GYGV és TVK között létrejött együttműködési szerződés alapján (amely nem újkeletű) a két vállalat a közelmúltban áttekintette a szerződés érvénybe lépése ót eltelt időszak munkáit. Megállapították, hogy a GYGV jól segítette a TVK V. ötéves tervének vállalati célkitűzéseit, így eredmé. — Paksnak nyesen működött közre az egyedi nagyberuházások megvalósításában:, és folya. matosan részt vett a karban, tartásban is, jelentős részt vállalva a TVK magas szintű termelési eredményeinek eléréséhez szükséges munkából. Ugyanakkor megvizsgál, ták és egyeztették a két vállalat előtt álló 1980. évi közös feladatokat. A felek megállapodtak, hogy a népgazdaság érdekével összhangban a paksi atomerőmű sikeres megvalósítása céljából a TVK figyelembe veszi a GYGV ilyen irányú el kötele, zefctségeit. Ennek megfelelően a TVK úgy ütemezte 1980. évi igényeit, hogy a GYGV a paksi atomerőmű szerelési feladatait maradék, talanul elláthassa. A TVK közvetlenül nem érdekelt az atomerőmű építésében, de a legtágabb értelemben vett közérdeket szem előtt tartva magára vállalt a szerelésben közvetlenül érdekelt GYGV terveiből, ezáltal segítve az atomerőmű, szerelés munkáit. A GYGV vezetői úgy határoztak, hogy a lehetőségekkel élve, az igényeknek megfelelően cső. portosat jak át szakemberei, két. Az elhatározást gyors tett követte, mely következtében januárban mintegy 120 dolgozó érkezett a Tiszamentéről. Torma Csaba ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI A paksi atomerőmű beruházás dolgozóinak üzemi lapja. Felelős szerkesztő: Knizner István. Szerkesztőség címe: Paks, Atomerőmű. Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Petrits Ferenc. Levélcím: Szekszárd, Postafiók 71. 7101 Engedélyszám: m/ÜHV/306/T Megjelenik negyedévenként. Készül a Szekszárdi Nyomdában. 5000 80.945 Felelős vezető: Széli István. Közlemény A beruházáson dolgozók nagyfokú fizikai igénybevétele megkívánja, hogy az ebédadagok kalóriamennyiségét 1300-ra növeljük. En. nek megfelelően a nyers, anyagnorma a jelenlegi 14,— Ft-ról 15,50 Ft-ra, az eladási ár pedig a jelenlegi 18,30 Ft-ról 20,30 Ft-ban került megállapításra, a felemelt ■kalória tartalmú ebédeltetés április 1-től valósul meg.
