Atomerőmű, 1979 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1979-10-01 / 4. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 KISZ-élet hírei — A megyei műszaki raj­zolók szeptember 21-én ren­dezett vetélkedőjén a Gyár- és Gépszerelő Vállalat fia­taljai eredményesen szere­peltek. Kiss Éva III., Grill Lászlóné V. helyezést ért el. — Tovább bővült a Lékai János KISZ-építőbrigád lét­száma. 30 fiatal festő-szak­munkás érkezett az építkezés területére, akik az Országos Szakipari Vállalat munkáját segítik. — Az építkezés KISZ-bi­­zottsága szeptemberi ülésén tárgyalta a KISZ építő — propaganda — nevelő tevé­kenység helyzetét, valamint a káderutánpótlással kapcso­latos feladatokat. Probléma­ként merült fel, hogy több vállalatnál még nem megfe­lelő a KISZ-vezetők társa­dalmi megbecsülése, mivel a gazdasági vezetők a KISZ- munkát „lógásnak” minősí­tik, elmarad a kellő erkölcsi és anyagi elismerés, ezért sok fiatal aktivista nem szí­vesen vállal a KISZ-ben ve­zető funkciót. — Jónak minősíthető a KISZ pártépítő munkája. A beruházáson 1976. óta a pártba felvettek 80 százalé­ka (36 fő) 30 év alatti, kö­zülük 36 fiatalnál az illeté­kes KISZ-alapszerv volt az egyik ajánló. — 1980. tavaszáig a KISZ- bizottság a pécsi KlSZ-isko­lára 9 fő beiskolázását terve­zi. — Szeptember 8—9-én or­szágos rendezvényként került lebonyolításra a KISZ épít­kezési napok programsoroza­ta, amelyen 110 meghívott fiatal vett részt. A sikeres rendezvényen a beruházáson dolgozó, valamint az ipari háttérben tevékenykedő vál­lalatok KISZ-bizottságainak titkárai az építkezésből adó­dó feladatokkal ismerkedtek. — A beruházási munka­verseny keretében valameny­­nyi ifjúsági brigád — szám Szerint 44 — csatlakozott a kongresszusi és felszabadulá­si munkaversenyhez és konkrét vállalásokat tettek. — A KISZ Tolna megyei Bizottsága kihelyezett ülést tartott az építkezés területén, ahol a területi KlSZ-bizott­­ság számolt be ez évi mun­kájáról. — Bordás János, a KISZ KB titkára látogatást tett az építkezésen, ahol többek között információt kapott a KISZ-alapszervezetekben fo­lyó agitációs-propaganda munkáról, a fiatalok szabad idős tevékenységének szerve­zéséről. — A KISZ-bizottság szer­vezésével egyhetes magas tátrai kiránduláson vett részt 43 fiatal, akik közül több aktivista jutalmul kapta a programokban dús körutat. A vasas szakszervezet főtitkára az építkezésen Herczeg Károly, a vasas szakszervezet főtitkára Csen­­terics Sándor alelnök társa­ságában szeptember 20-án a paksi atomerőműben tett lá­togatást. A beruházáson Sza­bolcsi Géza, az ÉRBE műsza­ki igazgatóhelyettese tájé­koztatta ä vendégeket az építkezés helyzetéről, Pónya József a PAV igazgatója pe­dig az üzemeltetésre való felkészülésről. Herczeg Ká­roly ezt követően tájékozó­dott a beruházáson folyó szakszervezeti munkáról, majd megtárgyalásra kerül­tek az elkövetkezendő idő­szak feladatai. Vendégeink megtekintették az építkezést és a lakótele­pet. A látogatás a délutáni órákban fejeződött be. Fotó: HORVATH BÉLA--- HÍREK --­— Beemelték az I. sz. blokk reaktorboxába az első primer­­köri nehézberendezéseket. A négy darab 82 tonnás hidro­­akkumulátort a biztonsági hűtővízrendszerbe fogják be­szerelni. 9 — Megválasztották a paksi Munkásművelődési Központ társadalmi vezetőségét. Az atomerőmű beruházás dolgo­zóinak képviseletét Dächert Imréné (PAV), Kovácsné Le­­hoczki Eszter (ER.BE), Petter Józsefné (KISZ), Torma Csa­ba (GYGV) és Matúz János (22. ÁÉV) látja el. * — Együttműködési szerző­dést kötött az ERBE „Enrico Fermi” ifjúsági brigádja a VASKÜT „Barátság” szociá­lisfa brigádjával. A szerződés a Vezető Tudományos Inté­zetnek az erőműépítkezésbe való szorosabb bekapcsolásá­nak lehetőségeit hivatott ki­szélesíteni. A „Barátság” bri­gád szeptember 28-án tanul­mányi kirándulást tett az építkezésen. Egy lép és előre a közművelődésben Továbbképzés Tengelicen Az atomerőmű építkezés KlSZ-bizottsága az 1979—80. mozgalmi éves felkészítést Október 6—7-én tartotta Ten­gelicen, a Tolna megyei Ta­nács továbbképző intézeté­ben. A felkészítésre a KISZ- vezetőségek titkárai, vezető­ségi tagjai, a KISZ-bizottság tagjai, a KlSZ-alapszerveze­­ték titkárai és vezetőségi tag­jai, valamint a PEB tagjai kaptak meghívót. A kétnapos sűrített prog­ram többek között lehetősé­get adott a mozgalmi év ak­cióprogramjából adódó fel­adatok megvitatására, az alapszervezetek munkájának irányításával, a szervezeti élettel, a fiatalok nevelésé­vel kapcsolatos legfontosabb teendők ismertetésére, a prob­lémák közös megbeszélésére. Természetesen nem maradt el — az utóbbi időben oly sokat emlegetett — „Edzett ifjúságért” mozgalom kere­tébe tartozó sportversenyek szervezése sem. Az előadások szünetében a sportdélutánon ki-ki megmutathatta képes­ségeit a női sakk villám-tor­nán, a férfi focibajnokság­ban, a női—férfi kosárlabda­­küzdelemben, valamint ked­ve szerint tekergethette az asztalifocit. A kulturális program kere­tében Dévényi Tibor disco­­műsora, Markos György pa­ródiája, Bonc Géza fanyar humora ragadtatta tapsra a fiatalokat. A valóban szép és kultu­rált környezetben megrende­zett felkészítés tapasztalatait és értékelését összefoglalva le lehet vonni a szokásos, ál­talános tanulságok mellett az alábbiakat: — ilyen felkészítésnek a hasznosságát az is növeli, hogy a terület KISZ-vezetői megismerik egymást, emberi­leg közelebb kerülnek egy­máshoz, baráti beszélgetése­ken vitatják meg az építke­zésen, a munkájukkal kap­csolatban felmerülő problé­máikat, gondokat, ami a to­vábbi munkakapcsolataikat feltétlen javítani fogja; — elgondolkodtató az a tény, .hogy a meghívottak közül 20-an nem tudtak el­jönni, mert jónéhányukat a gazdasági vezetője nem en­gedte el. Sőt, volt olyan vál­lalat, ahonnan egy fiatal sem képviselhette a KlSZ-szerve­­zetet. — ti is — A műveltség fejlesztését társadalmi, politikai és gaz­dasági szempontok indokol­ják. Olyan szakképzett munká­sokra, szellemi dolgozókra van szükség, akik nagyobb összefüggésekben látják sa­ját munkájukat, s felkészül­ten, hozzáértően tudnak vé­leményt nyilvánítani a de­mokratikus fórumokon. Ah­hoz azonban, hogy a közös­ség dolgairól a dolgozók vi­lágosan, érthetően szóljanak, álláspontjukat meg tudják indokolni, megfelelő tájéko­zottsággal, műveltséggel, anyanyelvi kultúrával kell rendelkezniük. Az atomerőmű-beruházás különböző vállalatokhoz tar­tozó dolgozóinak művelődé­séhez is meg kell teremte­ni a feltételeket annak el­lenére, hogy a feszített mun­katempó, a különféle mun­karendek, az ingázás, stb. mind-mind akadályozó té­nyezői az igények és lehető­ségek összehangolásának. A szakszervezet tevékeny­sége legszorosabban a köz­művelődéshez kapcsolódik, és ezen felismerés eredmé­nyeként az atomerőmű-beru­házás szakszervezeti intéző bizottsága már megalakította a kulturális, agitációs és pro­pagandabizottságát, amely munkabizottság társadalmi munkában tevékenykedő tag­jai főleg az elkövetkezen­dőkben lesznek hatással a közművelődésre. Régi terv megvalósulását jelenti a stúdió üzembe he­lyezése, mivel a friss infor­mációk közlésére ez a leg­alkalmasabb forma. Termé­szetesen nem nélkülözhető a vizuális módszer sem a tá­jékoztatásban, amely azáltal válik hatékonyabbá, hogy egy dekorációs műhely fel­szerelése is előrehaladott stá­diumba került. A közönségszervező háló­zat kialakítása és a tájékoz­tatás eszköztárának bővíté­se egyaránt azt a célt szol­gálja, hogy a rendezvények időpontjáról, témájáról dol­gozóink időben értesüljenek és érdeklődésüknek megfele­lően választhassanak a kü­lönböző programokból. A programok kialakításá­nál viszont nagy segítséget jelent, hogy kulturális és sportkeret létesül (várhatóan tekintélyes öszeggel a kü­lönböző minisztériumok és vállalatok támogatása révén), amelynek elosztása a műve­lődési bizottságra fog hárul­ni. Apránként összeállnak a feltételek ahhoz, hogy az ed­diginél változatosabb és szé­lesebb tömegeket mozgató közművelődést valósíthas­sunk meg. Mivel a művelődés min­denkinek személyes ügye — hiszen senki sem művelőd­het a munkatársa vagy bri­gádtársa helyett — a fel­kínált lehetőségeket a sok­rétű igényeknek megfelelően ragadjuk meg, éljünk velük és találkozzunk minél gyak­rabban a színházban, a mo­ziban, a tanfolyamokon és a művelődési központ külön­böző rendezvényein. TORMA CSABA Rádiókabaré Pakson Szeptember 15-én sikerrel kiállta a terhelési próbát az űzetni főépület reaktorcsar­nokában elkészült 250 tonnás híddaru, melynék üzembe­helyezése az idei év kiemel­kedő műszaki feladatainak egyike volt. Az NDK gyártmányú be­rendezéssel végrehajtott erő­próba előfeltétele volt, hogy a rea'ktorcsarnök acélszerke­zete 84 méter hosszon és 51 méter szélesen teljesen elké­szüljön. Ez a murika rendkí­vüli erőfeszítést kívánt a ki­vitelezőktől, a 22. ÁÉV és a Dunántúli Építőipari Egyesü­lés dolgozóitól. Gyorsított ütemben, éjjel-nappali mun­kával kellett 52 hatalmas acéloszlopot felállítani tarto­zékaival együtt, ami több száz nagy emelést jelentett az építési darukkal. A szere­lőik pedig légtomász mutat­ványnak beillő munkával csatlakoztatták, erősítették egymáshoz az elemeket közel félszáz méter magasan. A reaktorcsamok „mennye­zeten” negyven méter ma­gasságban kiépített híddaru fesztávolsága 36 m; jelenleg 84, s ha a második reaktor­­blokk is elkészül, 144 méter hosszú pályán mozog. A da­run három különböző mére­tű emelőhorog van, amellyel 250, 32, illetve 2 tonna súlyt lehet emelni különböző se­bességgel, milliméter pontos­sággal. A próbaterhelés acélsörét­­tel töltött óriás tartállyal történt, végrehajtása komoly szervezőmurikát kívánt. Az OVIT vállalat biztosított szál­lítóeszközt a próbasúly moz­gatására, ezzel szállították a gépház második turbinájához tartozó két nagy súlyú sze­parátort is a helyére, így a traylert gazdaságosan hasz­nálták ki. A terhelési próba azért ki­emelkedően fontos esemény a beruházáson, mert ezzel vált lehetővé az első reaktor­­blókk nagyberendezéseinek beemelése és a technológiai szerelés indítása. — M — 1979. szeptember 22-én. a Magyar Rádió Pakson tar­totta az októberi Rádió­kabaré nyilvános felvételét. „Magunkban az erő” már­mint atommagunkban — kezdte Bodrogi Gyula a műsor szóvivője. Az ener­gia, a takarékosság, az ár­rendezés szoros kapcsolódá­sa, és az első atomerőmű mint központi műsortéma alkották a mondanivalót. Neves művészek közreműkö­désével színvonalas és tar­talmas műsort láthatott a közönség. A közreműködők — Agárdi Gábor, Inke Lász­ló, Haumann Péter, Csala Zsuzsa, Gálvölgyi János, Ha­lász László, közismert hu­moristák, újságírók és színé­szek — adtak ízelítőt mind­abból, ami egy rádióműsor felvételét alkotja. Nekik ke­mény munka volt, nekünk szórakozást és szép emlé­ket adott az a délután. Mar­ton Frigyes, a műsor rende­zője ebből a három órás elő­adásból „vágta” össze azt a hetven percet, amelyet a rá­dió hallgatói október elsején hallhattak. Ismét Paks lett tehát egy neves rendezvény házigazdája. A kabaréműsor jóvoltából még egy neveze­tességgel is gazdagodtunk, hiszen itt lesz először az or­szágban „atommeghajtású radiátor”. KÁGYl ISTVÁN Fotó: HORVÁTH BÉLA Megjött az első 400120/80 kV-os óriástranszformátor. Épül a szellőzőkémény Fotó: Horváth Béla Kezdődhet a nagyberendezések emelése!

Next

/
Thumbnails
Contents