Atomerőmű, 1979 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1979-10-01 / 4. szám

A ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI A testnevelésről A testnevelés és a sport a nevelés szerves része, és ... (folytatása a vízszintes 1., a függőleges 12. és a függőleges 16.) sorokban. Vízszintes: 1. A megfejtés első ré­sze (zárt betűk: S, S, Z, Z, ő). 12. Vízi bogár. 13. Idegen női név. 14. Pénzdarab. 15. Részeg . . . (Darvas József regénye). 17. Gáz, oroszul (ki­ejtve). 18. ... Paz (Bolívia főváro­sa). 19. Mario . . . (Világhírű opera­énekes). 21. Molibdén vegyjele. 22. Papírmérték. 23. 1918. nov.-ben ala­kult párt. 25. író, kritikus, színház­­igazgató (Béla). 26. Eisenhower be­ceneve. 27. ... Ehrenburg (szovjet író). 29. Spul ni része! 30. Légmoz­gás. 31. Személyes névmás. 32. Dé­libáb, olaszul (Fata . . .). 35. Kicsi­nyítő képző. 36. Együgyűek. 37. A ki­­monót összefogó selyemöv. 39. Töri. 41. Vice . . . (kölcsönösen). 43. Kö­tőszó. 44. Növényt nemesít (népie­sen). 46. ... Gabin (francia szí­nész). 48. Olasz (röv.). 49. Vegyjele: C. 51. Osztrák, albán gépkocsijelzés. 52. Szép Ernő színműve. 54. Levegő­vel működő hangszer (... hárfa). 55. Gépkocsi (röv.). 56. Római 1001. 58. . . .-Nor (tó Kínában). 59. Hossz­egység. _ 60. Gyöngysor. 63. Űzve, egynemű betűi. 64. Nőrokon. 67. Rag. 68. Színművész (Attila). 70. Képes vagyok-e tartani?! 72. Késik ( . . . magára). Függőleges: 2. Osztrák népi zene­kar (névelővel). 3. Angol férfinév, becézve. 4. Tamási Áron regényhőse. 5. Kettőzve, fogadás. 6. Szibériai vá­ros. 7. Színdarabot bemutatnak. 8. Ételízesítő. 9. Kisebb vízesés. 10'. Aki, betűi keverve. 11. Arany János ver­seskötete. 12. A megfejtés második része, (zárt betűk: ü, G). 16. A meg­fejtés harmadik része, (zárt betű: L). 20. Azonos betűk. 21. ... fair Lady. 24. Foszfor és jód vegyjele. 26. Étel és ital jellegzetességét adja. 28. Sportlovasnő. 30. Légitársaság. 33. Folyékony zsiradék. 34. Üj csillag. 36. Búza, egynemű betűi. 38. Európai nép. 40. Sportolok. 42. Bevonultat. 45. Nett. 47. A tények magyarázata. 50. Vágórész. 53. Zloty (röv.). 55. Kettős betű. 57. Igevégződés. 60. Vessző, melyet kilőnek. 61. Finnugor népi. (más néven Zűrjén). 62. Földbe rejt. 65. Elméleti alap. 66. Nitrogén és bárium vegyjele. 69. Kire vársz?! 71. Görög betű (kiejtve). 72. Vasút­állomás (röv.). A megfejtés szerkesztőségünk fő­portáján elhelyezett postaládájába dobható, illetve közvetlenül eljuttat­ható Torma Csaba (GYGV) részére. Beküldési határidő: 1979. dec. 15. A helyes megfejtés beküldői között könyvjutalmat sorsolunk ki. Előző rejtvényünk megfejtése: Ta­nulni, művelődni nem kell, hanem érdemes, mert mind az egyénnek, mind a társadalomnak a javára vá­lik. Könyvjutalmat nyert: Ács Mária (22. ÁÉV.), Varga Zoltán szkv. (Pf. 21/a.), Horváth Sándor (Dunaújváros, Szóród M. út 23.), Kiss Éva (Paks, Gagarin út 2.), Gömöri Krisztina (PAV, Munkásellátási Osztály). A könyveket postán küldjük ki. ..., hogy minél többet be­szélünk, írunk, vitatkozunk az üzemi étkeztetésről, an­nál rosszabb az ételek minő­sége. Jó lenne, ha valaki végre elfogadhatóan megma­gyarázná a romlás okát — ha már javítani nem akarja, vagy nem tudja — hiszen az áremelések nem magya­rázzák a két év előtti és je­lenlegi ebédek színvonalá­nak különbségét! ..., hogy a lakótelep egy­re szebb, gazdagabb lesz. Ez igaz is, de az is igaz, hogy még mindig nincs egyetlen pad sem a környéken, ahová a gyermeküket levegőztető anyukák leülhetnének, pedig már több szocialista brigád is vállalásai közé iktatta a padok elkészítését. Legjobb azonban az lenne, ha a la­kótelep tervezői — pótlólag — beterveznének néhány pa­dot a lakótelepre, amit aztán fel is szerelnének. ...., hogy szemetes a la­kótelep. Ez igaz. De az is igaz, hogy ha nem viszik el az egyik konténert, senki sem hajlandó 10 méterrel távolabb, egy másikba töl­teni a szemetet. A mi hibá­inkon is lehetne azért ja­vítani ! ...., hogy a főépületen dolgozó több száz ember ré­szére nincs a közelben WC, sokszor 5—10 perc a távol­ság, így hát nem csoda, hogy egyes eldugottabb helyek minősíthetetlenül néznek ki. .. ., hogy a lakótelepen a buszmegállókhoz ideje lenne kiépíteni leállósávot, ill. megállóhelyet. így ugyanis a frissen bevetett parkok csak az első busz érkezéséig érin­tetlenek, mert csak a zöld sá­von keresztül közelíthető meg a jármű. Ugyanez a helyzet a parkolók melletti várakozónál is, a busz itt is csak az útesten tud megáll­ni, nagymértékben akadályoz­va az egyébként is keskenyre méretezett utcák forgalmát. ..., hogy enyhe telünk lesz. Hát jól is jönne, mert — habár még fűtési idény kezdetén vagyunk — de ha fűtés van, akkor me­legvíz nincs, és fordítva. Jó lenne a télen mindkettőt egyszerre élvezni. TÁNCOSOK A paksi néptáncegyüttes mintegy húsz éve alakult sok évi stagnálás után 1978. má­jusában szervezték újjá. Ak­kor vette át irányításukat je­­lelegi vezetőjük, Gendur La­jos. Az új vezetés új szelle­met hozott: addig a hagyo­mányos koreográfiákat tán­colták, így alaposan el is maradtak az országos nívó­tól. Szinte elölről kellett kezdeni mindent, új táncok, új műsor, s ez az új műsor most kezd bejönni. Ezalatt a szűk másfél év alatt a be­ruházáson dolgozó vállalatok munkaerőmozgása (nem utol­só sorban a tíz-plusz-négy), a kedvezőtlen körülmények megtizedelték a létszámot. Csak a legkitartóbb négy pár maradt meg, mire elfoglal­ták új helyüket a munkás­művelődési központban. Törteli Béla igazgató­­helyettest kérdezem, mi az oka annak, hogy a csoport­nak újra költöznie kell? — Intézményünk színpa­dának leterheltsége: a hét három-négy napján kétsze­resen is foglalt. Néptáncot értelmesen csak a „deszká­kon” lehet gyakorolni, az öltöző műanyagpadlója, vagy az előcsarnok márványlapjai erre alkalmatlanok. A régi ifjúsági házban elősorban az övék lesz a színpad, jól jár­nak a cserével. Öcsitől, az egyik táncostól kérdem, hogy most, amikor a helyük rendeződni látszik, mi a legnagyobb gondjuk? — A zene! Élőzenénk nincs magnó is csak esetenként van, de ez sem megfelelő. Főként próbához nem. Egy­­egy figurát tízszer is eljá­runk, a magnót annyiszor visszapörgetni, a kérdéses részt megtalálni, rendkívül nehézkes. Nem beszélve ar­ról, hogy a mozdulatok tanu­lásához esetleg lassan, vagy szaggatottan kell a zene. Most reményünk van, hogy az együttes barátaiból ver­­búválódik egy amatőr zene­kar, ez nagyot segítene ne­künk. — Hogy álltok most lét­számmal? — Aránylag jobban, itt az új „házban” már kezdtünk felszaporodni, — Jelentkezőket tudtok-e fogadni? — Szívesen látunk min­den érdeklődőt, fiút, lányt egyaránt. Számunkra az len­ne az ideális, ha a jelentke­zők most a tél elején, közel egyszerre jönnének. Mi ugyanis csak együtt tudunk tanulni, gyakorolni. A kezdő­vel „leáll” a csoport, a ha-Évek óta megrendezi a városi labdarúgó-szövetség a Paks-kupa kispályás labda­rúgó-bajnokságot. Az atom­erőművet építő vállalatok csapatai immár harmadik éve vesznek részt sikerrel a küzdelemsorozaton. Az idei versenyben is meghatározó jellegű az „erőművesek” sze­replése. A benevezett 16 csapat kör­mérkőzéseket vív az első helyért. Két fordulóval a be­fejezés előtt még 3 csapat­nak van esélye az első hely megszerzésére: VÉG YÉP­SZER, DÉLÉP, ERBE. A sor­solás szeszélye folytán az utolsó fordulóban e három csapat egymás ellen játszik, a végső sorrendet az itteni eredmények határozzák meg. Az élcsoport állása a 12 forduló után. VEGYÉPSZER J Gy D V A K P 1. 12 10 2 _ 39 9 22 2. DÉLÉP 12 9 2 1 61 20 20 3. ERBE 12 9 1 2 47 23 19 4. Konzervgyár 12 7 3 2 43 19 17 5. PAV 12 8 — 4 52 24 16 ATOM-kupa Az atomerőmű KISZ-bi­­zottsága először írta ki az Atom-kupa háziversenyeket kispályás labdarúgás, kézi-, kosár, és röplabda sportágak­ban. A legnagyobb az érdeklő­dés a foci iránt: 26 csapat nevezett, de a 7—8 csapat részvételével zajló kézi-, ko­sár- és röplabdabajnokság is kb. 150 dolgozónak jelent rendszeres, versenyszerű sportolási lehetőséget. Meg kell említeni a VER­­TESZ, a 22. sz. AÉV, a 26. sz. ÁÉV és a TÁÉV önzetlen se­gítségét, a KISZ-es fiatalok lelkes társadalmi munkáját, amellyel sikerült a kézilab­dapálya világítását megol­dani, megteremtve ezzel az egyes háziversenyek lebonyo­lításának legalapvetőbb fel­tételét. Természetesen a versenyek szervezésében akadnak még problémák: a dekádrendszer miatt nem mindig jelennek meg a csapatok, nincs min­dig hivatásos játékvezetője a mérkőzéseknek, néha a vi­lágítás mondja fel a szolgá­latot. Ettől függetlenül még­is sikerül embereket meg­mozgatni — és ez már ko­moly eredmény. Az egyes sportágakban a bajnokság állása: Kézilabda: 1. GYGV 2. 22. sz. ÁÉV 3. 26. sz. ÁÉV Kosárlabda: 1. PAV 2. KTSZ 3. Szovjet szakértők Kispályás labdarúgás: A csop.: 1. Dunántúl II. 2. PAV B B csop.: 1. GYGV I. 2. Április 4. C csop.: 1. VEGYÉPSZER II. 2. Április 4. II. D csop.: 1. ERBE Szóig. 2. Kishegy A röplabda-bajnokságra a tornateremben kerül sor, mert a szabadtéri világítás a mérkőzések megrendezésé­re alkalmatlan. Új sportkörünk első nem­zetközi mezőnybeli szereplé­se a Zánka-úttörővárosban szeptember elején megrende­zett VII. nemzetközi Balaton­­kupán való részvétel volt. Az ország lenagyobb, nemzetközi méretűvé bővült sakkseregszemléjére a részt­vevő csapatok a következő országokból érkeztek: Auszt­ria, Csehszlovákia, Francia­­ország, Lengyelország, Ma­gyarország, NDK, Románia, Jugoszlávia. A résztvevők összlétszáma meghaladta a hatszázat. A versenyt kilenc fordu­lós svájci rendszerű csapat­­verseny formájában bonyo­lították le az alábbi kategó­riákban. „A” — OB I.-ben szerep­lő csapatok, „B” — OB II.­­ben szereplő csapatok, „C” — megyei bajnokságban sze­replő csapatok, „D” — ifjú­sági csapatok. Sakkozóinkat a „C” cso­portba osztották be, amely­ben 29 csapat vett részt. Csapatösszeállításunk a kö­vetkező volt: 1 Simái László, 2 Lukács Zoltán, 3. Tófa­lusi Mihály, 4. Vinnay Ist­ván. Az elvárás szerint csapa­tunknak a mezőny első felé­ben kellett végeznie, amely sikerült is a 11. hely meg­szerzésével. Kiemelkedő teljesítményt) nyújtott csapatunkból Lu­kács Zoltán, aki veretlenül 6 győzelemmel és 3 döntet­lennel táblaelsőséget szerzett az erős mezőny második táb­láján. Csapatunk többi tagja a vártnál gyengébb teljesít­ményt nyújtott. A résztvevők maradandó élménnyel távoz­tak, amelyhez a kiváló ren­dezés és az úttörőváros gyö­nyörű környezete egyaránt hozzájárult. S. L. Tájékoztatás Az alábbiakban ismerte­tem a megismerés folya­matának logikai vázlatát: A tömeg azért van, hogy legyen kit tájékoztatni, a dolgok azért vannak, hogy legyen miről, a teremtés koronája pedig az újságíró, aki a tájékoztatást adja. A korona lehet színarany, színezüst, keverék, vagy bóvli, ugyanígy a tájékozta­tás is. Itt van például az atom­erőmű. Időpont: este fél nyolc után 10 perccel, hely­szín: nagy szoba, benne fo­tel, abban én — még nem alszom, de már nem is figye­lek mindenre. Napihírre ébredek: „... a négy darab, egyenként 220 megawattos generátor a reaktor 440 megawattos hőjét vezeti el...” Nos, a hír igaz. Csak négyszer 220, az nem 440, továbbá a generátor nem a hőt „vezeti el”, hanem a mechanikai energiát, de ha már hőről beszélünk, a reak­tor nem 440 megawattos és nem is 880, hanem 1375. Egyébként stimmel. Ugyanez a tv-híradó je­lentette be, hogy üzembe helyeztük az ország legna­gyobb híddaruját. (Közel­kép: a 30 tormás daruról.) A 320 tonnás kikötői daru bánatában a Dunába akar­ta ölni magát, még szeren­cse, hogy nem merte, mert hideg volt a víz. ladók is elölről kezdik, ha minden héten jön valaki. . . . — Hallom, hogy a jövő­ben a gyerekek számára is szerveztek foglalkozásokat? — Igen. Két csoportban is, Pongrácz Katival ketten fogjuk „vinni” őket. Kezdik a próbát, fütyül­nek rá, hogy nincs zene, pontosabban öcsi fütyül, nem fárad, nem szárad a szája. A többiek járják, a többségben levő lányok ösz­­szekapaszkodnak. Dolgoznak. VENDEL-MOHAY LAJOS " Próba közben Fotó: Vendel-Mohay Lajos A „Képes Újság” is kitett magáért. Egyik vezetőnknek az alábbi szöveget adta a szájába: „ ... 1980-ban meg kell, hogy induljon, külön­ben magam fogom meglök­ni.” (A kisfiamnak azóta sem tudom megmagyarázni, hogy ez inem egy lendkere­­kes autó.) És végül itt volt a paksi rá­diókabaré. Ami azt illeti nem kaptam sérvet a röhö­géstől, de egy humor nagyon tetszett. Azt mondja: „a fú­zióval felmelegítik a Dunát, ez hajtja a turbinát, turbina a generátort, a generátor áramot termel, ami majd megrázza a Mikes Györgyöt”. Többek szerint a végén kel­lett volna kacagni, de én ezt már nem is hallottam, mert fúzióval Dunát fűteni (Pak­son) legalább olyan jó ötlet, mint hidat verni a Dunán — hosszában. Ezek után tes­sék vigyázni, mert akinek még mindig nem elég nagy a feje, azt most én fogom tovább kábítani: Szóval a re­aktort nem is a fúzió for­gatja, hanem az annihilá­­ció (!) Tudják mi az? — Nem baj. Az annihiláció olyan, hogy egyik végén be­megy az anyag, másik végén pedig az antianyag. Ebből keletkezik a SEMMI (nihil), meg egy csomó energia. Egyébként, aki nem tudná mi ez az antianyag, az kép­zeljen el nagy bilit, amelyi­ken belül van a fül, kívül meg a ----­Namármost a keletkezett energia felfűti a Dunát, a szükséges gőzt pedig_ nap­energiával állítják elő. A gőz azért szükséges, hogy az irodisták tudjanak kávét főzni, nem pedig a turbiná­hoz, azt ugyanis indonéz bányalovakkal forgatják, csak nem merik mondani, nehogy az állatvédő liga til­takozzon. A generátorról szóló me­se igaz: a generátor váltó­áramot termel, amiből egyenáram is nyerhető, csak sokáig kell vékony csőben áramoltatni. Itt a vége, fuss el véle, aki nem hiszi, kérdezze meg az újságíró bácsit. T. A. Városi kispályás labdarúgó-bajnokság

Next

/
Thumbnails
Contents