Atomerőmű, 1979 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1979-02-01 / 1. szám

II. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM m9- pg. 1979. FEBRUAR Nagy felelősség Minden munkavállalást egy­ben felelősségvállalásnak is lehet nevezni. Különböző okoknál fogva azonban egy­­egy személyre, kisebb kollek­tívákra és nagyobb közössé­gekre adott időben háruló fe­lelősség nagysága sokszor többszörösen eltér egymástól. Például, ha valamilyen oknál fogva egy napig meg­szűnne a villamosenergia­ellátás, annak a következmé­nye beláthatatlan. Nem ter­melhetne szinte egyetlen üzem sem. Milliárdos beren­dezések mennének tönkre. A közlekedés teljesen megbé­­nuna. A mai élet szinte alap­elemeinek feltételei hiányoz­nának. Egy ilyen zavar való­színű emberáldozatokat is követelne. Szeretnék emlé­keztetni mindenkit a tavalyi New York-i energiakimara­dásra. Mint minden példa, valószínű ez is sántít egy ki­csit. Egy azonban bizonyos, hogy az ipar, a mezőgazda­ság, a közlekedés az élet­­színvonal mai szintjén a min­denkori villamosenergia-igény k'^légíté-ábor ^cl'ép11 z ivar alapvető károkat okozhat I népgazdaságunk fejlődésé- | ben. Ennek megfelelően az e I területen dolgozókat állan­dóan nagy felelősség terhel. Egy ilyen súlyozott felelős­ség ismeretében mondta ki az elmúlt évben az ország párt­ós állami vezetése, hogy az i eddig bekövetkezett lemara­dások ellenére minden lehet­séges intézkedést meg kell tenni, hogy a paksi atomerő­mű reaktorblokkjai a korábbi előirányzatnak megfelelően üzembe lépjenek. Egyedül ez biztosíthatja a VI. ötéves terv­időszak (1981—85) zavartalan villamosenergia ellátását. Magyarul az lett kimondva, hogy „Arccal a paksi atom- I erőmű beruházása felé”. A legfelső vezető szervek ! az első legfontosabb intézke- 1 déseket megtették. Most raj­tunk a sor, a Pakson és az erőmű létesítésében érintett, az ország más gyáraiban, in­tézeteiben dolgozó vezetőkön, munkásokon, hogy ezt a rend­kívül kemény, nehéz feladatot, a ránk háruló felelősséghez I méltóan megoldjuk. Egy ilyen cikk nem ad arra lehetőséget, hogy részleteiben felsoroljuk, hogy mit kell ennek érdeké­ben tenni, azt mindenkinek a maga területén kell rendsze­resen és következetesen érté- I kelni. Egy bizonyos azonban, hogy kivétel nélkül minden dolgozó vállalatnak, kollektí­vának, vezetőnek, dolgozó­nak az eddigi felfogásán, a munkavégzés menetén, haté­konyságán gyökeresen változ­tatni kell. A legkritikusabb területeken az üzembe helyezésig bezá­rólag, biztosítani kell a meg­szakítás nélküli (éjjel-nap­pal, szombat-vasárnap, ün­nepnap) munka feltételeit és azt ténylegesen úgy is kell végezni. Mint ahogy a bevezető gondolatból érthető, nagy fe­lelősség hárul ránk. Ezt a fe­lelősséget vállalni, a részünk­re kitűzött feladatot jól telje­síteni, az első magyar atom­erőmű felépítésében részt venni, saját képességeinket | próbára tenni, szép célkitű- ! zés, esetleg életcél. SZABÓ BENJÁMIN, az atomerőmű-beruházás kormánybiztosa Paks varos lett A várossá válás első perce Fotó: Pákolicz Az Elnöki Tanács rendele­té alapján 1979. január 1-től Paks várossá alakult. Január 3-án délelőtt 10 órára ünnepi tanácsülésre gyülekeztek Paks Nagyköz­ség Tanácsának tagjai, vala­mint a meghívott vendégek, akik között ott voltak az erőmű építőinek, Paks üze­meinek képviselői. Megjelentek a megye, a járás, a nagyközség társadal­mi, állami vezetői. Részt vettek az ünnepi ta­nácsülésen Tolna megye töb­bi városának és a járások­nak a képviselői. Az ünnepségen az Elnöki Tanács és a kormány képvi­seletében Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Mlnisotcrtcnűcs ei.iökt vett részt. Jelen volt Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, K. Papp József, a Tolna me­gyei Pártbizottság első titká­ra, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke. Az ünnepi tanácsülés el­nökségében foglaltak helyet azok a neves emberek, illet­ve magas párt- és állami funkciót betöltők, akik Pak­son születtek. Mint pl. Pá­­kolitz István költő, dr. Hor­váth István, a Bács-Kiskun megyei PB első titkára, Jantner Antal ÉVM minisz­terhelyettes. Pákolitz István erre az alkalomra írt versé­vel köszöntötte az ünneplő Paksot. Ezután dr. Szabópál Antal mondott ünnepi beszé­det, melyben azt a nagy utat méltatta, amit Paks be­járt, s beszélt arról a jövő­ről, mely a kialakuló város előtt áll. Lázár György, a Párt Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében köszöntötte Paks lakosságát,, az új várost és átnyújtotta Dallos Tibor ta­nácselnöknek a várossá nyil­vánításról szóló oklevelet. A többi Tolna megyei vá­ros nevében Dombóvár város tanácselnöke köszön­tötte Paksot. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek, amikor a leg­ifjabb paksi polgárok, az út­törők köszöntötték virágcso­korral az elnökség tagjait. Az ünnepi tanácsülés után Lázár György és kísérete autóbuszból megtekintette Paks új lakótelepét és a ré­gi Paks. főutcáját, ahol szemmel látható az a nagy változás, mely a várossá ala­kulás egyik legkézzelfogha­tóbb jelensége. Délután Lá­zár György, K. Papp József, dr. Szabópál Antal, valamint a város és az atomerőmű­beruházás párt-, társadalmi és gazdasági vezetőinek kí­séretében az erőmű-építke­zésre látogatott. Megtekintette az építkezés legfontosabb objektumait, majd a megye, a város és a beruházás vezetőivel eszme­cserét folytatott a miniszter­­tanácsi és a politikai bizott­sági határozatok végrehajtá­sáról. A látogatás az esti órák­ban ért véget. Művelődési házunk avatása 1978. november 24-én je­lentős eseménye volt Paks­­nak és az atomerőmű épít­kezésének a Munkásműve­lődési Központ felavatása. Ez az új objektum, mint épület is jelentős helyet fog­lal el a Kishegyi lakótelepen, ennél azonban sokkal je­lentősebb az a centrális hely, amelyet Paks kulturális és társadalmi életében tölt be. Helyet és lehetőséget ad az új város lakosságának és az atomerőmű-építkezésen dol­gozóknak a kultúra különbö­ző ágainak művelésére, szó­rakozásra, szellemi felkészü­lésre, illetve felfrissülésre. Ugyanakkor jelentős a szerepe olyan vonatkozásban is, hogy kultúrált körülmé­nyek között, nagy tömegek felvonultatásával lehet társa­dalmi eseményeket, ünnepsé­geket rendezni. Az új létesítményt Boros Já­nos művelődésügyi miniszter­­helyettes avatta fel K. Papp József, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács el­nöke, valamint a megye, a paksj járás és Paks párt-, társadalmi és gazdasági ve­zetői jelenlétében, s adta át azt a művelődési ház veze­tőinek. Major Ferenc grafikája Kellemes pillanatok Fotó: Pákolicz _________________________________ A rövid avató ünnepség és a létesítmény megtekintése után jelentős esemény szín­helye volt az új létesítmény. Dr. Vass Henrik, a Párttör­téneti Intézet igazgatója megnyitotta a politikai könyvnapok alkalmából ren­dezett kiállítást. K. Papp Jó­zsef ezen az ünnepségen ki­tüntetéseket adott át a poli­tikai irodalom legjobb ter­jesztőinek. Paks és az erőmű építőit képviselő 420 dolgozónak ez­után nagygyűlés keretében adta át Boros János a kul­­túrházat. Az ünnepi beszédet köve­tően került sor az építkezés­ben kitűnt legjobb dolgozók és műszakiak kitüntetésére. A nyitó ünnepséget a Ma­gyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitün­tetett művészegyüttese tette feledhetetlenné, s nyitotta meg a kulturális és szóra­koztató rendezvények soro­zatát. Az avatás óta eltelt idő még nagyon rövid ahhoz, hogy minősíthető legyen az itt folyó munka, véleményt lehessen mondani a rendez­vényekről. Azt azonban meg tudjuk fogalmazni, hogy mit vá­runk. Elsősorban azt szeret­nénk, ha ez az intézmény a szocialista kultúra fellegvá­rává válna. Nyújtson lehetőséget a színvonalas kultúrálódásra, biztosítsa a szabad idő okos eltöltésének lehetőségét. Ok­tasson, neveljen és műveljen. Rendezvényeivel vonzza magához az embereket, a legmodernebb technikát hor­dozó, a jövőt képviselő atom­erőmű mellett legyen a jövő emberének formálója. Az erőműlátogatás most is program Fotó: Horváth Béla

Next

/
Thumbnails
Contents