Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1935
32 Pál IV., Szalontay Árpád., IV., Török László II., Fuszek Rezső IV., Tarján Gyula IV. o. t. Adorján Testvérek adományából Bencsik István VIII., Nagy Győző VIII., Belcsák Miklós VI., Boda János VIII., Radványi Jenő VIII., Bálint Sándor VI., Esztergály Gyula VII., Steinberger Pál VI., Róth Lajos II, Páll Ferenc VI., Róob Gusztáv I., Börzsönyi János II. o. t. Singer és Wolfner adományából Palya Antal II., Balog P. Pál VI., Heisler Bálint VI. o. t. Lőwy Andor könyvkereskedő adományából Kapuszta József VI., Kerti János IV, Kaján József IV. o. t. Kovács Dénes máriabesnyői tanító úr adományából Füzér Ferenc I., Székessy Miklós I. o. t. Inokai Béla tanár úr adományából Hídvégi Zoltán I., Török Gusztáv I. o. t. Haberehrn Gusztáv tanár úr adományából 1 — 1 kis korálkönyvet kapott Roób Gusztáv I., Börzsönyi János II. o. t. A Petőfi-Önképzőkör részéről részesültek könyvjutalomban Szi- lasi Zoltán VIII., Székely T. László VIII., Fülep Lajos VIII., Radványi Jenő VIII., Kedvessy László VIII., Kosztolányi László VIII., Fekete László VII., Petrik János VI. o. t. Ballagás és szalagszentelés. A VIII. o. tanulói az utolsó ösz- szefoglaló vizsga után egy 20 percig tartó iskolai ünnepély keretében az idén is megtartották a szalagszentelést és búcsúztak az alma matertől, a tanári kartól és iskolatársaiktól. Mikor 11 órakor megszólalt az iskola csengője, akkor már a tanári kar, a VIII. o. tanulók hozzátartozói és az ifjúság elhelyezkedtek az iskola udvarán. A tanári kar előtt volt egy asztalka, rajta a biblia, egy öreg urnában egy kis bor és 1 karéj kenyér, meg a 37 VIII. osztályú tanuló zöld szalagja. Egyszerre a II. emeletről felhangzik a Ballag már a vén diák mélabús dallama, — a VIII.-ok levonulnak az udvarra és elhelyezkednek az asztalka előtt a tanári karral szemben. Szilasi Zoltán VIII. o. t. közvetlen, megkapó szavakban búcsúzik osztálytársai nevében a tanári kartól, az ifjúságtól, az alma matertől. Az osztályfőnök meghatottan válaszolt a búcsúszavakra, intve a távozókat az alma mater iránti további ragaszkodásra és szeretetre. Azután az egyes körök VIII.-os vezetői átadták néhány buzdító szó kíséretében a körök vezetését az új vezetőknek. És most következett az egész kis ünnepély legmegkapóbb jelenete: a szalagszentelés. Az osztályfőnök odalép az asztalkához, kezébe veszi a 37 maturandus egy csomóba kötött zöld szalagját és e szavak kíséretében: „Isten, áldd meg a magyart — jókedvvel bőséggel!“ — a zöld szalagcsomóval megérinti a bibliát, majd belemártja egy kissé a borba és végül megérinti vele a kenyeret. Ezalatt a közvetlen aktus alatt, de meg a még egyszer felhangzó iskolacsengö hangjaira (miközben a maturandusok a zöld szalagot kezükben tartva magukba mélyedve állottak) azt hiszem alig maradt szem szárazon. A maturandusok azután dalolva körülballagták az alma matert, végigballagták a várost s a régi alma materben megkoszorúzták a Petőfi-emiéktáblát.
