Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1935
33 Majális s a madarak és fák napja. Május 30-án Petőfi iskolájának diákjai, és Aszód község apraja-nagyja a Javító-zenekar pompás zenéje mellett kivonult a kisbagi erdőbe gyönyörködni vadvirágos mezőben, madarak csicsergésében, a természet ezernyi szépségében. Közben a csintoványi forrásnál (melyet ismét Petőfi-forrásnak neveztünk el s táblácskával jelöltünk meg) megállottunk s az ifjúság Petőfi-önképzőköre rövid ünnepély keretében áldozott Petőfi halhatatlan emlékének annál a forrásnál, amelynek üdítő vizéből mint kis diák 100 évvel ezelőtt bizonyára O is ivott. Azután kint az erdőben, a majális színhelyén egybekötve a kellemest a hasznossal ugyancsak az Önképzőkör keretében megtartottuk a madarak és fáluiapját is. Megemlékeztünk a hasznos és káros madarakról, a fák, erdők fontosságáról a természetben és az emberi életben. Majd komoly és tréfás szavalatok, azután versenyek következtek, délután pedig tanulóink és az öreg diákok vígan ropták a táncot egészen este 8-ig, amikor is az ifjúság tanári felügyelet mellett nagyszerű hangulatban tért vissza Aszódra, illetve kiki saját otthonába. A majálisra természetesen minden tanuló eljött, — azok is, akik a csekély majálisi díjat nem voltak képesek megfizetni. Hiszen a természetben mindenkinek joga van gyönyörködni — gazdagnak is, szegénynek is. Tanulóink hozzátartózói, az iskola jóbarátai és öregdiákjai olyan nagy számban jöttek ki velünk együtt örülni az ifjúság örömének, hogy még azok a bizonyos legöregebb emberek sem láttak hasonló alkalommal annyi embert, olyan szép es díszes közönséget a kisbagi erdőben. Eljött délután közénk iskolánk és az ifjúság nagy barátja, Dr Horváth Károly iskolafelügyelő úr is és szinte szemmel láthatólag örvendezett velünk együtt az ifjúság nagy-nagy örömének. Az öregdiákok közül különösen Dr Balassa Lajos kir. közjegyző úr (írói néven Falu Tamás) hallgatta végig lelkigyönyörűséggel az önképzőkör délutáni műsorát és gyönyörködött az ifjúság táncában. A majálist a legnagyobb gondossággal Jancsik Mihály kartársunk rendezte, akinek az előkészítés és a rendezés nehéz munkájában Nyiry Sándor, Káply Elemér és Inokai Béla kartársak voltak segítségére. De elismerés és köszönet illeti meg Csizmadia György kartársunkat is, aki oly szépen rendezte meg a Petőfiről szóló megemlékezést a forrásnál, kint az erdőben pedig a madarakról és fákról való megemlékezést az Önképzőkör keretén belül. Ballag már a vén diák! Majális! Hisszük, hogy ezen a két napon a tanulók, a tanárok, a szülők, az iskola barátai és öregdiákjai oly kedves emlékkel távoztak az iskolából, a kisbagi erdőből, hogy ezek a kedves emlékek csak bensőbbé teszik a kapcsolatot tanár és tanítvány között, az alma mater, a szülők és a tanulók között — iskolánk javára, a magyar nevelés- és tanügy dicsőségére. Úgy legyen ! De ez úton mondunk hálás köszönetét azoknak is, akik kocsival vagy ajándékkal mozdították elő majálisunk sikerét. Ezek a következők : Perin Béla, Burger Zoltán, Domony Mihály, Steuer Ferenc, Lőwy Jakab, Töpfer Béla, Lőwy Andor, Boda Gábor, Balázs Pál, Lészkai János, Homok Mihály, Korcsek János, Dobronyovszki József és Zsemberovszki Pál, Negyela András és Szabó István urak. 3
