Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1932
19 R tanév története. Ezen a helyen mindenekelőtt mélységes tisztelettel és hittestvéri hódolattal köszöntjük Radvánszky Albert báró egyetemes egyházi és iskolai felügyelő úr őnagyméltóságát abból az alkalomból, hogy ez év március havában töltötte be Isten kegyelméből áldásos működésének tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból azt kívánjuk Önagyméltósá- gának, hogy még sok-sok éven át vezethesse, kormányozhassa egyházunk hajóját és azt őseitől örökölt hithűségével és erélyével a mai súlyos gazdasági és erkölcsi válságtól felkorbácsolt viszonyok között sikerrel vezethesse egy szebb, virágzóbb, vallási-erkölcsi szempontból' tisztultabb, egyházunknak anyagi szempontból is biztosabb jövőt ígérő kikötőbe. Isten bőséges áldása kövesse Önagyméltósága további munkálkodását. Nagy és őszinte sajnálattal vettük tudomásul még e tanév elején, hogy Czitó Győző Öméltósága, iskolánk fáradhatatlan felügyelője, a középisk. helyi bizottság elnöke nyugalomba vonulása, illetve Gödöllőről való elköltözése miatt tisztségéről lemondott. Czitó Győző önzetlen és fáradhatatlan buzgalmát, mellyel szép tisztét ellátta, mindenkor meg fogjuk őrizni hálás emlékezetünkben. A helyi középisk. bizottság elnöki széke azonban nem maradt sokáig üresen. A bányai ág h. ev. egyházkerület őszi közgyűlése Dr Pékár Gyula Őnagyméltóságát választotta meg egyhangú lelkesedéssel és bizalommal iskolánk felügyelőjévé, illetve a helyi középiskolai bizottság elnökévé. Az új felügyelő sokoldalú irodalmi és politikai tevékenysége mellett régi munkása a magyar közoktatás ügyének is. Mint iró mindenkor a megalkuvást nem ismerő nemzeti szellemnek volt hirdetője és építője. Ezért jutott és méltán a Petőfi-társaság elnöki székébe és most — a Petőfi nevét viselő iskola élére, annak az iskolának az élére, amely „a haza Tyrteusának szellemi bölcsőjét“ ringatta s amely iskoláról Gyulai Pál azt mondotta, hogy „Petőfi az itt nyert alapon fejlődött tovább.“ Annak az iskolának lett lelki vezetője Pékár Gyula, melybe Petőfi Sándor ezekkel a szavakkal vezette be István öccsét: „Elhoztam ide öcsémet is, mert engem itt jól tanítottak.“ De Pékár Gyula sokoldalú munkálkodása mellett hosszabb időn át államtitkára is volt a közoktatásügyi minisztériumnak, a középiskola tehát voltaképen régi szerelme. Az a lelkesedés, amellyel iskolai felügyelővé való választását fogadta, bizonyossá tesz bennünket afelől, hogy Isten áldása fogja kisérni e téren is nemzetépítő és egyházfejlesztő munkáját. A folyó évi június hó 8-án megtartott kerületi nagybizottsági gyűlés, tekintettel Pékár Gyula Önagyméltósága nagymérvű közéleti elfoglaltságára, melléje az aszódi helyi bizottság élére alelnökről is gondoskodott. A kerületi bizottság ugyanis a helyi bizottság javaslata alapján Dr Horváth Károlyt, iskolánk buzgó ügyészét, megválasztotta a gimnázium másodfelügyelőjévé s egyúttal a kerületi nagybizottság tagjai sorába is felvette. Meg vagyunk róla győződve, hogy Dr Horváth Károly, iskolánk fáradhatatlan ügyésze, új tisztét is épen olyan fáradhatatlan buzgalommal fogja betölteni, mint eddig az ügyészi tisztét. V.
