Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1930
8 A nyílt csődöt barátai és sógorai elhárították, de elveszett az „ősi fészek“ ; elveszett Frigyes bátyjának vagyona is, aki a fedezetlenül maradt adósságok kifizetésére még pesti lakásának minden ingóságát is odaadta. Csak egyet tartott meg: egy kis bronz csöngettyűt, mellyel öccse húsz éven át a kis Jézus születésének estéjén a család tagjait, a cselédség rendjét a nagy karácsonyfa alá szólitotta. 1870-től flszódot már nem látta. Jóakarói és barátai nem hagyták el. Tisza Kálmán, Trefort Ágoston és Szlávy József támogatásával korona-uradalmi titkár, majd igazgató lesz. Aki a maga vagyonát két kézzel tékozolta, hűséges sáfárja lett az állami javaknak. A csatádi és zombori uradalmakban példás termelést mutatott fel, különösen súlyt helyezve a dinnye új fajainak bevezetésére, amikről már 1863-ban értékes cikket írt a Magyar Kertészet c. lapba. Mikor azonban a déli végek korona-birtokait eladja az állam, az épp Csernátony Lajostól meghonositott politikai gyanúsítás Zenta követe révén őt is célba veszi, de a miniszterelnök pártatlan Ítélete teljes mértékben elégtételt és igazat ád néki. Szomorú napjainak jó hitvese csak hat évig volt osztályosa. Sokat aggódva fiai sorsa felett húnyt el 1876-ban. Utolsó napjait derültebbé tette az a hír, hogy egyik rokonuk után az ági vagyonból egy-egy fiára 10.000 forint jut, mi teljesen biztosította nevelésüket. Iskolánk legnagyobb jótevője csupa szeretet volt. Szegényebb viszonyok között maga még jobban vágyódott szeretetre. Ezért mikor Ó-Budára kerül vezető hivatalba, újra családot alapít. Mivel régi körében nem léphet fel a régi ranggal, ezért régi családja előtt eltitkolja e lépését, nem osztja meg ezután se örömét, se bánatát mással, mint hitvesével: Eggyesi-Halmi Etelkával. Budai tuskulánumát valóságos rózsás labirintussá varázsolja. A polgári társadalom a Budai Kaszinó elnökévé választja, s mikor 1888 ősszén egyik járvány a másik után tizedeli a főváros lakosságát, maga is elvállalja a kerületi járvány-biztosi tisztet. E hivatása közben egy éjszaka meghűl. Tüdőgyulladásba esik s ezer változatú élete örök pihenőbe fordúl november hó végén. Szomorú ravatala mellett ott gügyög élete fájának utolsó hajtása: egyéves fiacskája. És most már elkövetkezik a visszatérés az ősi fészekbe, az ősi földhöz, az ősi földbe, a templom hideg kockái alá. Két nap és két éjjel zúgnak e templom harangjai sírva híva haza régi urukat. Két nap és két éjjel máglya lobog itt a dombtetőn, hogy a hazatérőnek megmutassa az utat. Moravcsik Mihály lelkész, főesperes ékes búcsúbeszéde után felnyílik előtte az örök nyugalom bejárata s megtér őseihez. A Pesti Hírlapban ekkor „Aszód gyásza" c. alatt egy meleg és meghitt emlékezés jelent meg, mely e szavakkal végződött: „Megsirattuk, eltemettük, de emléke élni fog sziveinkben és nagy szivét örökre hirdetni fogja az aszódi gimnázium“. Ennek az erkölcsi parancsnak tettem én ma eleget szívbeli örömmel, tiszta lélekkel és őszinte tisztelettel hódolva iskolánk legnagyobb jótevőjének áldott emléke előtt.
