Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1930

9 Az aszódi ág. ev. Petőfi-reálgimnázium első évtizedei. A magyar középiskola múltját és irányzatait tárgyaló nagy mű­veikben Fináczy Ernő és Kornis Gyula egyaránt elismerik, hogy a katholikus visszahatást követő első évtizedeiben a 18. századnak a pro­testánsok újra az iskola-politikára vetik minden erejüket A jezsuiták­kal versenyezve állítják fel az iskolák egész dandárját, különösen az ág. hitv. ev. egyház vezet e téren. Az 1766. évi országos investigate 35 ág. hitv. ev. közép és felsőbb iskolát talál a régi Magyarországon. Ezek közül 9 csak a latin alaktan befejezéséig tanít, míg 13-ban a latin syn- taxist is teljesen elvégezték. Ezek között a kis gimnáziumok között olvasható először az aszódi „Schola Latina“ neve. Ekkor már megvolt tehát. Mikor született így meg? Arra pozitiv pvszámmal bajos lenne felelni. Melyik elemi iskolai tanító volt az első, aki Aszódon többet tanított a latinból, többet adott a ren­des elemi mértékénél a tudás többi ágából — azt ma már, vagy még — megítélni nem tudjuk. Az 1700-tól működő Martini János, vagy az őt 1731-ben követő Fábry György, vagy az 1742-ben Besztercebányára kántornak menő Fabricius András, vagy az 1764-ben feltűnő Kádassy János, ezt még a jövő kutatásnak keli eldöntenie. Fináczy Ernő — mint az iskola igazgatóságához egy levélben 1915-ben írja — az 1770/71 évi népiskolai consrciptióban ezeket találta feljegyezve arra nézve, hogy mit tanít az aszódi iskola „elementa Latinitatis usgue Syntaxim, Histó­riám, Arithmetikam.“ — Ekkor a tanító már Kádassy János volt. De vessünk egy pillantást ez időből a régi Aszódra. Gaigavöl- gyében fekvő Aszód községnek, melynek Bél Mátyás szerint a közép­korban Osztmach vagy Aszú volt a neve, ebben az időben a Podma- niczkyak a birtokosai. Podmaniczky János Osztroluczky Judit kezével nyerte az aszódi uradalmat. Erős és lelkes híve volt az ágostai hitv. ev. egyháznak s a hitélet emelésére az egykori kath. templomból lett evangélikus templom mellé tornyot emeltetett, bárhogy tiltakozott ez ellen a váci káptalan 1734-ben. (Legújabb adat dr. Balás Vilmostól — Pestmegye közgyűlésének jegyzőkönyvéből.) Hasonnevű fiának két fiutódja volt, László és József, akiknek tanítója 1761 /2-től tizennégy éven át, a nagyludású Szontagh Sámuel, a tiszai kerület későbbi nagy püspöke volt. Nemcsak a két ifjút taní­totta, de az egyetlen leányt is Johannát, ki Pongyeloki Roth György neje lett. Szontagh életének e szakaszáról Mayer András emlékbeszéde ezt mondja: „Dum iám reditum ad suos pararet, admirabili providentia divina evenit, ut ad ill. aulam Podmaniczkyanam, ignotus penifus in Ephorum Nobilissimam utriusque Sexus prolis evocaretur, cui vocationi tanto lubentius paruit quod pervasum haberet stationem hanc gra­dual futurum esse ad majorem suam perfectionem et felicitatem." A pozsonyi főiskolában, Altdorfban és Jenában nyolc évig magasabb ki­képzésben részesült ifjú műveltségének itt megfelelő kört talált. Hi­szen a bárónak magának gyönyörű könyvgyűjteménye van, mit sokszor felkeres a tudós Fessler Ignác történeti kutatás céljából. Az egyház II.

Next

/
Thumbnails
Contents