Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1928

5

harc csillámló kockázataitól, szive megittasul szerelmétől, pedig csak egy hervadó szépség viszonozta azt.

Ő, aki a szerelemnek legszínesebb festője, bimbóba fakadásának legédesebb énekese, virágba borulásának bámulatos rajzolója, szűzi piromságának fehér lelkű poétája volt, — ifjúságában a leáldozó napot nézte virradatnak; öregségében másnak hajnalában akarta elfeledni a maga közelgő éjjelét.

De haggjuk el a gerlebúgást, ólomfecskék röpködnek már a levegőben. A magyar kormány már Debrecenbe menekül, Jókai ott szerkeszti a békepárt lapját, de a trónfosztás után maga is a túlzó forradalom híve lesz. Mint ifjú könnyebben úszik az árral, mint öreg sokszor elébe áll.

Mikor az éjszaki kolosszus leveri a magyar szabadság ügyét, vérengző hősökké lesznek az ellenfélnek eddig csak hátráló tábornokai. Megkezdődik a bakók, pribékek, hóhérok munkája. Egykor a királyi zsarnokság 30 nemest juttatott a vérpadra, most a bresciai hiéna 32 magyar írót keres halálra.

Nem elég halál az, hogy hallgatni kell?! Óriási a döbbenetes csend. Maguarországon csak egy lap jelenik meg: Biazini fuvaros Gyorskocsi Értesítője. Jókait a hitvesi szeretet a Bükkhegység rengetegébe rejti; ott húzódik meg a regényes Tardonán, melynek földje a múlt kincseit, rezgő lombozatú erdeje a jövő zálogát: Jókai Mórt fedezi el. E keserves bujdosásban találja meg újra a mindent megbocsátani tudó anyai szivet. Felesége a legelső enyhüietet felhasználva komáromi menlevelet szerez s Jókai ismét az irodalmi küzdőtérrre lép.

Keleti tárgyú elbeszéléseiben magyar a célzat; Csataképei és az Egy bujdosó naplója a szabadságharc lélekemelő harci erényeit vonják hymnusos glóriába Hogy a jövőbe vetett hitet, az élet reményét növelje, belenyúl a történeti múlt emlékeibe. Fellebbenti Klio szobrának saisi fátyolát s ki maga is még nem régen csinálta a történelmet, most dús képzeletével újjá teremti s egymás után kerülnek ki teremtő agyából Erdély aranykorá-naV. könnyel és kacajjal vegyes lapjai; a magyarországi Törökvilág szingazdag hagyományai; a képzelem merész szárnyalásával megirt janicsárok végnapjai, — majd újjászületésünk költői regénye az Egy magyar nábob s Kárpáthy Zoltán. Húsz kötet regény két év alatt. Istenekhez illő bőkezűség. Az istenség ajándékozta bizonnyal nekünk, hogy a meghasonlott lelkű; csüggeteg remény- ségű magyar vigaszt nyerjen.

És a Szomorú napok után jönnek A régi jó táblabirák; Az elátkozott család döbbentő alakjai s a Szegény gazdagok romantikus hősei.

Közben művészi szerkezetben jeles, lebilincselő erőben izmos, drámai menetben megragadó kisebb elbeszéléseinek egész légiója ölt irodalmi fegyverzetet. Az árvuló régi Magyarország ezek meliett emlékezik a tünedező múltra, s a fiatal magyarság ezek mellett lelkesedik és készül a jövő harcaira.

S a nemzeti elborulás kietlen éjfelén innen nyer, tőle kap hitet, reményt és vigaszt mind a kettő.