Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1913
14 órákra, több órára kiterjedő magyarázatot ró a a tanárra és minél jobban elkészülnek a tanulók az órára, annál inkább termékenyebb s annál inkább szükséges a tanár ujabbi kiegészítő, kibővítő, más oldalról megvilágító magyarázata. Persze itt a tanár részéről is csak egész emberekről lehet szó, akik a szükségesnél többet seholsem időznek és a szükséges magyarázatot mindenhol megadják. És még egy szükséges, hogy a tanár tudományának minden kis részletében, minden időben egyformán prompt jártas és átfogó tekintetű legyen. De a szükség és alkalom, állandó készület és gyakorlat mindenkit ilyenné tesz, mert akik a tanári pályát választották már ab ovo erre voltak hívatottak. Ily módon tulajdonképen az egyes feleltetési óra a tanár részére instruktorkodássá válnék. Állandó kutatássá, hogy mi okozta jó diáknál, rossznál azt, hogy a leckét nem tudta teljesen megtanulni, hogyan lehetne, hogyan kell lelkének e tökéletlenségét kicsiszolni; hogyan lehet emennél, avagy amannál könnyebb tanulási módot találni ; hogyan fogja ez, vagy amaz a tanuló a betanult dolgot emlékezetben tartani; a gépies mnemotechnika ezer eszköze körül melyik illik ennek, vagy annak a tanulónak, illetőleg minden egyes tanulónak a leikéhez; hogyan válik, hogyan válhatik, sokszor, a legtöbbször, minden egyes tanulónál más-más módon, a gépiesen emlékezetben tartott dolog öntudatos tudássá. Ez hosszas, lélekfeszítő, éber, egy-egy leckénél is, néha heteket igénybe vevő munka. Máskor meg,
